Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-15 / 20. szám

1913. május IS. MAGYAR PAIZS 3 emlékekre stb. csak a Budapesti Hírlap révén százezrekre menő adomány folyt be. Természetesen, hogy apró összegekben, magának a közönségnek kezdésére is sok pénz folyik be> olyan is, amely egy vagy több okból nem juthat el rendeltetése helyére. Ezeket időnként más jótékony, vagy kegyeletes czélokra szoktuk odaadni. Igy, minthogy Rákóczi hamvait a nemzet hozatta haza, a király óhajtása szerint, képesek voltunk az e hamvak hazahozatalára begyült 7000 koronával a kikindai Rákócziszobor alapját gyarapítani; igy juttattunk pár ezer koronát, mely arra adatott, hogy Aranyemlék állíttassák föl a Margitszigeten, minthogy ezt az emléket József királyi herczeg állíttatta föl, a nagykőrösi Arany-szobor bizottságnak. Most is kezelünk 35 különféle apró tétel alatt összesen 3407 korona 27 fillért, melyben egy koronástól pár százkoronás tételek vannak, s melyek közül némelyik már 10—1B éve itt várja, hogy eltaláljon oda, ahova szánva volt, ellenben nincs kilátás rá, hogy czélja valaha megvalósítható legyen. Elhatároztuk tehát, hogy ezt az összeget is olvasóink s illetve nemes adakozóink tudtával és hozzájárulásával rokon jótékony-, vagy közművelődési czélokra fordítjuk. Ha ki az adakozók közül emlékszik adományára s számon is tartja, annak fenntartjuk s tiszteljük abbeli jogát, hogy más czélra szánhassa adományát, s arra kérjük, hogy erre nézve egy héten belül legyen szives rendelkezni. Egy héten tul elleabeu felosztjuk a megnevezett összeget a következőképpen : 1. A zalamegyei Csány László emlékműre, mely már készül, de melynek költségéhez még 5000 korona hiányzik, jusson. . . 2000.— K. 2. Egy iró elaggott özvegyének . 500.— K. 3. Az írói segitőegyesületnek . . 500.— K. 4. Az otthon segitőpénztárnak . 407.27 K. Összesen : 3407 27 K. Mindez összegek eddigi kezelésérői és mostani hovafordításáról a hiteles okmányokat a Budapesti Hírlap igazgatósága megőrzi s mindeu illetékes érdeklődőnek bármikor rendelkezésére bocsájtja. Budapesten, 1913 május 9., a Budapesti Hírlap szerkesztősége. Ennek a szép dolognak az a története? hogy épen a napokban, amint jeleztük is> Istók szobrászművész Zalamegye iránti rokon" szenvéből, a hős vértanú iránti lelkesültség" bői és eaját müvének minél remekebb kivi" tele érdekében kifejezte a bizottság előtt azt az óhajtását, hogy szeretné legalább a jobb mellékalakokat, melyeket már Pár'sban Í3 megdicsértek, nem több darabból, hanem egy-egy egész kődarabból megformálni, hogy igy felségesen nagyobb értékű legyen a mti. Ám igy néhány ezerrel többe kerül. És a bizottság, holott ismeri a gyűjtésnek és adakozásnak immár fárasztó voltát, csaknem vakmerőséggel azonnal elfogadta az ajánlatot. S rögtön gondolkozott is valamelyes ujabb gyüjtésforrásról, többek között Dr. Thassy Gábor alelnök azonnal egy szép levélben fordult a Budapesti Hirlap szerkesztőjéhez, Rákosi Jenőhöz, hogy munkánkban segítsen valami képen a B. H. is. És ime, nfhány nap múlva a Budapesti Hírlappal elértük ezt az eredményt. Van az nban még nagy munkánk és nagy fáradalmunk, de ez a híradás már nagy terhet levett a vállunkról, s előre is köszönjük. Igaeán jól esik ez most. Remélhető, hogy a jelölt nyolcz nap eltelik és nem fogja senki megcsonkítani ezt a szép kerek seámot. Társaság a vármegyei közgyűlésről. Beszélgetnek, beszélgetnek a vármegyei közgyülésrél. Mi volt a tárgy ? Hát magasztalni kell G. Tisza Istvánt és P. Lukács Lászlót. Az