Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-25 / 39. szám

4 MAGYAR PAIZS 1913. szeptember 11. Gyűjtsünk a Csány szoborral N. N. Zalaegerszeg . . . - K 50 f. Talált pénz — egy diáknál, zala­egerszeg — K 02 f. Mai gyűjtésünk . . . . — K 52 f. Hozzáadva a múltkori (36765 K 40 f) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 36765 K 92 fill. A múltkori számban zavaros volta számadás. A gyűjtés csak 50 fillér volt s a heti összegben mégis 25 korona sze­repelt még az azelőtti hetivel összevétve. S a végső eredményből hiány­mult heti végső ered­ménynek 36765 korona és 40 fillérnek kell lenni. Most már kijavítottuk. A Csány-szoborbizottság tisztelettel fel­szólítja megyénkben az értelmiséget, a köz­ségek vezetőit, szolgabirósági tisztviselőket, jegyzőket, tanítókat, hogy rendezzenek, vagy rendeztessenek október 10-én, amely közeli szomszédságba esik október hatodikával, Csány László halála napján, vértanúi emlék­ünnepet, amennyiben lehet filléres belépővel, a szoboralap javára. Épen ugy a téli mulat­ságok alkalmával se feledkezzenek meg e czélról s tavasszal a márczius 15-ét is szen­teljék Zalav.érmegyének ez emlékezetes nagy müvére. Különösen ezt az esztendőt ne engedjük nyom nélkül elröpülni, — mert emberi számítás szerint egy év múlva, 1914 őszén már állani fog Zalamegye székhelyén a szobor melyre valamicskét még kell gyűj­tenünk s akkor megszűnik kérő szavunk. A szoborbizottság egyes tevéiben is kérni fogja még most egyszer erre az emiitett tanítókat, jegyzőket és főszolgabírókat. — Olyan kicsiny dolog, amit egyesek jóindula­tától kérünk! Igazán megvolnánk elégedve, ha mindenik községből 50 fillér jöne. Mert „porszemekből szikla alakul — Zalaeger szegeu a vértanuk napját október 12 in, vasárnsp ünnepeljük meg. Felkérjük erre közönségünk érdeklődését. A írmnkásgimnáziumí népkönyvtár nyitva van minden vasárnap délután 2—4-ig az ipar­testület nagytermében. • á Fangler fiak kegyeletes szép ünnepet ünnepelnek ezen a héten. A Fangler fiak alatt most elsősorban a két kereskedőt: Gyulát és Jánost kell érteni, akik édes apjuknak foglalko­zási örökébe léptek s fentartják, folytatják és az idők haladása szerint fokozzák, emelik keres­kedői házuknak szinvonalat. A hálás fiuk nem a saját mulatságukra és hivalkodásukra rendezik ezt a családi és baráti körű emlékünnepet, hanem édes apjok emlékének a tiszteletére. Fangler Mihály ifjúkori szorgalmas és becsületes munkás­ságának a gyümölcsével ezelőtt negyven eszten­dővel ifjonta alapította ezt a fúszerüzletet, melyet most két fia folytat. A bolt mindig megbízható volt. A göcsejvidéki nép őzömmel tódult oda. Könnyebb kiejtéssel egy kis betű áttétellel máig is Flangernek mondják. A bolt is jó volt, de Fangler is mindig »jó« volt, nemcsak kereskedői és pénzügyi nyelven, hanem az életben és tár­sadalomban is egyszerű, de öszinto, egyenes becsületes ember volt. És épen ezért tekintélyes is. Családi viszonyaiban is tiszteletreméltó. Kilencz gyermeket nevelt és neveltetett. Hárman nagy­korukban haltak meg, köztük a nagyobbik miniszteriumbeli tisztviselő volt. Hárman most tisztviselők, egy most végzi az iskolákat, kettő kereskedő. Fangler Mihály a munkától s az időtől is megviselten csak néhány évvel ezelőtt j halt meg, gyermekeinek háromrendbeli öröksé- í get hagyva: vagyoni örökséget, foglalkozási örök­séget vagyis munkaszeretetei s harmadszor erkölcsi örökséget — amelynek megint három i ága van nálok: az életbeli becsületesség, a j hazafiasság féle jó érzés és a családi kegyelet. ? S hogy ez örökségeket a fiak nem pazarolják, | hanem hiven őrzik: íme emellett bizonyít többek között néhai édes apjok tiszteletére rendezett eme negyven éves emlékünnepély is. A mozi féle színházak pihentek a nyáron. Edison is építtetett, Kummer is építtetett. Az Edison-féle ház hamarább elkészült, sietett leszedni a tejfelt. A mult héten már előadásokat tartott. Kényelmes, szép, nagy, világos terület a belseje, melyért az igazgatóságot teljes elismerés és dicséret illeti. Rosszul csinálták azonban a padok