Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-06-04 / 23. szám

4 MAGYAR P A IZ £ 1914. junius 4. ivása utáo ugyanolyan a megbetegedések arányszáma, mint a közönséges viz ivása esetén. Erre nézve van egy uj magyarázó elmélet, amely azt tartja, hogy a viz azért lehet ártalmas, mivel a szervezetből nem távolítja el azokat a mérgező anyagokat, amiket szervi feladatánál fogva el kellene távolítania. A bélcsatornában közvetlenül Dem fejthet ki különösebb hatást, csak a felszívódás és kiválasztás folyamán. Gagey és Gabraces vizsgálatai szerint a jól kezelt tiszta bor nagyon is alkalmas a viznek, mint italnak helyettesítésére sót annak hatását felül is múlja azon egyszerű oknál fogva, mivel a baktériumok megölésére alkalmas, másrészt \ pedig, mivel tisztító hatása czukortartalmánál ? fogva is jobb, mint a vizé. Voltaképpen a vak- ) bélgyulladást okozó baczillusok kiöblítését is s jobban végzi a bor, mint a viz. A borkereskedők és korcsmárosok, no meg a : bortermelök is előreláthatólag nagyon örülni íog- f nak ennek az uj és az ők számukra jövedelmező- ) nek Ígérkező theoriának, de remélhetőleg gondot is fog egyúttal okozni nekik a theoriának az a passusa, amely csak a feltétlenül tiszta bort állapítja meg a dietetikus és jó hatásnak. Mintha csak a zalaegerszegi szőlősgazdáknak az előnyére készítették volna ezt a reczeptet az orvosok. Az 1913, de különösen az 1912. évi erősen savanykás bort alig tudták eladni, most az orvosok rendelése szerint könnyen eladhatják, hiszen csupa jóság és orvosság az a savanyu bor. Ergo Brüderchen! Alsó bibamus ' Testedzés és játék. (SPORT) Atlétika. A főgimnázium helybeli tornaversenye 7 én, vasárnep, (rósz idő esetén 11 én) lesz. Kezdete délután 3 órakor az intézet udvarán. Érdekes lesz a svédrendszerü szabadgyakorlatoknak a bemutatása, a gúak, nemkevésbé a hat tagu miutacsapat tornászása korláton és nyújtón, de nem mindennapi látvány lesz a győztes magasugrók szereplése, stb. A futószámokat és a füleslabdajátékot a katonai gyakorlótéren bonyo- \ iitják le, melyekre köiülbelül félötkor keiül a f sor. Mindenkinek figyelmébe ajanljuk a kiváló jj sporllátványosságnak ígérkező tornaünnapélyt. i A közönség kényelméről gondoskodnak. Belépő- . díj tetszés szerinti, a győztesek jutalmazására és a Torna Kör javára. Kerékpározás. Bajnoki kerékpárverseny. A zalaegerszegi munkásgimnáziumnak sportkedvelő tagjai pünkösd elsőnapján igen szépen sikerük biczikli versenyt rendeztek. A versenyszabályokat ismertettük a mult számban. Dicsérettel emiitjük fel ezt a mozgalmat különösen azért is, mert egy érthetetlen okból hát mögé dobolt nemes, söt hasznos sportágai vett elő és akarja azt művelni. — A bícziküzés egyike a legszebb, a leghasznosabb, a legigazibb kedvtöltéseknek. Hogy ujabb időben miért hanyagolták el: igazán nem lehet megérteni. Legfeljebb sejteni lehet a félszegségí okát. — Elhagyták az uri renden azért, mert már az egyszerűbb emberek is kezdtek bicziklizni. Ez az egyik ok. Még pedig elég kaczagtitó. Mert gőgbeli ok. A másik ok az lehet, hogy túlszárnyalta — sebességben — az automobil. Ez a mábik. Ez szégyenlőségi ok s a mellett szamársági ok is, mert az automobilozás egyfelől nem sokkal külömb sport, mint, ha vasúti gőzösre ülünk, — másfelől az autóra 10—20 — 30 ezer koronák kellenek, tehát csak igen kevés és igen gazdag emijHinek való. Igy hát az intelligenczia biciklizése két szék közt a pad alá heppent. Dicsérni kell tehát a munkásgimnázium tagjait, hogy verseny rendezéssel is fentartják