Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-07-02 / 27. szám

MAGYAR PAIZ 1914. julius 2. öt községnek a gabonájában és szőlőjében csinált 70—80°/o kárt. Keresztelő szt. János bncsu. Junius 28-án tartották meg Ker/szt. János búcsúját Ráczkanizsán. Lélekemelő és magasztos hatása, a búcsúra zarándokolt nagyszámú hivők tekintetén nyert kifejezést. A három szent mise közepét, betöltötte a magyar szt. mise áldozat, s tulajdonkép az adla meg a nagy ünnep pompáját. A kebel hálás érzete, örömében magasra tört, amidőn főt. Molnár György muraszentmártoni plébános magyar szent beszédét ábitattal hallgatta végig, a/, ide éveukint Lendva vidékéről zarándokló magyarságnak nagy tömege. — Az ihletet magával ragadó ázent beszédet követte a szt. mise melyet nagyt. Füstös Ádám celebrált, s melynek énekszámait, a jelenlevő magyarság énekelte. — Figyelemre méltó s jóleső jelenség, a magyar szt. misének térfoglalása, mely a horvát ajkú lakosság tetszését is megnyerte. Bár ez csak ujraébredés, a régibb szokásnak a felújítása; a magyar szent mise ezelőtt a plébános nemtörődömsége folytán elmaradt, — de hogy most újra életre kelt, keblünk telve van hálás érzettel, s a jövőben majd nagyobb számban zarándokol a magyar nép a ráczkanizsai búcsúra, mely balzsam irt nyújt csüggedt lelkületére. A szepetk és vidéke iparos temetkezési egylet által juuius 14 én tartott tánezmulatságon felülfizettek : Mauthner Jenő 1 kor. 60 f., Karafield János 20 f., Füleki József 40 f., Janzsó Sándor 1 kor. 20 f., Ács N. 40 f., Varga Gyula 60 t., Kreznár Istváu 2 kor., Balázs Dániel 20 f., Áron N. Kehida 80 f., Varga Emma úrhölgy 2 kor., Kruesz János 2 kor., Goliák János 2 kor., Pollák Rudolf 2 kor., Számpli Károly 1 kor., Gerencsér Antal 1 kor., Bot N. 1 kor., Laczfuk N. 1 kor., Szakonyi N. 20 f., Petőfi Erzsi 20 f, Németh Ilon 20 [., Moluár Károly 20 f., Szirmai Sándor 80 f., Balázs Ferencz 40 f., Mágel Ferencz 1 kor. 40 f, Fábján Ferencz 1 kor., Matral N. 40 f., Bátori Lujza 40 f., Makrai József 40 f., Hallek Jenő 40 f., Horváth József 20 t, Petőfi Istváuné 20 f., Hauzor István 40 f., Tibol Vendelné 40 f., Kreika Ferencz 1 kor., Németh György 1 kor. 40 f., Divald János 2 kor, Szabó József plébános 2 kor. 40 f., Pollák Béla 40 f., Szilvás János 40 f., Balázs János 80 f., Németh János 40 f., Kulcsár Dezső 20 f., Németh Ágoston 40 f., Jámbor Henrii: 1 kor. 40 f., Császár Ernő 40 f., Molnár István jegyző 2 kor., Maier Mór Zala egerszeg 5 korona, Kovács Lőrincz 2 korona. Fogadják hálás köszönetünket. Földesy Gyula. Távoliak Ferencs Ferdinánd koronaörököst megö'ték •vasárnap Boszniábaü a szerb orrgyilkosok. Hadgyakorlatot tartott: vasárnap automobilon járt Serajevóban a felecégével, Chotek Zsófiával. Előbb bombát vetettek a kocsijába, de ez ártal matlauul esett le. Ugyanazon az uton 5 perez múlva visszajött, tehát sem a főherczeg nem volt óvatos, sem a hatóságok nem védelmezték meg, mert most egy 19 éves diák odaugrott s meglötle a fóherczeget is, a feleségét is. Néhány perez múlva meghalt mindakettő. — Különös, hogy a Magyarországot környező közeli és távoli országokban mindenütt követnek el tejedelmek elleni merényletet, de Magyarországon nem. S különös, hogy Magyarországon sem lakni, sem utalni nem szeretnek a fejedelmek, ellenben sokat laknak, utaznak, vadásznak, mulatnak a minket környező országokban, ahol vad anarchisták tanyáznak. Azok pedig ezt az antiknsztusi elvet vallják: Aki téged keayérrel, te azt golyóval. Hány söketnémánk van? A Borbély Sándor szerkesztésében megjelenő Süketnémák Közlönye czimü lapból közöljük: A statisztikai hivataltól kiadott összeállítás szerint Magyarországban az 1910. évi népszámláláskor 28.110 