ellenzék azt tanácsolta, hogy bizalmatlanságot kell szavazni. Tehát keletkezett egy kis harcz. És a harczban az a párt győzött, amelyik azt tartotta, hogy nem kell bizalmatlanságot szavazni, s ez azt jelenti, hogy bizalmat kell szavazni. Vagyis bizalmat szavaztak G. Tisza Istvánnak és P. Lukács Lászlónak még pedig 18 szótöbbséggel. A muitkor csak 2 szótöbbség volt. Az egyik párt ünnepelt, a másik párt nem ünnepelt. Ennyi az egész. Micsoda egyszerű dolog ez! Hát lehetséges é, hogy mindakét ellenpárt győzedelmeskedjék és ünnepeljen ? Nem lehet. A társaságban szó volt arról is, hogy a függetlenségi párt emberei nem elég népszerűek. Hát bizony ez vaiami. Szó volt arról, hogy nagy születés, felséges rang, fényes gang, dus vagyon, selyem ruha, magasan hordott orr sohasem vezetett győzelemre. Hát ez is bölcs igazság. Szó volt arról is, hogy pl. a szerény, egyszerű de okos és ügyes Dobrovics Milán, csak példának okáért legyen mondva, Dobrovics Milán tízszerte többet csinált volna, mint tiz méltóságos ur. Ezt beszélték a társaságban. Én nem teszek hozzá semmit. De megjegyeztem. Krosets Gyula bankigazgatót és földbirtokost, városunknak egyik igen derék polgárát, fényes kitüntetés érte a kormány részéről. Nagykanizsán engedélyezték az ötödik patikajogot s ezt a jogot a miniszter most sok pályázó közül Krosetz Gyula zalaegerszegi okleveles gzógyszerésznek adományozta. Krosetz Gyula gyógyszerész valószínű, hogy nem fogja ténylegesen vezetni, Nagykanizsán a gyógyszertárt, inkább bérbeadja, miuthogy Zalaegerszegen 6léggé el van foglalva gazdaságával s a jóhirnevü Zalamegyei Központi Takarékpénztár igazgatásával és vezetésével. Labdarugó verseav. Pünkösd vasarsnapján városunk közönségének olyan látványosságban volt része, amelyet a mai napig csak hírből ismert. Ugyanis ekkor tartotta a helybeli Kereskedő Ifjak csapata az első mérkőzését a jól szervezett Csáktornyai Ifak Sportegyesületével tekintélyes számú közöDség elölt. Elek Mífrton egyesületi alelnök megnyitó beszéde után kezdetét vette a játék, váltakozó szerencsével, és az a közmondás, hogy minden kezdet nehéz, itt is érvényre julott. Ugyanis a gyakorlottabb csáktornyaiak csapatunkat 2:1 (2:0) arányban legyőzték. Mindamellett meg lehetünk elégedve az eredménóyel, ha tekintetbe vesszük, hogy a Kereskedő Ifjak csapata csak 2 hónapja áll fenn. Az egyetlen goalt László lőtte. Sokat köszönhet a csapat Varga kapusnak, ki bravúros játékával a csáktornyaiak munkáját alaposan meguehezitette. Jellemző az egerszegi állapotokra, hogy a törekvő sportcsapat kénytelen volt a távoli gyakorlótérre menni versenyezni, holott beljebb is vannak megfelelő terek. Martín Ernő zalaegerszegi állami főgimnáziumi tanár esküvő ünnepélyt tartott e hó 12-én a fehértemplomi r. kaih. templomban Knopp Eduska kisasszonnyal, Knopp Antal telekkönyvvezetőnek kedves leányával. Az ifjú párnak boldogságot kívánunk. Nyári mulatság. Az állami felső kereskedelmi iskola és a vele kapbsolatos kereskedelmi női szaktanfolyam, valamint az állami polgári leányiskola együttesen junius 7 én, kedvezőtlen idő esetén junius 8 án tartják ez évi nyári mulatságukat a kaszaházi kerthelyiségben. Köszönetnyilvánítás. A kereskedő tanoncziskola patronázs bizottsága ezúton fejezi ki köszönetét mindazoknak, akik adományaikkal a patronázs szép és humáDus czéljait támogatták. Vizsgái jutalmakra és általában a patronázs czéljaira szolgáló adományokat elfogad Elek Márton tanár a patronázs vezetője. Eddig adakoz tak: Kereskedő Ifjak önképző