Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-01-01 / 1. szám

1914. január 1. MAGYAR P A I Z S 7 tek el, sőt magasztaltak fel, melyek minden egyest megbélyegeztek volna, ki azokat saját érdekében vitte volna végbe.« (A 19. sz. uralkodó eszméi, I. köt. V. fej., I) jegyzet.) A közélet legerősebb ellenőrének a nyilvánosságot tartja. Az-.lrt a szólásszabadság elvéhez rendületlenül ragaszkodik. Eötvös, Magyarország egyik legnagyobb reformpolitikusa, a szólásszabadság megcsorbítását olyan sérelemnek tartja, amelynek orvoslásáig minden más politikai munkának szünetelni kell. »A vándor, ha azt, mit kincsének tartott, elveszté, megáll s felkeresi vesztett vagyonát: s mi várlialjuk-e, hogy egy nemzet, ha attól, mit legnagyobb kincsének tartott, aminek birtokában magát gasdagnak érezte, megfosztatott, nyugodtan haladjon további mondotta egyik hatalmas főrendiházi beszédjében. (A szólósszabadságról, 1840). A magyar közélet szeret sok olyan fogalmat ellentétbe állítani egymással, amelyek természetüknél fogva nem ellentétesek. Eötvös József életpályája a magyar fórumnak sok babonáját dönti mag. Eötvös a külföldi szellemi életet alaposan ismerte. Otthonos volt nemcsak az ántik történelemben és a külföldi szépirodalomban, hanem áttanulmányozta a franczia és angol állambölcseleti irodaluat is. Németországból pedig ládaszámra hozatta a könyveket.

1) De az idegen irodalmakból feléje áramló szellem nem gyöngítette gondolkodásának eredeti, magyar jellegét. Sőt- valamennyi gondolkodónk között ő a legeredetibb. Nagy állambölcseleti műve »A 19. S7. uralkodó es?.méi« éppen eredeti, egyéni sajátságaival vivta ki az egész müveit emberiség eiismerését. A történelmi inductio segítségével vizsgálja, hogy a 19. századuak nagy politikai jelszavai milyen mértékben valósithatók meg s megvalósításuk mennyivel viszi előbbre az emberi haladás ügyét. A külföld nagy tudósai a világirodalom legelső álhmböicseleti művei között jelölik meg Eötvös müvének helvét. A franczíák Montesquieu hires munkájával »A törvények szellemé«-vel vetik egybe Eö.vös könyvét, amely a történelmi tudásnak és a politikai bölcseségnek valóságos tárháza. Fallmerayer német tudós pedig azt állítja, hogy Eötvös müve a mult ismeretében és az érvelés erejében tízszeresen is fölülmúlja Monté; quitu alkotását. Baconnal, a hires angol philosophussal is páiiiuzamba állítja s azt mondja, hogy miként Bacon állapitolta meg a természettudományok módszerét, ugy állapította meg Eötvös az államtudományok módszeiét. Lelkesedéssel beszélnek róla más nemzetek írói is. Egy német állambölcselő pedig abban a gyűjteményében, amely Platatól kezdve a világirodalom legnagyobb politikai iróiaak müveiből közöl szemelvényeket, a magyar állambölcselők közül egyeclül Eötvösnek juttat helyet. Sőt tanítványa is akad a nemzetközi tudományban. Labculaye franczia philosophus, aki Etvöst még a legkiválóbb angol állambölcselökuél is nagyobbnak vallja, Eölvösnek összes érveit és elveit magáévá teszi.

2) Így fizetett Eötvös nagyúri pazarlással mindazért a sck ismeretért, amelyhez a külföldi irodalom juttatta. Eötvös politikája érzelmi politika volt. Az érzés adta meg nemcsak életének lendületét, hanem szellemének szárnyalását is. De érzelmessége sohasem akadályozta a nagy czélok eszközeinek higgadt mérlegelésében. A 48 iki mozgalmaknak egyik legszorgalmasabb munkása volt, az abszolutizmus idejében pedig folytonos elmélkedéssel és ujabb meg ujabb tervek készítésével kereste az utat, amely az *) Berecz Károly állítja ezt róla „A régi fiatal Mtgyarország" cz. könyveben. a) L Concha Győző: Br. Eötvös József és a külföldi kritika. Budapesti Szemle lí>08 elveszett jogok visszaszerzéséhez vezet. A magyar kérdést európai kérdésnek tekintette s kereste nemcsak az uralkodó és a nemzet, hanem a magyar nemzet és az ausztriai pártok megegyezésének módozatait is. Jellemző az Is, hogy a nagy politikai válságok és világfordulatok gazdasági okaira sehkisem mutatott rá a magyar politikusok közül annyi hozzáértéssel, mint Eötvös »A 19. sz. uralkodó eszméi« ben. Minden lelkesültsége mellett is higgadt tervező s az argumentumokat komolyan fontolgató államférfiú volt. Érzelmességének legszebb virágja a vallásossága, amelyet sohasem nyomott el benne a tudományos vizsgálódásban megedzett agy. A tudomány és vallás viszonyát sohasem fejezték i ki szebben Eötvös következő sorainál: »Valamint j a fa, minél mélyebbre ereszti gyökereit a földbe, annál magasabbra emeli egyszersmind ágait az égfelé: olyannak kell lenni a mi tudományunknak is. Minél tovább hatolunk annak mélységeibe, annál inkább kell gondolatainkat az ég felé | emelni.k

3) így segiti át Eötvöst, a költő-bölcsészt s egy-egy poétikus hasonlat olyan gondolatszakaI dékokon, íimelyeken a hidegen számító gondoli kodók sohasem tudnak áljutní. | Eötvös annak a generfttíonak egyik hatalmas | képviselője, amely gazdag elméleti tudással fel'; fegyverkezve, ideális czélokért lelkesedve lépett ; a küzdő térre. Valamennyi államtéifiunk között ] a legnagyobb gondolkodónk volt. »Még a borsón 1 is szépet álmodom«, mondja Madách müvének | falanszter jelenetében Plató, a nagy álmadozók i őse. Eötvös sem szűnt meg a hivatalos élet egy\ formaságában sem a nagy ideák kultuszának [ élni. A legköznapibb hivatalos ügyek intézése I közben is meg megállott egy pillanatra, hogy ! egy egy gondolatát, elméjének egy egy nagyszeiü ( villanását papírra rögzítse. S eaue. a nagy ! theoretikusnak, ennek a nagy álmadozóuak mii| ködését követte a legtöbb positiv siker. A 48 iki | reformokon kívül is, amelyeknek kigondolásában | és megvalósításában nagy része volt, minden | téren nagyszeiü e. edmények jelzik pályájáuak .. útját. A vármegye reformja, a bíráskodás függetl lenitése a közigazgatástól, a fogházjavitás mind l Eötvös fáradozásának eredménye. S miniszterségének emlékét is nagy alkotások tartják fenn. ' Az állami népoktatás szervezése, a tanfelügyelet ' organizáiása, a kolozsvári egyetem szervezése, a i műegyetem czervezetének teljes átalakítása Eötvös ' miniszterségének legszembetűnőbb emlékei. De nemcsak intézmények szervezésével, hanem ezek munkaképességének biztosításával is előbbre vitte a közoktatás ügyét. Különösen sokat fáradozott a természettudományi műveltség terjesztése érdekében. Ezen a téren senki sem tett • annyit Magyarországon, mint Eötvös, a sentimen. talis dalok költője. S működésének positiv eredméuyein kívül bő munkaprogrammot is hagyott i utódaira. Valóban, ha Eötvös pályájára gondo| lünk, akkor ugy tűnik fel, hogy a gyakorlat i harcza a theoria ellen, nem más, mint a kis | emberek lázadása a nagyok ellen, í Eötvös sohasem fogadta el az emberi nagyság mértékéül a sikerek számát. A nagy czélokat, ( nagy elhatározásokat és a fáradságot s küzdést ; mindig többre becsülte a könnyű diadaloknál s I erőteljesen tiltakozott az olyan gondolkodás ellen, : a mely szerint »csak a haszon, melyet forinton, j s garasonként számolhatunk ki, mérlege tetteinki nek.« I S a Gondviselés éppen az ő pályáját jutal' mazta a legnagyobb sikerekkel. Nehéz a magyar- j nak nagy embereit ünnepelni. A magyar Messiások sorsa nagyon szomorú. Mindig a melancholia érzése vegyül az ünnep örömébe, ha a nagy elmék nagy küzdelmeinek meghiusult reményeire és szomorúan csekély eredményeire ») Falk Mikta idézi „Kor- és jellemrajzok" cz művéu.n, gondolunk. Eötvös ünnepébe azonban nem vegyülnek ünneprontó hangulatok. Eötvös születésének századik évfordulója az oly ritka zavartalan magyar örömnek az ünnepe. Suszter Oszkár. Jelentés a Csány-szobor átvételéről. Alulírottak, a Csdny-szoborbizottság kiküldött tagjai, a mai napon megjelentünk Istók János szobrászművész műtermében, a szobormű tőalakjánah megtekintése, megvizsgálása és elfogadása végett. Ehhez képest tüzetes, kimeri'.ó szakvizsgálat alá vettük a bronzba öntéshez teljesen elkészült eredeti agyagmintát és ennek a vizsgálatunknak eredményét a következőkben foglaljuk össze: A szobormű főalakjának méretei kongeniálisan egyeznek azokkal a szerződésszerű megállapodásokkal, illetőleg technikai kikötésekkel, amelyeket a szoborbizottság a pályanyertes műnek kivitellel való megbizása előtt a müvészszel írásbeli szerződésben megkötött. A most megvizsgált főalak hosszúsági, illetőleg álló magassági mérete is megfelel a szerződésben követelt méretnek. A főalak művészi megoldásának munkájában egy szükséges, de nem lényegi jelentőségű változás ott van, hogy a művész a kardot tartó zsinórzatot nem az álló főalak vállán átvetve mintázta meg, ahogyan az a versenypályázati terven volt, hanem a balkéz tenyere alatt álló kardra könnyeden rögöngyölilve. Ez a szükséges, kisebb jelentőségű technika változtatás azonban a művészeti hatás emelése czéljából történt és abból a geníális gondolatból következik, hogy a néhai Gsány László az életének ebben a kiemelkedő eseményeiben, melyet megörökít a mestermü, — nem aktív katona volt, hanem a közlekedésügyek és az egykori helyzet parancsolta kormánybiztosi teendőknek békés polgári szellemi munkása. A másik kongeniális eltérés pedig a teljes szobormű javára ott van, hogy a főalak nagyságát a művész 35 czentíméterrel megnagyobbította, mert a mellékalakzatokkal való méreti egyöntetűség és a művészi összhatás egysége ezt így kívánta. Ezeknél fogva a szerződésben kikötött 5000 (ötezer) korona kiutalását ezennel javasoljuk a bizottságnak. Budapest, 1913 deczember 27. Kulcsár Gyula Enyedy Barnabás Borbély György kiküldött bizottsági tagok. Jegyzőkönyv. A Csiny-szoborbizottság gyűlést tartott alólirt napon elnök és alelnök akadályoztatása miatt Balassa Benő igazgató, idősebb bizottsági tag elnökletével. Elnöklő Balassa a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Dr. Korbai Károly és Wapper Ignácz tagokat. 1. Borbély György titkár felmutatja a Kulcsár Gyula, Enyedy Barnabás és Bortély György tagokból kiküldött bizottságnak írásba foglalt jelentését, mely arról szól, hogy nevezettek f. év és hó 27 én megvizsgálták Budapesten Istók János szobrász műtermében a Gsány-műemléknek gipszben megformált főalakját, magát a Csány László-szobrot s azt a szerződésben kikötött feltételek szerint megfelelőnek és művészinek találták és átvették. Ehezképest ajánlják a szerződés szerinti 5000 (ötezer) koronának kiutalványozását. A szoborbizottság tudomásul veszi a kiküldőt^ bizottság jelentését s az ötezer koronát kiutalványozza Istók János szobrászművésznek és