Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-20 / 8. szám

1913 február 20 M AGYAK P A 1 Z S 5 A vendvidéki magyar közmöveődégi egyesület valsata. Muraszombati tudósítónk arról értesít, hogy a vendvidéki magyar közművelődési egyesület válság előtt áll. Legutóbb pedig az egyesület elnöke Pósfay Pongrácz főszolgabiró is lemondott, a lemondás okai abban keresendők, hogy a kormány évekkel ezelőtt középiskolát igért Muraszombatnak s ezt hosszas sürgetés után sem tudták kivívni mindmáig. Igv esett meg, hogy a szomszéd Wornsee steier községben gimnáziumot állítottak fel s mos odajár Muraszombat környékének fiatalsága. A lemondást egyébként az elnök az alábbi levéllel okolja meg. »Magyarositó akcziónknak minden eddigi eredménye romlással fenyeget. A szlovén agitáczió a szomszédban szlovén iskolát teremtett, ahová mézzel csalogatják gyermekeinket. Ellensúlyozásul magyar iskolát kértünk, odaadtuk érte évtizedeken át gyűjtögetett mieden vagyonunkat, de adaadtuk volna az utolsó ingünket is, mert ez az iskola magyar törekvéseink elengedhetetlen követelése. Ha nincs meg az iskola, elveszett a magyarság ügye. Egyesületünknek nincs tovább talaja, nincs tevékenységi köre, mert nincsenek eszközei. A polgári iskolát pedig igérelek ellenére sem tudjuk megkapni. Ilyen körülmények közt az elnökséget semmi esetre sem vállalhatom, mert munkánk sikere biztosítva nincs, sót kezdeményezésünk balsikere egyszerűen lerontja ellensegeiuk előtt egyesületünk presztízsét.« Mindenesetre kár volna, ha a határszélen ismét ledőlne a magyarság egy bástyája. A kormány valószínűleg gyorsan reparálja az eddigi mulasztást s nem dobja oda az egész vendvidéket a germanizmusnak. Hogyan játszák ki a hazai ipart? A Magyar Ipar egyik legutóbbi számában több esetet sorol fel annak bizonyítására, hogy egyesek indokolatlanul mellőzik a hazai portálépitő ipart, noha ez az iparágunk ma már a versenyképesség legmagasabb fokán áll. Amikor tehát a hazai iparnak egyesek indolencziája következtében ily súlyos küzdelmet kell folytatnt a külföldi czégek konkurrencziájával szemben, kétszeresen felháborító, hogy még olyan esetben is, amikor kifejezetten I hazai gyártmányt óhajt a megrendelő: bűnös j maczhinácziók révén külföldi vállalat kaparintja ] meg a munkát, érzékenyen megkárosítva a magyar ipart. A nevezeti laptársunk által felsorolt esetek között ilyent is találunk. Amint ugyanis laptársunknak Debreczenből jelentik, most épül az ottani Piacz utczában a város hatalmas bérpalotája. Amikor annak idején a szükségelt boltkapuzatok szállítására a város versenytárgyalást hirdetett, több debreczeni és budapesti czég pályázott a nagy munkára. Ezek között volt a budapesti F. L. czég, mely mint legolcsóbb ajánlattevő el is nyerte a mintegy 200.000 K ra rugó munkát. Felesleges hangoztatnunk, hogy amidőn a s?inmagyar város a munkát a nevezett czégnek Ítélte oda, tette ezt abban a feltevésben, hogy magyar czég munkája fogja disziteoi Debreczen sz. kir. város' bérpalotáját. Sajnos azonban, nem igy van ! A nevezett czégnek Budapesten csak kisebb lakatos műhelye vau, ahol portáiékat nem is lehet csinálni. A czég a munkálatokat egyszerűen kiadta egy németországi czégnek, meiy a portálok készítését vállalta. Nemrég pedig a német czég szerelői már fel is állították a német gyártmányú portálokat. Ez az eset oly súlyos visszaesést involvál, hogy a megtorlásnak nem szabad elmaradnia! Megbocsáthatatlan mulasztást követtek el mindenesetre a város szakközegei, kik, ha már a helyi ipart mellőzték, nem gyakoroltak kellő ellenőrzést abban az irányban, vájjon a munkát elnyert budapesti czég tényleg hazai gyártmányt szállit-e? Reméljük ezek u

!án, hogy Debreczen szab. kir. város kérlelhetetlen szigorral fog a bűnösökre lesújtani és hogy több illetékes kötnek is lesz szavuk ebben a szégyenletes ügyben. Irodalom. Művészet. Két legenda. Régen volt olyan közvetlen hatása magyar versnek, mint a történelmű nevezetességű Rákosmezőröl megjelent két legendának, melyet Péterfi Tamás székely költő irt. „A holló fája" egy élő legenda Mátyás király hollójáról. --Az öreg rezgőnyárfa vastag ágai egymást dörzsölve, károgó hangot hallat időnkint. Százados törzsét a költemény hatása alatt érczbe öntött táblával jelölték meg a Rákospatak partján, Rákos legendája" a rákospatak szomorú, s szép tór:énete. Síavalók részére ige'u becses mind a két költemény. A füzetet Dobay Zsigmond festőművész rajzai díszítik. Ára postai küldéssel együtt 50 fillér. C«im: Péterfi Tamás iró, Budapest, IX. Köztelek. Az összeg levéljegyekbeu is beküldhető. Elfő dijat nyert a góbé. A pécsi dalárda 50 éves fennállásának ünnepét magörökiteudó plakett pályázaton, hatvannál több jeles pályázó közül Szamosi Soós Vilmos székely szobrászművész nyerte el az 1000 koronás első dijat és megbízást a kivitelre. — Ennél a dijnyerésnél ha pajtáskodás, prutekczíó nem is vala, de egy kis góbéság még is történt. — Ez év jauuár 2 áu Péterfi Tamás székely költőnk és .,nagy góbénk" kezébe került a pályatétel. Olvasta és elküldé Szamosi Soós Vilmosnak, irván: „Nézz ide te bükktejü! Azt irják e?en a papiroson, hogy 1000 koronát nyerhetsz. Úgyis azt irták volt rólad az újságok, hogy te plaketlköltö va^y, hát eriggy neki és költsd ki Isten segedelmével és szerencsével". Hat hét múlva ajánlott levelet kapott a nagy góbé, azt irja a szobrász: „Nézz ide te pennarágó! Itt küldök egy papírlapot, aztán ha nem vagy vaksi, hát láthatod, hogy a pécsiek 1000 koronáját kiköltvén Isten segedelmével, szerencsésen, pedig bizony Isten azt hittem, hogy zápon marad''. Szamosi Soós Vilmos, aki az országos ip irművészeti iskolát és a magyar kir. szépművészeti akadémiát elvégezte, aztán néhai Fadrusz János jeles szobrászmesterünknél több ideig vala, hivatva van még több dicsőséget is szerezni a székely művészetnek. Ezideig a Dávid Ferencz első unitárius püspök szobra, Biassai Sámuel szobra és siremlékterve és közel 50 plakett dicséri erős tehetségét. A pécsiek első dija valóban teljes diadalt jelent, hol 60 jeles közül került a legelső helyre és diadalmas utján még az erdélyi szoborpályázatok nál is közelebbről fogjuk hillaui a nevét. Különfélék. Érdekes témáról beszélgetnek, sőt vitatkoznak is némely társaságban. Arról beszélgetnek, hogy a mostani választójogi törvényjavaslat szerint, ha törvény lesz belőle, vájjon választó és választha ó magyar polgár volna é Petőfi Sándor, ha most élne? Tudniillik az a bizonyos Petőfi Sándor, aki 49 ben néminemű magyar szabadságért s holmi világszabadságért is küzdve halt meg a csatatéren. Hát természetes, hogy neki nem volua joga választani és megválasztatni. Hiszen nem volna 30 é ves. Csak 25 és fél éves. Tacskó. Még a csikótogát sem hullatta volua el, amint Gróf Tisza István ur mondaná. Ez még hagyján. De hol a műveltség? az iskolai tudás? Szakképzettség? s több efféle. Analfabéta. Igaz ugyan, hogy derék édesapja elvitte az iskolába s minden szépre, jóra akarta taníttatni; de a haszontalan kölyök megszökött, csavargó lett, kapa-kasza kerülő. Mesterséget sem tanult semmit, nemhogy a gyárakban avagy uradalmakban vezér munkás lehetett volna. Beállott komédiásnak. Erre még volt kedve, de mi haszna? Erre tehetsége nem volt. Ötször állott be vándorszínésznek. Nem lehetett használni. — A választójogot még megnyerhetné, ha legalább a katonaságnál valamire vitte volna. Uramisten! mi lett volna, ha őrmester tudott volua lenni! Da ég és föld! Még frájter sem volt soha! Pedig két esztendeig ette a katonáknak sületlen sótlan kenyerét s skétszer élt a szép tavasz a ligeten* azalatt. Nunc venimus ad fortissimum — punctum. Hogy hivatalba sem járt, tudori oklevele sem volt, iskolázatlan volt: ezt el lehet engedni. Még mindig lehetne választó, ha volna egy kis birtoka s a mellyel ezt szántogathatná, legalább két tehénkéje. Az anyjának is összes vagyona egy tyúk volt. Hát persze, ha volna annyi szántóföldje és értéke mint Sciönborn urnák, vagy legalább is annyi, mint Schönborn ur cseh ker tésze vezérmunkásának : akkor ö is lehetne magyar választó polgár. De igy nem. Ámbár, hogy legnagyobb apostolként tanította az e.^yen lőséget. Csinált még valami betyár nótákat is. De nem állhat meg a két holdas gazda mellett sem. Mert mekkora darab földje volt neki ebben az őtőle százszor szent módon dicsőített hazájában? Egy háromlábnyi tarület? egy sírdomb nagyságú hely? Oh nem! Ekkora hely nem jutott neki. Egy gödörbe, összepréselve dobták be őtet is oda, a hová száz meg ezer társát dobtik, „kik érted haltak, Szent Világszabadság!" —I-. Máfl ilyen is van? — Nem engedik meg a bizonyítást. A maszkáknak egyik tekintélyes czárja igy szólott egyik hadifogolyhoz: „Menj! szabad vagy, Európa legnagyobb — vitcze !" Iszákos 6 a magyar ? A magyar embert osztrák sógoraink szeretik a külföld előtt korcsmázó, duhajkodó, iszákos természetűnek feltüntetni. Hogy mennyire igazságtalan ez a vád, azt az alábbi statisztika mutatja. 1895—1904 ig terjedő 10 évi átlag szerint a csecsemőket is beleértve, a borfogyasztást i letóleg egy-egy lélekre esett: Franciaországban 126 liter Görögországban 109 „ Bulgáriában 104 „ Olaszországban 99 „ Spanyolországban 95 „ Romániában 51 „ Migyarországban 15 „ Bortermés dolgában pedig 1878—1909 ig terjedő 12 évi átlag szerint igy állunk: Termett: Francziaországban 51 837,000 hekt. Olaszországban 38 976,000 „ Ausztriában 4 560,000 „ Magyarországban 3.190,000 „ LEGÚJABB! Gróf Batthyány Pá! orsz. képviselőnket és teleségét, amint részvéttel értesülünk, baleset érte; egy villanyosba ütődött a kocsijok tegnap, felborult s a grófi pár megsebesült. Végzetes baj nem történt. — Kiadó lakás és házeladás. A Jákum utcza 4. számú házam (4 szoba, 1 előcsarnok, 1 előszoba, fürdőszoba, cselédszoba, viz- és villanyvezetékkel stb. mellékhelyiségekkel) f. é. május hó 1 tői :::: esetleg eladá. TAHY ELEMÉR főellenőr, MÁV. állomásfőnök ::: Zalaegerszeg. Földmivelés Állattenyésztés. Akié a föíd az3 az ország! Minta szőiőoltványokat ingyen küld „Mill telep" szőlőiskola Nagyősz, ha árjegyzéket kér. 2—2 A többtermelés kérdéséhez. Egy gazda olvasónk irja hozzánk a következő sorokat: Hogy földünk minél többet teremjen, az a czélja ma nagy és kisgazdának egyaránt. És én a magam tapasztalatát mondom. Mióta szőlőmet állati trágyával cs pedig a Budapest-Kőbányai Trágya