Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-01 / 18. szám

1913 május 1. MAGYAR PAIZS 3 módosítását s végre a folyóügyeket s indítványokat. A közgyűlést igazgató választmányi gyűlés előzte meg, amelyen az igazgató választmányi tagok nagy számban és az előadó titkár Sárközy Viktor vettek részt. Az indítványok során, az 1913. évi áliatdijazás részletes tervezetének előterjesztése felett is határozott a közgyűlés. Tűzoltóparancsnok- A zalaegerszegi önkéntes tűzoltó egyesület a napokban tartott közgyűlésen Kardos Samu városi jegyzőt, eddigi alparancsnokot, egyhangúan főparancsnokká választotta meg. Kardos husz éve működik a tűzoltás terén és előbb Sümegen, Zalaszentgróton volt tűzoltóparancsnok. A zalaegerszegi iparos iijnság önképző egylete folyó évi május 4-én (vasárnap) délőtán 2 órakor, az ipartestület nagytermében rendes ési közgyűlést tart, melyre az egyesület igen tisztelt rendes ós pártoló tagjait ezennel tisztelettel meghívom. Tárgysor: 1, AZ 191Ü. évben tartott rendes évi és rendkívüli közgyűlésekről felvett jegyzökönyvek felolvasása. 2. Az elnök évi jelentése az egylet működéséről. 3 A pénztárnok évi jelentése. 4. A számadások átvizsgálása. '&. Az 1913. évi költségvetés megállapítása. 6. Az egylet tisztviselőinek 1 évre, továbbá a rendes tagok sorából a választmány rendes és és póttagjainak és 3 számvevőnek egy évre leendő megválasztása. 7. A jegyzőkönyv hitelesítésére eg^y 3 tagu bizottság kiküldése. Zala-egyerszeg, 1913. évi április 26. Stefaoecz Gyula, -egyleti titkár. Balaton Sándor, egyleti elnök. Szerelem, elkeseredés és marólag íéle hármas humort ivott egy Wlassics-utczai csinos cseléd leány, de szerencsére jókor jött az orvosság s valószínű, fcogy mindahárom betegségből kigyógyul. A szentgyörgynapi országos vásár kivételesen szép derült időben volt nagy sokadalom jelenlétében. Mert Zalaegerszegen az országos vásárok alkalmával rendesen esős, sáros, lucskos idő szokott leni i. Még van egy nevezetessége a zalaegerszegi országos vásároknak. Pontosan a hónap utolsó napjain szokott lenni, amikor a tisztviselő íéle embereknek már fogyatékán a péuzök. Zalaegerszeg pedig főképen tisztviselő város. Esküvő. Bruckner Zenko földbirtokos május 4 én délelőtt házasságot köt Fürst Ferike kisaszszonnyal Zalaegerszegen. Zalaegerszeg város községe 900 korona tiszta pénz és egyéb járandóságok-féle évi fizetésre nem talál olyan embeit, a ki a fűzfa árnyékában naphosszat furulyázzék. Mert hiszen aligha van ennél több dolga a dísznócsorda pásztornak. Zalaegerszeg nem tud ilyen pásztort fogadni. Jellemző ez az általános drágulásra, de jellemző az igények magasságára is. Jön a nyár, jőnek a meleg napok, kelnek a kolera baczillusok. A városi tanácsnak szíves figyelmét fölkérjük itt nyilvánosan, hogy találjon valami orvosságot a Wlassics-utczai fekete patak ellen, a kolera baczillusok tészke ellen. Ez nem uj dolcg már. Irtunk ujságezikkeket erről ezelőtt két évvel és három évvel. Megvádoltuk vele a rendőrséget, hogy hanyagul teljesíti a kötelességét, s részlehaj lóan. A rendőrkapitány ezért s hasonló kritikák miatt sajtópört indított ellenünk, mintha rágalmaztunk és becsületet sértettünk volna. A pört még meg is nyerheti — s a fekete patak most is ott van az ö büdösségével. Rettenetes állapot ez! Ilyen ügyekben küzdeni! s ilyenek