Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-02 / 40. szám
1913 deczember 3. magyar paizs 6 orvos kivette feje alól a párnát, s ekkor lehelte az utolsót . . . Az orvos gyöngéden lesimitá a fennakadt szempiilákat, Gróf Károlyi feligazitotta leesett állát. Vége volt. Az egerszegi gimnazisták kirándulása Badacsonyba. A Zalaegerszegi Állami Főgimnáziumnak vagy 140 tagja egy napig tartó tanulmányi kirándulást tett szeptember 27-én a Badacsonyba. A diákokon és diákkisasszonyokon kivül jelen voltak Göbel Árpádné és Csiky György, Fehér Miklós, Gőbel Árpád, Lintia Izsák és Pásztor Imre tanárok is. A kirándulás czélja volt Badacsonynak és vidékének megtekintése, továbbá Kisfaludy Sándor emlékének a megünneplése. Kora reggeli órákban kelt útra a jókedvű csapat, mely Ukkon, Sümegen és Tapolczán át Badacsonytomajban érte el utolsó állomását. Legelőször is a bazaltkőtörőt tekintették meg. A bazaltbányából drótkötélen járó csillékben kerül ide a bazalt, melyet különböző nagyságú kaviccsá tör össze a zuzó-készülék. Óriási lárma és zaj közben morzsolja a felfordított harangalakban mozgó vastömb a kemény követ, mely rostákon keresztül mindjárt a vaggonokba vagy az — uszály-hajókra kerül. Innen a bazaltbányába kalauzolták az ifjúságot. Negyven-ötven munkás fejti és rakja a ,,vaskutyák"-ra jó fizetésért a követ, kitéve magukat az erős munka mellett, minden veszélynek. A nagy kőtömböket dinamittal robbantják szét, a kisebbeket nagy vas feszitőkkel. A bányától szük, köves gyalogúton hazánk egyik legkedvesebb pontjához értek a kirándulók. A Badacsonynak Balaton felé eső oldalában van e kies hely, mely nemcsak a turistáknak, hanem a nagy költőnek Kisfaludy Sándornak is legjobban tetszett. Itt volt szőlője is hajlékával nem messze és az itt levő nagy, lapos kövön, a „Rózsakön" szokott sokszor ülni a szép lelkű Szegedi Rózával ; költői lelkét vonzotta ez a káprázatos vidék. Lelkét megihlették a regényes várromok, a poétikus hegycsúcsok és a Balatonra eső mesés kilátás. Itt szokott elmélyedni s gördülékeny rimes regéihez azokat a pompás gondolatokat érlelni. A lelkes csapat felidézi az újjászületett Magyarország nagy költőjének emlékét. A Z. Á. F. DeákFeiencz Önképzőköre sikerült diszgyülést tartott e szent helyen. Először Kulcsár Gyula tanár ismertette röviden e hely jelentőségét. Azután Kósa József VIII. oszt. tanuló tartott nagyhatású beszédet, melyben „Rózsakö" szerepét tüntette ki és Kisfaludy költészetét méltatta. Majd Hertelendy Fereucz VI. oszt. tanuló szavalt szép sikerrel egy részletet a „Kesergő Sserelem" bői. Utána Bajó János VII. o.=zt. tanuló szavalta el „Csobánc" egy részletét, mély érzéssel. Végül a Szózatot énekelte el az ünneplő társaság. Innen Kisfaludynak a hajlékához mentek. A A Balaton-Egylet márvány emléktáblával jelölte meg e házat, hol legszebb költeményeit irta a nagy költő. Ez az igénytelen hajlék egykor valóságos kis irodalmi központ volt, mert a költőt gyakran keresték tel benne barátai. A hajléktól lejebb, egy kis domb alól hűvös forrás tör elő, melyet Kisfaludy Sándor tiszteletére neveztek el. A turisták szomjukat oltották itten. Badacsonytomajból ilyenformán szép kis körúton a badacsonyi „Hableány" szállóba érkeztek a kirándulók, ahol már magyaros ebéd várta őket, melyet — tán mondani sem kell — hatalmas étvággyal költöttek el. Ebéd után szabadon sétálgathattak a Balaton partján, kinn a mólón. Alig tudtak betelni a magyar tenger folyton változó, kimeríthetetlen szépségeivel. Különösen azokon, kik még nem látták a Balatont, volt észrevehető a hatás. Vagy 60°/o volt ilyen a kiránduló csapatból. Később visszagyalogoltak Badacsonytomajba, hogy vonatra szálljanak. Közben szép, csábító villákat, gondos szőlőket láthattak; de jobban lekötötte őket a Badacsonynak méltóságos tömege, vagy inkább a Balaton kaleidoszkopszerü színváltozása a fonyódi partok gyönyörű hátterével. A vonatból is kíváncsian bámulják mindezt, a gulácsi hegynek erdős, meredek, hegyes ormát, majd a bájos Szigligetet, a karcsú hegykirálynőt várának rom koronájával. Csobánczot is felfedezték festői romjaival és a Badacsonnyal vetélkedő impozáns Szent-György hegyet. Különös fájó érzés fogja el őket, mikor a szürkület beálltával lassankint bucsut kell inteni az alkonypír színét viselő Balatonnak és a szürke felhőkbe burkolt regényes vidéknek. Este fél tízkor értek haza Egerszegre. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg rend. tan. város polgármesterétől. 10400. 1913. Hirdetmény. A zalaegerszegi honvéd állomás parancsnokságának 51. számú megkeresése alapján, mely szerint a város területén tartózkodó tartalékos tisztek névjegyzékének közlését kéri, felhívom a város területén lakó tartalékos tiszt urakat, hogy nevüket, pontos lakczimüket s azt a fegyvernemet amelyhez tartoznak 1913 október 10-ig a városházán (II. emelet 7. ajtó alatt) szóval, vagy Írásban jelentsék be. 10441. 1913. II. A véderőről szóló 1912. évi XXX. t.-cz. 37. §-ának 3. pontja értelmében az évi ujonezszükséglet fedezése után fennmaradó ujonezok béke idején mint fölösszámuak a póttartalékba helyeztetnek át. A V. T. U. I. rész 149. §-a szerint fölösszámuakként leendő kiválasztásra azok az ujonezok tarthatnak igényt, akik a keresetképtelen apa anya, nagyapa, nagyanya valamely vállalatának, mezőgazdaság, ipar stb. vezetésére vannak hivatva, ha ez a család egyedüli keresetforrása és pedig akkor is, ha tekintetbe jönnek más férfi családtagok is, kik azonban már élethivatásuk folytángkimutathatólag nem képesek az emiitett vállalatot a hadköteles tényleges szolgálatának tartama alatt üzemben tartani; továbbá olyan hadkötelesek, akik bizonyos élethivatásra akarnak elkészülni, vagy valamely művészeti, vagy iparág elsajátításába kezdtek és hosszabb megszakítás által jelentékeny hátrányt szenvednek; végül olyan hadkötelesek, kiknek tekintetbe jövő fitestvére, vagy fitestvérei a közös hadseregben, vagy honvédségben (csendőrségnél) a tényleges szolgálatot önként folytatják, illetőleg a tényleges szolgálat önkéntes folytatására kötelezték magukat és nem altisztek. A fölösszámuak közé leendő sorolás iránti kérvények kellően felszerelve 1913 október 15-ig a polgármesteri hivatalba adandók be. 10516—1913. III. Közhírré teszem, hogy a zalalövő—-zalaegerszegi h. é. vasút mentén, a város határában levő j útátjárók és párhuzamos utak átadása, illetve \ l átvétele f. évi október hó 9-én (csütörtökön) ' d. e. 8 órakor a zalaegerszegi vasúti állomás épületéből kiinduló bizottság által fog foganatosíttatni. Felhívom mindazokat, akiknek a jelzeti vasút mentén létesített útátjárók és párhuzamos utak ellen panaszuk vagy kérelmük volna, hogy a kitűzött helyen és időben jelenjenek meg és azt szóval terjesszék elő. Zalaegerszeg, 1913 szeptember 27. FÜLÖP, h. polgármester. Heti hirek Helyiek. Gróf Batthyány Pál országgyűlési képviselő, szombaton Zalaegerszegen volt választókerületének központjában, nem választási s nem is politikai ügyben, mert ezeken kivül egyéb morális szálak is kapcsolatban tartják Zalaegerszeggel. Kulturális és közgazdasági ügyekben gyakran találkozunk a nemes Gróffal és családjával Zalaegerszegen, amit bizony nem igen mondhatunk el a többi vidéki urakról és családjaikról. A vármegyei gyűlést kivéve, amely két órára behívja ide a földbirtokosokat, vidéki vendéget nem igen lát ez a város. Gróf Batthyány Pál országgyűlési képviselő, cs. és kir. kamarás nem tartózkodott attól, hogy bejöjjön Zalacsánból s részt vegyen egy füszerüzletnek emlékünnepélyén. A Fanglei Mihály Fiai czég fennállásának 40 éves emlékét ünnepelte s a Gróf képviselő személyesen megjelenve közvetlenül is kifejezést adott abbéi örömének, hogy egy magyar bolt szorgalommal és jó erkölcsi szellemmel emeli a kereskedői szinvonalt s javára válik a közéletnek és a magyar közgazdaságnak. Gyüjtsünk a Csány szoborra! Pásztor Imre tanár a főgimnáziumi tanulók közötti gyűjtése a Badacsony-kiránduláson, — Zalaegerszeg 12 K 14 f. Dr. Briglevics Károly filléres gyűjtése a Fangler-jubileum estélyén — Zalaegerszeg . . 15 K 20 f. Mai gyűjtésünk . . . . 27 K 34 f. Hozzáadva a múltkori (36765 K 92 í) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 36793 K 26 fill. ^jpSali^ Közeledünk. Még egy / gpf kerek év választ el / \jfr \ monumentális müvünkéÉÍÍíi^I^Sm n ek a felállításától. Ha ne m könnyelműen gon^^^^^^^^^^ dolunk erre, kissé gyorsabbodik az érvelésünk. ^^^^^^^^^ Ha bizalmunk nem volna: az idegességtől és a félelemtől gyorsabbodnék, hogy talán nem tudjuk összeteremteni ez idő aiatt a szükséges költséget. De van hitünk és bizalmunk s igy inkább lelkesedésünkben ver hevesebben a szivünk. A még szükséges pár ezer koronát ebben az évben is megfogjuk teremteni, amint az eddigieket is nagyobb láz nélköl méhek módjára összegyűjtögettük. Kérjük zalai közönségünket, akik jó indulattal viseltetnek a Csány szobor ügye iránt, ne engedjék, hogy cserben hagyjon minket a mi hitünk és bizodalmunk. Keressük fel emlékezetünkkel különösen október 6-át és 10-ét, a nagyobb vértanuk napját. Mert sokan voltak ám. Tartsunk, ezeknek emlékezetére egy kis összejövetelt gyülekezetet s áldozzunk forró emlékezetünk mellett egy-egy obulust is. A Magyar Paizs hiven nyugtázza mindenik fillért, és nem kicsinyli az egyes filléreket sem, amint kilencz éven át mindig megbecsülte azokat, — és jól tette, mert „porszemekből szikla alakul"'. A pénzügyminiszter Simitska János p. ü számtanácsost a zalaagerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség helyettes főnökévé nevezte ki.