Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-07-09 / 28. szám

1914. junius 25. MAGYAR PAIZS 3 VIII. levél. 1848 május 25. (Honnan?) Annyi dolog tolul a nyakára, hogy saját ügye részére perczekkel sem rendelkezhetik. Valahol útban van. Siet Csdnba, (igy irja a község nevet: Csán) s onnan Kiskomoromba és Somogyba . . . »Sokáig ugy sem birom a fáradalmas munkát, az 5 megye közül kettőről már leköszöntem«. (T. i. Dunántuli kormánybiztos. Sz.) sHisz személyemre nézve is komoly dolgom lenne Méltóságoddal, de a személyes érdeknek háttérbe kell vonulni, — az éjjel még katonaságot is kell dislocálnom, meri jönek«. Aláirva: Csány. • JX. levél. Zalaegerszeg, 1848 május 30. Méltóságos Gróf Ur! Hazánk ügye roszul áll, és legroszabbul a Dráván tul, minden hazafinak tehetsége igénybe vétetik, — reám, kire itt a rend bizva van, kétszeres kötelesség nehezül, mert én kénytelen vagyok figyelmemet a Dráva vonalra fordítani. Méltóságod sokkal inkább hazafi, hogy sem jelen körülmények közt kicsiségekért kötelességemtől elvonni akarhatna. A bevallásra van idő ! !«. . . Pénzügyekről s a kustáni birtokról van szó. . . . ».\léltóságod belátja, menyire igénybe vagyok véve korom s egészségtelenségem mellett is s ezért a hazát, szinte mint én, privát dolgaink elébe teendi. Tisztelettel vagyok stb. Csáay László«. * X. levcl. Nagykanizsa, 1848 junius 30. A gazdasági privát ügyek után igy végzi: »Bocsánatot kérek, ha Gróf ur Nagyságod rovására vétkeztem, azon esetre, ha még őrnagy kívántatnék a Zalai Nemzeti Örsereghez, bátor voltam Gróf urat javallatba hozni. Az örseregek kiállítása a legparancsolóbb szükség, napról napra aggasztóbb tudositásokat veszek, és határozottabb rendeleteket a minisztériumtól, amielőbbi és minélnagyobbi kiállítás érdemében. Fenti kérésem teljesítését ismételve kérem és várom Gróf ur Nagyságodnak tisztelő szolgája Csány László.« * XI. levél: Győr, 1848. deczember 21. Már a kitört csaták közepéből való ez az érdekes levél. Szószeriut lelmutalhatjuk: Győr, 21 Dec. S48. Méltóságos Gróf Ur! az ellenségnek minden ollyan mozdulata, mely túlszárnyalást eszközölhetett, okvetlenül visszavonulásunkat következteté — de a visszavonulás harczias volt — és Övárnál csakhamar vissza is veretett a hasonlithatlanul erősebb ellenség — Nagy Szombatnál' pedig bet ii szerint 10 ezer ellen vívott részünkről 1700 ember lovasság nélkül — és 723 maradt a csatatéren, még is rendben vonult vissza anélkül, hogy a kis csapatot el tudta volna nyomni vagy széleszteni a számra nagyon erős elleuség — ez az, mi biztosítja Magyar ország jövőjét — mert egy ujoncz sereg, mely hátrálni tud, iegyőzhetlen. Kálmán most nincsen körülem. — Ötet az ellenség az egész osztállyal elszakasztotta Nagy Szombatnál a vezénylő ezeredestől, de csatlakoztak ahoz ismét, minden veszteség nélkül — nincsen eset, melyben huszáraink előtt kétszer nagyobb számú ellenség elne szaladjon. Kálmánunknak lovai sokba kerülnek. Isten nékie, ezek hordják életét. — Kért irnék Nagyságodnak és kérjek számára 2500 forintokat. — Kívánságát ezennel tellesitem. Küldöttemtül, kit Zalamegyéhez utasiték, méltóztassék nékie a kivánt 2500 ftkat kézbesítetni. A Njugtát, mint meghatalmazottja, ide zárva van szerencsém elküldeni. Részemről pedig a lóért alkalmatlankodom. Itt iszonyú drágák a lovak — és nincs nekem való nyugalmas ló. — Kinek • jó lova van, az attól csak méreg drága péuzen válik meg. Két embert küldök, mert most pénzzel járó embereknek