Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-09 / 41. szám

1913 október 9. magyar, PAIZS 5 a Munkásgimnázísták és a Kereskedő Ifjak, mely az utóbbiaknak 2:1 arányú győzelmével végződött. Legközelebbi mérkőzésük elérelátbatólag élvezetes látványt nyújt a közönségnek. Ez lenne t. i. az oly régóta várt reváns mérkőzés mellyel nemcsak egymásnak, hanem a publikumnak is tartoznak. A Kereskedő Ifjak football mérkőzést kötöttek le a Nagykaui/SJÍ Tomi Egylettel. Vasárnapra tervezték a match megtartását, de — tekintettel •^"kolerára — egyenlőre elhalasztották. Egyleti birek. Megalakult a gimnáziumi sport egylet szeptember 26-án. A kör védnöke Medgyesi Lajos, a főgimnázium igazgatója lett. Vezető tanár — mint már emiitettük, — Takách József tornatanár, kinek személyéhez fűződik voltaképen a kör megalakítása is. A megalakulás kimondása után megválasztották a tisztviselőket. És pedig: elnök és szertáros lett Villax József VIII. o. r. Titkár Ekler József VIII. o. t. Pénztáros Bajó János VII. o. t. Előtornászok: Grünbaum Ernő, Kummer Béla, Villax József a VIII. osztályból, Bajó János és Bjrbély István a Vll-ikból, Simonics Gyula a VI ikbó . Szakoszt. lyvezetők : A torna szakosztály vezetője Grüabaum Ernő (helyettese Borbély István), az atlétikáé Villax Józset (b. Németh Gyűli), a játék cs sport szakosztály vezetője Kummer Béla (h. Werner K.) Szerkezelő : Vörös Gy., Tornyos J. V., Szarka M. és Császár IV. •osztályú tanulók. Az egyesület czime: Zalaegerszegi Állami •Főgimnázium Torna Köre. Paizs alakú jelvényén a kezdőbetűk és három E betű : erő, egyetértés, ^egészség lesz feltüntetve, kék fehér mezőben. Az egyesü'et tagjainak száma jóval meghaladja a százat. Egyelőre azonban nem működhetnek intenzivebben a pálya hiánya miatt, sportpálya •és játéktér azmban rösidesen lesz, annál is inkább, mert az • lletö fórumoknál a legnagyobb •készséggel és jóakarattal találkoznak. Szó volt a/, alakuló "gyűlésen még a vivás, korcsolyázás, szánkóz s s egyéb sportágaknak a jövőben való kultiválásáról, atlétikai-, football és füleslabda versenyek rendezéséről, amelyeket a kör remélhetőleg valóra is fog váltani. ClV' Zöljük, az egylet lelkes tagjait, kitartó és eredményes munkát kívánunk nekik ; voltaképen ók vannak hivatva vArosunk sp >rt éleiét fejleszteni ás p->«i:azzal, bogy az ifjúság kezében aktív működőket, a közönségnél pedig buzgó sport barátokat nyerjenek nnu. G. E. Földmivelés Állattenyésztés. Akié a íöld azj az ország! Pályázati hirdetmény a tápolczai m. kir. vinczelléris kólában 1914. év január 1 éu kezdődő •egy éves tanfolyamra való felvételre. Felvételi kellékek : 1. Legalább 16 éves életkor betöltését igazoló keresztlevél vagy katona könyv. 2. Írni és olvasni tudást igazoló iskolai bizonyítvány. 3. Ép, erős, egészséges, s a gyakorlati munkák végzésére alkalmas testalkatot igazoló orvosi bizonyítvány. 4. Községi erkölcsi bizonyítvány. -5. Szülő vagy gyám beleegyező nyilatkozata arról, hogy a felvett tanulót a tanév vége előtt az iskolából kivenni nem fogják s kötelező nyilatkozat arról, hogy a 6. pont szerint járó tápdijat pontosan fizetni fogják. Ha a pályázó teljes korú ezen kötelező nyilatkozatot maga tartozik kiállitaui. 6. A felvett tanuló az iskolában lakást és teljes ellátást kap, s ezért félévi előleges részletekben évi 240 K tápdijat köteles a vinczellériskolának fizetni. Szegénysorsu polgárok egész -vagy fél tápdijmentességgel is vétethetnek fel ha szegénységüket hatóságilag igazolják. A pályázati kérvényben határozottan kifejezendő, hogy a folyamodó mely módon kéli a felvételt t. i. egész* vagy fél tápdij fizetésének kötelezettsége mellet', vagy tápdijmentesség élvezetével. A felvételnél elényben részesülnek a kik katonai kötelezettségüknek már eleget tettek, vagy attól véglegesen felmentettek, továbbá szólőmivelők, pinczekezelők, kertészek, kádárok, illetőleg ezek fiai. Fehérneművel, ruházattal, továbbá író és taneszközökkel saját költségén tartozik a felvett tanuló magát ellátni. Az egy koronás bélyeggel ellátott s a fenr emiitett okmányokkal felszerelt és sajátkezüteg irt és aláirt kérvények a m. kir. vinczellériskola igazgatóságához czírnezve uoveruber hó 15-ig nyújtandók be Tapolczán, 1913. j szeptember hó. A re. kir. vinczellériskola igaz| gatósága. I Hol volt nagy szüret? Osztrák borászati i szakféríiak tanulmányozták hazai szőiőielepeinket és többször érdeklődve szemlélték azokat a szőlő trágyázásokat és ennek eredményeit, amelyet a kőbányai szárított htzó sertéstrá.yával végeztek. Felette fontos az a körülmény, hoyy a sertés, trágyának három évi biztos hatása mutatkozik, a növényt megerősíti és ellenállóbb i teszi minden f növényi betegségekkel szemben. Elösegiíi a megf érést és így normúiis érés idejében beállani ' szokott elemi csapások ellen nyújt indirecte védelmet. A kőbányai szárított hízó sertéstrágya foszforsav, káli és nitrogén tart Imánál fogva i teljes trágyázásra alkalmas, de a tipusos szervetlen trágya alkatrészeken kívül további egészé ben felette fontos és értékes mennyiségű szerves trágya anyagokat tartaimaz. És épp e szerves | trágya anyagok tenyészágyai azon baktériumnak, : amelyek a levegő nitrogénjét a növény számára megkötni képesek. Ily módon a gazdák ingyen jutnak a szükséges nitrogén trágyához. A száril tott kőbányai hízó snrtéstrágyát egyes egyedül a Budapist Kőbányai Trágyaszáritó gyár, Bosányi Schietrumpf és Társa Budapest, IV. Üllői-ut 2l. j gyártja, tizenöt éves tapasztalat és a gazdák elismerő levelei alapján az a legelőnyösebb terméseredményekről számol be és a levelek ; másodlatát közjegyzőileg hitelesítve kívánatra ingyen meg is küldi. Magyarnyelv. ZST;y-el-s7-é"fc>e:n_ él mLem zet. I „Születeti Wienben." * * A Tanáregyesületi Közlönyből ve-tak át. Sz. j Már meg se lep; ha napiapolsban olvasok a wieni magyarokról, a leipzigi kiállításról, a genéve-i kirándulásról, de igazán megdöbbente'', ; mikor egy budipesti gimnázium bizonyitványá! ban olvastam, hogy az illető tanuló , született Wienben'-. Jól tudjuk, mi a ;<j tórete annak a hóbortnak, hogy elhagyva a régi megszokott j magyar elnevezéseket, használjuk a külföldi ' városok idegen nevét. Azt óhajtottuk, hogy Budapest nevét ne írják a külföldön Ofen Pest : nek s ezért politikából hajlandók >oltunk lemonj dani minden külföldi város magyar ue\érői. még i pedy nemcsak a földrajzban, vasúti menetrenj dekben s más nemzetközi érintkezésben, ban;m 1 — mivel minden kórság gyorsan fortőz — a ! mindennapi beszédben is. S az eredmény az, hogy a magyarfaló német lapok ma is Ofen! Pest et írnak, csak a magyarországi német lapok | használják következetesen a magyar városok ' magyar nevét. j Csakhogy szabadé politikából lemondani nyelj vüuk szókincsének egy részéről? Hiába hivat! koznak rá földrajztudósaink, hogy a városnév ; tulajdonnév, tehát nem szabad megváltoztatni. ! Az élő nyelvhasználat minden egyes nyelvben ! teremtett külön elnevezéseket az olyan városok | számára, amelyekkel az illető nép sűrűbb kereskedelmi vagy kulturális érintkezésben volt. Velencze neve, igaz hogy olaszul Venezia, de i németül Yenedig, trancziául Venise, angolul ! Venice, hollandusul Venette és igy tovább. És ! soha egyetlen egy népnek se jntott eszébe, hogy I ezeket az elnevezéseket kiküszöbölje a nyelvé; bői. Gyakran melléknevek is alakulnak az ilyen ! városnévből az illető nyelv természete szerint | velenczei, németül venezianisch, francziául venétien, ' angolul venetian. Minden angol vagy franezra ember szemébe nevetve annak, aki komolyan azt kívánná tőle, hogy angolul vagy francziául j beszélve, ne ezeket az elnevezéseket hasznája, hanem az olasz nevet. Sót vasutakon, menetrendekben is mindegyik nép a maga elnevezéseit használja, pedig ezen a téren lehetne arról beszélni, hogy nemzetközi megegyezéssel fogadják el a városok egységes elnevezéseit vagy legalább a honi etnevezés mellett az illető város eredeti nevét is. Ma még nem gondolt rá senki Magyarországon kívül. Három külföldi menetrend van előttem : a német Reichs Karsbuch, az olasz Orario Ufficiale s a hollandi Nederlandsch Spoorboekje s mindegyik csak a saját nyeivén nevezi meg az idegen városokat. A németben nem látunk egyebet, mint Rom, Florenz, Mailand, Venedig, Turin, Neapel, Moskau, St. Petersburg, Haag, Genf stb. Az olaszban : Vienna, Cracoviu, Varsovia, Pietroburgo, Parigi, Londro, Ginevra (Genf), Lucerna (Luzern), Zurigo (Zürich), Basilea (Basel), Colonia (Köln), Amburgo (Hamburg), Monaco (München) stb. A hollandiban Weenen (Bécs), Brunswijk (Braunschweig), Keulen (Köln), Napels (Nápely), Florence Venetié stb. A francza és angol menetrendek épigy csakis a saját nyelvükön közlik az idegen városok nevét, abból a gondolatból indulva ki, hogy aki a menetrendet hasznába, ezt a nevet ismeri, az idegent nem biztos, hogy tudja. S a külföldi vasutakon általános az a szokás is, hogy a közvetlen kocsikon az útirányt csaki; az induló állomás nyelvén jelzik, tehát Olaszországban olaszul, Németországban németül stb. Csak Budapesten a Duna partján nem talál az ember Bécsbe (csak Wíenbe) menő hajót. Nálunk, sajnos, elég gyorsan terjed az idegen név használata, már csak azért is, mert van benne egy kis tudákosság, egy kis előkelő szintzet, ha Veneziáról. Firenzeröl vagy Leipzigró't. Breslauról szólunk, az meg már különöseu előkelő, ha valaki azt is tudja, hogy Nápoly olaszul Napoli, vagy pláne, hogy Lisszabon portogálul Lisboa (még akkor is, ha rosszul ejti ki.) Csakhogy ennek a tudásnak is van határa s akkor aztán mégis csak vissza kell térni a közö.séges magyar vagy az ismert német elnevezéshez. Igy pl. már kevesebben tudják, hogy Lemberg 1 tulajdonképen Lwotc, Kopenhága Kjöbenhavn, j Hága S Gravenhage stb. Még nagyobb uehézsei gek vannak a más világrészek városainak ueveij vei. Ki járhat utána, hogy otthon hogy hívják • ezeket a városokat? S hotiyan mondjuk az olyan I városneveket, ahol vegyes nyelvű a lakosság s S egy-egy városnak két neve is van, pl. Lüt ich j vagy Liége, Prag vagy Praha, Neuenburg vagy ; Neuchatel. Milyen alakban használjuk a Balkán: államok városainak nevét, ahol mindegyiknek ; csaknem minden ottani nyelven más más neve í vau ? Az idegen nevek használatában a követ> kezetesség csaknem lehetetlen. Maradjunk meg j tehát a magyar beszédben és Írásban a magyar név mellett, ha van s használjuk a legismertebb, ! itthon is közkeletű idegen nevet, ha az illető | városnak nincs külön magyar neve. I Balassa József. í • 1 ; Levélpapírok, ; Képeslapok, Írószerek lagjobb minőségben legolcsóbb áron j Tahy R.Utódánál kaphatók lalaegepszegeij, ftrang lárány épület