Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-10 / 28. szám
MAGYAR PAIZS 1913. j un iuft 12 . második osztálya kocsik közlekedtek _ A máv. igazgatósága azonban a közóhajnak engedett és egyes vonalakon próbaképen a harmad osztályú kocsikkal is kísérletezett. A próba fényesen siketült. Ennek eredménye, hogy az igazgatóság ezentúl az összes vonalakon harmadik osztályú kocsikat is kapcsol a közlekedő vonatokhoz. Az iskolai tandíjak. Jankovich Béla kultuszminiszter a jövő iskolai év kezdetével uj rendszert hoz be az állami iskoláknál a tandijak izetésére vonatkozólag. Az uj rendszer szerint a tanulók nem az egyik tanárnak fogják fizetni, hanem az érdekelt szülőket fogják hivatalos uton felszólítani, hogy a tandijakat a rendelkezésükie bocsá'ott csekklapon fizessék be az állami adópénztárhoz. A kultuszminiszter öj intézkedését Legközelebb rendeletileg léptetik életbe, ugy hogy az uj iskolai évben a tandij beszedés körül az uj rendelet utasításai szerint fognak eljárni. Nagyszabású mértékhitelesitési csalás. Tömeges mértékhitelesitési csalásról rántotta le a leplet az érsekújvári rendőrség. Egyik üvegkereskedőnél nagymennyiségű hamis hitelesítéssel ellátott korcsmai kiméiőpalaczkot és pálinkásüveget találtak. A hetek óta tartó széleskörű nyomozás során a hitelesítői szakértők véleménye alapján megáliapitották, hogy a laikusok által is észrevehető gyatra hitelesítés utánzatokat már évek óta űzhették egyes csehországi, morvaországi és néhány magyar felvidéki ü.'eggyár. A kincstár kárát a rendőrség százezrekre becsüli. Az egész vidéK ei van árasztva ilyen hrmisitott jelzésű üvegekkel. A vizsgálat befejeztével a gyárak elleni eljárásról a minisztériumnak jelentést küldtek. A korcsmárosok közt megyeszerte érthető feltűnést kelt a leleplezés. A pécsi magyar királyi állami szakiskolán mely 1912. év őszén kezdte meg működését — az 1913—14. tanévben fokozatosan a második évfolyam is megnyílik. Az iskola czélja, hogy rendszeres mühelyi gyakorlat tanításával szakszerű elméleti és rajzoktatással oly gyakorlatilag és elméletileg képzett iparos segédeket neveljen, aki az iskola műhelyeiben elsajátított mesterségüket korszerűen művelni és továbbfejleszteni is tudják. Az iskola egész működésében az az alapvető szempont, hogy az itt kiképzett tanulók az ipari munkában ismerjék fel és szeressék hivatásukat. A szakiskola négy évfolyamos egyenként 11 havi, szeptembertől julius végéig tartó tanulási idővel. Minden tanév két félévre oszlik, az egyik szeptembertől január végéig, a másik februártól julius végéig tart. A IV. évfolyam végeztével a tanulók írásbeli, rajzbeli és műhelygyakorlati vizsgálatot tesznek, AZ elkészített feladataikat egy arra kirendelt vizsgálóbizottság bírálja felül s ha azokat elfogadhatónak találja a tanulók »Végbizouyitványtc< kapnak. Ez a »Végbizonyítványa a tanulót munkakönyv váltására és iparában való két évi segédi működés után az ipara (gép-, épület , mülakatos és kovács) önálló üzésére jogosítja. A tanulók felvétele a tizenkét éves életkor betöltéséhez, ennek a kornak megfelelő ép, kifejlett testalkathoz előkép zettség tekintetében pedig legalább is az elemi iskola hatodik, a polgári vagy a középiskola második osztályának sikeres elvégzéséhez van kötve. Felvételre jelentkezhetnek aziparostanoncziskola III. osztályát végzett iparostanulók is. A beiratás szeptember 1 én és 2 án történik. Az intézet első évfolyamába való felvétel előjegyzés alapján történik. A tanítás szeptember 3-án kezdődik. Az 1913—14. tanévre felvételt kérelmező tanulók augusztus 1 ig a pécsi magyar királyi állami fémipari szakiskola igazgatóságánál (Iráavi Dániel tér Litke-laktanva) adják be sajátkezüleg irt bélyegnélküli kérvényüket. A gyomai kerületben a lemondott Kovács Gyula ellenzéki képviselő helyébe