Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-01-15 / 3. szám

1914. január 15. MAGYAR PAIZS 3. 3>en és egynémely sajátos vonásban tér el-az •®tóbbitói Amióta azonban az uj kor lángelméi uj irányt adnák a kutatásnak, tanulmányozni kezdik a természet jelenségeit, természettani, vegyi és élettani téren ezzel az ember olyan hatalmat nyer a természeti erők felett, milyennel eddig sohasem rendelkezett. E felfedezések hatása alatt a gazdasági termelés meghatványozódik, a népesség száma rohamosan növekszik, a jólét átlagos színvonala egyre emelkedik, egyidejűleg a társadalmi szervezet és gazdasági kapcsolat is annál szorosabb lesz, minél inkább legyőzi a távolság akadályait a szállítási és tudósitási eszközök tökéíet-esbitése. Mindezen átalakulások a XIX. században mennek végbe. Szinte azt mondhatjuk, az uj-kornak önálló íejlődése twlajdonkép esak akkor kezdődik. Ez átalakulások teljesen indokolják a fehér faj jelenlegi fölényét a sárga fajjal szemben. Japán volt az első nemzet, amely e körülményt felismerte és ellene védekezett, azzal, hogy rövid idő alatt elsajátította e műveltséget összes technikai eszközeivel együtt. Ily hirtelen átalakulás azért volt lehetséges Japánban mert e nemzet szamuráj, azaz közönséges osztályában olyan egyéneket nevelt fel magában, akikben megvolt a szellemi képesség és vagyoni függetlenség a hirtelen átalakulás eszközlésére. Ilyen átölakulás Kínában egyelőre nem lehetséges* mert ott a mandsu előkelőségen kívül, akik jórészt a katonaságnál és udvarnál szolgálnak nincs az előbbinek megfelelő középosztály ott a a törvény értelmében az egyén társadalmi állása és hivatalának fokozataa műveltségtől és az elért vizsgálati fokozattól függ. Ha ott az idegen kultura egyszerre elterjedue, a kinai müveit osztály teljesen elveszítené kenyerét és hatalmát. Ennél tehát az idegen műveltség elleni védekezés létkérdés, nem tekintve azt, hogy az ősi intézmények megőrzése a kinai népfajnak sajátságos jellemvonása, amint azt már fentebb kifejtettük. Ilyen módon állott elő a nagy ellentét Japán és Kina fejlődése között, amely különösen a japán-kiöai háborúban lett nyilvánvalóvá. Azonban ennek gyümölcsét Japán még ekkor nem élvezhette, mert a nagyhatalmak sajátjuknak tekintették Kinát. E háború hatása alatt Oroszország és más nagyhatalmak parczellázni kezdik Kinát, abban a hitben, hogy ez ép oly könnyen eszközölhető a kinai síkságon, mint az asztalon fik vő térképen. Ezzel Japán veszélyeztetve látja saját létét és pedig teljes joggal, mert Oroszország, elfoglalva Mandsuriát, letelepszik a kinai birodalomnak egyetlen könnyen megközelíthető kapujánál, amivel biztosítja magának a fölényt Kínában s elvágja azt a japán segítségtől. E miatt kitör az orosz-japán háború amelynek sorsát a Tsu-sziget melletti tengéri ütközet döntötte el. Ez nagyobb esemény, mint a híres tratalgari ütközet, amelyben Nelson elesett és az angolok győztek...Az utóbbi végleg megállapította Anglia világuralmát a tengeren, amelyet mai napig is fentartott. A Tsusziget melletti ütközetben ellenben a sárga faj léte és jövője lön biztosítva a fehér fajjal szemben. Ez áfc első eset az uj korban, hogy idegen faj sikerrel szembeszáll a fehér hóditóval. E háború tehát elejét vette minden további bódításnak, Kina önállósága felett most már Japán örködik a mandsuriai kapunál; hódításra maga aem gondol, mert jól tudja, sogy ra birodalom nagy kiterjedése és népessége mellett ilyen vállalkozás nem vezethet