Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-06 / 6. szám

1913. februáiy6. MAGYAR P A I Z S 3 fórunkat, mert semmi okunk vak lármát csinálni, amikor a vak lárma nem is ezért megy végbe. Bizzunk benne, hogy a létminimumos adótörvény a dolgozó társadalom minden érdekeivel számolva lép életbe és megtalálják a módját, hogy kiabáló hibáit javítsák. — | Mit susognak a neviczkei nyárfák. Messze északon, hol a bükkhegységet már a j fenyves erdők váltják fel, hol a zordon Kárpátok j még akként állanak mint sok-sok száz esztendővel | ezelőtt, meredek sziklafalon áll a Drugeth család hajdani fészko, a neviczkei vár. Udvarát rózsatők és lugasok diszitik még most I is, a vár falait zöld folyondár helyett nemesített futórózsa ékiti s a gondozottan ápolt virágágyak i vonzóvá teszik e helyet. Az óriási magas szikla j alját halk csobogással érinti az Ung vize és e > helyen meglassítja folyását, mintha a susogó I nyárfák meséjét akarná ellesni s tova vinni oda, ahol a Drugeth család meséjét nem hallot­ták még . . . Vitéz és hires volt a Drugeth család, sok deli ; fiút és szépséges leányt nevelt fel, de legisleg­szebb köztük azért mégis a legifjabb, a katicza volt. Dus szőke haja mint arany korona diszitette hófehér homlokát s égkék szemeiben a derült égbolt tündöklött. Három vármegye ifja is vete­kedett kezéért s hangosan dobogott szive, ! ha az alig tizennyolcz esztendős leány szemek hoszabban rajta feledte, — közüllök vagy egyiken. Sárpataky főispán uram fia a Laczkó lett a sok ifjú közül a Drugeth család kitüntetett kegyencze s félig, meddig fióknak is tekintették , és az eljegyzés is meglett volna már, ha Katicza leányzó nem okoskodik, elhalasztva ismét szent i Mihály napjára azt. Fúrta is az öreg Drugeth oldalát leányának e • makacssága s kutatta is a baj okát, de sehogy­sem tudott annak nyitjára jönni, pedig már a cselédség is súgott egymásközt olyasvalamit, 1 mintha Kálmáu íródeák rabolta volna el a vár­kisasszony szivét s szép holdvilágos éjjelen a I rózsalugas, a szerelmesek találkozóhelye. Hogy nem volt tudomása erről a várúrnak, az bizonyos, mert, bizony az öreg kurucz röviden vetett volna véget ez 'ismeretségnek. De' egyszer aztán a véletlen csakugyan kezére ! játszotta a két ifjút, kik ott turbékoltak a szökőkút mellett, akiknek aztán annál kegyetlenebb bün­tetést kellett elszenvedniük a szigoiu és gőgös apa részéről. Katíczát elzárták a világtól, — szobájának ajtaja előtt egy megbízható ör volt, az ablakot pedig mely a borzasztó mélység felett volt magasan, vasrács tartotta össze, amelyen át ember fia nem mehetett keresztül. Kálmán diák a várban lakók ekénti viselkedése, amely öt is levertté tette és szomorúan járt, kelt ö is a kert­ben. E^y délután a hátulsó kis kapun indult a fenyves parkba és hogy hogy nem, a száraz kut mellett vitte őt utja, honnan énekhang búgott elő. Kálmán diák üzenete volt az kedveséhez, dalba öntve amit a leghűségesebb közvetítő, a szellő kapott fel és vitt a nyitott ablakhoz, hol a rácson át egy szőke leányfej tűnt fel, hogy viszont üzenetét átadja a hirhordónak . . . És megnyílt még az nap a tölgyfa ajtó s a délutáni forró napsugár teljes özönével elárasz­totta a börtön szobát. És Katicza még az nap szedte össze az udvar szárnyasait, kiadva parancsban, zárják őket azon szobába, amelynek ő volt eddigi lakója. Futár is ment Kassára, hogy három nap alatt elkészítesse a száz csengetyüt amelynek nem volt szabad nagyobbnak lenni a harangvirág kelyhénéi. A nagynéni miudezen hírek hallatára fejét csóválta s szent György lovaghoz fordult segilségért, adná vissza kis huga eszét, mert mint moudá, bizonyára a hosszú fogság vette eJ szegénynek. És egy héten belül megérkeztek a cs&ngetyük is, amit tarsolyában hozott a futár haza. Nosza lett, lótás, futás a cselédség közt, amikor ki lett adva a parancs, hogy mindenik szárnyas nyakára csöngetyü tétessék s a szoba két