Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-09 / 2. szám

191 2. január 9. MAGYAR PAIZS 5 miképen lehetne a Petőfi házat látogatottabbá, a látogatókra nézve pedig értékesebbé tenni a Petőfi szellemében. Mert Magyarországot, ha magyarnak, tüggetlennek, gazdagnak, nemzeti irányban műveltnek egyáltaláD nem lehet tartani, -erre egyedül hivatottak, a kipattant szikrák Isten homlokából. E szikrák élesztősére kell gondos munkával figyelmet fordítani. Egy tanfigyi lap jnbilenma. Husz évvel ezelőtt alapította meg a «Nemzeti Iskoláts Benedek Elek és Földes Géza s már a megindulása első napján olyan lelkes pártfogásban részesítette a magyar tanár- és tanitóvilág, hogy a lap nem­csak megélt, hanem tekintélyben és népszerű­ségben is állandóan emelkedett. Husz évvel ezelőtt a középiskolai tanárok az egyetemi vég­zettségüknek megfelelő fizetésért, a polgári iskolai tanárok az 1868-iki törvényekben szűkre szabott kicsi fizetés miatt s az elemi tanitók a 300 frt szégyenletes törvényesítése ellen küzdöttek. És küzdöttek az iskola ellenségei ellen lankadatlan buzgósággal s a küzdelmek igazi központja első sorban a Nemzeti Iskola volt. Ennek a lapnak munkatársa volt az ország valamennyi lelkes tanitéembere és olvasója valamennyi tanitó. Husz esztendő alatt a küzdőket ennek a szelleme és bátorítása vezette győzelemről győzelemre s az a zászló, melyet akkor feltűzött, ma is fenn lobog, melynek tisztaságát sem az idő viharai, sem a harczosok harczi módszere soha be nem szennyezte. Héti ól-hétre kedves vendég volt a szerény tanitó-lakokban, ez akar maradni a jövőben is. Az ünnepi száma kedves találkozója a régi munkatársaknak, akiket igy együtt látni valóságos lelkigyönyörüség. Apponyi Albert mel­)ett Beuedek Elek, Dr. Jancsó Benedek, Palágyi Lajos, Dr. Neményi Imre, Dr. Petri Mór, Körösi Henrik, Péterffy Sándor, Dr. Sack Béla, Kirchner Béla ós még sokan, nagyon sokan emlékeztek meg e lap ünnepéről, adtak találkozót egymás­nak e lapban. Ezeket igy mind elsorolni nem is lehet, de aki egy mutatót kér ebből, annak a lap kiadóhivatala ezt elküldi és akkor a lap maga beszél. Mi csak azt mondjuk még, hogy a szép mult a lap erösebb bizonyítéka arra, hogy ez a lap a jövőben is a magyar tanár és tanitó világ kedves és szívesen olvasott lapja lesz. A szerk. levele. B. J. Rákosszentmihály. A most jött 4 kor. az elmúlt 1912-re szól. — Sít. J. Pusztaapáti A most jött 4 kor.-ból 2 az elmúlt 1912-nek utolsó felére, 2 pedig 1913-nak első felére szól. irodalom. Művészet Légrád történetét megírta Káder Jenő egy 158 oldalas vaskos könyvben. Haller Jenó szor­galmas és tehetséges munkása a magyar művelt­ségnek. A nyáron nyitották meg Légrádon a még kis muzeumot, melyet ő teremtett meg több évi í4radtságos munkájával. A város mono grafiájára való adatokat szintén sokáig tartó munkával gyűjtögette a levéltárakból, a történe­lemből, s a jelennel való közvetlen érintkezésből, A most szerény Légrád város érdekeltségén kivül ez a könyv szép emléke egyúttal a dicső séges Zrínyieknek és Zrinyi korszaknak is. Haller Jenő szerény tanitó ember, de haszuosságánál íogva a szellemi aiisztokrácziának egyik elsőrendű embere. Uj dörmögő cziklns. A gyermekek kedvencze, Döbmögő Dömötör ur a kalandok uj sorozatába kezd Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermek lapja, a «Jó Pajtás* újévi számában, mely a rendesnél jóval nagyobb terjedelemben jelent meg. Ezúttal Karancs Peti, a pajkos isko­lás gyerek a társa kalandjaiban, a melyek ép oly mulatságosak, mint a többi Dörmögő-histó­riák. Ugyanebben a számban Rákosi Viktor uj regényt kezd «Kisbürgőzellől Vaterlóig® czimmel. Verseket, elbeszéléseket, czikkeket irtak még ebbe a számba: Endrődi, Zuboly, Szemere György, Benedek bácsi, Gyula bácsi, Zsiga bácsi. A rejtvények, szerkesztői izenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A «Jó Pajtás® t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyed­évre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámo­kat küld a «Jó Pajtás* kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. A «Vasárnapi Újság* január 5-iki száma nagyon szép képek egész sorával, bő tartalom­mal jelent meg. Feltűnést keltő uj fényképsoro­at a budai királyi palotáról, pompás képek az orosz balletről, a Nagyúr Magyar-színházi előadá­sáról, a milói Venusról, Bolívia inka-kori emlé­keiről, Pólya Tibor egy művészi rajza adják az illusztrácziók anyagát. Szépirodalmi olvasmányok: Krúdy Gyula most induló uj vig regénye, egy érdekes franczia regény, Réthi Lajos novellája, Rudnyánszky Gyula verse, stb. Az egyes közle­ményeket kiegészítik a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték, stb. — A «Vasárnapi Ujság» előfizetési ára negyedévre öt korona, a «Világkróniká»-val együtt hat korona. Megtendelhető a «Vasárnapi