czélhoz. • Ily módon Kína időt nyert arra, hogy lassan tovább fejlődjék, fokozatosan átvegye az idegen műveltséget s annak összes vívmányait. Azóta valóban megkezdődtek az újítások a népnevelés terén; idővel ez még nagyobb arányokat ölthet, ha munkához lát az uj nemzedők, amelyet most Japán és Európa iskoláiban nevelnek. A közelmúltban a a tartományok alkirályai tanácskozó testületet kaptak segítségül, amelynk hivatva vannak a tojvénylaozást és nevelést irányítani s megvédeni a nép érdekeit. Utóbbi időben az európai irodalomnak számos terméke elterjedt a birodalomban; ezek között Dumas Kaméliás hölgy regénye volt a kínaiak kedvencz olvasmánya, mert ebben megtalálta a sárga fajnak legnagyobb erényét, az önmegtagadást és lemondást. Ellenben Dickens Copperfieldje érthetetlen előtte; miként szerethet a hös egyszerre két nőt — Ágnest és Dórát — és mikép tanakodhatik azon, melyiket vegye nőül, azt a kinai nem tudja megérteni. Ha egyáltalában valamikor ilyen helyzetbe jutna, egysznrüen véget vet a habozásnak azzal, hogy mindkettőt nőül veszi. Gazdasági téren is nagy haladás kezd mutatkozni és a belföldi vasút hálózat kiépítése évrőlévre nagyobb arányokat ölt, ami által az összes tartományok közelebbi érintkezésbe jutnak egymással. Ez valóban nagy haladást jelent, mert még még néhány évti'/eddel ezelőtt felszedték a Shang-hai város melletti vasúti síneket azon indokolással, hogy a vasút dübörgése megzavarja a halottak álmát, midőn elhalad a temetők mentén. Legújabb időben Kina hatalmának ócsárlását felváltotta az ellenkező irányzat: a félelem a jövendőbeli nagyhatalomtól, ha az majdan katonailag szervezve lesz. Azonban a sárga veszedelemtől ilyen alakban nem kell félnünk. A kinai nép sohasem hódított fegyverrel a kezében; a nép jelleméből az következtethető, hogy erre a jövőben sem vállalkozik. Az esetleges veszedelem egészen más irányban keresendő, amellyel szemben a védekezés jóval nehezebb. Ha a kinai nép átalakul és elsajátítja a mi műveltségűnket, ezzel nagy jövő nyilik meg az európai és amerikai kereskedő, mérnök ós vállalkozó számára e nagy kiterjedésű birodalomban. Előreláthatólag a fehér faj kezdetben ott is vezérszerepet fjg vinni s irányítani fogja a gazdasági vállalatok alapítását és kezelését. Ily módon majd a kinai is jobban megismeri a fehér embert, akitől eddig idegenkedett. Ez ideig a kinai csak otthon érezte jól magát; hazájából csak a nép salakja vándorolt ki, amely otthonában nem boldogul. Ha jövőben megszokja az idegen légkört, a kivándorlás eddigi akadálya elesik, ami fölöttébb veszélyes a fehér munkásra nézve. A kinai ugyanazt a munkát elvégzi, mint a fehér ember, sőt kézi ügyességben is versenyez vele; mnnkaközben kevesebb tápanyagra szorul. Ha tehát a kettő versenyre kél, a kinai Igénytelenségével leszorítja a fehér munkást a küzdőtérről, minek folytán az utóbbi, mint osztály, elpusztul. Ezt politikai rendszabályokkal nehéz megakadályozni, egyrészt mert a szabad verseny koriétozása az egyének gazdasági értékébe ütközik; másrészt azért, mert Kína, mint nagyhatalom, nem tűrheti el majd polgárainak önkényes kizárását a világpiaczról, amint azt eddig eltűrni kénytelen volt. Ily módon tehát elképzelhető az az eset, hogy a sárga faj, mint munkás osztály zöme, elterjed az egész világon; viszont a fehér faj, jobbára mint vezető és uralkodó osztály fog szerepelni gazdasági és politikai téren. Ez a két faj politikai és gazdasági tagozódásával volna egyértelmű. De a