a veloczipéd jó hírnevét s azt fejleszteni törekednek. Legnagyobb buzgóságot e téren Szekszárdy Gyula titkár fejtett ki. A verseny a kövelkezöleg folyt le. Szabályszerűen jelentkezet és indult a következő 8 ifjú: Ernszt József, Donászi, Grünvald (szombathelyiek), Reményi Mátyás, Kocsondi János, Szekér, Varga István és Rákosa Ferencz. (Jelentkezett és nem indult: Szabó, Simon, Sreiner és Pollák.) A városház előtti járdán sorba állva, Borbély György egyik versenybíró figyelmeztette a versenyszabályokra, melyeknek megtartását Bogyay Elemér másik versenybírónak kézadással fogadták. Vigyázz! Készen! Indulj !-ra egyszerre indult mind a nyolcz versenyző délután négy óra négy perczkor. Ketten útközben félhagytak a versennyel. A többiek mintegy 50 perez múlva a zalalövői fordulónál voltak, ahol Dr. Thassy Gábor harmadik versenybíró automobilon kifutva már várta az ottlevő igazlátókka!. Dr. Thassy a megérkezés előtt már Zalaegerszegen termett. Elsőnek megérkezett Donászi Pál, megtéve a 45 kilométernyi utat 1 óra 55 perez alatt kis ezüstérmet és bajnokjelöltséget nyert, melyet még kétszer meg kell védenie, második Ernszt József, kis ezüstérmet, harmadik Grünvalól, nagy bronzértmet, mindenik j csak pár lépéssel maradva hátrább a másiknál. • Mindhárman szombathelyiek. Negyediknek érkezett 20 perez muiva Kocsondi János, zalaegerszegi, aki kis bronzérmet nyert. Varga István ötödiknek, a többiek pedig nem jöttek be. Nem ismerik a versenyeknek azt az erkölcsi szabályát, hogy a versenyző, ha dijat nem nyer is, nem lenézésre, i hanem elismerésre méltó, ha végig futja a pályát. | Erejéhez képest mindegyiknek a czélig kell • menni. Mind az öt jó egészségi állapotban ; érkezett meg. A dijakat Pásztor Imre verseny- í bírósági tag, a munkásbimnázium igazgatója \ osztotta ki s tűzte a mellükre, avval a lelkesítő '• beszéddel, hogy a szombathelyiek noha itt . legyőzték a zalaegerszegieket, nagy haszonnal . jár ez a zalaegerszegiekre nézve: megtanulhatják . ebből, hogy minden vállalkozásra szorgalmas : munkával, kitartással, lelkesültséggel és kűzde- j lemmel kell tanulni, készülni. A műnkásgiiLnádnm kerékpár osztálya junius [ 14 én kerékpár kirándulást rendez Keszthelyre. \ Indulás reggel hat, érkezés esie félkilenczkor. ) Jelentkezni lehet vasárnap délután két órától ' háromig a Pál féle vendéglőben. | Labdaragás. & Kereskedő Ifjainak a kanizsaiakkal való j labdarugó-versenye elmaradt s egyelőre elhalasz- j íották. 7 én Vasvárott mérkőzik csapatuk a j Sportkedvelök Körével. G. E. | Föidmivelós Állattenyésztés j Akié a íöld azó az ország! j ! Jogos kívánságok. A magyar fóidmivelők ezrei országszerte nagyban készülődnek a junius 17 iki temesvári gazdagyűlésre. Érthető ez a készülődés, mert hiszen a társadalmi munka az utóbbi idők folyamán meglehetősen ellanyhult, így azok a társadalmi szervezetek, amelyek hivatva vannak a földmivelö nép érdekeinek védelmére, a rendes napi munka keretén belül csak ritkán hallatják szavukat és j alig számba vehető erővel adnak kifejezést azok- > nak ajogos kívánságoknak, amelyeknek teljesülését J a magyar gazdaközönség évek óta várja, vagy amelyeknek teljesülését néhány év óta beállott különleges viszonyok teszik kívánatossá. Okvetlenül szükség van tehát egy olyan alkalmi demonstráczióra, amelyen a gazda közvélemény • a maga imponáló erejével nyilatkozhassék meg. j Szükség van a lefojtott vágyaknak elemi erővel ; való megnyilatkozására, a jogos panaszok kellő í nyomatékkal való előterjesztésére. Egy szóval > szükség van arra, hogy a földmivelö nép tanú- ! ságot tegyen arról, hogy szervezkedése nem 1 pihen, hanem állandóan és erősen folyik és a földmivelö nép a maga szervezett mivoltában döntő tényezőévé kiván lenni a gazdasági és társadalmi életnek. Azok között a kívánságok között, amelyeknek a Temesvárott összegyűlő gazdatábor kifejezést akar adni, egy sincs ilyen aminek a jogosságát kétségbe vonni lehetne. Ezeket a kívánságokat nem emberek formulázták, hanem a gyakorlati élet és a közszükség adott azokriak létet. Nem csupán a gazdaosztály boldogulása, hanem sz egész ország anyagi és erkölcsi jóléte függ attól, hogy e kívánságok oly mértékben teljesülnek, mint ahogy ezt a gazdák óhajtják. Legfontosabb talán e kívánságok között mégis az, mely a mezőgazdasági vámvédelemnek eddigi mértékben való fentartására irányul. Ez létkérdés a magyar gazdára nézve. Amikor ugyanis an látjuk, hogy a nyugati országok minden könyörület nélkül elzárkóznak mezőgazdasági termékeink bevitele elől, nekünk sem szabad korlátnélküli utat engedni az idegen országok termékeinek. Nem szabad különösen azért, mert azok az országok ahonnan a behozatal veszélye fenyeget, mezőgazdasági kulturában elmaradottak, a termények árának leszorításán kívül tehát egész csomó fölötte nagy veszedelmet is zúdíthatnak a magyar mezőgazdaságra. A termékek árának csökkenésétől még tán kevésbé félnék, hiszen a mi termékeink jobb minősége mindig ellensúlyozóként hatna. Igen ám, de mi lesz akkor, ha a szabad behozatal lesülyeszti alacsony nívóra a mi termelésünket is? ha szántóföldjeinket a pusztító növény betegségek, állatállományunkat a ragadós betegségek megfertőzik és értéktelenitik ? Hiszen ebben az esetben a mezőgazdasági termékek árának csökkenése túlságosan problematikus. Utóvégre is ennek az országnak az éléskamrája a magyar mezőgazdaság, nem pedig a külföld, ha ezt az éléskamrát s az abban felhalmozott dolgokat ellepi a penész, akkor még százszorta inkább koplalunk mint most. Fontos kérdése lesz a temesvári gyűlésnek, a nemzeti birtok-politika kérdése is. Ma amikor a nemzetiségi veszedelmek tulon-tul felidéződtek, lehetetlen, hogy eszünkbe ne jusson Gróf Károlyi Sándornak örökéletű mondása : akié a föld, azé az ország. Meg kell tehát tartani, vagy ahol már elhódították, meg kell szerezni a földet a magyarságnak. Ez az alapja a magyar ueoizeii földbirtok politikának. Ez a birtok politika természetesen legyen demokratikus. JuttassuK földhöz mindenek előtt a dolgozó nép millióit, de adjunk fő det azoknak is, akiknek hivatása a nép társadalmi és gazdasági vezetése. Lehetetlen a két keze munkája után élő s a maga munkáját értékelni tudó elemeket szorosan hozzáfűzni ehhez az országhoz, ha nem nyujtunk módot arra nekik, hogy az életet adó hantokból egy-egy rész a jogos tulajdonukká legyen. A délvidék példája mutatja leginkább, hogy a szántóföldnek miijen átalakító ereje van, hogy a termőföld mennyire fel tudja ébreszteni s mennjire ébren tartja a nemzeti érzést és kifejleszti a hazához való ragaszkodást. A helyes, a nemzeti élet követelményeinek megfeie ö birtok politika alapja lehet azután egész sereg olyan üdvös reformnak, a mi idővel megteremheti a földmivelö nép magas fokú anyagi és erkölcsi boldogulását, jólétét. Mesterhegedük Kánya Géza helybeli zenetanitónál eladók. Van köztük olasz mestermü, nevezetesen: Amathi, Mucsinyi, Rucséri és velenczei olasz hegedűk eladók bármely megfelelő árban. Megtekinthetők a tulajdonos lakásán Zalaegerszeg, Ürményi-utcza 7rik szám.