miatt haragot, gyülöltséget kelteni a legjobb indulatu emberek között is! Esztendőkön keresztül, jó eredmény nélkül! Más utczákban, más házak előtt, hála istennek még sincs ilyen patak. Hogy ne indítson ellenünk sajtópört a város is, nem mondjuk, hogy hiányosan teljesíti a kötelességét, csupán kérve kérjük, hogy teljesítse. Nézzen utána, vájjon mit kellene csinálni avval a fekete .patakkal. A zalai czigányokról lévén szó »nagy apparátussal megyünk neki a czigányügy rendezésének®, mondja Feszty Béla miniszteri tanácsos. A dolognak valószínűleg eredménye is lesz a — harmadik ezredben. Belga lovak. A »Maison Fickuzzi« bruchseleissi czég április folyamán néhány tenyészkanczát és mént fog hozzánk küldeni, amelyek Csáktornyán a »Gazdasági Egyesület« által fognak eladatni. A lovak eladása előre megállapított árban, vagy pedig kikiáltási ár mellett árverés utján vehetők meg. Felhívjuk a t. gazdaközönség figyelmét kitűnő fajú tenyészállatokra és értesítjük, hogy a lovak beszerzésére vonatkozó érdeklődők, a íZalamegyei Grzdasági Egyesületihez, Zalaegerszegre fordulhatnak. A hirnlö elleni oltás érdekében felszólítjuk az érdekelt anyákat, hogy kis gyeimekeiket szombaton délután 2 órakor vigyék, vagy küldjék a belvárosi ovodába, ahol Dr. Gráner főorvos ur beoltja. Már mult szombatra szólott a behívás és akkor alig jelent meg 14 gyermek. Tudvalevőleg több beoltandó kisded van a varosban s azt is tudhatjuk, hogy a főorvosnak rendkívül sok dolga van, nem várakozhatik ott minden szombaton, holott egyszerre is elvégezhetné. A. Csány szobormű kitüntetése, óiömmei tölthet el bennüuket az a hír, hogy az Istók Jánostól megalkotott Csány szobor műből részleteket közöl a válogatott művészek lapja, sőt, hogy az Istóktól küldött különböző müvek közül épen a Csány szobormüvet találták legremekebbnek. Ennek az a története, hogy van a kiválóbb művészeknek százas társaságuk Párizs központtal. A társaságnak sem több, sem kevesebb: 100 tagja van, A világ minden részéből vannak tagjai. Legifjabb tagja Magyarországból Istók János, A társaság tagjai szerkesztenek egy mülapot is. Kértek Istóktól müveket. S különböző müvei közül melyeket beküldött, a Csány szobormüve mellék alakjaiból választottak ki a párizsi szerkesztők kettőt, melyeket remek alkotásnak tartanak 1 egyik a követ hengerítő munkás, másik az anyjától búcsúzó magyar nemzetőr. E két alakra nézve ajánlja Istók szobrász a bizottságnak, hogy jó volna ezeket egy kőtömbből kifaragni. A bizottság is szeretné ezt. Á-m 3500 koronával többet kell akkor fizetni a bizottságnak. Nyári menetrend. A czelldömölk—csáktornyai vonalon a Zalaegerszegről—Czeldömölkre jelenleg 5 óra 50 perczkor induló személyvonat kb. 1 órával korábban indul. Zalaegerszeg—Zalaszentiván—Kisfaludpuszta között egy uj hajnali vonatpár helyeztetik forgalomba. A japánok gyakorlati érzéke azonnal felismerte az W uj "9Q nrnQflli'' ^^ gummísarok t „DLllöUrc f?%5 számos előnyeit! Ferdére ísposés, kisiklás, fáradtság, az idegek rázkódtatása kizárva 5 Bes-scn müvek Budapest, VI!. ocoo Megyeiek Farkas István sümegi főszolgabíró mély gyászszal küldötte szét a következő szomorú jelentést: Farkas István és gyermekei: Magitka, Gyuszi és Bandi; továbbá Persay Gyula és neje szül. Kim Margit és fiuk Persay Endre a maguk, valamint az egész rokonság nevében mély fájdalommal jelentik, hogy a forrón szeretett drága hitves, édes anya, leányuk és testvér, Farkas Istvánné szül. Persay Erzsébet Sümegen, 1913 április 23-án esti 8 óra 10 perczkor életének 27-ik, boldog házasságának 11-ik évében hossza, kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után jobblétre szenderült. A megboldogult hült tetemei f. hó 25-én délután fél 5 órakor fognak a róm. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint beszenteltetni és a sümegi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 25-én délelőtt 9 órakor fog a sümegi plébánia templomban az Urnák bemntattatn>. Sümegen, 1913. április 24 én. Áldás és béke lengjen porain! járta át ereit s kellemetlen koppanás érte — a fejét. Körülnéz: ott ül a rideg, félhomályos vasúti kocsiban, a nagy, ügyetlenül zökkenő megállásban belelódult feje a hamutartó kemény peremébe. Épen Győrökön volt; ki kellett szállni. — Ez hát az én bajom?! — ötlött az eszébe, mikor hazafelé bandukolt, csak ugy gyalogszerrel — jó fálóra yolt az ut a villáig; — ez hát az én bajom?! S egyszerre csak meggyorsította a lépteit, szinte loholt hazafelé, mintha ottan várna rá valami, mintha ottan gyorsan végére járni kellene valaminek. Várakozásában nem csalódott. Csöngetésére nagy hévvel-lével — Erzsi rohant ki a rácsos kapuig. Megdobbant a szive az embernek: »Nini micsoda jelenés!« Nagy porköpenyében volt, mely piros-pillés papucsáig ért, fején sárga fejkendő; arczán valami zavart, meghatott, rajongó mosoly, szemében különös meleg fény. — Tudtam, hogy maga jön, — suttogta; — épen mikor csöngetett, álmodtam valamit; azt álmodtam, — de nem, nem, azt sohase tudja meg senki ... — mondta egyszerre lángbaborait arcczal. Némán kezet szorítottak. Mártonynyal forgott a világ egy szinte lesújtó édes érzéstől: »ez a leány épen azt álmodta, amit én.« Rohantak be. A feleség ott állt a verandán kissé szégyenkező mosolylyal, hogy igy megelőzte valaki a kapunyitásban. Másnap egész délelőtt nem beszéltek egymással Mártony és a leány. Mártony csak ült az udvaron, egy kényelmes fonott székben s regényt olvasott, onnan a könyvből pillantgatott a leányra, aki csak ki-bejárt minden czél nélkül. Csak mutogatta magát, csinos alalját a férfinak; csak gyönyörködött a férfi csendesen a hajlékony vonalakban és mozdulatokban. Fülledt volt a levegő. Féltek valamitől, féltek a feleség, az anya szemétől, féllek a saját szivük áradozólázadó hevétől. Azért nem szóltak egymáshoz még közömbös dolgokról se. Ebéd után azonban összatalálkoztak. Egész ösztönszerűleg. xMindketten a villa előtt elnyúló országútra mentek ki, keresték egymást; csak összemosolyogtak némán, az érzés boldog önfeledtségében: »niui, de egy volt a tervünk.® Akkor aztán beszéltek mindenféle semmiségről eleinte, nagy, komoly dolgokról később. Aztán meg> emiitette Mártony, hogy színház van Keszhelyen. — Menjünk be ma estére, János. — Hova gondol? Ki nem mozdul innen a mama meg Mariska a mi kedvünkért. — Nem baj; menjüuk mi ketten, — mondta elszántan a leány. — Mi ketten? — kiáltotta riadtan Mártony. Aztán hirtelen egészen más hangon azt mondta: Miért ne? Menjünk be. A vasút kitűnően közlekedik: az előadás előtt félórával megy,, etöadás után félórával jön. — Még azt akarta hozzátenni, hogy »kinek mi kifogása lehet ez ellen«, de nemmondta ki. Folytatjuk.