Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-27 / 9. szám

G Y R PAlZb 1913 február zl. Magyarnyelv. NyelTrében él a. nemzet. Magyar nyelv a műhelyekben. Ismeretes, mesterségeink miinyelve mennyire telítve van némst elemekkel Városainkat a Habsburgok uralma óta elözönlötték az osztrák mesteremberek s magukkal hozták a sok német műszót, ugy hogy a hazai műhelyek nyelvében valóságos bábeli zavar uralkodik. Ha ellátogatuok egy egy magyar műhelybe, olyan magyar kifejezéseket hallunk ott, melyekre szemünk száunk eláll. Teszem : Az asztalos streik módiival buz/a meg a vonalat. Klop syaggal, apszecz-szaggal.sliczcz szaggal fürészel, S'ikk gyaluval, bolker-gyaluval bánik. Az inastól a ranpangot, a legénytől a czanhóblit kéri. Egyre stelmast, fuksvanczot emleget. A lyukat lokbejdlivel vési. A kárpitos műhelyben a szórt harejgerrel húzzák; dupla-spiczczel varrnak; a szeget gasz fusszal húzzák ki ; czvikk-czanglival fogják meg a tárgyat; spicz bamerral kalapácsolnak vagy prakkerral. Ha a diszitést fel akarják helyezni, akkor forslagerral fúrják ki a falat. A fotelt soppunggal töltik ki; azután rápikkirozzák a szövetet; a gurtnira fédeigrundot helyeznek; a levarrást durrsnirozzák; a körülvarrás helyett garnii óznak. A czipész műhelyben azt halljuk, hogy még a kis falusi suszterinas is a fo nerungot kér ; ha fényesíteni akar, ampasszal dörgöli a czipő sarkát; a kaptafát meg laszczigerrel húzza ki. A mester kDájbbal vágja a bőrt., s falczfogóval húzza a fára, A szeget bejczanglival húzzák ki; a talp szélére stofferral hamisítják az öltést; a kóczot abnémerrel vágják le. A szabász csusznejderrel vágja a bórt; s ha kése eltompul, vettsteinon köszörüli meg. A szabó klapni tán vasal, de glancz-párnán is ugyanezt te^zi. A férczet frimmel húzza ki. A zsebfedő az ö nyelvén: bátni. Ha a posztó két szélit visszájáról összevarrja, akkor stirczel. Szabó nyelven a ruha széle: kant. Ha ezt kézzel varrják, akkor durknádolnak. A nadrág aljának tölvurrása: krejcstik. _ Ha a kabátszél niDCseu tűzve, akkor a kantot hollal készítik. A mellényzseb: lejsztni. Stb. Igaz, hogy a magyar mesterember ezeknek nagyrészét már annyira megszokta, hogy alig érzi idegen voltukat; de azért mégis annyira kirinak a magyar beszédből, hogy a régi szokásnak megváltoztatása mindenképpen kívánatos. A M. Tud. Akadémia éppen most adta ki Frecskay János 35 évi munkásságának ered menyét: a Mesterségek szótárát, melyben a megnevezett nyelvtudós 50 mesterségnek teirását és szókincsét egyesítette. A rengeteg számmal befurakodott német műszava'; mellé mindig odateszi azt a megfelelő jó magyar szót, mely az idegent pótolhatja. Kívánatos volna, hogy Frecskay szótára minden valamire való magyar mesterember kezében meglegyen. Mivel •azonban ez — sajnos — az árának magassága (24 K) miat alig remélhető, az ipartestűleteken és ipariskolákon lenne a sor gondoskodniok róla, hogy a fiatalabb iparos rj :mzedék e szótárból a maga szakjának szóló tanulságokat etsajá titsa. Legyen már egyszer a magyar iparosság nemcsak érzésben, hanem nyelvben is egészen magyar! ím 1 v riL |[É ^'ífl JlgSft 1,J| imjM fr^ii Bí n l IIKMI II itv''*" fií'i . 