Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-30 / 5. szám
4 MAGYAR P A I Z S 1913. január 30. Fülöp Jenő Zalaegerszegről Győrbe költözött táblai taDácsjegyző, tegnapelőtt szép sikerrel tett tudori vizagát Budapesten. Köszönet nyilvánítás. Az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok segélyezésére elhelyezett perselyekből a következő adományok folytak be: Horváth Károly vendéglős urnái 10 korona 46 fillér ezenkívül Horváth Károly ur adománya 2 korona, Tivolt Gyula urnái 9 korona, özvegy Göndöcs Antalné úrnőnél 1 korona 18 fillér, özvegy Pál Józsefné úrnőnél 52 fillér, Breisach Sámuel urnái 49 fillér és ilóincz János uraál 20 fillér; fogadják a nemes szivü adakozók és gyűjtők az ipartestület hálás köszönetét. A korcsolyázás vigan folyik minden felé. Az egylet pályája is megnyílott végre s szép közönség lepi el a kis jeget. — SOK panaszos szó hangzik el ezen egerszegi intézmény miatt. A sok közül csak egy csekélységnek látszó dolgot említünk, a pálya közelítését, a mely nem nagyítva, életveszélyes. A vezető utat a viz lemosta és a lejtős, szük útról könnyen lecsúszhat az ember a patakba s kellemes fürdőt vehet igy télviz idején. Szinte fellélegzik az ember, ha az ut veszélyes részén már átjutott, ami cs.ik nagy vigyázat mellett történhetik meg. Azután a helyiség előtt egy kis árok fölé néhány rövid deszka van vetve, amik könyen elcsúsznak a rálépő alatt s a legvégzetesebb szerencsétlenséget okozhatják. E veszélyes helyekre felhívjuk elsősorban a pálya vezető embereinek, másodsorban pedig a hatóság figyelmét. Egy szerencsétlenül járt tanító járt a napokban Zalaegerszegen s bizonyítványokkal és ajánló névjegyekkel ellátva kért segélyt az iskolákban. Kolin Miksa a neve s szombathelyi születésű és Nagykanizsa vidékén tanítóskodott. Egy tífusz betegségben elvesztette a beszélő tehetgégét s most igy tartja fenn magát, városról-városra, iskoláról-iskolára járva. Megyeiek — A hivatalos lap tegnapelőtti száma közölte, hogy a király Dr. Szűcs Zoltán alsólendvai kir. aljárásbirót járásbiróvá nevezte ki. Zónaestély. A „Keszthelyi Iparosok Dalkö-e" február 3 án a ,,Csányi"-száiló termeiben, tánczczal egybekötött zónaestélyt rendez. Kezdete ponlban 9 órakor. Belépődíj 1 korona 50 fillér. A tanítók fizetesrendezéséröl szóló törvényjavaslat teljesen elkészült és Zichy János kultuszminiszter a képviselőházi szünet utáni második ülésen elő is terjeszti. Illy Károly kerkaszentkirályi r. kath. kántortanítót kinevezték Szentkozmadombjára kántortanítónak. — Alapszabály jóváhagyás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Zalavármegyei Általános Tanítótestület módosított alapszabályait jóváhagyta. A Nar;ykanÍ3Sán megjelenő »Zalai Közlöny« szerkesztője, Kanizsa István megvátt a lap szerkesztésétől. A lap szerkesztéséért a felelősséget a tulajdonos ifj. Wajdits József vállalta. Jobb később, mint soha. Az évek óta húzódó Zalaszentlörinczi kántortani ói hátralékot megkapja a tanitó, amint tudósítónk Írja. Lapunk hasábjain többször adtunk hirt Hegedűs A. Elek volt zalaszentlőrinczi tanitó hátralékos kántortanitói járandóságai ügyében. A tanitó ós a hitközség között