Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-03 / 14. szám
1913 április 3. magyar paizs 3 haraszti kőből készül: jobbra és balra kőpad nyúlik ki belőle. Ez a kettős pad sikerült, ügyes megoldás, szervesen illeszkedik az egész alkotásba s növeli monumentálitását. Gyenge szobrokban bővelkedő fővárosunknak mindenesetre egyik komoly művészi ékessége lesz Bartha Miklós monumentuma, amelynek végleges elkészítését most már remélhetőleg semmi sem fogja hátráltatni. Magyar Elek. Tül az Ó czeállö ri' Harminczhárom kazán bömböl szakadatlan, Tüzes vasat okád, harminczhárom katlan, Harminczháromezer kérges tenyér szabja A szikrázó érezet százezer darabra. Kohók prüsszögését át-megátaljárja Kis pöröly, nagy pöröly dübörgő lármája, S e pokol tüzében emberek sorvadnak: Kevert nyelvű népe egy uj BabyLnnak. Az ablak: rostélyos, börtönablak fajta — Szegény magyar legény tekintget ki rajta. Künn élet :érlelő meleg, nap sugára Tüz alá szeliden a gyár udvarára . . . Szőke Tisza partján egy kis falucskára, Fehér ház muskátlis kicsi ablakára Szint ez a nap hinti melegét, világát S érleli a iónák huilámzó kalászát . . . Otthon talán éppen a rozsot aratják . . . Jókedvű legények keresztekbe rakják, Piros arczu lányok, marokszedő lányok Vidám nótaszóval haladnak utánok . . . Itt a gyárzsivajban haj, meghalt a nóta! . .. Hazahívja fiát az alföldi róna! Délibábos mező, szabad kék ég alja, Marokszedő lányok hivó, dalos hangja!... . .. Pislog a gép szeme ; a parázs kunyhóban, Telhetetlen gyomor korog a kohóban. — Föleszmél. S mialat' szenet töm beléje: Könnyel folyik össze arcza verejtéke. Balla Miklós. Zalavármegyei Mazeam és Könyvtár. ujabb ajándékok. (155 közlemény.) Régi pénzt adtak: Kocsondy János ur 23 drb., Barta' Gv. (2 drb.), Pintér S., Kaufer S., Schmidt L., Doszpotb D., Hamburger A. (1—1 drb.) gimn. tan. Piros tojást adott: Polgár B., (3 drb.1 Kaufer S., Netimann B. (1—1 drb.) gimn. tan. Pásztor 1. orvossal rendszeresen és állandóan felügyeltetnek, nem tartoznak lovaikat a tavaszi vizsgálat alkal- \ mával a kijelölt helyre elővezetni, azonban az állandóan kezelő állatorvos köteles a tavaszi haszonállat vizsgálat határnapját megelőző 3 napon belül darabonként megvizsgálni és az ' eredményt a vizsgálatot teljesítő állatorvossal í közölni. A tavaszi haszonállat vizsgálat alkalmá- i val a városi m. kir. állatorvos a már puszta i szemmel is látható szemhibában, szenvedő és az j állatbirtokosok által fedeztetés szempontjából í kivánt megvizsgálás végett elővezetett kanczákat, főleg a szemhiba keletkezési oka, illetve átörök- j lési természete (havi vak) tekintetében alaposan megvizsgálni és az eredményről igazolványt kiállítani tartozik. Az ezen alkalommal végzett \ ilyen vizsgálat és erről kiadott igazolvány dijmen- [ tes. Ugyancsak köteles a vizsgálatot teljesitő állatorvos ez alkalommal az állatbirtokos által j beteg vagy beteggyanusnak bejelentett állatait • alaposan megvizsgálni és ezek gyógykezelésére j vonatkozó utasítást díjtalanul megadni. Felhívom az összes állattulajdonosokat, hogy • lovaikat, melyek előzőleg megvizsgálva nem í lettek a kitűzött időben elővezessék, egyéb álla| taikat pedig tartózkodási helyükön tartsák. | Ezen intézkedések megszegése az 1888. évi , VII. t.