Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-13 / 46. szám

XIV. év Zal««g»PBieg, 8913> november t3. 46. szám £4Öfli«tési ir : ÍZI * 04 í féJ éwe 2 kor. 04 f Satj#árs 1 kor. 04 f asjjüw ssáai 8 üüér. Bierkeezti Z. IE3Io2?-vá-tItL Lajos Tratársals : Hirdetésik díj* megegyezés szerist Nyilttír sor* 1 kor ­Szerkesztőség ki»dóv»t»«: Wlasics-ntcwi 8, LBISTOTEL FBE11NC2 BOEBBLT GTÖHQST i»pin ajdonos. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A családapa sorsa. Z. Horváth Lajos. A mai nehéz megélhetési viszonyok között nem lesz érdektelen, ha néhány sorban a tul családosodott emberek sorsával foglalkozunk. Nem is oly kis dolog egy család sorsát a mai viszonyok mellett ugy kormányozni, hogy az a rendes egyensúly megtartása mellett a kívánalmaknak megfelelhessen. Az elsőszülött gyermek a szülőket elragad­tatja s a ki nem fogyó öröm közepett annak felnevelésével járó óriási terhei nem jutnak eszükbe. A gyermek kicsi korában mint családi kapocs a házastársak között láncz módjára észrevétlenül szaporodik, s egyszer csak azt veszik észre, hogy hosszabb lett a láncz­szemek száma, mint amire szükség lett volna. Évek elteltével csak azt veszik észre a szülők, hogy gondjuk a gyermekek növésé­vel rohamosabban szaporodik. Nagyobb czipő és nagyobb darab kenyér kell már a gyer­meknek s igy fokozatosan évről évre a gyermekek neveltetésével gyors egymásután­ban gyarapodnak a gondok. Az agglegény sorban minden társadalmi kötelezettség nélkül élő emberek érieltetőjéül bemutatom azt a számlát, mibe egy gyer­mek 10 éves korától 15 éves koráig kerül. Reggeli és ozsonnakávé, melyhez 0'3 liter tej, 5 koczkaczukor, kávé és két sütemény hozzá, 20 fillér, egy évre 73'— A legszerényebb polgári konyhát véve alapul az ebéd és vacsora együttvéve 60 fillér. Egy évre 219-— Minthogy az iskolában 1 óráig vannak, igy kell ozsonnára adni 4 fillért. Egy évre 14" 70 Kell a gyermeknek egy éven át két pár uj czipő, az 30 korona, nem különben hat talpalás á 2'40 fillérjével számítva 14 korona 40 fillér és apróbb igazitások 6 korona összesen 50'40 Továbbá kell a gyermeknek két öltözet őszi-tavaszi és egy nyári ruha, nem különben minden har­madik évre számítva tavaszi és téli kabát valamint megfelelő alsó­ruhák azonkívül évenként egy őszi­tavaszi egy nyári kalap és sapka, melynek összegét a legszerényebben „zámitva évenként 132'— Tandij és beiratási díj és egyéb járulékával 80 — Tankönyvek és szükséges irkák és írószerek 40'— A szokássá vált folytonos gyűj­tések és egyéb oly kiadások melyet a gyermek szüleitől kipumpol évi összege 5 1— Ha leány is jan a családban, akkor azt egy kis zongorára kell tanitatni valamint idegen nyelvre, mert az általános műveltség igy kívánja, mi havonként csak 20 koronájával számítva tíz hóra 200'— A kötelező kézimunkák évi összege 10"— Torna-czipő, és a fiuknál a vizsga alkalmával torna ruhára . . . 10'— vagyis ezen elemi kiadások összege, melyből nem elvenni, hanem csak hozzá tenni kell 834'10 fillért tesz ki. De a fenti mimimum még nem fedi a teljes kiadásokat, mert van még betegségi számla, nemkülönben vigalmi számla is, mint például tánczískola s a vele járó koszorúcska, nemkülönben a tartani szokott majálisok és még Isten tudja, högy micsoda és miféle dolgok nem, mit ezidő szerint összegezni lehetetlenség. Ha a család száma egynél több, akkor már lakás is nagyobb kell s a cseléd­tartás nélkülözhetetlen. A nagyobb számú családoknál már mosónő és vasalónő is kell, igy ebből folyólag már tüzelőfa és a világítás is sokba jő, mi szintén a gyermekek számlájára irandó. A fentebb kihozott nyolczszázharmincznégy korona egymagában is óriási pénz a mai nehéz viszonyok közepett, s félve sokszoro­zom meg azt hattal, mert annak kihozott végösszege egyszerre magyarázatot ad szegénységemre. A gyermekei sorsát szivén viselő apát a család gondjai idő előtt megőrli és meg­öregiti. Küzdés a létért homlokára ránczot huz, s vigasztalan helyzetében magától mindent megtagadva a sors szeszélyes tengerén örökös viharban tovább evez a reá nézve soha el nem érhető rév reményében. Ma már a müveit francziák a tulcsalá­dosodott szülőket védelmükbe vették s a behozott agglegény-adót azok felsegélyezésére fordítják. Nálunk pedig tekintet nélkül a a családtagok számára se irgalom, se kegye­lem egyformán minősíttetnek. Nem részesül a tulcsaládos ember 3e tandíjban, se adó kedvezményben sőt még a vagyonosabb ember és rokon részéről bizonyos elválasztó korlát állíttatik fel azaal a hagyományos szokással, hogy a szegény ember csak teher s lenézésben részesül. A sok gond, nélkülözés és lenézés a tulcsaládosodott apákat bizonyos tekintetben életunttá és embergyűlölővé teszi és sokak­nak, kik az élet harczával megküzdeni nem tudnak, öngyilkosokká lesznek, vagy pedig az ivásban keresnek megkönnyebbülést, miáltal a szegény ártatlan gyermek aki nem oka annak, hogy született, az anyjával egyetemben a nyomorba taszittatik. A nagy társadalom az állammal karöltve a nap-nap után szaporodó törvénytelen gyer­mekeknek palotákat építtet s azokat 12 éves korukig nevelik s betegség esetén gyógykezelik s azokat kötelező ellenőrzésben és támogatásban részesitik s nevelik a proletárokat és a javitó intézetek növendékeit. A tisztességes törvényes családok gyer­mekeinek pedig pusztulniok kell, mert azok számára se tandij, se k'nyv, sem ingyen orvos, se kellő számú ipariskola nem áll ren­delkezésre. A fenti adatok eléggé bizonyítják, hogy a családapáknak sok gonddal és nyomoru­sággal kell megküzdeni az életben s azért igen üdvös lesz, ha még kellő időben gon­doskodás történik az állam és a társadalom részéről nyújtandó bizonyos kedvezmények nyújtására legalább a három gyermeknél többel rendelkező családok részére, mert a mind­inkább harapódzó egyke rendszerrel Franczia­ország sorsára fogunk jutni. A Balatonvidék érdeke kivánja. A balatonvidéki fürdő és nyaraló helyek föld­rajzi fekvése, kedvező éghajlati viszonyai és legújabban jó közlekedési eszközei révén, — fürdőhelyekben oly gazdag hazánkban — legelső helyet vannak hivatva elfoglalni. Legutóbbi néhány évben nagy mértékben sikerült a nagy közönség figyelmét a Balaton felé irányítani, — ami nem csekély mértékben azon szerencsés körülménynek tulajdonitható, hogy a parti érdekeltség végre kezd a nem­bánomság évszázados letargiájából ébredezni. sSegits magadon és az Isten is megsegitls Az bizonyos, hogy a Balatonpart fejlődése és érdekeinek igaz és becsületes fejlesztése csak oly módon történhetik, hogy a parti érdekoltség, kisebb csoportokra tömörülve maga veszi kezébe ügyes baios dolgainak és érdekeinek szálait és

Next

/
Oldalképek
Tartalom