biztosan kell menni. — A lovat méltóztassék kerülőre küldeni — vagy Perczel Tábornok Ur táborában átadatni. — A tábornoktól meg fogom azt kapni. Vagy talán Zalamegye is ád egy huszárt, ki ide kisérje a lovat. Mit ád hazánknak a jó Isten, az a jövő titka, de az én keblemben él a hit, mely meg győz arról, hogy az igazság Istene bennünk el nem hagyand. A sok zavar között Reuedek sorsáról nem irhatok, de e napokban azt el döntetem, ha nem czimborája az ellenségnek, ugy bizonyosan kiszabadul, — ellenben ha hűtlenségre vetemedett — akkor már a segítséget rajta Nagyságod nemcsak nem kiváDja, sőt kimondja ellene a halálos ítéletet. (Nem tudom, ki s mi ez a Benedek. B. Gy.) Nem tudom mit csinál Mukink Sopronban ? Meg akarom tudakolni, hogy ne compromittáltassou. Magamat nagyrabecsült uri jóvoltába ajánlott tisztelettel vagyok Nagyságodnak alázatos szolgája Csány László. * Az aradi muzeumban levő levél. (Ezt a levelet öntvény segítségével eredetiben is közlöm. B.) sPüspök-Ladány, 1849 junius 21. Szentiványi Károly országos biztos urnák. Minthogy a legközelebbi napok fontos eseményeket sejtetnek velünk, és valószínűvé teszik a szorgos tudósításoknak küldését Erdélybe, elkerülhetlenül szükséges, hogy Élesden, Feketetón, Bánfihunyadon tál ori posták állíttassanak fel aszerint, ahogy februárius és márczius havakban felállítva valának, — igaz. méreg drága pénzbe kerülnek kiválóképen ha Biasini által eszközöltetnek, azonban a parancsoló szükség követeli, hogy futáraink feltartóztatás nélkül siethessenek rendeltetésűk helyére, méltóztassék ez érdemben a közlekedést létrehozni, akár Biasini által, akár nélküle, csakhogy mielőbb megtörténjen. Ha jól emlékezem, Élesden már kaphatók lovak, de bizonyosan mondani nem merem, — Bethlen Farkas és Biasini biztos is kimerítő tudósítást adhatnak. Méltóztassék kérésemet mielőbb, ba lehet tüstént sikerre emelni Csány László közlekedési miniszter. Utóirat. E napokban több csatáknak nézünk elejbe, kérlek állítsd fel a tábori postákat, — ölel tisztelő barátod Csány.« * Az utóiratban már magán bizalmassággal szól hozzá. E levelek is arról tanúskodnak, hogy a Csán névből képződött a 6sáni név, mely iratik Csányuak, más személyneveknek történelmi példája szerint. Természetesen, igy hangzik : Csáni. Az eredeti levelek a Zalaegerszegen levő Zalavármegyei muzeumban helyeztetnek el, a birtokosoknak intézkedése szerint, AZ aradinak csak lefényképelt másolata. Az aradi muzeumban tett kutatásomnak többi eredményéről a jövő számokban számolok el. Borbély György. Hivatalos rovat. Zalaeeerszeg r. t. város polgármesterétől. 7774-1914. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Zalaegerszeg rend. tan. várossal szomszédos Zalabesenyő községhez tartozó gálafeji majorban a száj- és körömfájás föllépett. Ennek következtében a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur 1904. évi 24.500. sz. rendelet VI. fejezet 2. pontja értelmében a Zalaegerszeg r. t. városban tartandó heti és országos vásárokra a mai naptói kezdődoleg hasított körmű állatok fölhajtását betiltom. Egyúttal figyelmeztetem a város gazda közönségét, hogy hasított k'irmü állataikkal a fertőzött község határába közlekedni engedély nélkül szigorúan tilos és fölhívom a t. gazda közönséget, hogy állataik mindennemű megbetegedését haladéktalanul bejelenteni kötelességüknek tartsák. Zalaegerszeg, 1914 julius G. FÜLÖP sk., h. polgármester. Négyszeres kissebbitésben. Eredetije az aradi muzeumboi