-c. 17. és 154. § ának c) pontjában előirt megtorlást vonja maga után. Zalaegerszeg, 1913. márczius 26-án FÜLÖP, h. polgármester. 3418. 1913. II. A fiumei császári és királyi haditengerészeti akadémiába az 1913—1914. évi tanfolyamra 55 helyre és pedig 30 egész ingyenes és féldijmentes kincstári helyre, továbbá 25 fizetéses és alapítványi helyre pályázat hirdettetett. Részletes feltételek a hivatalos órák alatt a városházán megtudhatók. Zalaegerszeg, 1913. márczius 22-én. FÜLÖP, h. polgármester. Zalaegerszeg r. t. 1206. rkp. 1913. város rkapitányi hivatalától. Hirdetmény. A város belterületén egy darab zálogjegy találtatott, — az igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányi hivatalba hivatalos órák alatt átveheti. Zalaegerszeg, 1913. évi márczius hó 24-én. ZILAHI, rendőrkapitány. Heti hirek Hivatalos rovat. Zalaegerszeg r. t. vá:os polgármesterétől. 3764. 1913. Hirdetmény. Közhírré teszem, hotty az 1888. évi VII. t cz. 17. §-a az 1894. évi XII. t, cz. 23. §-a ai. 1900. évi XVII. t.-cz. valamint a m. kir. földmivelésügyi miniszter 1901 évi 104300. sz. rendelete értei- 1 mében a tavaszi haszonállat vizsgálatot Zalaeger- j szeg r. t. város területén f. évi április hó 20. és 21 ik napjára tűzöm ki. A lovak vizsgálata április hó 10 én délelőtt 7 órakor veszi kezdetét és délelőtt 10 óráig tart. A vizsgálat a vásártéren fog eszközöltetni. A szarvasmarha, juh és sertések vizsgálata folytatólag az nap dé után és április hó 21 én fog eszközöltetni. A lovak elővezetése akként tör- j ténik, hogy az egyes állattulajdonosok lovai ; egymással ne érintkezzenek. Azon állattulajdonosok kik lovaikat a kijelölt helyre és időre elővezetni nem akarják kötelesek ezen szándékukat a vizsgálat megkezdése előtt a rendőrkapitányságnál bejelenteni és állataikat költségük én a vizsgálatra illetékes áliatorvos álla) 8 napon belül megvizsgáltatni. Azon állatbirtokosok a kik állatHelyiek. Városi közgyűlés vol! tegnap délután József helyettes polgármester elnökletével. A i kaszárnya építésre vonatkozólag felszólítja a ] város Toásó Pál üűépitészt, hogy készítse el j egyelőre az általános terveket. A vizslahidi árkot j és a Batthyány ulczai kőhid alatti pocsolya árkot, j ezeket a kolera fészkeket, a vasútépítéssel kap- : csolatban, a kultura előnyére elpusztítják, s a városnak még kétezer koronájába sem kerül. ' (Ki kellene találni vaiamit a Wlassics utczai < fekete patakra is.) Az Arany Bárány szálló ; megvétetére avagy bérbevételére nézve a város nem fogadta el Tosch Károly ajánlatát, hanem pályázatot hirdet a bérbe-vételre. A Fejérképi ' vendéglőt pedig bérházakká szándékoznak átala- 1 kitaui. A Fangler Mihály Fiai czég ajánlja, hogy | a városi biztosításokat az Első Magyar Általános- j tói vegyék el és adják a Hungáriának, mert itt ; 1880 korona megtakarítás lesz. A közgyűlés tekintetbe veszi, előbb azonban felszólítja az Első Magyar Általánost és másokat is az árlejtésre. Az Első Magyar Általános 102 kor. 32 j fillért ad a városi nyugdijalap javára. Gondoskodott a város néhai Faikas Dávidné hagyatékából vásárolt ingatlan vételáráról s a Hanty Károlytól hagyott 800 korona kamatjainak kiosz- ' tásáról a munkás egylet tagjai között. Elfogadta a közgyűlés azt a tanácsi intézkedést, hogy a ' városi választásoknál a II. kerületben az egyebütt is megválasztott Bácsay János helyett Fangler Gyula póttag hivatott be. Gyüjtsünk a Csány szoborra! N. N. Zalaegerszeg . . . K 50 f. Mai gyűjtésünk - K 50 f! Hozzáadva a múltkori (34431 K 11 í) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése ináig 34431 K 61 fill. A Csány-szobor alkotójának, Istók János szobrászművésznek műterméből levelet kaptunk egy látogatótól. Irja a ^ levélben, hogy jeles szobrászunk műtermében a többek között most két hatalmas munka van készülőben, mindkettő az országnak elsőrendű művészi alkotásai közé fog tartozni. Egyik a Bartha Miklós szobra, mely most már öntés alá kerül s valószínűleg még ezen a nyáron felállítják Budapesten ; másik a Csány László szobra, melyből eddig a mellékalakokat készítette meg a művész, a fó'alakot a nyáron fogja megcsinálni. Emliti a levélíró, hogy különösen ezen a két munkáján milyen nemes lelkesedéssel dolgozik éveken át ez az Istentől adott széplelkű művész. De emliti a levélíró azt hogy milyen bénitólag és nyomasztólag hathat ilyen munkák közben a művész kedélyére, ha apró bajoskodásokkal kell vesződnie, melyeket nem ő idézett fel, amelyeket másoknak a pontatlansága, sőt nem eléggé humánus eljárása zudit rá. Most Istók szobrásznak munkája közben Kotál Henrik műépítész zaklatásaival is kell vesződnie, még pedig a Csány szobor megalkotására nézve. Kotál épitő azt akarja kivinni, hogy a Csány-szobornál az építészeti részeket ő végezze el; sőt el akarja ismertetni, mert azt hangoztatja, hogy a Csányszobor pályázaton ő társ — szellemi pályázó, művésztárs, a pályatervezetet együtt kö"ösen | csinálták, hogy az közös szellemi termékök. S részes akar lenni a kivitelben is. Ezt a történetet itt Zalaegerszegen igen jól ismerjük. Ugyanezeket irta a műépitő többszőr a szoborbizottságnak, kérve, hogy gyakoroljon hatást a bizottság a szobrászra, hogy a szobrász vegye be őt építőnek. A bizottság már bárom izben azt felelte, hogy ilyen hatásokat gyakorolni neki sem joga, sem kötelessége. A bizottság csak szobrászok számára hirdetett volt pályázatot és C3ak i Istók János nyertes szobrászművésszel kötött szerződést. Az építészeti részeket is a szobrász tartozik elvégezni, vagy elvégeztetni, akivel jónak látja. Ismeri azonban a bizottság a tört'netnek ágabogait is. Az első pályázaton együtt pályáztak: Istók szobrász és Kotá! műépitő. De ez a pályázat elesett. Aztán megegyeztek, hogy a második pályázaton is együtt vesznek részt. De ezt a pályatervezetet az építészeti résszel együtt egymagára Istók szobrász csinálta. Kotál épitő, amint az okmányok mutatják, egy hajszálnyit sem tett, nem is volt itthon, akkor külföldön járt. A pályázó levélkére azért a szobrász ráírta a Kotál nevét is udvariasságból, mert már megegyeztek, s ha nem dolgozott a tervezeten, majd dolgozni fog a kivitelben — gondolá. Aztán többször fölkereste Kotált, hogy kössenek szerződést az építészeti részre vonatkozólag. S itt nem tudtak megállapodni. Istók nem irta alá a Kotál formuláját, Kofái nem irta alá az Istók formuláját. Nem irta alá Kotál különösen azt, hogy a saját magától készítendő dologért felelősséget vállal. S ezen megtört a dolog. Erre a szobrász azt mondta, hogy neki nem kell Kotál, hanem elvégezteti