kétféle szerződés volt, mely szerződésekben a javadalom nem egyezett. A kisebb javadalmű szerződés igénybevételével kért a hitközség és kapott is államsegélyt. A másik szerződésben pedig részletezve volt a teljes kántori javadalom. Ugy látszik, — a kétféle szerződés nem a tanító érdekét szolgálta, mert a hitközség éveken keresztül hátralékos volt. Ámbár a nép és a tanitó közti viszony mindenkor a legjobb volt s azóta is állandóan összeköttetésben volt a tanitó velük. De tény az, hogy egyszer a nép megtagadta a kántori illetmények fizetését és sikerült, rávetetni arra, hogy tanítóját lemondassa a kántorságról. Hegedűs A. Elek erre elhagyta Zalaszentlőrinczet s hátralékos járandóságai ügyébeu a zalaegerszegi főszolgabírósághoz fordult. A becsatolt iratok nyomáu a föszolgabiróság kétszer is megítélte a hátralékos kántori járandóságok kifizetését, de az iskolaszéki elnök megfellebbezte. Végre azonban mégis megkapja a tanitó a járandóságait, miről hivatalos végzést kapott. Egyidejűleg a községbirótól s volt híveitől is meleghangú levelet kapott, melyben értesitik, hogy szívesen megfizetnek neki, aki most már régóta Tilajban tanít. — Mindezt már előbb kellett volna. A magyar tanitó eddigi sorsából okulva, jónak látja| özölni a következő okmányt., 42-1912 ikt. sz. Jegyzőkönyvi kivonat. Tilaj község Elöljárósága és róm. kath, Iskolaszéke hivatalosan bizonyítjuk, hogy Tilajban 1912. okt. 20-án tartott közgyűlés jegyzőkönyvének tanúsága szerint a községi Elöljáróság és r. kath. Iskolaszék egyhangú határozattal kimondotta, hogy Hegedűs A. Elek r. kath. kántortanító főjárandóságát képező kántori földeket önkéntes adományként betrágyáztatja, a trágyát kihordatja, a kántori földeket pedig teljesen megműveli. Fenti határozat kötelezőleg kiterjed Tílaj községre és hozzá iskolailag és politikailag tartozó csatlakozásaira is. A határozat értelmében a kántortanítónak kötelessége nyolczvan szekér trágyát vásárolni, melynek ellenében a község egyes gazdái egyszázhúsz, összesen kettőszáz szekér trágyát hordanak a kántori földek e. Varga Gábor, bíró. Nagy Kálmáu. Községi pecsét. Iskolai pecsét. Fenti jegyzőkönyvi kivonatban foglalt határozat keresztülvilelót hivatalosan bizonyítjuk. Tilaj, 1912 nov. Varga Gábor, bíró. Nagy Kálmáu. Községi pecsét. Iskolai pecsét." — Gyászhír. Az alsólendvai járási papság egyik legnépszerűbb tagja hunyt el az elmúlt héten. Szalay István bántornyai plébános és tan» felügyelő a halott, akit hosszas betegeskedés után, élte delén ragadott el a halál. Szalay ugy a tárájában, mint messze a fára határain tul igen népszerű ember s mint a vendvidéki iskolák tanfelügyelője a magyarosítás érdekében áldásos tevékenységet fejtett ki. Halála bár nem jött váratlanul, ismerősei s fárájának népe körében — amely a bálványozásig szerette a jókédélyü, barátságos embert — mégis igen nagy részvétet keltett s ez a részvét impozáns módon nyilvánult meg a szerda délelőtti temetésen, me • lyen a környékbeli tanítóságon és a járás papságain kívül több ezernyi hivő vett részt. — Szalay István 1845 ben született Alsólendván ; pappá szentelték 1868. Alsólendván, Bagonyán és Bántoruyán