különválás e módja nem lehet állandó, mert sommiféle uralkodó osztály meg nem marad, ha időnkint fel nem frissü, véye a munkás osztályból, ügy látszik, izommunka végzése okvetlen szükséges az emberi faj fenntartásáhgz. Annak szükségét abból látjuk, hogy régi családok néhány évszázad alatt kihalnakl ha időnkint fel nem frissülnek az alsó néposztályból; ugyanksak ismeretes az is, hogy a városi népességet tulajdonkép a vidék bevándorlása tartja fenn. Ha tehát elpusztul a fehér munkás, ezzel veszélyeztetve van az uralkodó 1 fehér faj jövője is. Legfeljebb csak oly módon biztositható az, ha az uralkodó fehér faj keveredik a sárga munkással, — amivel ugyan a faj szintén elveszti eddigi jellegét. Bajos volna azt állítani, hogy ez átalakulás a közel jövőben megvalósul; a távol jövőben pedig olyan változások is előállhatnak, amelyeket m§ még sejteni sem lehet, Ha tehát a fehér faj jövőjének komor képe egyelőre nem is ad okot aggodalomra, azt mégis el kell ismerni, hogy a sárga fajnak gazdasági versenye, amely leszállítja a fehér munkás jólétének szinvoualát, minden körülmények között hátrányára lesz a mi kulturális fejlődésünknek. A munkás jóléte az a hajtás, amely a gazdasági fejlődésben legkésőbb zöldül ki; kedvezőtlen viszonyok ellen ezt nehéz megvédeni; de ez a legjobb óvszer proletár-osztály képződése és a gazdasági ellen

T tétek kiélesedése ellen, ami egyik oka volt Róma hanyatlásának is. Ha tehát a sárga faj versenye más hatást nem gyakorol is, ezt is felette hátrányosnak kell tekintenünk művelődésünk jövőjére nézve. Mindebből az a végső következtetés, hogy a sárga fajnak most folyamatban lévő átalakulása, amely ugyan még hosszú időt vesz igénybe, igen fontos szerepet fog játszani jövőnkben. Ezt előre meg lehet állapítani azon mélyenfekvö sajátságok alayján, amelyeket a keleti és nyugotí kultura párhuzamos fejlődésének összehasonlítása világit meg. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányi hivatala. 6754. kig. 1913. Hirdetmény. 1913 deczember 29 én özv. Gerencsér Györgynó zalaegerszegi (Petőfi-utcza 7.) lakos kertjében egy »Belga nyul« találtatott, igazolt tulajdonosa forduljon a rendőrkapitányi hivatalhoz. Zalaegerszeg, 1914 január 7-én. ZILAHI, rkapitány. Heti hirek Helyiek. Mesedélatánok a gyermekek Bzftmára. A Zalaegerszegi Karácsonyfa Egyesület — titkára indítványára — elhatározta, hogy a folyó évben a gyermeksereg számára mulatságos s tanulságos mesedélutánokat rendez. Az első ilyen előadást január 18-án, vasárnap délután 3 órakor az Arany Bárány-szálló nagytermében Witek Zoltán törvényszéki jegyző ur — a gyermekek nagy barátja — fogja tartani. Belépti-dij gyermekeknek 20 fillér, felnőtteknek 10 fillér. Az egyesületnek teszünk szolgálatot, ha a szülők figyelmét felhívjuk az egyesület emez uj tevékenységére s kérjük, hogy minél nagyobb számban engedjék gyermekeiket ezen előadásokra. Gyüjtsünk a Csány szoborral IV. a) fiaosztály gyűjtése Zalaegerszeg: Radó László 10 Szakály Béla 4 Szedmák László 2 Brunner Antal 2 Sándoor Láázló 6 Kovács László 4 Sándor Ervin 100 Gerencsér László 4 Nagy Béla 10 Tölli István 10 Weinberger Imre 10 Kapóssy Lajos 2 Fenyvesi József 20 Ifj. Süabö Jözset 4 Kámán Zsigmond 6 Horváth Béla 4 Bedő Pál 2 Németh Géza 4 összesen: 2. K 04 f. Medvéssy Malvin gyűjtése Zalaegerszeg: Medvéssy Malvin 10 Medvéssy J. né 4 Vámosi István 4 N. N. 3 Vámosi Istvánná 4 N. N. 3 Vámosi Bözsike 2 Reisínger Mariska 4 Medvéssy J. 4 N. N. 2 összesen : — K 40 f.