Magyar Paizs, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)

1914-04-16 / 16. szám

1914. április, 16 MAGYAR P A I Z S 3 szervezete, azt remélve, hogy igy még egy tekintélyes összeget juttathat eszméi megvalósítására. Igy érzett és gondolkozott a közügyet szerető nagylelkű hölgy, holott nem kis gondot okozhatott a saját portája is, hiszen négy leányt nevelt fel magasrendű műveltséggel, s a család kiváló tárgya volt mindig az emberek becsülésének és tiszteletének. Temetése április 5-én ment végbe a részvét számtalan megnyilatkozása közepett. Szebbnél szebb koszorúk tanúskodtak a szeretetről, mely sirjáig kisérte. A család és gyermekei koszorúin kívül régi tisztelői a közel és távolból ugy a külföldről is gyönyörű virágokat küldtek a ravatalra utolsó üdvözletül, közlük volt az Ipartestület óriási koszorúja »Szeretett és feledhetlen zászlóanyjának a zalaegerszegi Ipartestület felirattal. Jó szelleme intse hasonló szellemre az élőket. (h) Hivatalos rovat. Zalaegerszeg rend. tan. város polgármesterétől. 2711. 1914. Hirdetmény, i. Zalaegerszeg r. t. város tulajdonát képező vadászati jog az 1915. évi augusztus 1-től 6 évre a városház I. emeleti 2. számú helyiségében az 1914. évi május hó 20 án délelőtt 10 órakor megtartandó nyilvános szóbeli órverésen bérbeadatik. Kikiáltási ár 500 korona melynek 10 százaléka bánatpénzül leteendő. Közelebbi feltételek a városi iktató hivatalban a hivatalos órák alatt megtughatók. 1-3 _ 3545. 1914. ii. Zalaegerszeg r. t. város tulajdonát képező barossligeti vendéglő május 28-án délelőtt 10 órakor a városház I. emeleti 2. számú helyiségében megejtendő szóbeli árverés utján 1915. évi jauuár 1-től 6 évre bérbe adatik. A feltételek a hivatalos órák alatt Brenn Zoltáu I. aljegyzőnél betekinthetők, kívánatra az érdeklődőknek meg is küldetnek. 1-4 — 3791. 1914. III. Közhírré teszem, hogy az 1914. évi tökekamat és járadék adó valamint az ez után járó általános jövedelmi pótadó kivetési lajstrom az 1909. évi XI. t.-cz, 4. §-a értelmében a városi adóhivatalnál 8 napon át vagyis folyó év április hó 17-től 25-ig közszemlere kitétetik ahol is a hivatalos órák alatt báiki által megtekinthető. 4155. 1914. IV. Az 1915. évi rédhimlőoltások április 18 tói kezdve minden szerdán és szombaton délután 2 órától kezdve a bolsőovoda helyiségében, az ujraoltások pedig április 17-étől kezdve minden pénteken délután 2 órától kezdve az állami elemi iskola helyiségében fognak a városi tiszti orvos által foganatosíttatni. Az iskolába nem járó beoltandó, tisztán öltöztetett gyermekeket a szülők (gyámok, gondnokok, nevelőszülők) az 1887. évi XXII. t.-cz. 11.§-ában megszabott fokozatos büntetés terhe alatt kötelesek az oltás helyére vinui. 4398-1914. V. Közhírré teszem, hogy az 1888. évi VII. tcz. 17. § a az 1894. évi XII. tcz. 23. §-a az 1900. évi XVII. tcz., va'amínt a m. kir. földmivelésügyi miniszter 1901. évi 104.300. sz. rendelete élteimében a tavaszi haszonállat vizsgálatot Zalaegerszeg r. t. város területén f. évi május 3 és 4. napjára tűzöm ki. A vizsgálat a következő sorrendben fog eszközöltetni : A lovak vizsgálata május 3-án d. e. í 7 órakor veszi kezdetét és d. e. 10 óráig fog tartani, A vizsgálat a vásártéren fog eszközöltetni. | A szarvasmarha, juh és sertések vizsgálata folytatólag e napon d. u. és május 4-én fog eszközöltetni. A lovek elővezetése ekként történik, hogy az egyes állattulajdonosok lovai egymással ne érintkezzenek. Azon állattulajdonosok, kik lovaikat a kijelölt idő és helyre elővezetni nem akarják, kötelesek ezen szándékukat a vizsgálatot megelőzőleg legalább 3 nappal a rendőrkapitányságnál bejelenteni és állataikat költségükön a vizsgálatra illetékes állatorvos által 8 napon belül megvizsgáltatni. Azon állatbirtokosok, kik állatorvossal rendszeresen és állandóan állataikra felügyelteinek, nem tartoznak lovaikat a tavaszi haszonállat vizsgálat alkalmával a kijelölt helyre elövezetni, azonban az állandóan kezelő állatorvos köteles a vizsgálatot megelőzőleg 3 napón belül darabonként megvizsgálni és az eredményt a vizsgálatot teljesítő állatorvossal közölni. A vizsgálatot teljesítő állatorvos tartozik e napokon az áilatbirtokosok által beteg vagy beteggyanusnak bejelentett állatait alaposan megvizsgálni és ezek gyógykezelésére vonatkozó utasítást díjtalanul adni. Felhivom az összes állattulajdonosokat, hogy lovaikat, melyek előzőleg megvizsgálva nem lettek a kitűzött időben elővezessék, egyék állataikat pedig tartózkodási helyükön tartsák. Ezen intézkedések megszegése az 1888. évi VII tcz. 17. és 154. §-únak c) pontjában előirt megtorlást vonja maga után. Zalaegerszeg, 1914 márczius 31 én. Dr. KORBAI sk., polgármester. 1704. kig. 914. szám. VI. Folyó évi márczius 20 án az úgynevezett olakülvárosi mezőn egy darab körülbelül öt hetes fehérszőrű kan malacz találtatott. Igazolt tulajdonosa jelentkezzék hivatalomnál. Zalaegerszeg, 1914 április 6-án. ZILAHI, rendőrkapitány. exi Helyiek. Városi fcögg^ülés volt a mult hétnek szerdáján és csütörtökjén Dr. Korbai Károly polgármester elnökletével, AZ 1912. évi zárószámadást, az 1913. évi pótköltségvetést s az 1914. évi költségelőirányzatot tárgyalták. A tanács javaslatait elfogadta a közgyűlés. Azonban az interpellátiók s némely kritikai felszólalások révén nagy kavarodások és zendülések voltak a teremben. Ezekre nézve megjegyezzük, hogy szép, szép, ha a közérdekből szigorú kritikát gyakorolunk, mégpedig szenvedélyes kritikát. De megjegyezzük, hogy nem mindenik szenvedély szép szenvedély. A szenvedély két forrásból fakadhat: ha a közügyek szeretetéből, vagyis ha az altruizmusból születik, akkor szép az a szenvedély; de ha a személyi szeretetből, avagy személyi gyűlöletből vagyis az egoismusból fakad, akkor ebben a szenvedélyben már a fekélyes fene eszi a közérdeket. A Libarét, vagyis a libák rétje megold egy nagy kérdést. A mit a város, a vármegye, az iskola s ennek összes hatóságai: igazgatók, főigazgatók, püspökségek, miniszterek nem tudtak eddig megoldani, azt megoldja a Liba-rét. A gimnázium ifjúsága, amely míllennáris drága épületben lakik, nem tornázhat isten-igazában kedve szerint, nagy vizsgát nem tarthat a testgyakorlatból, mert nincs udvar, nincs elég szabad tere, holott ott terjed szomszédságában a püspöki uradalomnak nagy répás kertje. A modern pedagógia csak álmodozott arról, hogy abból a nagy répás kertből lesz egy nagy iskola-udvar, játszótér, nyári tornázó hely stb. Eddig kijárt az ifjúság tornavizsgára a katonatérre, csapatostul végig az utczán fellegverő porban s vissza ugyanígy. Ezután másképen lesz. A városi uj sportegyesületnek méltányos bérért oda adja a város a Libarétet, ahol lesz nyári sport, téli sport: korcsolyázás, sőt a gimnázistáknak is 1 játszótér. Meg van tehát oldva a kérdés. A répás | kert megmaradhat répás kertnek, mert ott van már a libarét. Ezután már a katonarétnél kétszerte nagyobb távolságra mehet a diákság csapatostul végig az utczán nyári bőségben, fellegverö porban ki a libarétre, s miután ott egészséget szívott magába, jöhet vissza csapatostul, a fellegverö porban. A tüdőt pusztítani fogja a por, de fődolog, hogy a répa megmarad. Gyűjtsünk a Csány szoborra! Puly István orvos Keszthely 50 K — f. Barthelmes Walterné—szül. Bessenyői és Velikei Skuelics Celine — Döbréte . . . . 