süketnéma találtatott. Ezek közül tanköteles korú volt 6.125. Oktatásban részesült 1.541. Oktatásban nem részesült 4.584 tanköteles korban levő süketnéma. Ez a 4.584 tehát oly süketnémát jelent, akiknek — ha elegendő számú intézet volna hazánkban — iskolába kellett volna járniok. A tanulatlanul felnövő süketnémák száma igen nagy. Háromszorta több süketnéma nem részesül oktatásban, mint amennyi élvezi a nevelés, oktatás áldásait. Másszöval: intézeteink a tanulási korban levő süketnémáknak körülbelül csak egy negyedrészét képesek befogadni. Drágainak a hírlapok is. Nem csoda ; minden drágul: étel, ital, ruha, munka. Drágábbérc állítják ki a hírlapot, drágábbért kell azt adni. Hét tekintélyes fővárosi napilap fölemelte a lap diját évi 28 koronáról évi 32 koronára. Az njjáalakult „Magyarország", a magyar uri családoknak minden tekintetben kedves és szívesen látott lapja, kielégíti mindazt a várako zást, amelyet a közöDség manapság a leggazdagabb tartalmú, a legjobban és legélénkebben megirt napilappal szemben csak támaszthat, A » Magyarország® a függetlenségi és demokratikus politika vezérlő orgánuma. Károlyi Mihály gróf, Appouyi Albert gróf, Batthyány " Tivadar gróf, Vázsonyi Vilmos, Kemény Árpád báró, Lovászy Márton, Apáthy István, Ürmáuczy Nándor, Buza Barna s más politikai és publicisztikai kiválóságok irják a »Magvarország« czikkeit, amelyek mindig izgatók a politikai életben és sokszor nemzetközi figyelmet is ébresztenek. Emellett módot nyújt a »Magyarországa arra, hogy a szórakozó, a pihenni vágyó elme is megtalálja a maga részét az újságban. A nagyszabású politikai és irodalmi rész és az aktuális tudósítások és cikkek meliett humoros karcolatokkal, tréfás és humoros versekkel és rajzokkal gazda godott a lap. Uj rovatokat is nyitott, amelyek páratlan gyorsasággal hódították meg a közönséget. Megnvilt a vasárnapi mellékleten az »Egészség« rovat, ehhez csatlakozik a »Szépségápolás« czimü uj fejezet, amelyet a »Magyarország* hölgyközönsége fogad hétről hétre érdek lődéssel. A »Magyarország« gazdag heti gyermekmelléklete, a »Heted Hét 0.szág« egy'csapásra a gyermekvilág szivéhez férkőzött s Öregapó, a gyermekmelléklet szerkesztője, ezer meg'ezer kis unokájának szerez hétről hétre mind nagyobb gyönyörűséget. Megnyílt a » Vasutas-Világ* czimü rovat, amely az ország nagyszámú vasutasainak szociális előbbrejutását szolgálja körültekintő gondossággal. A szerkesztőség ezenkívül nagy történelmi értékű emlékiratok közlésével is igyekszik lekö'.ni olvasóinak érdeklődését. Most fejezte be Figyelmessy ezredes szenzácziós memoárjait s juliusban megkezdi a königgratzi csata hü leírását, amely a világtörténelmi fontosságú csata egyik résztvevőjének tolla alól kerüli ki ama jegyzetek alapján, amelyeket az események folyásáról és a hadsereg életéről ott a helyszínén papírra vetett. A szenzácziósan érdekes emlékirat föltárja a hires ütközet kulisszáit s minden fázisa a közvetlen megfigyelés intenzív fényével világit rá. Az emlékirat közlését julius elején kezdi meg a »Magyarországi (VI., Teréz-körut 22), amelynek előfizetési ára egész évre 32 korona, félévre 16 korona, negyedévre 8 korona, egy hóra 2 korona 80 fillér." Irodalom. Művészei. A Vasárnapi UjsáQ előfizetési ára negyedévre öt korona, a Világkrónikával együtt hat korona. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem utcza 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a Képes Néplap, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. A Jó Pajtást a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat ingyen küld a ,,Jó Pajtás" kiadóhivatala Budapest, IV. Egyetem utcza 4. sz. Testedzés és játék. 