1 áiiiím Hel v x Ixelji piaoz = — — 2i—21-iO Rozsliszt — — 30—80 tíozs — — 19 — Ü0 Arpakasa — — 64—00 Zab — - - 19 20 Köleskása — — 36-00 Árpa - — — i9—20 Kápo-iztafó' 6-10—20 Tengeri — 18—19 Burgonya kilója 06—08 Bab — — 4 i 50 Pár csirK! — 1'50—2 40 Borsó — — 40—0-1 Sovány kacsa db .1-80—f 10 Búzaliszt — — ;.0 14 Sovány liba db. 2 60-4 00 V&suti menetrend Ervén"«s 1912 olttób&r f-töl. Znlaegertee jröl indul Czelldömölk- Budapes felé. retgel 5 50' perez, dél lőtt 9 óia 36 peie/, d u 1 38 jwrez, 4 óra 53 perez. Csáktornya t . > í 4 óra 36 perez, d. e 1'2 ni a 20 i c , rt u 5 óra 54 perez. Zalaegerszeg e •/<• ->k Budapest-Czelldömölk • felöl: mg < 8 ó' 41 peies'; délután 1 óra 20 perc/. 5 ói 44 p r , este 9 óra 13 p»rcz. Csáktornya r «<-i 9 óra 27 perez, d. u 4 óra 34 p /c ^ 8 óra 26 perc. Zalaszfvtnávra mdul Reggel 4 óra 23 perez 6 cia 10 p tc • "hozás Kanizsa Szombathely felé. 11 iü 34 p«rcz; csatlakozás Kanizsa Szombaihei • I).;lután 2 óra 33 perez; c»atlako/ái- Kanizsa >S/.o«nhathely felé. Ente 6 óra 29 perez; cta?M' zöa Kanizsa Szombathely felé. Ette 8 óra 42 p«ii. csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : regeel 5 óra 37-pMt-i 8 óra 14 perez, délután 2 cra 12 p. 4 ora 42 peiez és este 10 óra 25 pete/. Nyomaton Tahy R. Utr'da könyvnyomdájában Zalaegerszegen. Ntűvészi kivitslü fényképek, nagyítások, o!" j« fest.néryek stt?. SZIGETI főh kam. iér \ képéé* s utóda VUJDA D. s; fényképésznél kaphatók. felvételek mindei> időben ! ! ^fc? fJtf 7Á? 'IÁ* i

4Af 'Á* ^T* ^J^* A J' * K % Gyámolitsük a Vakokat! x> S* H Friss tavassi kezfyűhet ^ nagy választékban tart raktáron HÓFLE szombathelyi keztyüs; készítménye jót- Sí állással. -- Sérvkötők, haskötők, gummi »> harisnyák, e^yenestartók, irrigátorok, fecskendők stb. — Nadragtartók, haris- ^ ^ nya tartók, kefék, tésük, bajuszkötök, ££ parfümök, pipere czikkek, szappanok stb. Legmegbízhatóbb gummi (női) óvszer Különlegességek, álla, halhólyag ttb. 3 db J* minta 1 K ért kapható. — Szives pártfogást kér 1—4 $fr g STEFAN JAKAB * kezty üs, sérvkötész és betegápolási üzlete Zalaegerszeg, Eötvös utcza. ^ Pártoljak a hazai ipart! ^ £ Mutatványszám ingyen J a legkedvesebb képes gyermeklap. « Kiadóhivatal: FRANKLIN-TÁRSULAT Budapest IV., Egyetem-utca 4 Előfizetni lehet a kiadóhivatalban és minden könijokereakedéshen. Klatteeléat 6r r.eoyodövrei 2 K Mutatványszám ingyen! Fizessen elő a Vasárnapi Újságra! A a legrégibb, legkedveltebb iüusztráSt hetilap. ÖTVENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM Szerkeszti HOITSY PÁL. Előfizetési ára: egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 6 korona. Mutatványszám ingyen. Előfizetéseket elfogad a „Vasárnapi Újság" kiadóhivatala » (FRANKLIN-TÁRSULAT) Budapest, IV, Egyetem-utcza 4» az. *