20 K — f. Kaszás József csáni emlékben — Zalaegerszeg ... 2 K — f. Mai gyűjtésünk 72 K — f. Hozzáadva a múltkori (39429 K 70 f) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 38501 K 70 fill. Tudjuk a közelségét, mintegy érezzük, látni véljük már a művészeti remek emlékalkotmányt, melyet Zalaegerszeg és Zalavármegye kívánságára Istók János szobrász nemsokára felállít — elsősorban zalai kis hazánknak erkölcsi emelésére. Azért mintegy ujabb lendületet látunk a mai adakozók adományaiban, erkölcsi lendület érzik ki különösen Puly István adományából, aki diák-gyermökkorban éite át a nagy időket, de evvel a közvetettséggel is elég élénk tanúsága az eszmék forradalmának. Csak jöjjünk többen is még. Ügyvédi kamar&ak ellea. A Zalai Hírlap hónapokkal ezelöttjelentette, hogy Somogyvármegyében akczió indult a zalaegerszegi ügyvédi kamara ellen. Nem kevesebbet kívánnak a derék somogyi fiskálisok, minthogy válasszál külön őket az egerszegi kamarától és alakítsanak Somogyvármegye számára külön ügyvédi kamarát. Ezt az akcziót a következőkkel indokolják : »KaposvártóI Zalaegerszegig, eltekintve attól, hogy háromszor kell á'szállani: Gyékényesen, Nagykanizsán és Zalaszentivánon, az ut vagy 10—12 óráig tart. Budapestre 4 óra alatt eljuthatunk. A többi somogyi helyekről még tovább tart az ut. E mellett ma már nagyobb az ügyvédek száma Somogyban, mint Zalában. Egymagában Kaposvárott 64 ügyvéd van. A somogyi ügyvédek közül épp a nagy kellemetlenséggel járó, lehetetlen vasuü összeköttetés miatt alig egy-kettő vesz részt évenkint a zalaegerszegi ügyvédi kamara ülésein. Szóval minden azt bizonyítja, a somogyi, de elsősorban is a kaposvári ügyvédekre nézve fölötte sérelmes, hogy a zalaegerszegi ügyvédi kamara kebelébe tartoznak.« Ez az indokolás elég gyenge; tudvalevőleg az ügyvédi kamarák nem taríaoak minden héten ülést, s az, hogy egyszer-kétszer évente két három órával többe utaznak az urak, nem indok arra, hogy a fennt álló egészséges szervezetű egerszegi kamarámegbontsák. t á raofcik ajegadóztaiásában Zilahi István rendőrkapitány ugy járt el, hogy a viszonyok és saját véleménye szerint hol többet, hol kevesebbet szedett tölök naponként. Ezt a határozatlanságot szóvá telték a városi közgyűlésen, mert az Edison panaszt tett e miatt az alispán előtt, a városi képviselőtestület aztán határozatba hozta, hogy ezután egyenletesen csak 6—6 koronával adóztassa meg naponta a rendőrség a mozikat. Kutat Sellatt fúrni a kaszárnya udvarán s a polgármester fúratott is, amely mintegy másfélezer koronába került. De legalább van most jó ivóvíz. És jelentette ezt a testületnek. Ez ellen igen kikelt egyik képviseleti tag, hogy miért nem jelentette előre. A többiek tudomásul vették. — Hát ha én polgármester volnék, igazán bejelenteném előre, hogy senkise mérgelődjék. Hanem a kútfúrásról eszembe jut, hogy az előbbi polgármester, Várhidi is fúrt, faragott, idegen mérnökökkel vasdarabokat üttetett be ide-oda,