'SPORT)* A Zalaegerszegi Sportegyesület atlétikai és football pályájának az építését megkezdték a Liba réten. A munkálatokat Dr. Keresztury József az egyesület elnöke vezeti, akinek odaadó buzgalmából jutott ennyire is a dolog. Jelenleg a futó-pályán dolgozik 6—7 szem munkás s iiyen formán remélhetjük, hogy az őszre meg is nyilik a sportpálya. Megnyílott az egerszegi uszoda s az ifjúság buzgón látogatja is. A nagy közönség megjele*) Ez a czikk a rnult hétről késett le tárgyhalmaz miatt. Szerk. nését tán a fürdótulajdonos sem igen óhajtja, mert a közönség kényelmére semmi gondoskodás sem történt s évtizedek óla a »fürdöház«ban semmi sem változott, ha csak az nem, hogy az előbb kavicsos medret mindenfelé kéllemes, sima homok vonta be most, az esőzések alkalmával. A vasárnap megtartott football-match a Z. K. I. NTE közt. 6:1 (2:1) arányban végződött, az egerszegiek javára. Közepes számú közönség előtt folyt le a két idegen játékosokkal megrakott csapat közti mérkőzés. A kereskedő ifjak jó technikájú csapata volt határozott fölényben, jóllehet a kanizsaiak tizenegye is erős, jobb eredményre érdemes. A verseny miudvégig sima lefolyású volt, amit Tantó Gyula bíráskodása biztosított. Az egerszegiek részérő) Varga kapus brillérozott, aztán Bendsai és Visnyei érdemelnek töibek közt említést; a kanizsaiaknál Siuger középcsatár, aztán a ]obbszélsö és a jobbhátvéd volt jó. A match deficzittel végződött, mert nagyszámú ingyen publikum volt jelen, amely már többizben megadta az egerszegi footbalmérközések sajátságos, de elszomorító képét. A kereskedő ifjaknak a Nagykanizsai Torna Egylettel való leváusmérkózésük 28-áu folyt le Nagykanizsán, hol az egerszegiek veszteséget szenvedtek. 1 : 12 (4 :1) arányban dőlt el káiukra a mateb. A vereséget az okozta, hogy nagy hőségben d. u. 3 órakor mindjárt megérkezésük után, kezdték a mérkőzést, azután füves, csúszós pályán, amihez nem voltak miéiuk szokva, főkép pedig a kanizsai csapat kiváló klasszisában kereshetjük a nagyarányú veszteség okát. A revánsmérkőzést nem az a tizenegy játszotta, mint amelyik ilt volt Zalaegerszegen. A Munkásgimnázium szorgalmas csapata 28 án Vasvárott mérkőzött az ottani jó csapattal. A mérkőzés eredménye 3:0a szentgrótiak javára. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város reudőrkapitánvi hivatalától. 2965. kig. 1914. Hirdetmény. A m. kir. zalaegerszegi postahivatalba folyó évi junius 8 án a közönségnek fentartott helyen egy kulcscsal zárható kézitáska találtatod, melyet tulajdonosa u^v hagyhatott ott. Ezen kézitáskát igazolt íulajdonosa a rendőrkapitányságnál átveheti. Zalaegerszeg, 1914. juuius 13. SCHENKENBERGER, r. alkapitáuy. Földmivelés illattenyésztés Akié a töíd azi az ország! Gyümölcstermésünk értékesítése. Néhány rossz évet nem véve számításba, megállapíthatjuk, hogy vidékünk elég jó gyümölcshozamú helynek bizonyul. Természeti alakulása, kedvező éghajlata, jó talajösszetétele stb. előnyösen a gyümölcstermés mennyisége és minősége javára szolgálnak. Alma termésünk (nemes alma) a szomszédos vármegyékben ismeretes, szilva termésünk pedig kedvező időjárással nagy mennyiségűnek mondható. Mégis azt látjuk, hogy a gyümölcs ára sohasem felel meg a kívánalmaknak, (Oh, nem ám a városi kofáknál értem 1) mert egy nagyobb termés alkalmával ijedten siet a termelő túladni áruján s a legelső vevő olcsón hozzájut ahhoz. Oka ennek abban található, hogy a termelő, különösen a nagyobb termelő attól fél, hogy az egyszerre megérő termés a nyakán romlik. Ha volna a magyarban egy kis élelmesség, ha volna a magyar urakban azaz a magyar tőkésekben „Yankee" szellem, a nagytermések idején bő haszonra lehetne szert tenni a gyümölcsök más irányú felhasználásával, mint a nyers érté-