Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-30 / 5. szám

4 MAGYAR P A I Z S 1913. január 30. Fülöp Jenő Zalaegerszegről Győrbe költözött táblai taDácsjegyző, tegnapelőtt szép sikerrel tett tudori vizagát Budapesten. Köszönet nyilvánítás. Az elaggott és munka­képtelenné vált iparosok segélyezésére elhelye­zett perselyekből a következő adományok folytak be: Horváth Károly vendéglős urnái 10 korona 46 fillér ezenkívül Horváth Károly ur adománya 2 korona, Tivolt Gyula urnái 9 korona, özvegy Göndöcs Antalné úrnőnél 1 korona 18 fillér, özvegy Pál Józsefné úrnőnél 52 fillér, Breisach Sámuel urnái 49 fillér és ilóincz János uraál 20 fillér; fogadják a nemes szivü adakozók és gyűjtők az ipartestület hálás köszönetét. A korcsolyázás vigan folyik minden felé. Az egylet pályája is megnyílott végre s szép közön­ség lepi el a kis jeget. — SOK panaszos szó hangzik el ezen egerszegi intézmény miatt. A sok közül csak egy csekélységnek látszó dolgot említünk, a pálya közelítését, a mely nem na­gyítva, életveszélyes. A vezető utat a viz lemosta és a lejtős, szük útról könnyen lecsúszhat az ember a patakba s kellemes fürdőt vehet igy télviz idején. Szinte fellélegzik az ember, ha az ut veszélyes részén már átjutott, ami cs.ik nagy vigyázat mellett történhetik meg. Azután a helyi­ség előtt egy kis árok fölé néhány rövid deszka van vetve, amik könyen elcsúsznak a rálépő alatt s a legvégzetesebb szerencsétlenséget okoz­hatják. E veszélyes helyekre felhívjuk elsősorban a pálya vezető embereinek, másodsorban pedig a hatóság figyelmét. Egy szerencsétlenül járt tanító járt a napok­ban Zalaegerszegen s bizonyítványokkal és ajánló névjegyekkel ellátva kért segélyt az iskolákban. Kolin Miksa a neve s szombathelyi születésű és Nagykanizsa vidékén tanítóskodott. Egy tífusz betegségben elvesztette a beszélő tehetgégét s most igy tartja fenn magát, városról-városra, iskoláról-iskolára járva. Megyeiek — A hivatalos lap tegnapelőtti száma közölte, hogy a király Dr. Szűcs Zoltán alsólendvai kir. aljárásbirót járásbiróvá nevezte ki. Zónaestély. A „Keszthelyi Iparosok Dalkö-e" február 3 án a ,,Csányi"-száiló termeiben, táncz­czal egybekötött zónaestélyt rendez. Kezdete ponlban 9 órakor. Belépődíj 1 korona 50 fillér. A tanítók fizetesrendezéséröl szóló törvény­javaslat teljesen elkészült és Zichy János kultusz­miniszter a képviselőházi szünet utáni második ülésen elő is terjeszti. Illy Károly kerkaszentkirályi r. kath. kántor­tanítót kinevezték Szentkozmadombjára kántor­tanítónak. — Alapszabály jóváhagyás. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter a Zalavármegyei Általános Tanítótestület módosított alapszabályait jóváhagyta. A Nar;ykanÍ3Sán megjelenő »Zalai Közlöny« szerkesztője, Kanizsa István megvátt a lap szer­kesztésétől. A lap szerkesztéséért a felelősséget a tulajdonos ifj. Wajdits József vállalta. Jobb később, mint soha. Az évek óta húzódó Zalaszentlörinczi kántortani ói hátralékot megkapja a tanitó, amint tudósítónk Írja. Lapunk hasábjain többször adtunk hirt Hegedűs A. Elek volt zalaszentlőrinczi tanitó hátralékos kántortanitói járandóságai ügyében. A tanitó ós a hitközség között kétféle szerződés