ablakáról a rács levétessék. Tébolyodottnak mondották ki a kisasszonyt, de ellenszegülni nem mert egyik sem, mert a máskor olyan jóságos tekintetű szemek vésztjóslóan nézlek végig a makacskodón. Mikor már elkészültek a munkával, Katicza az öreg Dragethet sétára csalta a kertbe, egyszerre csak adott jelre, az ablakon át kitódult a lármás repülő sereg, olyan pokoli zajt ütve, hogy a vár alatt elterülő falu jobbágyai megrémülve bujt el, azt gondolva, hogy maga a sátán vette a hatal­mába a várat lakóival együtt. Drugeth mérgében és szégyenében szobájába zárkózott, Katicza pedig szerelmes ifját kisza­badítva a mély börtönből, eltűnt azon vidékről ugy, hogy hiröket soha sem hallotta azután senki. Jaczkovics Miklósné. Jegyzőkönyv, ped g, a vár udvar tizennyolcz öles száraz kútjába került, hová csak három napban bocsátottak le egy kis éleimet és italt részére. Keserű lakolás lett a két ifjú szerelmes vigyázatlansága, de szivöket teljesen még ez a büntetés sem törte meg. Katiczán ugyan a szenvedések nyomri meglátszottak, de hűséges szive nagyban remélte apja megbocsátását, hiszen jól tudta, hogy egyetlen gyermeke ő apjának. Egy nap beszélni óhajtott vele, mikor a nehéz tölgyfaajtó felnyílott s a tavaszi verőfényes nap­sugár körültánczolta a leány magas, karcsú alakját, kissé mintha megszédült volna. Fölemelt fcvel haladt végig a folyosóD, melynek kísérteties csendje szivébe markolt. Hideg nyugalommal nyitott apja szobájába s mikor előtte állott, már nem a szelid kérelem, hanem a követelő hang csendült föl ajkán. Gunvos kaczagás és a börtön szoba — a melyben rab módjára lett ismét elzárva — volt rá a felelet. Azt mondta a gőgös Drugeth, akkor lesztek egymásé, amikor szárnyasaink nyakukon csengővel fognak röpködni a levegőben. Egy forró juliusi napon megharsant a vár alatt a kürt, jelezve, hogy vendégek érkeztek. A felvonó hid dübörögve hullott alá, melyen a tánczos paripák könnyedén húzták a batárt. Katicza nagynénje érkezett látogatóba, kinek sejtelme sem volt a várban történtekről. Már több napja volt a Drugeth vendége, mialatt feltűnt a leányka távolléte, mikor sógoiától vagy a cselédek egyik, másikától kérdezősködött a gyermek felől szomorú sóhaj volt reá a felelet. Relytélyesnek tűnt fel, mely felvétetett a Csány-szoborbizottságnak Zala­egerszegen, 1913 febuár 1 én tartott üléséről. Jelen vannak Dr. Thassy Gábor alelnök elnök lete mellett Medgyesi Lajos, Pásztor Imre, Fehér Miklós bizottsági tagok. Tárgy : A szűkebb körű bizottság jelentése. 2. Pénzkiutalás. Elnök üdvözli a bizottságnak megjelent tagjait. Bejelenti, hogy Borbély György, Dr. Kele Antal Wapper Ignácz bizottsági tagok kimentették távolmaradásukat. Bemutatja az értekezletnek az agyagminták megtekintésére kiküldött bizottság jelentését. Jelentés. Alólirottak, a Gsányi-szobor­bizottság kiküldött tagjai, megjelentünk január 26-án Istók János szobrász-művész műtermében, megnéztük, megvizsgáltuk az agyagban mintázott mellékalakokat, az eredeti tervtől annyi eltérést láttunk, hogy a csutora és a búcsúzó legénynek a kalapja hiányzik, de ez a mü előnyére van; egyebekben a szerződés szerintinek találjuk s véleményünk szerint művészinek, megfelelőnek. Budapesten, 1913. január 26. Bosnyák Géza sk., Borbély György sk., Pásztor Imre sk., Wapper Ignácz sk. kiküldött bizottsági tagok. Az értekezlet e jelentés alapján a szerződés szerinti összeget kiutaltatja; utasítja a titkárt, hogy az utalványt állítsa ki s megbízza a titkárt s a pénztárost, hogy nyugta ellenében küldje meg a művésznek a 4500 koronát. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri Medgyesi Lajos és Pásztor Imre bizottsági tago­bat s az ülést bezárja. K. m. f. Dr. Thassy Gábor elnök. Jelen jegyzőkönyv hiteléül: Pásztor Imre bizottsági tag. Fehér Miklós jegyző. Medgyesi Lajos bizottsági tag. Hivatalos rovat. 605. 1913. Zalaegerszeg r. t. város tanácsától. Hirdetmény. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa a városi rend­őrök, szolgák, utczaseprők, kocsisok és mező­rendőrök lábbelijének az elkészítését f. évi február 15-én d. e. 10 órakor a városháza tanács termében megejtendG nyilvános szóbeli versenytárgyaláson 3 éves vállalatba adja. Ennél­fogva felhívja mindazon czipész és csizmadia iparosokat, akik ezen munkákra hajlandók pályázni, hogy a kitűzött időben a versenytár­gyaláson megjelenjenek. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának, 1913. január 31 én tartott ülésében. FÜLÖP, h. polgármester. Zalaegerszeg r. t. város rendőrkapitányi hivatalától 258. rkp. 1913. Tárgy : A 18230. III. F. M. rendelet a tejszálli­táshoz használt edények tisztogatása tárgyában. Hirdetmény. Fenti számú rendelet alapján felhivom mind­azon tejtermelő és tejkereskedőket, kik tejnek adásvételével foglalkoznak, hogy a szállittáshoz használt edényeket (kannákat) ugy a használatba vétel előtt mint a kiürítés után bő vízöblítéssel belül és kívül gondossan megtisztítsák és azok­nak állandó tisztántartására kiváló gondot fordít­sanak annál inkább mert ezen teendők elmulasz­tása kihágást képez és annak elkövetője az idézett rendelet alapján 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Zalaegerszeg, 1913. évi január hó 25-én. ZILAHI, rendőrkapitány. Heti hírek Helyiek. Zaiavármegye törvényhatósági bizottsága e hó 10-én hétfőn d. e 10 órától kezdődőleg köz­gyűlést tart Dr. Bálás Béla főispán elnökletével. A rendes tárgysorozat 102 pontból áll. Ezek között van Gróf Batthyány Pál országgyűlési képviselőnek a bizottsági tagságról vsló lemondásas helyébe uj tagnak válásztása. Betöltenek egy szolgabírói állást is A kinyomtatott alispáni jelen* tést szétküldötték a tagoknak. Főrangnak mn'atsága. Dr. Bálás Béla főispán február 3 án vendégül látta zalaegerszegi lakásán Zalavármegyének számos előkelő családját Zala­egerszegről és környékéről. A fényes nagy tár­saság kitűnő kedélyességgel mulatott a zene hangja mellett a hajnali órákig. Ez a bál fokozott folytatása volt az előbbi héten adott ismerkedési ebédnek, melyre a főispán tisztán a hivatal főnö­köket hívta volt meg. — Dr. Bálás Béla ffíspán népszerűsége nem kisebb a magasabb körökben sem, mint az egyszerűbb osztályokban. A házi asszonyi tisztet minőkét alkalommal bájos szere­tetreméltósággal töitötte be a fóispánné. Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N — K 50 f. Mai gyűjtésünk .... - K 50 f. Hozzáadva a múltkori (34311 K 72 í) ősszeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 343! 1 K 73 fill. A Bor czimü páratlan szinkölteményt vasárnap este 8 órakor adják elő a műked­velők a Csány szoboralap javára az Arany Bárányban. Jegyeket előre is lehet váltani a főtéri üzletekben s a Bakonyi és Jámborné­féle dohánytőzsdékben s este a pénztárnál. A jegyeket árusitó kisasszonyokat fogadja mindenki változhatatlan szivélyességgel. Az el nem kelt jegyeket visszakérjük legkésőbb vasárnap este 6 óráig. Jelenti a rendezőség, hogy udvari gyász miatt a február 3-ár tervezett altiszti bál elmaradt és mint tánczestély fog február 15 én szombaton az Arany Bárány termeiben megtartatni. Eljegyzés. Fürst Ferike kisasszonyt Fürst Samu helybeli iparostársunk leányát eljegyezte Brukner Zenko novidvorii földbirtokos. Most van ideje és büszkélkedése a locs-pocs­nak. Hatalmaskodik különösen most a locs pocs az aszfalt járdákon. Ugy terpeszkedik és uralko­dik ott a sár, mint sok, hjzzá hasonló ember. Pedig egy-két karlendítéssel le lehetne söpörni. De térjünk át egy más dologra. Köss vas-bocskort s járd be a világot, nem ám csak Európát, járd körül a földgolyóbist: uem akadsz Zalaegerszeg­nek a párjára, Gsak Zalaegerszegen vezetik le a házakról csatornák segítségével a vizet az — aszfalt járdára. Akkor intézték ugy ezt, amikor az aszfalt járdát csinálták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom