Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-20 / 47. szám

1913 november 20 MAGYAR PAIZS 5 gáborján szárnyát, kínozzák a bagolyfiakat, kapura szegezik a szárnyas egeret (denevér), stb. stb. Hiába is mondaná valaki, hogy ez náluk nem ugy van! Főbb vonásaiban egyforma minden falu, város ! Igaz, hogy az emberölést is törvény tiltja s mégis történnek gyilkosságok s mégis a madarakról s fák védelméről szóló törvény jobban megfelelhetne céljának s rendeltetésének. Ha keressük az okokat, melyek megakadályoznák a törvény alkalmazását eklatánsabb érvényrejutását, igen furcsa eredményre jutunk. Szeretném én hallani azt a fenyítő Ítéletet, melyet madarak pusztításáért, fák rongolásáért az elöljáróság, vagy a község biró hozott. Tudjuk, hogy e kihágásokat elkövetik, (mely vétségnek is beillik) fegyelmező büntetés azonban e •laza Zalavármegyében sehol sem található. Bliktri a törvény, mert a drága közigazgatásunk mellett minden téren uralgó a laposság. Itt mindenki jó embor akar lenni. Kezdve a főispántól le a falusi biróig. Mert hiszen az a fapusztitó, fészekrongáló gyerek szülője szomszédja, komája, sógora, jótevője vagy haragosa stb. stb. a községbirónak, csak nem büntetheti meg 1 Meg azután ha megbünteti csak haragot vesz vele. Egyéb célt el nem ér. Elmegy az illető a főbíróhoz, el az alispánhoz, valahol rzután elengedik a büntetést. (Igy van ez a közegészségügyi kihágásoknál is, ami bizonyára félsz nre dobódik most a kolerajárvánnyal!) De eddig talán erre szükség sem lehetett, mert hiszen a falusi bíráskodás nem telte aktuálissá! Főleg a járások fószogabirái tehetnének legtöbbet, — kiktől remeg a falu közigazgatási kara (csak néhol kivétel a jegyző is) — mert tőlük kezdődik a hatalom, a tekintély, különösen falusi emberek előtt. Eég volna ueháuy vasszigoru Ítélet, maximális büntetés kiszabás, akkor lenne érvénye a «Madarak és fák napjának)). Amig azonban talmi humanizmus, hazug piétáskodás a vezérszellem ; öngyilkosság minden áligyekezet. Azért hozom fel az egész ügyet most, mert a tél közeledtével történik a fák és madarak körül a legtöbb barbár dolog. Főszolgabíró Uraim! Tegyék meg Önök azt a kis fáradtságot, hogy húzassanak le Yost Micijűkkel néhány utasítást falusi biráiknak, hogy éberebb figyelemmel kutassák, keressék a madárgyilkosokat, tolvajokat és rablókat! Be kell látni végre sajátlagos tapasztalatokból, hogy a sveinfurti zöld, rézgálic, bordóilé, Thauaton, Deudrin, hernyófáklya, hernyóöv, hernyózás stb. stb. favédelmi eszközök, szerek és eljárásoK mind mind a madárirtás folytán váltak szükségessé s végre — amikor téuyek bizonyítják, hogy a szép szó nem használ — erélyes kézzel, vasmarokkal kell dolgozni. Vájjon ugy lesz e?. . Többtermelő részvénytársaság van alakulóban. Azok az óriási terméstöbblatek, melyeket .Németországban, s a többi nyugatra fekvő államokban — de hazánkban is — a műtrágyázás segélyével elértek, indító okai a Többtermelö részvénytársaság megalakulásának, mely az általa kiosztandó műtrágya árát, s az elérendő haszon egy részét is c-ak a többtermelésböl ves/i vissza. Hazánkban még ugyanis nagyon sok uradalom és nagy gazdaság van, a mely kellő forgó töke hiányában nem aknázhatja ki a mü'rágyák termésfokozó hatását, a mi nemzetgazdasági szempontból is nagy veszteség. Ezen a bajon kíván a létesítendő Többtermelö r. t. első sorban segíteni, s igy fontos nemzetgazdasági missiót fog betölteni. Az alakuló közgyűlés január 5 én tartatik meg, Megkeresésre részvényaláirási iveket Dr. Molnár István gazdasági tanácsos (Budapest, IV. Kossuth Lajos-utca 1.) vagy Máray Géza ny. főhercegi urad. intéző (Budapest, IX. Közraktár-utcza 10.) küld. Magyarnyelv. Nyelvében. éX a nerazet. Pakolj Pista stb. Már kétszer is kaptam a közönség köréből megjegyzést arra, hogy ámbár a Magyar Paizsban van egy Magyarnyelv rovat, amelyben a magyar nyelv helyességét prédikáljuk s mégis látnak ebben a lapban idegen szókat, pl. kalauz helyett konduktor, csomagol helyett pakol. Sót most is moudtam egy ilye'.: prédikál. Szives örömmel és köszönettel kell venni én is igy veszem a figyelmeztetést. Söt igyekszem is szót fogadni. Da megemlítem a felszólalóknak, hogy a Magyarnyelv rovatában nyelvünk helyességére es védelmére nézve ezeknél a kicsiségeknél értékesebb dolgok jelennek meg, T. i. a kifejezésekre (frázisok), a szórendre s általán a nyelv rendszerére vonatkozók. Az egyes idegen szókat is ameuyire lehet nélkülözni kell, de ezektől nem kell félni, ezek nem rontják ef a nyelvet. Ezektől nem kell ugy félni, mint az ördög a tömjéntől. Néha jobb jellemzésre csak ezeket lehet használni : Például : kdpldr. Ezt nem helyettesítheti sem a korporai, eem a tizedes stb. Helytelen dolog elészedni ilyen szókat: szoáré, (estély), zsúr (délebéd, társaság) miting népgyűlés stb. De amit már többszáz évvel eze őtt elővettek elődeink, megszokottá ismerté tettek, sőt amely szők már megmagyarosodtak, miut épen ez a pakol (pakkol helyett), preiikál, s káplár: mondom, az ilyenektől uem éppen szükséges irtózni. Ilyen idegentől átmagyarosodott szóval tele vau a nyelvünk ; egy harmada ilyen. Pl. Czérna, ablak, borona stb. Ezek nem rontják el nyelvünket; ez:ket a mi nyelvünk szelleme alakította át, s uem megfordítva. Megmagyarositotta őket Borbély György. Különfélék. lovagol és kétsébeesetten küzködik a kedvezőtlen széláramlattal; a széláramlatot két gyermekfej mímeli, akik a szemberepülö hal falé tele orczával fájják a levegőt. Mi és 3 kínaiak. Ki tudná határozottan megállapítani, hogy hol kezdődnek és végződnek valamely népnek erkölcsei ? Ha mi egyes idegen népnek szokásait és erkölcseit saját kulturánk szemüvegén át vizsgáljuk, sok természetellenes és balga vonást fedezünk föl benuük, de ne feledjük el, hogy az idegen népek szemében, mi sem tűnünk föl olyan tökéletes lényeknek, mint amilyeneknek magunkat tartjuk, AZ európai ember, aki először látogatja meg Kinát, mindenesetre sok ferdeséget és nevetségesnek látszó szokást fog ott találni és mégis kétségtelen, hogy ez a SZÍVÓS, rengeteg néptömeg még jelentékeny befolyást fog gyakorolni a világ jövendő sorsára. Képzeljük el, hogy 500 millió türelmes és intelligens emberben megvan, az erény, hogy a legszerényebb körülmenyek közt is tudnak élni és szükség esetén hősjes halált szenvedni. E. I. Hordy, aki mint tábori lelkész Vongkongba ment, a kiuaiakról azt mondja, hogy magas méveltségü, bölcselkedő nép, mely valószínűleg többet felejtett már el, mint amenyit mi valaha tudtunk. A mi szemüukben Kína valóságos fordított világ ... Mi puha pehelypárnákon fekszünk, ők megelégszenek egy kis bambusz-zsámollyal, fatönkkel, vagy téglával. Mi köszöntésül leemeljük kalapunkat, a kiuai pedig fölteszi a fejére. Mi a rossz hírekre bánatos arcot öltünk, a kínai nevet, hogy ezzel a gonosz szellemeket csalódásba ejtse. Nálunk a gyász jelképe fekete, náluk fehér. A kinai csak addig fizeti az orvost, amig ő és családja egészséges, mi p dig akkor díjazzuk ha betegek vagyunk. Most már csak az a kérdés, hogy kik az okosabbak : mi-e, vagy a kínaiak? A szerk. levele. B. L Zalakoppdny. Erre az évre még 3 korona hiányzik. — P. J. Szombathely 1 korona hiányzik. •— Tűrje egy sem, T. Keszthely egy sem. — S P. Gy. Pozsony. A láblabdázásra vonaíkozu szép lelkességét tisztelem, helyeslem ; jobb ez, t. i a lelkesj, mintha semmivel sem foglalkoznék az ember ; de magában a tárgyban nem lehetünk egy véleményen Léghajózás a 18 ik században. Joggal állítják, hogy a repülés' problémája nemcsak az ujabb kor vivmáuya és hogy az emberek már a régebbi évszázadokban is tettek repülési kísérleteket. Ujuak legfeljebb a kérdés sikeres megoldását nevezhetjük. Hégebbi időkben a feltalálók leginkább azou gondolkoztak, hogyan tarthassák meg a levegőben az egyensúlyt és hogyan irányíthassák a repülőkészüléket a kívánt irányba. Sok idő kellett ahhoz, amig az emberek lemondtak a «könnyebb mint a levegő* elvéről és belátták a «nehezebb mint a levegő® elvének hasznosságát és nem a madarat, hanem a halat választották mintaképül. A Montgolfiér testvérek — akiktől az első léghajózás dicsősségét nem lehet elvitatni — igyekeztek találmányukat tökéletesíteni és gépüket kormányozhatóvá tenni, Bátorság és vakmerőség hiján felhagytak EZ eszmével, hogy a madarat utánozzák. A testvérek egyike 1783 ban egy levélben, amelyben találmányát magyarázza, kijelentette, hogy a madár repülésének utánzásánál a szárnyaknak kivihetetlen nagyságú kiterjedést kellene ! adni és hogy a mechanika akkori állásában képtelenség lett volna a szárnyak megfelelő gyorsaságát és erejét biztosiíani. A legjobb minta, igy végezte véleményét az egyik Montgolfiér — a hal volua, mert hosszúkás alakjával uszonyai kicsinységénél és csekély terjedelménél fogva a legalkalmasabb erre. A hal formája után mintázott repülőgépet hidrogénnel kellene megtölteni és az oldalán és hátán elhelyezett uszonyokat mechanikusan mozgásba kellene hozni, hogy a gépet előrevigyék. A Montgolfiér testvérek nem igen fáradoztak eszméjük megvalósításán, de egy Patinha nevü spanyol magáévá tette az eszmét és állítólag 1784. szeptember 19 én, a tlevegóbeli hallal® tizenkét mérföldnyire repült. A hősies tettet egy karikatúra örökítette meg. Egy hal hátán három, evezővel ellátott ember Éneiéi ±xe>"b± jD±a.Gz = Ba&a — ijozs — Árpa — Zab — Tengeri — — Borsó — — — Bab — — — Lencse — — — Kölei — — — Tatárka — — Kömény — — Mák — — — Búzaliszt — — Rozsliszt — — Tengengeri liszt — Korpa — — — Árpadara — — Köleskása — — Káposztafő — — Káposzta klgr. — Burgonya kilója Sárgarépa — — Paradicsom — — Fokhagyma — — —'18 Vöröshagyma — —'16 Csirke darabja — 1—1'40 Sovány kacsa db. 1-20— 1 50 Sovány liba db. 4 00—5 00 Köménymag— — 1'20 Nyul — — 2 00—3 00 Fogoly — — Harcsa kgr. — Csuka — — •80Ponty — Kecsege — Süllő — Pisztráng — Marhahús — Borjú — — Juhhus — — Sertés — — Szalonna — Fa köbm — Apiitoft mm. Dorong km. Kőszén mm. 1 00 — 2'40 — 160 — 1-20 — 3 00 — 500 — 80 1-70-2 00 160—2 40 — 1-28 — 2 00 — 2 00 — 10 00 - S00 8—10 00 1'60—5-00