volt, mely szerződések­ben a javadalom nem egyezett. A kisebb java­dalmű szerződés igénybevételével kért a hit­község és kapott is államsegélyt. A másik szerződésben pedig részletezve volt a teljes kántori javadalom. Ugy látszik, — a kétféle szer­ződés nem a tanító érdekét szolgálta, mert a hitközség éveken keresztül hátralékos volt. Ámbár a nép és a tanitó közti viszony mindenkor a legjobb volt s azóta is állandóan összekötte­tésben volt a tanitó velük. De tény az, hogy egyszer a nép megtagadta a kántori illetmények fizetését és sikerült, rávetetni arra, hogy tanítóját lemondassa a kántorságról. Hegedűs A. Elek erre elhagyta Zalaszentlőrinczet s hátralékos járandóságai ügyébeu a zalaegerszegi főszolga­bírósághoz fordult. A becsatolt iratok nyomáu a föszolgabiróság kétszer is megítélte a hátralékos kántori járandóságok kifizetését, de az iskola­széki elnök megfellebbezte. Végre azonban mégis megkapja a tanitó a járandóságait, miről hivatalos végzést kapott. Egyidejűleg a községbirótól s volt híveitől is meleghangú levelet kapott, mely­ben értesitik, hogy szívesen megfizetnek neki, aki most már régóta Tilajban tanít. — Mindezt már előbb kellett volna. A magyar tanitó eddigi sorsából okulva, jónak látja| özölni a következő okmányt., 42-1912 ikt. sz. Jegyzőkönyvi kivonat. Tilaj község Elöl­járósága és róm. kath, Iskolaszéke hivatalosan bizonyítjuk, hogy Tilajban 1912. okt. 20-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvének tanúsága sze­rint a községi Elöljáróság és r. kath. Iskolaszék egyhangú határozattal kimondotta, hogy Hegedűs A. Elek r. kath. kántortanító főjárandóságát képező kántori földeket önkéntes adományként betrágyáztatja, a trágyát kihordatja, a kántori földeket pedig teljesen megműveli. Fenti hatá­rozat kötelezőleg kiterjed Tílaj községre és hozzá iskolailag és politikailag tartozó csatlakozásaira is. A határozat értelmében a kántortanítónak kötelessége nyolczvan szekér trágyát vásárolni, melynek ellenében a község egyes gazdái egyszáz­húsz, összesen kettőszáz szekér trágyát hordanak a kántori földek e. Varga Gábor, bíró. Nagy Kálmáu. Községi pecsét. Iskolai pecsét. Fenti jegyzőkönyvi kivonatban foglalt határozat keresztül­vilelót hivatalosan bizonyítjuk. Tilaj, 1912 nov. Varga Gábor, bíró. Nagy Kálmáu. Községi pecsét. Iskolai pecsét." — Gyászhír. Az alsólendvai járási papság egyik legnépszerűbb tagja hunyt el az elmúlt héten. Szalay István bántornyai plébános és tan­» felügyelő a halott, akit hosszas betegeskedés után, élte delén ragadott el a halál. Szalay ugy a tárájában, mint messze a fára határain tul igen népszerű ember s mint a vendvidéki isko­lák tanfelügyelője a magyarosítás érdekében ál­dásos tevékenységet fejtett ki. Halála bár nem jött váratlanul, ismerősei s fárájának népe köré­ben — amely a bálványozásig szerette a jóké­délyü, barátságos embert — mégis igen nagy részvétet keltett s ez a részvét impozáns módon nyilvánult meg a szerda délelőtti temetésen, me • lyen a környékbeli tanítóságon és a járás pap­ságain kívül több ezernyi hivő vett részt. — Szalay István 1845 ben született Alsólendván ; pappá szentelték 1868. Alsólendván, Bagonyán és Bántoruyán káplánoskodott