Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-05-28 / 22. szám

1914. május 28. MAGYAR P A I z s Nagy népünnepély Zalaegerszegen. A nemrégiben megalakult zalaegerszegi tüdővész ellen védekező egyesület (dispensaire) javára nagyszabású népünnepély megtartását tervezik junius 14-ére. (Vasásárnap.) A kezdeményezés főispánunk feleségének, sipeki Dr. Bálás Béláaénak érdeme, aki szeretetreméltó egyéniségével, változatos ötleteivel a nemes czél érdekében fáradhatatlan tevékenységet fejt ki. Mint minden jótékony mozgalomnál, most is a hölgyek segítségét vette igénybe és tanácskozván ugy a Karácsonyfa Egylet, mint a Jótékony Nőegylet választmányával, a mulatság programmját nagyjában már meg is tervezték. A népünnepély színhelye a honvédparancsnokság jóvoltából a lovardában lesz. Maga a népünnep — amelynek részletes kidolgozott programmja megállapítva még nincsen — egész nap fog tartani. Kezdődik a rezes bandák reggeli ébresztőjével. Délután felvirágozott kocsi korzó indal a vásártérről, ezeken fognak az elárusitó hölgyek a lovardába bevonulni. Mert a lovarda belső és külső helyiségeiben sátrak lesznek felállítva, ahol bájos és kedves asszonyok és leányok fognak áiusitani pezsgőt, bort, sört, limonádét, czukrot és mézes dolgokat, hideg sülteket, bazár árukat, virágot, dohányárukat, levelezőlapokat stb. . . . meg szavazólapokat. Mert lesz szépségverseny is, a győztesek számára kedves meglepetéssel. Lesz élethűen felállított halász sátor is, hol halászlét fognak főzni, do lesz gulyás sátor is, s a megígért borjut és négy birkát ott a helyszínén fogják levágni és elkészíteni. Lesz aztán még nyilt színpad is alkalmi kabaré darabok számára. És ami a népünnepélyről el nem maradhat: a lepényevés, karikadobás, szerencse kerék, alkalmi kucséberek és a jó Isten tudja még, hogy mi minden. Szóval egész nap, lesz látni való, senki ott nem unatkozhatik, csak győzze a szórakozást és mindez potom árért, mert a belépődíj 40—20 és 10 fillér, a sátraknál pedig az úgynevezett pumpolások is elmaradnak, meri minden sátornál ki lesz függesztve az ott árusítandó dolgok szabott áia. Tehát csak készüljünk június 14 re — mert arra a napra mindig kellemesen fogunk visszaemlékezni. Heti hirek Helyiek. Gróf Batthyány Pal országgyűlési képviselőnk folytatta e héten beszámolóját választói között. Földmives választói közé csak ünnepnap mehet a mezei munkák miatt. Vasárnap legnagyobb körutat tett s beszámolót tartott Bakon, Zalatárnokon, Baktüttösön és Boczföldön, — Botfán és Bessenyón azonban csak rövid látogatást tett s egy kis beszélgetést folytatott az emberekkel, mert már ráesteledett, fáradt is volt, és rekedt, a közönséghez azonban ez utóbbi helyeken lelkes beszédet tartott Jámbor Henrik. Többi községeibe ezután fog elmenui a képviselő. Ahol járt, mindenütt rokonszenves kitüntetéssel fogadták, aki igazán mindenfelé népszerű. A tömeglátogatásokon kivül egyes családokat is meglátogatott: Bessenyón és Tárnokon a jegyzőt, Ifj. Stádel János földbirtokost, Bakon a birót és Németh József tanitót, hol a szives háziasszony villás reggelivel látta el a Grófot és kíséretét. Hazajövet estefelé a nyolcz kilométerre levő Boczföldi korcsmáig kilencz kocsival mentek eleibe az ipartestület tagjai Vörös Gyula elnök vezetésével s zászló alatt kísérte haza a hosszú kocsisor. — Hétfőn a Kossuth Ferencz halála a fővárosba szólította a képviselőt titkárjával együtt i s ugyanakkor családtagjai is hazautaztak Zala| csánba. — Zalaegerszegen levő időzésük alatt az Arany Bárány vendéglőben laktak és kosztoltak, mely idő alatt tisztelőiknek nagy száma látogatta meg őket naponként. Gyüjtsünk a Csány sioborra! Özv. Pallini Inkey Kálmánné Zalaegerszeg 100 K — f Scheier Károlyné megérkezése Zalaegerszegre ... 5 K 23 í Horváth György tanitó gyűjtése Szepetnek. Szepetneki róm. kath. elemi iskola II. osztálya — K 36 f. III. osztálya — K 20 f. Horváth György tanitó 1 K — f. összesen: 1 K 56 f. Mai gyűjtésünk 106K79Í. Hozzáadva a múltkori (39546 K 45 f) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 39653 K 24 fill. A szép pünkösdnek, a lelkesedés magasztos ünnepének emlékére, tekintélyes összeget tudunk felmutatni. Természetesen, ez azért van, inert Inkey Kálmánné Őméltósága a napokban Zalaegerszegen járt s ő a Csány szoborügynek első támogatója, erkölcsi védője; minden gyűjtésre vonatkozó ünnepségnek a főv: dője s azonkívül minden alkalmat felhasznál, amelyben jó ügyünket csak szolgálhatja, mellyel egyúttal egész Zalavármegyének kulturája iránt tanúsítja fényes jóakaratát. Most, hogy vejével, Gróf Batthyány Pál orsz. képviselővel családostól együtt Zalaegerszegen tartózkodott egy hétig, adta át őméltósága ezt a 100 koronát, mely már többedmagával tanúskodik leendő emlékművünknek értékes voltáról. Az esküdtszéki főtárgyalásokat folytatják. 111. nap, szerdán Gséplő György sümegi kocsis ügyét intézték el, aki a szekerére felvett Bohér József vinczellértől ellopott 90 koronát Dr. Fatér József ügyvéd védelmezte s Cséplöt hat havi fogházra itelték. — IV. nap péntek fényes eredménnyel járt Dr. Gerencsér Lajos kezdő ügyvédre nézve. Jó tehetségre, ügyes jártasságra vall, hogy emberöléssel vádolt védenczét teljesen fölmentették. Tüske Lajos 26 éves rédicsi pinczér deczember 6 án a lentii korcsmában verekedés alkalmával késsel halálra szúrta Guzmics Pált, a vád szerint. A törvényszékeu elnökölt Dr. Fritz József táblabíró, szavazó bírák Sperlágh Géza és Siposs József, jegyző Hedry Miklós. Bozzay Jenő alügyész vádbeszéde után Dr. Gerencsér Lajos védőügyvéd lelkiismeretes utánjárással, logikus érvekkel kimutatta, hogy a tanuságtételek ingatagsága miatt nem lehet a vádlottat elitélni s Tüske Lajost fölmentették a vád alól. — Nagyobb ügyekben Gerencsér ügyvédnek ez az első fellépése s ezért a szép sikeréért méltán üdvözölhetjük pályája kezdetén. Méltán üdvözölhetjük azért is méginkább, hogy ez ujabb, szigorított esküdíszéki ítélkezésben itt az ő esete az első felmentő eset. — V. nap, szombat. Alsólendva vidékéről szól a nóta. Kepehücsü József megtámadta Grosz Benő sertéskereskedőt s a pénzét bicskaszurkálások között elrabolta. Némethy Jenő lendvai ügyvédjelölt védelmezte. 8 évi fegyházbüntetésre s 10 évi hivatalvesztésre ítélték el Kepehücsüt. — VI. ncp, hétfőn a csentevölgyí és petesházi legények verekedése került elé, Tóth József csentevölgyí iegény egy darab fával — persze a korcsmában — ugy megütötte Simon István petesházi legényt, hogy Simon belehalt. Védője Dr. Nábráczkv Béla alsólendvai ügyvéd sok enyhítő körülménnyel védelmezte s a vádlottat csak aiásfél évi börtönre ítélték. — VII. nap, kedden Dr. Hajós Ignácz ügyvédtől hallottunk fényes igazságokat a szomorú valókról. Virág Albert batyki legény, aki mióta bevették katomegvan, csak tökéletesebbé, alaposabbá kell tenni; csak a rajztanárt vissza kell adni teljesen a művészi rajznak. Itt az idő, a rajz segítségével újjáteremteni a középiskolai tanítást és nevelést. Itt az idő az alsó négy osztály tanításának középpontjává tenni a rajzot. Sokat lehetne erről írni ; írtak is erről sokat, a nagy reform eddigi irodalma öntudatlanul, szinte kivétel nélkül az uj amerikai eszme felé tart: koncentrációt teremteni a tanításban, s a magolást aktív tanulássá változtatni. Mindkettőt a művészi rajzzal lehet megvalósítani. Szinte kiszámíthatatlan, mi mindent lehetne a rajzzal behozni. A tömegtanításban az egyetlen rajzzal közelíthető meg az eszményi nevelés: az egyéniség szerint való nevelés. A rajzzal közelithetünk az élet reálitásaihoz, anélkül hogy az iskola ideális irányát veszélyeztetnék. A rajzzal valóságos munkát végzünk, ideális munkát, melynek szemmellátható eredménye van. A rajzzal hideg esztétikai fogalmak helyett művészi élményeket nyujthatunk. S az az uj irányú rajz, mely Amerikából kiindulva, már a művelt Európában is utján vau, a design, mely a tárgyakat lényeges vonalaiban, színeiben adja vissza, bizonyos czél szerint stilizálva, nem haladja meg senkinek a tehetségét sem, arra elég az a művészi, alkotó ösztön, mely mindenkiben szunynyad. Hogyan teremthetjük meg rajzzal a konczentrácziót, a tanítás legfontosabb kellékét ? Körül belül bizonyos, hogy a mértan a számtantanár kezébe kerül, ez nemzetközileg kikristályosodott követelmény. Tehát már a számtan is összeolvad a rajzzal, a mértani rajzzal, az elvontságok stilizálásával. Hasonló terv merült fel a magyar nyelv, a fogalmazás tanításánál: a kezdő fokon a magyar dolgozatokat iniczialékkal kapcsolatosan kell szerkeszteni, a nyelvbeli kifejezésnek pontosan egyeznie kell az iniczialével, melyet a gyermek a dolgozat elejére rajzolt. A természetrajzot állatok, növények, ásványok folytonos rajzoitatásával kell tanítani, éppen igy a földrajzot, térképek, madártávlati képek rajzóitatásával. A német, latin tanítás már most sok helyen kedves képekhez fűződik, szemlélve tanulnak szókat, folytatnak német, latin beszélgetéseket. Amit igy, rajzolva tanulunk meg, azt sohase felejtjük el. Azt tanulja meg az ember igazán, amit működéssel sajátított el, nem passzív magolással vagy szemléléssel. Természetesen ezt megvalósítani csak ugy lehet, ha a rajztanár sok órában van a gyerekekkel. A latin heiyett első, második osztályban a rajzot követeljük. Mit nyeiünk azzal ha latin helyett némettel nyomorgatjuk azt az ötvenhatvan tagból álló osztályt ? Praktikusabb lesz igy az iskola ? Tanulságosabb a német grammatika a latinnál ? Ha a latinról az a véleményünk, hogy eredményesetb lesz a tanítása a harmadik osztályi kezdettel, hogyan merjük a németre nézve az ellenkezőt állítani? Aki azt meri mondani, hogy a reáliskolai maturandus jobban lud németül, mint a gimnáziumi, az tudva állit valótlant. Legfölebb ábba lehetne józan ésszel belemenni, hogy jó, kezdjük a németet kéthárom órában a másodikban, de tisztán csak azért, hogy ne egy osztályban kezdjünk egyszerre két idegen nyelvet. A felsőbb osztályokban természetesen ennyire egységes és szoros konczentrácziót nehezebb teremteni, meit ott egyes tantárgyakkal nagyobb elmélyedéssel kell foglalkozni, mi önálóbb rendszerezéssel jár. Csak, ha a történelem valóban átalakul a szocziális fejlődés történetévé, akkor pompásan, roppant tanulságosan hozható vela kapcsolatba irodalom, müvésztörténelem, biológia, sót még a természetrajz, fizika is, ha megpróbáljuk ezeket a tudományokat is, a fejlődés menetében, mint a felfedezések történetát adni elő. Tehát: nem uj tárgyakat, nem uj tantervet, hanem uj módszert, a tárgyakba modern, felfrissített tartalmat I