Egylete 20 K, Fenyvesi Simon, Deutsch J. Fia, Berta Kálmán gyógyszerész 3—3 K, Büchler Jakab, Breisach Sámuel, Reich Samu, Hubrüszky Adolf, Singer Miksa, Fangler M. Fiai, Schütz S. és Fia, Berger H. Fia, Tosch Károly, Gyarmati Vilmos, Komlós M. Miksa, Sikota Ferencz, Faragó Ödön gyár, Weiner Dávid 140 K, Heiner Károly, Heinrich W. L, Reisinger Rudolf, Rosenberg L. Lajos, Büchler Pál, Spiegel Zsigmond kávés, D. Horváth Imre, Weisz Miksa, Anhalczer Ödön, Grünhut Ferencz, Nemes Gábor, Latzer Béla, Havas Kristóf, Gráner Géza, Marlen Anton, Keazler József, Szántó Henrik, de Sorgó Antal, Deutsch Hermann, Bolla M., Radó Henrik, Weinberger Jakab, Spitzer Hugó, Füredi Béla, Miklós János, Berger Miksa, Pollák József, Lőwen3tein J. és lg., Breiner Benő, Grósz Győző, Lőwinger Simon, Fürst Henrik, Grünbaum S. pék, Somm'er Sándor, Flesch Gizella, Spiegel Zsigmond gabonak., Farkas Ferencz órás, Fürst Sándor 1—1 K, Pauk E., Bosenberger Vilmos, Klein Jakab, Horváth Sándor, Radó Antal, Wittmann Mór, Hirsch Zsigmond, Laub H 50—50 fillér, Háry Károly, Goldgonber Adolf, Szilbermann Fülöp 40-40 fillért. Példásat orvosi állásra. Zalaegerszeg polgármestere a városi közkórházi elmeorvosi állásra pályázatot hirdet. A pályázat határideje 1913. május 23. A kérvényeket a zalamegyei alispánhoz czimezve a városi iktatóba kell küldeni. As uj választási törvényt folyó hó 4-én hirdették ki, mely napon életbe is lépett. A törvény (1913. XIV. tc.) előírja, hogy a szavazó köröket a törvény életbeléptetésétől számított bárom hó múlva össze kell állítani. Valószínű, hogy Zalaegerszeg önálló választó kerületet fog képezni, mert itt arra számithalunk, hogy az uj törvény értelmében lesz ezer választó és ezer szavazó már önálló kerületet fog tenni. 1 A japánok ojjakűriaii érzéke azonnal fsiümerie as «i "S^S B

EDQOr ^ gummisarek LílvUrs f :>í ssáíssos eiőnyeit I T7T i «I";S 1& Japán levélhordó Ferdére taposás, kieiklás, fépzáísés, as Ide* g®k rázkódtatása kixárwa! öerssnüiUsefs Sudppsst, Wlf. oco» Megyeiek & vármegyének újonnan kinevezett királyi tanfelügyelője, Szirmai Miksa, folyó hó 9. és 10-én Csáktornyán tartózkodott, ez alkalommal az összes iskolákat megtekintette és tett egynéhány látogatást, A tapolcsai tavasbarlang látogatására május folyamán a következő iskolák jelentkeztek: a nyíregyházai, a rozsnyói, a gyöngyösi, az ujverbászi, a temesvári nagykörösi főgimnáziumok, a szegedi felső kereskedelmi iskola, az esztergomi főreáliskola, az eperjesi tanítóképző, a felsőlövői tanítóképző, a szolnoki, a nyíregyházai, a brassói, a nagyváradi polgári leányiskolák, a kisvárdai, a dobsinai, a kiskőrösi polgári fiúiskolák, akik ez alkalommal a Balaton vidékét szintén megszemlélik. Zalavármegyének a fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési iparok gyakorlása tárgyában 1912. évben hozott szabályrendeletét a kereskedelmi miniszter jóváhagyta. A csáktornyai főszolgabíró a lemondás folytán megüresedett stridóvári segédjegyzőí állásra pályázatot hirdet. Pályázati határidő május 29 ike. A választás junius 4 én lesz a stridóvári körjegyzői irodában. fflnraszerdahely — Amerika. A háborútól való félelem megsokszorozta az Amerikába igyekvő kivándorlók számát. A határrendőrségek még soha annyi szökevényt nem tartóztattak le, mint ezekben A napokban, A csáktornyai határrendőrségnek nemrég tudomására jutott, hogy Alsólendván át tömegesen szöknek át Steierba a kivándorlók, többnyire hadköteles legények, akiket most soroztak be. A szökevények rendesen