s az móbbi helyen nevezték ki plébánosnak s ott is működött egé szen a haláláig. A „Mihályfai Ifjúsági Egyesölet" február 2. és 3 napján az áll. ele ni iskola termében zászló­és hizalapja javára színielőadást rendez, melyre kivül czimzett urat és becses családját tisztelettel meghívja az egyesület. Helyárak : I. hely 1 K, II. hely 60 f, állóhely 40 f. kezdete este 7 óra­kor. Előadják a ,,Sárga csikó" czimü népszínmű vet három felvonásban. A szereplők a következők: Sélley Imre, Szabó Mari, Sélley Gábor, Forintos Ágnes, Német Boldizsár, Sélley Lajos, Katona Lajos, Bodó József, Horvát Imre, Söjtöry Zsiga, Simon Lajos, Nagy János, Szigeti Imre, Sélley Károly, Pacsai mari, Kis Roza, Szigeti Magda, Forintos Gyula, Szigeti Gyula, Német Kálmán, Óhidi Ferencz, Sélley József, Bodó István, Kovács József. Felülfizettek a szepetki Ifjúsági Egyesület bálján a következők: Zalaegerszegiek: Németh Kálmán 40 f, Havassy Béla 1 K 60 f. Zalaist­vándiak: Tóth Kálmán 40 f, Szabó József 40 f. Salomváriak: Borsos Borbála 2 K 60 f. Sze­petkiek: ftdő Szabó József pleb. 1 K 40 f. Föl­desy Gyula 40 f, Steiner Vincze 40 f. Veltner Mór 40 f, Tóth Géza 40 f. Pókafa: Kovács Győző 80 f. A felülfizetőknek ezúton köszönjük szívességüket. Rendezőség. A íöldmive'ésügyi miniszter Balogh Tivadar szölöszeti és borászati felügyelőt, a badacsonyi állami borközraktár kezelőjét kinevezte a IX. fizetési osztályba. A vallás és közoktatásügyi miniszter Dehén Károly sümegi áll. reáliskolai tanárt kinevezte a IX. fizetési osztályba rendes tanárnak. A Zalavaron megüresedett jegyzői állásra Bokor Imre eddigi h. jegyzőt választották meg. ! Elbujdosott a világba Puskás András zal.'lőcsi I ember, abban való elkeseredésében, hogy a | felesége egyszerre három gyermeket szült! Mégis ; csak nagy a szegénység ugy é? Távoliak Ferencz József unitárius püspök akcziója az • erdélyi magyar unitáriusok érdekében. Az idegen nyomásokkal szemben i-kolákat és templomokat kell építeni. Ez elvnek alapján küldik szét a kö­vetkező felhívás'.: »Adakozások a Radnóton épi­i tendó unitárius imaházra. Üdv az olvasónak ! I Áldás az adakozóra! A Radnóton és vidékén ; lakó unitáriusok évtizedek óta óhajtanak egy imaházat építeni. E magasztos czél érdekében j Radnóton, annak egyik szép pontján, a vasút | közelében 4900 koronával szép (700 • öl) tel­j ket vásároltak. Az építés költségeit azonban \ — e vidéken lakó hitrokonaink — a legna­gyobb áldozatkészség mellett sem bírják. Ezért folyamodunk a közintézmények ősi forrásához, a jókedvű adakozók nemes szivéhez, hogy az áldo­zatkészség éltető morzsáival, épitő filléreivel se­gítségünkre jönni kegyeskedjenek. — A jelen, mint a mult és jövő, egyaránt hivnak minket imaházunk megépítésére. E helyen Kisküküllő, Marostorda és Tordaaranyos vármegyék szélein lakó hitsorsosainknak emelünk imaházat, hogy azzal is Isten imádását, az emberek és a magyar főid szeretét fokozhassuk. A háromszáz éves mult régi dicsőségről beszél, unitárius aliskolát emlit Radnóton. A hamvakból és porból életszik­rát kell hogy előhozzon az emlékezet és hálás kegyelet! Jövőnket nem adhatjuk fel. Vallásunk, hitelveink adják értésünkre: munkálkodjunk, imádkozzunk, alkossunk, építsünk hajlékot Is­tenünknek dicsőítésére s önmagunk földi és mennyei boldogságunk előmozdítására. Ilyen ma­gasztos czélunk előmozdítására kérjük a nemes szivek kegyes adományait, melyeknek gyűjtésére a nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter ur 22696 — 1912. sz. alatt volt kegyes megadni az engedélyt. Az adományok s a kibocsátott gyfijtő­ivek Egyed János radnóti szolgabíró, egyházköz­ségi gondnok, pénztáruokához küldendők Rad­nótra, hol postaállomás is van. Megjegyezzük, hogy gyüjtőivvel azért fordultunk a nemes szi­vekhez, hogy ne kelljen az adományok tekinté­lyes részét a gyűjtőknek fizetnünk. Hálás köszö­netünk nyilvánítása mellett ajánljuk uemes ügyünket a kegyes adakozók jóindulatu pártfogá­sába. Radnót (Kisküküllő vármegye), 1912. aug. 20 án. A radnót—maroscsapói unitárius leány­egyházközség nevében : Kiss László s. k. egy­házközségi jegyző. Egyed János s. k. gondnok, pénztárnok. Gvidó Béla s. k. küküllőegyházköri esperes. S. Símén Endre s. k. presbiter. Sző­vérdfTi József s. k. presbiter. Szabó Ferenc s. k, presbiter. — Sz. 9301 — 912. Radnót—maros­csapói leány-egyházközségünknek templomépítés céljából adakozásra és gyűjtésre kibocsátott e kérő ivet a magunk részéről is a legmelegebben ajánljuk mindazoknak, akiknek kezébe fog jutni. Vajha minél több adoraáunyal térne vissza a jó reménnyel kibocsátott iv a szép és nemes tö­rekvésű egyházközséghez. Mert aki egy templo ara adakozik, a felekezeti érdeken felül a vallás­erkölcsi életet és ezzel a közművelődést segiti elő. A Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő­Tanácsának Kolozsvárt, 1912. évi augusztus hó 21 én tartott üléséből. Végti Mihály s. k. egyházi és püspöki titkár. Frencz József s. k. unitárius püspök. FŐUri esküvő Fényes esküvő volt f. hó 18 án délelőtt fel 11 órakor Budapesten a Jézus Szent Szivo templomában. Gróf Batthyány Lajos a vértanúhalált szenvedett nagy hazafinak unokája, Grót Batthyány Tamás volt zalaegerszegi huszár­kapitány, aki jelenleg József kir. herczeg had­segéde, vezette oltárhoz Keglevich Bélának, a somogyszentmiklósi grófnak és nejének Zalában is általánosan ismert tájos szép leányát, Ilonát. Az esküvőn, melyen résztvett majdnem az egész magyar mágnásvilág, jelen volt Auguszta kir. herczegnő is fiával, József kir. herczeggel. Az esketést Gróf Batthyány Gábor nyitrai püspök végezte és nagyon szép beszédet intézett az ifjú párhoz. Békéi lgnácz fiumei állami polgári iskolai igazgatót megbízták a zala , somogy-, baranya-, tolna- és fejérvármegyei összes polgári és felső népiskolák látogatásával és szakszerű megvizs­gálásával az 1913. évi februártól kezdve az 1914—15. tanévre. Közelebb uinbs ilyen ember? Gulyásból joghsligató. Sűrű István dunaföld­vári lakós ezelőtt 4 évvei még gulyás volt és ma egyetemi hallgató. Ugyanis miniszteri enge­déllyel 1910. évi junius havában az I—IV. osz­tályról, 1910. évi deczember havában az V—VI. osztályról tett összevont vizsgát, 1912 juuius hóban a VII. és VIII. osztályról tett vizsgát és 1912 szeptember havában letette a gimnáziumi érettségit. Jelenleg a budapesti egyetemen első éves joghallgató, 21 éves.

Next

/
Oldalképek
Tartalom