festését. Jól megszáradt, mégis oda ragad az ember ruhájához. Teritettek rá holmi nem ragadó portékát, de ahol a piros festék kiér, csak oda ragad s vagy az embernek a ruháját tépi le, vagy a pad is menni akar az ember után. Én velem nem történt ez meg, mert nekem csak jegyet adtak, de helyet nem. A közönség egy része zúgolódik ezért. Az sem helyes, hogy több jegyet adnak el, mint amennyi ülőhely van. Ilyen zsúfolt ház volt a mult pénteken, amelyre egy kis elnézéssel a Magyar Paizs is csinált reklámot, közölve az igazgatóságnak saját mon­dókáit. A pénteki zsúfolt ház eszünkbe juttatja a minapában itt járt czirkuszt. Jó közepes czirkusz, de Barnum-félének hirdette magát s az emberek lóhalálába rohantak. A czirkusz két nap alatt összeszedett ebből a szegény városból 8—10 ezer koronát. A pénteki mozi is nagy reklámmal kezdődött. A közönség egymás hátán ment. Mi volt az a nagy vonzó erő? Hát az, hogy a darabot a nagy II. Vilmos császár is megnézte. Hát akkor mi, hogy maradnánk hátra. Megnézte pedig ő azért, mert a darab czime 1 Lujza. Lujza pedig Vilmosnak nagyanyja, vagy | szülenagyanyja volt. Derék, szép német leány i volt. Feleségül vette Frigyes Vilmos király. ; Hát ez csak elég fontos dolog. Lujza nemes j jó szívű volt, hasonló a mi Szent Erzsébetünkhöz. ; Méglátogatta a beteg paraszt gyermeket. Virág­• bokrétát vitt neki. Saját kezűleg adott egy kaláu \ orvosságot. S Lujza királyné egyszercsak minden ! igaz ok nélkül beteg lesz és meghal szép fiatal | menyecske korában. Ez az egész história. S az ! a hülye német agyvelő, aki megkomponálta ezt i a dolgot, azt hiszi, hogy ö drámát irt — s a ! magyarok azt hiszik, hogy ez felséges színdarab, i mert őfelsége a német császár is megnézte. A Luj^a czim alatt azonban egyéb hosszadalmasabb dolgok történnek, amelyek bizony édeskeveset tartoznak Lujzához. ÓráK hosszáig a dühös háborút látjuk a moziban, azt a háborút, me!y« ben Vilmos nagyapját, Frigyes Vilmost a jenai fonsikon alaposan elnadrágolja Napoleon. Ezt ugyan nem tudom, miért nézi olyan jó kedvvel Vilmos császár. Mi ugyan csak azért néztük rósz kedvvel, mert az a sok, végnélküli öldöklés, mintegy a vérszag és a füst elbódítja az embert. A komponálónak itt is látszik ügyetlen keze vonása A jobb érzésű közönség zúgolódott is. A moziban véletlenül talán épen ekkor romlott el a zongora. A közönség kiabálja, hogy: Muzik! Muzik! Zenét! Zenét. Nincs. De az előzékeny igazgató kifut s par perez múlva hoz a vendég­lőből egy pár zenészt. Megéljenezik s megtap­solják. Minden jó, ha a vége jó. Legjobb volt a vége, hogy már kimenekülhetett az ember abból a fojtó melegségből. Hanem azért ilyen reklámra nem kérünk többet ilyen darabot. á SZÜr3t az idén nemcsak, hogy nem meg­határozott időben s nemcsak, hogy nem vidám puffogtatások és ünnepélyek között történik: hanem kiki már most szeptemberben egyik egyik, más a másik napon szedegeti le szomo­rúan a jégtől megcsépelt szőlőjét, s a meg nem csépelt gerezdeket még ott hagyja egy hétig, hogy érjék valamit. S igy épen azért, mert két­szer szüretelnek, szomorúan szüretelnek. Nagy kitüntetés érte egyik zalaegerszegi iparos polgártársunkat, Weiler Zsigmondot. Weiler igen egyszerű viszonyok között élő nyugalomba vonult hentesnek a fia, s immár 13 éve, hogy 17 éves korában külföldre szakadt. Ugylátszik tehetséges is, s szorgalmasan dolgozik is a szabóiparban; utóbbi időben Newyork mellett Milwauke városban egy szabóüzletnek tulajdonos társa, s a párizsi kiállitásson egy modeljével megnyerte az első aranyérmet, mellette ezüst serleget s díszoklevelet — melyet eddig még egy iparos sem nyert el, amint egy odavaló lap irja, amely lap igen dicséri Weilert, aki nem­sokára önálló üzletet nyit. Magán levelsi szerint is havonként 1000 koronát szerez; melyből fiúi szeretettel segélyezi Zalaegerszegen lakó szülőit. Mi igen örvendünk ennek a szép hírűek, hazánkfia dicsőségének, jólétének és haladásának. A villanyvilágítás miatt panaszol a közönség, hogy néha a legszükségesebb halyeken kialszik és tartós sötétség van ott. Például a Barosliget­ben, hol a város széle lévén, a vasútra jövő­menőket könnyen és észrevétlenül megtámad­hatják, kirabolhatják s fejbe is kólinthatják némely ligetbetyárok anélkül, hogy nyomukba juthatna az igazságszolgáltatás. Néha szándékosság nélkül is elalszik némelyik lámpa. Kellene lenni hiva­talos ellenőrzőnek. Ha ilyen nincs, akkor a közönség közül jelenlse, aki észreveszi, és jelentsék a rendőrök. Mert ilyen félreeső helye­ken kell inkább világosság, mint a város köze­pén, ahol anélkül is mozog a közönség és ren­dőrség. Néha meg szándékosan is kelleténél korábban eloltják éjfél után a lámpát. Jegyezzük meg, hogy mindig első a közönség érdeke, amely miatt épen rendszeresittetett a villanyvilágítás. Megyeiek A vármegyei közgyűlés az aradi 13 vértanú emlékére réndezendő országos ünnepélyre Zala­vármegye részéről kiküldötte Gróf Batthyány Pál és Bosnyák Géza országgyűlési képviselőket, tör­vényhatósági bizottsági tagokat. A Tihany zalavármegyei községben njonnan létesített balatonkörnyékbeli távbeszélő központ folyó hó 16 án megnyílt és egyúttal bevonatott a belföldi helyközi távbeszélő forgalomba. A tihanyi távbeszélő központ állami és magántáv­iratokat is kezel. A Kemendoliári Önkéntes Tfizoltó Egyesölet a beszerzendő fecskendő költségeire szeptember 28 án d. u. 3 órakor Számpli Károly vendéglőjé­ben zártkörű tánczmulatságot rendez 40 fillér belépővel. Hirek a hivatalos lapból. Az igazságügymi­niszter Stiegeibauer József perlaki járásbirót saját kérelmére Temesvárra helyezte át. — Kránicz Kálmán felszentelt püspököt, a veszprémi székes káptalan énekes kanonokát egyházi érdemeinek elisnieréseül a Ferencz József rend csillagos középkeresztjével tüntette ki a király.— Dr. Farkas Tibor felsóbagodi ügyvédet, aki Nagykanizsán hosszabb ideig folytatott ügyvé.di praxist, az igazságügyminiszter a monori kir. járásbiróság­I hoz aibirónak nevazte ki. Távoliak A sopre-ni kerületi és iparkamara szeptember 30 án (kedden) délután 4 órakor a kamara gyüléstermében (Likner Krlstóf-utcza 3. szám, I. emelet) rendes közgyűlését tartja Ullein József, kir. tanácsos, kamarai elnök elnökletével. Tárgy­sorozat: 1. Elnöki előterjesztések. 2. A hazai ipai fejlesztéséről szóló törvény hatása tekinteté­ben szerzett tapasztalatoknak a törvény megújí­tása alkalmával való évényesitése. (Iparszakoszt. javaslat.) 3. Az üzleti záróráról szóló törvény ren­delkezéseinek a kamarai területre való kiterjesz­tése. (Közös bizottsági javaslat.) 4. Bosnyák és herczegovinai iparosok és kereskedők magyar földön való kiképzésének előmozdítása. (K. b. j.) 5. A szerelő (vízvezetéki) ipar képesítéshez kötéséaek kérdése. (I. sz. j.) 6. Sopron sz. kir.' város hirdetésűgyi szabályrendelete díjtételeinek véleményezése. (K. b. j.) 7. Zalavármegye módo­sított kéményseprőipari szabályrendelete. (I. sz. j.) 8. Sopronvármegyének a korcsmai és hasonló üzletekről szóló szabályrendelete. (I. sz. j.) 9. ót és ötven filléres váltópéuz forgalombahoza­talának kérdése. (K. b. j.) 10. Ipari és keres­kedelmi szakiskolai ösztöndijak odaítélése. (Ipari és keresk. szakoszt. javaslat.) 11. A dalmát házalók versenyének meggátlása. (Ker. szakoszt. jav.) 12. A törvényhatósági ipartanácsok tag­jainak megválasztása. (K. b. j.) 13. A kamara 1914. évi költségvetése özv. Wetzer Andrásné nyugdíjasnak nyugdíj kiegészítést kérő folya­modványával. (Költségvetési biz. javaslata.) 14. A kamarai alkalmazottak nyugdiiszabályzatának lakbérpótlékot megállapító kiegészítése. (K. b. j.) 15. A közgyűlési meghívó kibocsátása után érkező sürgős egyéb ügyek. Ipari tanfolyamok. A kereskedelemügyi m kir. miniszter ur rendelete folytán az ipar­munkások és kisiparosok részére ez idén Isi számos tanfolyam fog rendeltetni, melynek szer­vezésével és felügyeletével a pécsi m. kir. állami fémipari szakiskola igazgatósága vun megbízva. E tanfolyamok czélja önálló iparosok és ipari munkásoknak alkalmat nyújtani arra, hogy a műhelyben tanultakon kivül még azokat az ismereteket is megszerezhessék, melyekre az

Next

/
Oldalképek
Tartalom