most ellenfél nélkül megválasztották orsz. képviselőnek Báró Perényi Zsigmond államtitkárt s e miatt nagy az öröm, hogy az embereknek most jó belátásuk van. Pedig igazában sirni kellene, eltekintve attól, hogy emilyen avagy amolyan párti lett a képviselő, sirni kellene azon, hogy az emberek a legkisebb szellő legyintésére a legellentétesebb véleménybe esnek, évről-évre, óráról órára. Sirni kellene a magyar népnek ilyen elvadult karaktertelenségén. Hnnkásnő otthonok. Amikor Bezerédj Pálnak, a földmivelésügyi miniszterhez intézett, előttünk fekvő jelentését lapozgatjuk, meghatottan gondolunk arra a szerény kis selyemhernyóra, amelyet Rafae', vagy egyik tanítványa rajzolt s amely az urbinói herczeg jóvoltából került a vatikáni könytárba. Nem foglalt el az országban senkitől semmi földet, sőt nyomában országutjaink a szederfák százezreivel népesedtek be. 1879 ben a tenyésztők 7400 korona keresethez jutottak, 1913 ben pedig mar 4.117,857 korona jövedelmet jelentett a selyemhernyó Magyarország földmivelö népe éppen legszegényebb rétegének. Már 1912. évi juniusba fizették ki (1880 ótal a századik millió koronát a selyemtenyésztőknek. A selyemfonál legombolyitása nem nehéz testi munka, de nagy figyelmet és gyakorlottságot igényel és éppen ezért selyemfonódáinkban nehézségeket okozott az állandó képzett mun kások hiánya. Idöbelileg körülbelül összeesett ezekkei a nehézségekkel az a tervbe vett intézkedés, hogy az állam ezentúl csak 12 éves korukig gondoskodik az elhagyott gyermekekről, aminek következtében évente mintegy négyezer 13 éves gyermek kerül ki a menhelyekből. A fiuk mint tanonezok csak elhelyezkedtek valahogy, de mi lesz a leányokkal ezen reájuk nézve éppen a legfontosabb életkorban!? Szerencsésen oldották meg a kérdést a selyemfonódák mellett épített munkásnő otthonok álta 1. A tolnai otthon 120 leány befogadására 130.000 koronába került, a győri otthon 240 leány számára 200.000 koronába, a komáromi egyelére 60, később szintén 240 leány számára rendeztetik be, sőt Lúgoson, Újvidéken, Pancsován és Mohácson is terveznek hasonló otthont az ottani fonódáknál. A gyermekmenhelyeken kivül a "Liga, az árvaszékek és még magánosok is küldenek gyermeket az otthonba. A jelentésből látjuk és bárki személyesen is meggyőződhetik róla, hogy a leányok étkezése kitűnő, testsulyuk normálisan gyarapszik, a tisztaságra nagy súlyt fektetnek, a gyermekeket ismétlő oktatásban és énektanításban is részesitik és őket felváltva a konyhában is alkalmazzák. A munkásleányok keresetéből napi 40 fillért ellátásuk részben való fedezésére fordítanak, keresetük egyéb részét postatakarékpénztárban helyezik el számukra, ami évente átlag 200 koronát tesz ki fejenként ugy, hogy már 4 — 5 év után körülbelül 1000 korona a megtakarított pénzük és igy könnyen mehetnek férjhez, amit különben kiházasitási alapítványok is elősegítenek. Az ellátás többi részét a gyári üzem fedezi, minek ellenében a gyáros kárpótlást nyer abban, hogy állandó és jól kitanítható munkaerőhöz jut. Maga az állam az ellá áshoz, mint egyáltalá ban a munkásnő otthonok fentartásához semmivel sem járul, csupán most kezdetben az épületet bocsájtja rendelkezésükre. Az elnagyolt gyermekeknek ilyképpeu bérfizetéssel járó munkára való alkalmazása nemcsak az államot, községeket stb. szabadítja fel jelentékeny anyagi áldozatok aiól, hanem magukban a gyermekekben is komoly erkölcsi erőket fejlesztett ki azáltal, hogy érzik, miszerint senki kegyelemkenyerére nem szorultak. A jelentés igen komoly aggodalmat keltő jelen ségekre is felhívja a közvélemény figyelmét. Szerinte most országszerte szerveznek otthonokat anélkül, hogy azokban a munkásnők érdekei kellőképen meg lennének védve és sürgeti, hogy az állam ezekben az otthonokban — miután a jelenlegi törvényes intézkedések egyáltalán nem alkalmasak arra — külön törvénnyel biztosítsa a muokás-otthonokban a gyermekvédelmet. Ha azokra a szomorú külföldi példákra gondolunk, amelyek bebizonyították azt, hogy mindenütt, ahol sok gyermek volt gyárakban, vagy ezek mellett otthonokban felhalmozva, ez mindig a legsúlyosabb visszaélésekre vezetett, mig az áMam erélyesen közbe nem lépett. Mi is csatlakozunk Bezerédj Pálnak ugy iparunk, mint az otthonbeli gyermekek törvényes védelme érdekében irott szavaihoz, amely védelem — a jelentés hangjából ítélve — nagyon sürgősnél' látszik. A gyufatröszt megalakulása egyelőre még húzódik egyfelől, mert a kormány nem akarta megadni azokat a kedvezményeket, amelyeket a gyárak kértek és amelyekről azt állítják, hogy azok nélkül az iparág bizonyosan tönkre megy, másfelől pedig a válság miatt a tárgyalások bizonytalan időre megszakadtak. Ennek daczára az érdekelt körök között a megegyezés teljes, sőt azt is elhatározták, hogy a létesített megállapodásokat október végéig érvényben tartják. A gyárak különben sem maradtak tétlen és annak a gyufának az árát, amely röviddel ezelőtt 1000 csomagonkét 60 korona körül mozgott, 85—90 koronára emelték. Az áremelést azzal indokolják, hogy Ausztriában a gyufaadótól félnek, ott nagyon erős a kereslet és emiatt nemcsak a Lajtán tul, hanem nálunk is áruhiány van. Különfélék. Hit pipázták a rómaiak ? Egy madridi lap annak bizonyitására, hogy az emberek már a legrégibb időben is dohányoztak, czikket irt ilyen edm alatt: nPipas prehistoricas y pipes de la Edad megia.» (Történelem előtti és középkorbeli pipák.) A czikk névtelen szerzője hivatkozik arra, hogy az angol régiségbuvár John Gollingwood Bruee már régen bebizonyította, hogy Rómában Hadrian falánál, Loudonban pedig a régi római falaknál a Tower mellett kétségtelenül antik eredetű pipákat találtak; Francziaés Németországban, valamint Holiandiában is akadtak hasonló pipákra. Az 1912. évben pedig egy spanyol kutató szintén talált régi pipákat Alicante, Valencia és Sevilla vidékén, a római romok közelében. Reyes madridi egyetemi tanár alaposan megvizsgálván a pipákat, kijelentette, hogy nézete szerint a régi rómaiak nem dohányoztak, A talált pipák valami fehérszínű agyagból készültek, mely a mostani tajtékhoz hasonlít, de nem találták rajtuk azt a zsíros lerakodást, amelyet a nikotin rendesen okozni szokott. Reyes inkább azt hiszi, hogy a rómaiak ópiumot, vagy levendulát szívtak pipáikból. Camille Pitollet, akj ujabban ezt a kérdést tanulmányozta, csatlakozik Reyes véleményéhez. Eszerint bizonyos az, hogy a római korban már ismerték a pipa használatát. Hubevilleben egy templom kapitóliumán, mely a Il ik századból származik és az irlandi Curcumare apátsagban egy festményen két karolingi férfiú látható, akik pipát tartanak szájnkban. Az ugyan nem látszik, hogy a pipák mit tartalmaznak, de 1276 ban, Ja ;me Febrer köllő Velecczia bevételéről irván ezeket mondja: »Ugy mondják, hogy a levendulának az a tulajdonsága, hogy eloszlatja az álmosságot és bátorságot kölcsönöz annak, aki szívja, mert felszárítja az agy nedvességét. Ezenkívül Italikábau (spanyolországi római kolónia) olyan pipát találtak, amelynek dombormüvén a levendulához hasonló növény látható és mindezekből arra következtetnek, hogy a romaiak levendulát szívtak pipáikból. frummisarOi tartóssága, rugikonysága, elegánciája utólérhetetlen! Testedzés és játék. (SPORT) A Zalaegerszegi Mankásglmnftzinm—Zalaegerszegi Kereskedő Ifjak footballcsapata a:2. Yasárnap, hatodikán tartotta a Munkásgimnázium a Kereskedő Ifjakkal barátságos football mérkőzését. A Munkásgimnázium szinpatikus csapatá| nak ez volt az első nyilvános mérkőzése és ehhez képest jó eredményt értek el, mert a Kereskedő Ifjak régibb csapatával 2:2 arányban eldöntetlenül végeztek.
