Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-30 / 5. szám

lOV. év 8SS3. január 30 5. szám Ktj étre i kt»r 04 f é??t 2 kot 04 f fif*IT«4r* 1 kor 04 f *s?yjs teása 8 8Mér. Hirdetéstk dij» megegyezés szériát Nyiltti r sora 1 kor Szerkesztőség kiadóvats. : Wlasics-ntcaa 8. Saerkescti Z_ Hor-^rátlx Lajos M-anJtatOrBalt I-. KI 1ST C3- Tí

! L FHBENOZ BORBÉLY G-Y Ö HG ST tap t ajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE gXXXXXXXXXXXXXXX^ X X X X X X X X X X X ^ X X ZMIeg-hLÍ-vó. X X X A Csány szoborbizottság tagjait február 1 szombat d. u. 4 órára tisztelettel meghívom a városház termébe. Tárgy: A kiküldött bizottság jelentése a szobornak megmintázott mellék alakjairól s a szobrásznak 4500 K kiutalványozása. Zalaegerszeg, 1913 február 29. x X X X X X X X X Dr. THASSY GÁBOR X biz. alelnSk V^XXXXXXXXXXXXXXX^ Egészség és magyar ipar Egy rövidke szó. Pöffög és kattog a kis gépecske minden áldott reggel és este kis szobámban, azt hinné a be nem avatott, hogy az ördög masinája dolgozik kis szobámban. Pöffög és árasztja a gyógynövénynek áldást árasztó gőzét s kattog és paskolja a sok gummi kalapács a testet, mert hullámzásba hozza az ernyedt idegek vérkeringését. Ügyes kis találmány és szerkezet mindkettő, üdvöt és áldást hozó, mert egészségünket adja vissza. Mikor négy és fél évi betegségem alatt bejártam hazánk és a külföld neves oivosait, végig próbáltem a fürdőhelyeket s még akkor sem látszott semmi javulás betegségemben: a csüggedés vett erőt rajtam. Reményvesztetten állottam, mert hiszen családanya létemre volt is ok aggódásra, hogy mi lesz a négy anyátlannal, ha itt kell hagynom őket mindörökre. Mentőszál gyanánt jött hát azon tanács, keresném fel az Egy orvost*) aki már ide íön az északkeleti Kárpátok alján lakó szenvedők közül is oly sokaknak visszaadta legnagyobb kincsét, az egészséget. Mikor az 1912-ik év februárjában betoppantam hozzá, s mikor megvizsgált, nagy meglepetésemre egy kis pöfFögő marinát s egy lágyan kattogó gépet mutatott elém s mondá: Ha jobban akar lenni, kövesse tanácsom, itt a gyógygőzölő gépecske, melynek hivatása a kellő használati utasítás mellett a testben felgyülemlett bomlás terméket izzadság alakjában kiküszöböli és itt a zökcsölő gép, mely hivatva van az ernyedt idegeket fölfrissíteni. És itt a c/.im, hogy a megrendelést tudja kinél eszközölni. Lecsüggesztett fővel jöttem haza, mert én ki a patikai kotyvalékokhoz voltam szokva, valami csodaszerről irott rrczipét vártam és ime nekem ahelyett pcffőgő és kattogó gépeket irt. Húztam, halasztottam a megrendelést, mert semmi bizalommal sem viseltettem azon kis csodatevő gyógygépek iránt és mikor *) A Magyar Pa'zs olvasói jól tudják, hogy az &z Egy orvos. Dr, Flíris kon Budapssten lakó tanár és orvop, Karpfensteia utcza 18. As oroszok. Irta : Süt tő Károly. (Folytatás.). A hegyvidéki orosz imádja a maga béic/.es, sziklás lakóhelyét s talán inéi jobban gyönyörködik a hegyormon és oidalon álló kaliba szerű viskójában, sovány zabot és krumplit teimő hepe hupás, kövekkel telt földjében, egy-két boglya szénájában, legelésző juhaiban, marhái ban, mint a Tisza menti magyar az ö cserepes há/ában, czimeres ökreiben, hullámzó vetéseiben. Pedig ez a felhőkig emelkedő bórczes táj a maga zord valóságában épen ellentéte a buja termékenységül, délibábos magyar rónáknak. Nem is vágyik innen az orosz sehova a világon, csak Amerikába látogat el örömmel, mert bizony hiába firkálgatnak az urak, hiába bizonyítgatják, neki az amerikai viszontagságokat, nem hisz ennek az orosz, mert 2—3 évi ottléte után 4 — 6 ezer korona készpénzel jön haza ide a bérezés hazájába, s letelepedik ott, hol dédőse is lakott, a melyért egész a »Slobode« (szabad ságig) robotolt. A szerzett pénzen egy kis birtokot vesz, s gazdálkodik a maga tudománya szerint csendesen, de rendesen és ugy hogy szépen takarít is. Különben e nép Amerikában szerzett pénzen gazdagodott'meg, majdngm minden verhovinai orosz volt Amerikában- s ritka, kinek a pp-tatakarékban 1000; koronát. I • feljf-bb no heverne. Bankokba nem teszik, mert léinek, hogy az megbukik s pénzük odavész; inkább megelégednek kevés kamattal, de pénzüket biztosítva szeretik tudni. (A szarvasházai jegyzöség 11 községének lakói 246.530 korona postabetéttel bírnak). A gazdálkodásiak kizárólag az állattenyésztési ágát űzik s nem kis eredménnyel. Földjük egyébre nem is való. 8—10 drb szarvasmarha, 8—10 di h juha, kecskéje, sertése, majdnem minden orosznak van. A Verhovioán 5 év óta lakom, s 28 község minden gazdáját ismerem, csupán három olyan család van, kinek egy kecskén kivül más jósága nincsen. De nem ritka, sőt a nagyobb részét teszik azok, kiknek 10—12 szarvasmarhája, s ugyanennyi juha, sertése van. A szarvasházai jegvzőség területéről (6000 lakos) évente 800 drb 1 hónapos borjú, 1200 drb egy éves tinó kerül a pesti vágóhidakra. 3458 serlésre lett járlat adva 1912-ben, melyet legnagyobb részben kőbánya és Dsbreczen vett meg. 1428 drb ökröt vittek Galicziába, s 4658 drb juhot szállítottak 1912. évben az ország különböző vidékeire. Nem lehet tehát kicsiuyléssel beszélni e nép szorgalmáról, s el lenét hinni, hogy a mindenki által le nézett, bocskoros orosz pénzesebb, mint sok alföldi hetvkélkedő magyar, tekintve azt, hogy e népnek nincsenek messze szárnyaló vágyai, a pénzt nem eziezomázza e

!, hanem berakja a postára s ezért oly boldog s megel'égedett e zord, kopár vidéken. Úgyszólván az állattenyésztés a hegylakók qgyccíüi; jövedelme, mert a zord tájak, a hideg égalj egyedül zabot, burgonyát, takarmán)babot már jártányi erőm is elveszett, csak akkor fogtam meg az utolsó mentő szálat, s vártam lázas türelmetlenséggel az érkező postát, melynek hoznia kellett az életet visszaadó kis ördög masinákat. Megérkeztek, használatba vétettek és az odaadó gondos használatnak is megjött a gyümölcse, mert rövid öt hónap alatt erőm gyorsan visszatért és ve'e egyfltt munkakedvem. Meghálálhatatlan köszönettel kellene adóznia a szenvedő emberiségnek e gyógygépek feltalálója iránt, annál inkább, hogy tisztességes magyar öreg iparos ember. Kiss József, békéscsabai lakos az, aki olyan tökélyre vitte e gépeket használat és czélszerüség tekintetében. Megérdemelné a pártfogást, nemcsak a szenvedő emberiség, hanem a nagy magyar állam pártfogását is, hogy anyagilag részesülne támogatásban. És hiszem, hogy kérelmem nem fog a pusztában üresen elhangzó szó gyanánt eloszlani, hiszen minden ország odaadással pártolja a saját iparát. Mi is ne csak hangoztassuk, de tettel is mutassuk meg, hogy pártoljuk a hazai ipart. Jaczkovics Miklósné. Jegyzőkönyv, mely felvétetett a Gsány szoborbizottságnak Zalaegerszegen, 1913 január 20 án tartott üléséről. Jelen vannak Dr. Thassy Gábor alelnök mellett Medgyesi Lajos, Pásztor Imre, Tuczy János, Wapper Ignácz bizottsági tagok, továbbá Dr, Kele Antal ügyész, Borbély György titkár, Fehér Miklós jegyző. Tárgy: 1. Elnök üdvözli a bizottságnak megterem csupán. A lencse, paprika, buza, árpa, szilva, tök, köles, tengeri, dinnye, napraforgó, ugorka sohasem érik meg, a lóherét az urak, mint takarmányt termelik ugyan, d>; magot nem term«l. Fő keresetet képez még itt a fenyőfa döntés, u>zíatás, s annak deszkává való fiirészelése. A hegyvidéki orosz igen egészséges nép. Ugyszólváu dühöng az egészség e vidéken. Termetre inkább közepes, könnyű testalkatú, erős mellel s kitartó tüdővel úgyannyira, hogy 70 éves egyének minden erőlködés nélkül másszák a havasokat, úgyszólván észre sem veszik az emelkedést. Hajuk hosszura növesztik, melyek gesztenye barnák, a fekete ritkaság. Szemeik mélyen fekvők, s rendszerint szürkés vagy kékes színűek, a fekete szemű oro-z igen litkaság. Eltérőleg a többi szláv nép'öl, az orosz igen kedveli a bajuszt, csak ápolására nem fordít gondot s mindig rendetlenül áll, nem pödri mint a magyar. Borotválkozni azonban minden héten egyszer szokott. Szép, finom vonású orosz nő igen ritka. Alacsony, zömök, széles csontos arczu, idomtalan termetű s a karcsúságnak határozott ellentéte. Jellemzi általában őket a csudálatosan nagy és terjedelmes emlő, mely nagyon soknál vísszatasziióan kidomborodik, továbbá a dus, vastag és hosszú haj, mely majdnem kivétel nélkül valam:nnyinek derekár. jóval alul ér. Ami a nép lelki tulajdonságait illeti, csak jót mondhat róla az ember. Igaz, hogy butaságig naiv, de erről nem tehet. Évszázadok óta enki