Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-02 / 40. szám
1913. október 2. MAGYAR PAIZS 5. sem. Aludjál csendesen jó öreg az uzsai árnyas kicsiny temetőben és álmodjál szépet, szabad Hazáról, amelyért egykor véredet ontottad! . , . — Csak álmodjál . . . A hasdrágaség ellen nem Zalavármegyében intézkedtek, hanem Makó városában, melynek polgármestere és rendőrkapitánya a Makón tűrhetetlenné vált husdrágaság envhitésére egybehívta Makó husiparosait és felszólította őket, hogy az árakat mérsékeljék, különben a hatóság kénytelen lenne hatósági mészárszéket felállítani. Hosszabb tárgyalás után a mészárosok is belementek a húsárak csökkentésébe. A hatóság megállapította a húsárakat, amelyek szerint elsőrendű marhahús 1 korona 60 fillér, másodrendű 1 korona 20 fillér, a borjúhúst 1 korona 80 fillér és 1 korona 40 fillérben állapították meg. A hatóságnak e szocziális intézkedése Makó városában nagy megelégedést keltett. •MZ SIcJ PK A sajíójotj reraiójsra nézve a Dr. Hajdú Gyula vezetése alatt megjelenő Zalai Hírlap irja a következő figyelemre méltókat: Azokkal az uj hírekkel szemben, amelyek a sajtójog revíziójával foglalkoznak, kritika helyett álljon itt a mi szerény véleményünk, hogyan gondolnók el a sajtójog revízióját. A dolgot a külön sajtójog eltörlésével kezdenők meg. Tudvalévő, hogy Magyarországon a fokozatos felelősség elvének alapján áll az 1848 iki sajtótörvény. Ez azt jelent?, hogy a czikkiró felelős az általa irt czikkért, ha ez nem vállalná a felelősséget, akkor előveszik a felelős szerkesztőt és ha ez sem volna elővehető, akkor a nyomdászra kerül a sor. Nyilvánvaló dolog, hogy a sajtótörvény nem a bűnöst bünteti, hanem bűnössé deklarál valakit és azon torolja meg a sérelmeket. Mert nem válhatik bűnössé a felelős szerkesztő a czikkirónak egy negativ ténykedése — a nem felelés miatt. Viszont a nyomdász sem válhatik bűnössé amiatt, hogy például a felelős szerkesztő megugrott. S minthogy az igazságszolgáltatás alfája, hogy csak a bűnöst szabad büntetni, az eddigiekből megállapíthatjuk, hogy e fokozatos felelősség fentartása igazságtalan. A helyes reform utja az volna, hogy a külön sajtójog eltörlésével helyt adnánk az általános büntetőjogi elveknek, amely nem deklarálna valakit bűnössé, hanem helyt adna az általános bűnügyi v yomozásnak annak megállapítására, hogy ki az értelmi szerző, ki a bűntársa stb. Ennek érdekében pedig intézkedni kellene a szerzői anonymítás megszüntetése iránt is, aminek bizonyára maguk az ambicziózus újságírók örülnének a legjobban. Ugy a fokozatos felelősséget, mint a felelős szerkesztői intézményt el kellene törölni. A felelős szerkesztő ugyanis az a törvényszerüleg kirendelt strohmann, akit akkor büntetnek, ha nem akad más. Holott az igazságszolgáltatásnak nem lehet az czélja, hogy minden bűntettért vagy vétségért valaki akárkit megbüntessen. Azt sem lehet mondani, hogy a szerkesztőt kell azért büntetni, mert ö tehet róla, hogy megjelent a czikk, hiszen nem a czikk megjelenése a bűn, hanem a benne foglalt állításjk valótlansága, vagy kífogásolhatósága, ami tehát a czikkiró faktuma. A szabad büntztőjogi nyomozás a nevét aláíró czikkirónál seca fog megállapodni, hanem ki fogja kutatni, hogy ki informálta igy, mert hiszen az az értelmi szerző. Szóval aktuális tendenciák helyett a modern jogbölcseletnek kellene helyt adni a sajtójog revíziójában. Az élet megdrágulása. Ay angol Board of trade most tette közzé nagy gonddal elkészített kimu'.atását az élelmiszereknél az utóbbi tiz évben Európaszerte, azonkívül az Egyesült Államok és Japánországban történtárhullámzásróí. A kimutatás Magyarországra nézve különösen érdekes. íme, mit mondanak a számok: Százalékos áremelkedés 1904. évtől 1912. évig. Anglia 15 százalék Ausztria 35 Magyarország 40 Belgium 32 Franeziaország 15 Németország 30 Hollandia 23 Olaszország 20 Norvégia 19 Oroszország 21 Egyesült Államok 39 Japán 38 Ez a kimutatás a Magyarországon végbement élelmiszer-drágulást ijesztő arányokban tárja elénk Igaz ugyan, hogy a felsorolt államokban megdrágult kisebb-nagyobb mértékben az élelmiszer, de sehol sem oly nagy mértékben, mint Magyarországon. A táblázatból azt is látjuk, hogy oly években, molyekben a viiágtermás vagy az egyes országok termése nagyobb volt, az élelmiszerek ára sok helyen sülyedő irányzatot mutat, Magyarországon azonban ez az irány soha sem következett be. — Másrészt azonban a kimutatás élesen ráczáfol az agrár-ellenes irányzatokra ésj megdönti azokat az érveket is, melyeket nálunk a merkantilelemek ez élelmiszer-drágasággal kapcsolatban felhoztak. Az agrár-vámok egyedül netn okozói a drágaságnak, meri Németországban, ahol ugyancsak szigorú agrár-vámok vannak érvényben, a drágaság korántsem oly nagy, mint nálunk. Legérdekesebb azonban, hogy a velünk vámterületi közösségben lévő Ausztriában is sokkal kisebb volt az élelmiszerek drágulása mint hálunk, már pedig, ha a drágaság a vámvédelem folytán következett volna be, azt a mi agrár voltunkkal szemben elsősorban az iparos Ausztriának kellett volua meaéreznie. íöldmivelós Állattenyésztés, Akié a íöld az 3 az ország! Csodás szüreti eredsaóay. A termés biztos fokozása legcélszerűbben állati trágyákkal érhető el és nevezetesen a kőbányai szárított hízósertés trágya bizonyult igen előnyösnek és olcsónak. A szárított sertéstrágya a legdúsabb állati táplálék alommentes trágyája és igy egész mennyiségében trágyaanyagokat tartalmaz. Száraz állapotba van hozva, s igy vasúton, mint kocsival a helyszínre zsákokban olcsón szállítható és kényelmesen elszórható. A száritolt kőbányai hizó sertés trágya csodás eredményeket szolgáltat nemcsak kalászos és kapás növényeknél, de szőllő, dinnye, gyümölcsös- és konyhakertek termését több, mint kétszeresre növeli. A kőbányai szárított hizó sertéstrágya hatása mindig teljesen biztos. Kimaradhatatlan és gazdaságossága abban rejlik, hogy mindaz, amit a növény 5 rögtön az első évben belőle fel netn használ készletként megmarad a földben. Mintegy elraktározva, ebből magyarázható a szárított sertéstrágyának sokszorosan bebizonyosodott három éven át tartó utóhatása. Sokszorosan megfigyelték, hogy a kőbányai szárított sertéstrágya a növényt megerősíti és igy elleutállővá teszi mindenféle növényi betegségekkel szemben. A kőbányai szárított hizó-sertéstrágya foszforsav, . káli és nitrogén tartalmánál fogva teljes trágyáj zásra alkalmas, emellett szerves trágyaanyagokat tartalmaz. És épp e szerves trágyaanyagok tenyészágyai azoknak a baktériumoknak, amelyek a levegő nitrogénjét a növény számára megkötni képesek. Ilyen módon a gazdák ingyen jutnak a szükséges nitrogén trágyához, A szárított kő bányai hizó sertéstrágyát egyes egyedül a Budapest Kőbányai Trágvaszáritó-gyár, Bosányi Schietrumpf és Társa Budapest, IV. Üllői ut 21. gyártja. Tizenöt éves tapasztalat és a gazdák elismerő levelei alapján az a legelőnyösebb terméseredményekről számol be és a levelek másodlatát közjegyzőileg hitelesítve kívánva ingyen meg is küldi bárkinek, a ki ezért a gyárhoz fordul. Vasati menetrend. Érvényes 1913. október 1-től. Zalaegerszegről indul Czelldömölk-Budapest felé. reggel 4 óra 57 perez, délelőtt 9 óra 36 perez, délután 1 óra 46 perez, 4 óra 48 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 36 perez, d. e 12 óia 20 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölkfelől: reggel 8 óra 49 perez; délután 1 óra 29 perez, 5 óra 46 perez, este 9 óra 15 perez. Csáktornya felől reggel 9 óra 27 perez, d. u. 4 óra 30 perez, este 8 óra 26 perez. Zalaszentivánra indul: Reggel 4 óra 12 perez; csatlakozás Szombathely felé 6 óra 52 psre csatlakozás Kanizsa—Szombathely felé. 11 óra 28 perez; csatlakozás Kanizsa—Szombathely felé. Délután 2 óra 33 perez csatlakozás Kanizsa— Szombathely felé. Este 6 óra 02 perez; csatlakozás Kanizsa—Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa feíé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 5 óra 32 perez, 8 óra 14 perez délután 2 óra 20 p., 4 óra 42 perez, 9 óra 15 perez ós este 10 óra 25 perez. Zalaegerszegről indul Sárvár—Kőszeg felé: reggel 3 óra 41 p., délelőtt 10 óra 30 p., eate 6 ó;a 20 perczkor. Kőszeg—Sirvár felöl érkezik: reggel 7 óra 54 P-, délután 5 óra 19 p., este 9 óra 38 perckor. Zalalövőre indul: reggel 3 óra 55 p., 8 óta 45 p., délben 12 óia 40 p , délután 5 óra 24 perczkor. Zalalövőről érkezik: reggel 6 óra 47 p , délelőtt 11 óra 23 p., délután 4 óra 22 p,, este 8 ói a 30 perczkor. ICsTy il-fc-ij ér.*) Válasz Siposs Dezső urnák az 1913 szeptember 21 iki Zalavármegyei Hírlapban megjelent nyilatkozatára. A kőfaragó üzletet 23 év előtt mint üzletvezető átvettem, pár évvel későbben megvettem. A kőfaragó és szobrászati ipart én honosítottam meg Zalaegerszegen. Miuthogy ezelőtt ezt a szakmát Egerszegen nem tanították, csak kereskedést űztek, szükség volt egy „cseh-morva íroppaui" szobrászra. A kőfaragó ipar „épitő ipar", amelyet a F. K. M. 46:188. sz. rendelet 10. §-a szabályoz. Engedély és képesítéshez kötve; csak olyan egyén űzheti, aki a fenti rendeletnek eleget tett és az állami vizsgának mrgát alávetette, amig maga azt nem szerzi meg, addig minden kihágását fel fogom jelenteni. Maga mint sirkö kereskedő eladhatja a követ s betűket véshet rá, de felállítani a temetőben, s elhelyezni nem szabad. (21.049/1901. sz. kőfaragó mesterség). A kontárkodás ellen harczolok. S hogy milyen geográfiái tudománnyal handa-bandáz, mutatja az alábbi okirat: „Magyar királyi belügyminiszter. Szám 35927/1903 1 I—a. | Wapper Ignácz kőfaragó Grácz város (Steierország) illetőségű, zalaegerszegi lakós. Honosítási okirat. | Hogy Wapper Ignácz mai napon a magyar | állami polgári esküt kezembe letette, ezennel \ igazolom. ] Zalaegerszeg, 1903 május hó. Cs&jcb&xí. Károly Zala vármegye alispánja." * Önnek konkurrens fegyvere nem a munka, í hanem a „cseh-morva troppaui" szobrász szár| mazása. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget g. Szerkesztő.