káplánoskodott s az móbbi helyen nevezték ki plébánosnak s ott is működött egé szen a haláláig. A „Mihályfai Ifjúsági Egyesölet" február 2. és 3 napján az áll. ele ni iskola termében zászlóés hizalapja javára színielőadást rendez, melyre kivül czimzett urat és becses családját tisztelettel meghívja az egyesület. Helyárak : I. hely 1 K, II. hely 60 f, állóhely 40 f. kezdete este 7 órakor. Előadják a ,,Sárga csikó" czimü népszínmű vet három felvonásban. A szereplők a következők: Sélley Imre, Szabó Mari, Sélley Gábor, Forintos Ágnes, Német Boldizsár, Sélley Lajos, Katona Lajos, Bodó József, Horvát Imre, Söjtöry Zsiga, Simon Lajos, Nagy János, Szigeti Imre, Sélley Károly, Pacsai mari, Kis Roza, Szigeti Magda, Forintos Gyula, Szigeti Gyula, Német Kálmán, Óhidi Ferencz, Sélley József, Bodó István, Kovács József. Felülfizettek a szepetki Ifjúsági Egyesület bálján a következők: Zalaegerszegiek: Németh Kálmán 40 f, Havassy Béla 1 K 60 f. Zalaistvándiak: Tóth Kálmán 40 f, Szabó József 40 f. Salomváriak: Borsos Borbála 2 K 60 f. Szepetkiek: ftdő Szabó József pleb. 1 K 40 f. Földesy Gyula 40 f, Steiner Vincze 40 f. Veltner Mór 40 f, Tóth Géza 40 f. Pókafa: Kovács Győző 80 f. A felülfizetőknek ezúton köszönjük szívességüket. Rendezőség. A íöldmive'ésügyi miniszter Balogh Tivadar szölöszeti és borászati felügyelőt, a badacsonyi állami borközraktár kezelőjét kinevezte a IX. fizetési osztályba. A vallás és közoktatásügyi miniszter Dehén Károly sümegi áll. reáliskolai tanárt kinevezte a IX. fizetési osztályba rendes tanárnak. A Zalavaron megüresedett jegyzői állásra Bokor Imre eddigi h. jegyzőt választották meg. ! Elbujdosott a világba Puskás András zal.'lőcsi I ember, abban való elkeseredésében, hogy a | felesége egyszerre három gyermeket szült! Mégis ; csak nagy a szegénység ugy é? Távoliak Ferencz József unitárius püspök akcziója az • erdélyi magyar unitáriusok érdekében. Az idegen nyomásokkal szemben i-kolákat és templomokat kell építeni. Ez elvnek alapján küldik szét a következő felhívás'.: »Adakozások a Radnóton épii tendó unitárius imaházra. Üdv az olvasónak ! I Áldás az adakozóra! A Radnóton és vidékén ; lakó unitáriusok évtizedek óta óhajtanak egy imaházat építeni. E magasztos czél érdekében j Radnóton, annak egyik szép pontján, a vasút | közelében 4900 koronával szép (700 • öl) telj ket vásároltak. Az építés költségeit azonban \ — e vidéken lakó hitrokonaink — a legnagyobb áldozatkészség mellett sem bírják. Ezért folyamodunk a közintézmények ősi forrásához, a jókedvű adakozók nemes szivéhez, hogy az áldozatkészség éltető morzsáival, épitő filléreivel segítségünkre jönni kegyeskedjenek. — A jelen, mint a mult és jövő, egyaránt hivnak minket imaházunk megépítésére. E helyen Kisküküllő, Marostorda és Tordaaranyos vármegyék szélein lakó hitsorsosainknak emelünk imaházat, hogy azzal is Isten imádását, az emberek és a magyar főid szeretét fokozhassuk. A háromszáz éves mult régi dicsőségről beszél, unitárius aliskolát emlit Radnóton. A hamvakból és porból életszikrát kell hogy előhozzon az emlékezet és hálás kegyelet! Jövőnket nem adhatjuk fel. Vallásunk, hitelveink adják értésünkre: munkálkodjunk, imádkozzunk, alkossunk, építsünk hajlékot Istenünknek dicsőítésére s önmagunk földi és mennyei boldogságunk előmozdítására. Ilyen magasztos czélunk előmozdítására kérjük a nemes szivek kegyes adományait, melyeknek gyűjtésére a nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter ur 22696 — 1912. sz. alatt volt kegyes megadni az engedélyt. Az adományok s a kibocsátott gyfijtőivek Egyed János radnóti szolgabíró, egyházközségi gondnok, pénztáruokához küldendők Radnótra, hol postaállomás is van. Megjegyezzük, hogy gyüjtőivvel azért fordultunk a nemes szivekhez, hogy ne kelljen az adományok tekintélyes részét a gyűjtőknek fizetnünk. Hálás köszönetünk nyilvánítása mellett ajánljuk uemes ügyünket a kegyes adakozók jóindulatu pártfogásába. Radnót (Kisküküllő vármegye), 1912. aug. 20 án. A radnót—maroscsapói unitárius leányegyházközség nevében : Kiss László s. k. egyházközségi jegyző. Egyed János s. k. gondnok, pénztárnok. Gvidó Béla s. k. küküllőegyházköri esperes. S. Símén Endre s. k. presbiter. SzővérdfTi József s. k. presbiter. Szabó Ferenc s. k, presbiter. — Sz. 9301 — 912. Radnót—maroscsapói leány-egyházközségünknek templomépítés céljából adakozásra és gyűjtésre kibocsátott e kérő ivet a magunk részéről is a legmelegebben ajánljuk mindazoknak, akiknek kezébe fog jutni. Vajha minél több adoraáunyal térne vissza a jó reménnyel kibocsátott iv a szép és nemes törekvésű egyházközséghez. Mert aki egy templo ara adakozik, a felekezeti érdeken felül a valláserkölcsi életet és ezzel a közművelődést segiti elő. A Magyarországi Unitárius Egyház KépviselőTanácsának Kolozsvárt, 1912. évi augusztus hó 21 én tartott üléséből. Végti Mihály s. k. egyházi és püspöki titkár. Frencz József s. k. unitárius püspök. FŐUri esküvő Fényes esküvő volt f. hó 18 án délelőtt fel 11 órakor Budapesten a Jézus Szent Szivo templomában. Gróf Batthyány Lajos a vértanúhalált szenvedett nagy hazafinak unokája, Grót Batthyány Tamás volt zalaegerszegi huszárkapitány, aki jelenleg József kir. herczeg hadsegéde, vezette oltárhoz Keglevich Bélának, a somogyszentmiklósi grófnak és nejének Zalában is általánosan ismert tájos szép leányát, Ilonát. Az esküvőn, melyen résztvett majdnem az egész magyar mágnásvilág, jelen volt Auguszta kir. herczegnő is fiával, József kir. herczeggel. Az esketést Gróf Batthyány Gábor nyitrai püspök végezte és nagyon szép beszédet intézett az ifjú párhoz. Békéi lgnácz fiumei állami polgári iskolai igazgatót megbízták a zala , somogy-, baranya-, tolna- és fejérvármegyei összes polgári és felső népiskolák látogatásával és szakszerű megvizsgálásával az 1913. évi februártól kezdve az 1914—15. tanévre. Közelebb uinbs ilyen ember? Gulyásból joghsligató. Sűrű István dunaföldvári lakós ezelőtt 4 évvei még gulyás volt és ma egyetemi hallgató. Ugyanis miniszteri engedéllyel 1910. évi junius havában az I—IV. osztályról, 1910. évi deczember havában az V—VI. osztályról tett összevont vizsgát, 1912 juuius hóban a VII. és VIII. osztályról tett vizsgát és 1912 szeptember havában letette a gimnáziumi érettségit. Jelenleg a budapesti egyetemen első éves joghallgató, 21 éves.