Ujság» kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem utcza 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a «Képes Néplaps, a legolcsóbb újság a magyar nép szá­mára, félévre két korona 40 fillér. Földmivelés Állattenyésztés. Akié a íöld az3 nz ország! A megjavított legelőnek tiszta jövedelme. Miután magam is fanatikusa vagyok a legelő­nek és legelő javításnak s e téren némi kísér­letezéseket végeztem, bátor vagyok azok ered­ményét közölni, a mi talán publikácziónak fel volna használható, annál inkább, mert ily irányú kísérletről nálunk eddig nem értesültem. A probléma az volt, érdemes-e kaszálót legelőül fölhasználni ? E czélból kaszálórétemböl 5 magyar holdat kísérleti legelőül használtam. A felét tavasztól szénakaszálásig, azonlul pedig az egész darabot október 7-ig. A legeltetési tartam tehát május 15-től számítva 140 napot tett ki. Megjegyzem, hogy vidékünkön a mult éri tűnődés tekinteté­ben átlagosan kedvezőnek mondható, mert jó májusi fünövés után nyáron néhány heti száraz­ság volt, melyet azonban augusztus közepén esős idő váltott fel U'jy, hogy sem szerencséről, sem kedvezőtlen körülményről nern lehet szó. A jövedelmezőségre a csatolt nyereség és veszteség számla ad felvilágosítást. TABTO óI'K: 750 kg, Thomassalak 50 K 52 f. 500 kg. 40°/o kálisó 75 K — f. Pásztorgyerek bér 60 K — f. Felhajtom marha értékénok (4140) fel évi 10°/Ü kamaíja és aruoiti­zácziója 270 K — f. 11 napszám kastálásnál . . . . 22 K — f. Istállóbér 65 K — t. összesen : 532 K 52 f. KÖVETEL: 24 métermázsa széna á 4 K . . 96 K — f 4 tehénle^eltetés á 24 K . . . 96 K — f. Növendékmarha súlygyarapodása 841 klgr 841 K — f. összesen 1033 K — f. Kiadást levonva 532 K 52 f. Marad egyenleg 500 K 48 f. Fentiek szerint tehát egy magyar hold legelő nettó hozama, ha az ember elég bátor e czélra javított kaszálót használni, 100 koronát tesz ki. Megjegyzem, hogy eunél kedvezfbb számítást is csinálhattam volna, de ide nem tartozó okok­nál fogva kénytelen voltam az idő nagyobb része alatt szárazon álló tehenekkel kísérletezni ugy hogy jövedelműi ez itt szokásos legeltetési dijat számítottam, pedig fejős tehenekkel ha számí­tásba veszem a tejhozamot, mi legalább is 2000 litert, tehát itteni árak mellett 360 koronát tett volna ki, még sokkal kedvezőbb eredményt érhettem volna el. Megjegyzem még, hogy a kísérleti terület ugyan kaszáló, de olyan, mely egészen el volt hanyagolva és csak tavaly kapott sok évi éhezés és többszöri pajodrágás után először skrarifikátor munkát és műtrágyát. Dr. Oönöry Olivér. 17 máisa bnza egy holdon. Érdekes kísér­letről számol be Meliterisz János dunaegyházai tanitó. A kísérletet Szabados Imre dunaegyházai kisbirtokos végezte 150O négyszögölön. A terü­leten előző évien kukoricza volt, amely alá 12 szekér istálló trágyát hordott ki nevezett, utána búzát vetett, amely alá csupán egy métermázsa szuperfoszfátot szórt ki előzetesen. Termése mégis 17 métermázsa volt a jelzett 1500 négy­szögölön. Valóban kár, hogy nem tett össze­hasonlító kísérletet, hogy ilyetén módon rá lehetne mutatni, a jobb trágyázás által elért nagyobb termésre, aligha csalódunk azonban, amikor azt hisszük, hogy az istállótrágyázással kombinált műtrágyázás segélyével legalább 6—7 métermázsa terraéstöbbletet ért el a nem is egészen egy kath. holdnyi területen. Hasonló trágyázás mellett nem egy gazdának volt az idén Du nagyházán 12—14 métermázsa búzája egy 1200 négyszögöles holdon. Természetes is, hogy a legnagyobb terméseket ilyen módon lehet el­érni főleg azért, mert az istálló-trágyában sok a nitrogén, amelyre a növényeknek szükségük van, hogy nagy termést adhassanak s ha a talaj hosszú időn keresztül nem kap istálló trágyát, megapad nitrogén készlete s ennek következté­ben az alkalmazott szuperfoszfát sem adhat nagy termést. Nem adhat pedig nagy termést azért, mert a termés nagysága minden azou tápláló anyaghoz alkalmazkodik, amely legkevesebb mennyiségben található a talajban. Ha tehát kevés a nitrogén a talajban, hiába van benne sok káli, meg sok foszfor, még sem lehet a ter­més nagy. Ezért szükséges az istálló trágyát szuperfoszfáttal kiegészítenünk. Tahj R. Utóda könyvnjomiiájábaii Zalaegerszegen. Művészi kivitelű fényképek, nagyítások, olrj« festmények stb. SZfGETI főh kam térképész :s utóda VAJDA D. ss fényképésznél kaphatók. Felvételek mindéi) időbér* ! ! GADO vioi&guo , Országos Tendégles Siakköilönj Pineiér Szakköileij Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Kerepesi-ut 13. Egjeáüli heti- legelterjedtebb szaklap. Hirdetmény. Más vállalat miatt jó forgalmú vendéglő és mészárszék egybekötve, vendégszobákkal, fedett tekepálya, kerthelyiség és mellék épületekkel bérbeadó, később esetleg eladó. Bővebbet a tulajdonosnál: 2—4 Kalcbbreaaer Ferencz Síridófár. Muraköz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom