Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-17 / 29. szám
1913. junius 26. MAGYAR PAIZS 7 Az árpádházi királyok kihalta utáű, amennyiben a külfölddel történt érintkezés mindinkább előtérbe lépett és a külbáboruk viselésének egész sora megkezdődött, már inkább feltehető, hogy az országnrk lótenyészete is nagyobb vá! tozásoknak volt kitéve. Ha az emiitett események befolyását tekintjük, első sorban az Itáliában tett megjelenés és hadjáratok befolyását kell fontolóra venni. Hogy a közép és délolasz földre bevonult magyar seregek hazatértük után az olasz kultúrának bizonyos részét elsajátították, ezt tudjuk a történelemből, nem vonható tehát kétségbe az sem, hogy egyúttal az ott talált állatfajtákból is hoztak magukkal, p. o. a bivaly és a szamár e hadjárat utján lett az országba hozva, mit tanusit ezen állatok magyar elnevezése, mi az olaszhoz hasonló »il scmare« teherhordó állat, inkább öszvér, ebből keletkezhetett a »szamár« elnevezés (»il buffale« — nálunk »bivaly"), e szerint kétségtelen, miszerint onnan lovakat is hoztak magukkal s ez annál hihetőbb, mert az olasz származású fejedelmek, ha másra nem, tehát diszfelvonulásokra bizonyára szivesebben használták a szemre termetesebb úgynevezett diszes járású olasz (nápolyi név alatt ismert) lovat. A XV. században kezdődő és egész a XVII-ik század legvégéig tartott háborúskodás a török hatalommal, a ló létszámát illetőleg bizonyára érzékeny sebet ejtett az országon, másrészt azonban nem lehet tagadni, hogy a lófajta minőségét, illetőleg a török hódoltság következ'ében csak nyert ; z ország ióállománya. Tudjuk ugyanis, hogy a török foglalás alatt egyes török csapatok bizonyos vidékeket majdnem mint telepesek szállották meg s vaunak tájak, melyek egy egész századon át következetesen meg voltak szállva a törökség által s minthogy tudjuk azt is, hogy a török lovasság majdnem kizárólag méneket használt barczí lovakul, feltételezhető, hogy ezen méneknek a tenyésztésre való használata nem tartozott a ritkaságok közé. Ezt világosan megerősíti még a mai napig is a nép birtokában leve lóanyag, mely mindazon vidékeken, a hol a török huzamosabban tartott csapatot, a turkomán ló jellegét viseli magán. A régi nagy számú erdélyi ménesek kiváló anyagjuk legtöbbjének szárma^.sa a turkámon, illetve arab vérre vezethe'.ö vissza s ennek, valamiDt Erdély fekvésének volt tulajdonitható, hogy tetszetős küien és szívósság szempontjából e ménesek anyagja a legelső helyet foglalta el hazáDk lótenyésztésében. A mint a XV., XVI. és XVII. század eseményei az ország Jófajtájára nézve annyiban voltak befolyással, hogy a turkomán vér tért nyert, épen olyan hatása lett az országos lótenyésztésre nézve a XVIII. században azon i örülméay, hogy a nagyobb és jelesebbjménesekben a spanyol vér lett alkalmazva. E mellett szól ama körülmény, hogy hazánk régi ménesei legtöbbjében a XVII'. században spanyol vérii fedező mének használtatUk, mert e század elején és közepe táján a főrendek és nagybirtokosoknak kedvezendő, az uralkodó háznak spanyolországi birtokairól egyeseknek jelentékeny számú mén ajándékoztatott s ily czélból tekintélyes számú andalusiai ló is vásároltatott. Hogy a spanyol fajta ló a szóban levő században majdnem az egész világon a legkedveltebb volt, az ezen század szellemének, szokásának, igényének és Ízlésének természetes és könnyen magyarázható következménye. Azon sz ázadban majdnem mindent a formának áldoztak fel, amelyben az igazi és czéltudatos eljárás alá lett rendelve a megszokott hagyománynak és divatnak, főkép pedig a tündöklő külsőségnek, a ló költségét is ezen fogalom szerint Ítélték meg s a kisebb termetű s igy jelentéktelenebb külsejű, de izomzatában és egész szervezetével tehetséget igérő keleti lovat, mely a legfárasztóbb meneteket kibírta s a hires spanyol lovat valódi erőben és képességében felülmulta — megvetették, — miután mozgása és alkata nem volt szemre oly diszes, mint az andalusiai méné. Nem csoda, hogy az általános ízlésnek hódolva a magyar főurak és ménestulajdonosok is az Európában, Angliát kivéve, lábra kapott tenyésztési irányt követték s a diszfelvonulásokra s iskola lovaglásra mindenesetre előnyösen használható spanyol fajtát kegyelték. Mig tehát a XVIII. században a főúri s igy jelentékenyebb ménesek fajta jellege az eredeti fajtától a spanyolhoz idomult, addig a nép kezén levő anyag — kivéve a német gyarmatokat) megőrizte régi alakját és eredetét, de gondatlan és mostoha kezelés folytán annyira törpült, hogy hadi czélokra vagy úgynevezett hintós vagy igás szolgálatra — edzettsége és jó vére daczára sem lehetett feltétlenül alkalmazni, —mely körülmény az ország lótenyésztését komoly veszély elé terelte. Ezt látva támadt a század vége felé azon eszme, hogy a kormány az általános tenyésztés érdekében állami méneseket illetve telepeket alapit. 3 o a Heti hirek Helyiek. Városi közgyöiée volt kedden délután Fülöp József helyettes polgármester elnöklésével. Czobor Mátyás városi képviselő szót kér a tárgysorozat előtt s a meghalt Vécsey Zsigmond nagykanizsai polgármestert rokonszenves szókkal méltatva indítványozza, hogy fejezze ki rokonszenvét Zalaegerszeg a társváros előtt a derék emberben ért nagy csapás miatt, tegyen köszörűt a ravatalára s képviseltesse magát a temetésen. A közgyűlés ennek értelmében határozott. — Krosetz Gyulának és társainak indítványára kéri a város, hogy az uj vasutmentén a kaszaházi hidnál is legyen megálló, anélkül, hogy ujabb hozzájárulásra kötelezné magát a város. — Intézkednek, hogy a vasút hozzájárulására megszavazott 100 ezer koronát a lehető iegolcsóbb kamatra fölvegyék, az árvák pénztárából. — A vármegye értesiti a várost, hogy deczember végén megszünteti a zalaegerszegi hordójelző hivatalt, mert jövedelme ne n üti meg a kiadást. A város felfolyamodásban kéri a hivatal fentartását s a kormánytól azt kéri, hogy szabja nagyobbra a jelzések dijat s akkor nem fog deficzittel működni. Csudálatos is, hogy ebben a bortermő hegyek közé szorult városban ne legyen még egy bordójelző hivatal sem. Nem elég, hogy arczul ütötték e várost, araikor a mértékhitelesítő hivatalt is, az ipari felügyelőséget is Nagykanizsára tették, most már a boroshordók hitelesítéséért is Nagykanizsára kell vándorolnunk. — A közmunka kötelesek összeírására küldöttséget választott a közgyűlés. — A városi téglagyárban készített tégla árát megállapította a varos 28 koronában ezerenként. — A közkórház felszereléséből mintegy három ezer korona értékűt kiselejteztek s 500 koronát kiutaltak a kápolna építésére. Gyűjtsünk a Csany szoborrali Macsolai és barkaszói Sütő Vicza bélyegekben Kolozsvárt — K 60 f. ; Horváth János posta főtiszt egerszeghejryi preferancz partijából Zalaegerszeg . . . Hegyi Ferencz Rudapest . Pados József gyűjtése az isk. gyerekek közt cs saját Nemessándörház .... Mai gyűjtésünk .... 5 K 60 Hozzáadva a múltkori (36698 K 46 f) ősszeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 36704 K 06 fill. üj ezredparancsnok. Az elhunyt Csorba József ezredes helyébe, amint értesülünk, Forster László alezredest nevezték ki. A hordójelzői hivatalokat megszüntetik. Hirül adtuk, bógy a vátmegye 1914. január 1-ével 8 5 K K K K f. f. megszünteti a zalaegerszegi hordójelző hivatalt. Ugyanekkor megszűnik az alsólendvai, keszthelyi, tapolczai és sümegi hivatal is s az egész megyében csak egy hordójelzö hivatal marad: Nagykanizsán. A kanizsait kivéve az összes hivatalok deficzittel dolgoztak. S még milyen deficzittel ! A lendvai hordójelző hivatalnak 1909 julius 1 étől máig például 542 korona volt a bevétele és S029 kor. 54 fillér a kiadása. A hordójelzők megszüntetése kész csapás a közönségre s főként a bortermelők és borkereskedők szenvednek érzékeny veszteséget. Ezután alsólendvai és- egerszegi ember vigye vagy küldje el a hordóját Nagykanizsára. No iszen, szép költség lesz ez. Többe fog kerülni a hitelesítés, miut az egész hordó. Alsólendva például évi 300 koronával járult eddig a hivatal fentartásához. Ez semminél is kevesebb a deficzit fedezésére. Ha tehát azt akarjuk, hogy a hordójelzö megmaradjon, ujabb pénzforrásokról kell gondoskodnunk. Ez az ujabb pénzfoirás pedig csak az lehet, hogy a hivatal kerületébe tartozó községek is járuljanak hozá a hordójelzö fentartásához. Egyedül csak ez a mód segít. S ezt az áldozatot meg kell hoznia a kerület minden községének, mert a hordójelző hivatal nem csupán az illető községnek, hanem az egész vidéknek szolgálatot tesz. Református istentiszteletet tart az evangélikus templomban f. hó 20-an azaz vasárnap délelőtt 10 és fél órakor Fejes Gábor barabásszegi lelkész. h kö^kórháznál alorvosi állásra pályázatot hirdet Fülöp József helyettes polgármester. A kérvényt a vármegye alispánjához kell beadni aug. 3-ig. A fizetés 1200 K, lakás és teljes ellátás a kórházban. Iskolaszolga kell szeptember 1 ére a zalaegerszegi állami elemi iskola II ik körzetébe. Évi fizetés 5C0 korona, csinos lakás és elegendő tűzifa. Az ajánlkozók személyesen jelentkezzenek Nóvák Mihály iskolaigazgatónál. Megyeiek Vécsey Zsigmond. Nagykanizsának tisztelt és nagyérdemű polgármestere, meghalt vasárnap éjjel Budapesten a Pajor szanatóriumban. Aki csak egyszer találkozott vele s ha csupán megjelenéséből ítélte is : igen kedvező véleményt alkotott róla. Külsőleg is mintaszép szál ember, nyilt tekintetű, őszintén udvaiias, müveit ember. Akiknek módjukban volt köz ebbről is megismerkedni szellemi és erk esi tehetségével, magánéleti és hivatali működ sével, polgármesteri tevékenységével: mindaz'jan nagy dicsérettel emlékeznek meg róla Nagybeoskerekről került Nagykanizsára, s 28 éves korában már főkapitány lett, s pár év múlva polgármesternek választották meg a derék ifjú embert. 48 éves korában, az életnek legerősebb derekán törte ketté a halál ezt az élettől duzzadó embert. — Nem éppen fontos, de érdekes megjegyzést tett rá egyszer a néhai öreg József Főherczeg, mikor Nagykanizsán volt. Magyarország legszebb polgármesterének nevezte. — Mi is helyben hagyjuk ezt, kivált akkor, mikor a szépséggel a jóság is frigyre lép. Báró Hornig Kíroiy megyéspüspök Lober Miklóst kinevezte Zalaszentgrótra segédlelkésznek* Dr. Thassy Gábor megyei főorvos a mul 1 pénteken Keszthelyre érkezett, hogy az ottani gyógyszertárakat megvizsgálja. Dr. Thassy onnan Hévízre ment és ott a gyógyszertárat és a fürdőt szintén megvizsgálta. HfiViz-gyógyfürdő most adta közre a 4-ik számú kurlisztáját. A lisztában toglalt névsort átnézve, azt látjuk, hogy a nagy gyógyhatású fürdőt nem csak hazánkból látogatják, hanem képviselve van a külföld is. Vannak vendégek Bécsből, Berlinből, Drezdából, Gráczbói és Boszniából is. Az eddigi vendégek száma összesen 2i23. Bő Isten áldás. Slemmer Józsefné akalí beli vasúti elömunkás felesége három fiúgyermeket szült. A bő Istenáldás azonban nem hozott örömet, mórt mind a három kis vendég rövid néhány perez után meghalt. A balatoni körnt kiépítését — mint ismeretes — a kereskedelemügyi miniszter elrendelte. A miniszter arról értesítette Somogyvármegye alispánját, hogy a balatoni körút siófok-balatonföldvári részének megépítésével Berger Miksa és fia köröshegyi vállalkozókat bizta meg.
