Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-16 / 3. szám

1912 január 16. MAGYAR P A 1 Z S 5 A mértékhitelesités nj rendje. A mérték hitelesítésről szóló 1907. évi V. tcz. végrebajlási utasítása nem felelvén meg teljesen a gyakorlati élet követelményeinek, a kereskedelmi miniszter azt most uj rendelettel cserélte fel, amely az előbbinek rendelkezéseit löbb tekintetben módo sitja. A hitelesítésre kötelezetteket a következők ben felsorolt ujitások érdekelhetik. Szabályozza az uj utasítás az időszakos hitelesítés idejét, amidőn a két évi időszak kezdetéül a hitelesítés évét követő naptári év első napját tűzi ki. Hitelesítésre kötelezett uj mérőeszközök gyanánt a vattagság mérőket és viteldijjelzöket (texameter) jelöli meg. Félreértések elkerülése okából vilá gosan kimondja az uj rendelet, hogy a mértékhitelesítők nincsenek felhatalmazva a felektől hitelesítési d.j, napidíj, fuvarköltség vagy bármily Czirnen készpénzt átvenni. A hitelesítési dijak mint eddig, ezután is postatakarékpénztár utón fizetendők be. Az eddigi gyakorlatot önti írott szabályba a rendelet, amidőn kimondja, hogy amig a fél a postatakarékpénztári befizetésiül kapott elismervényt a mértékhitelesítő hivatalnak be nem mutatja, azaz amig a hitelesítési dijnak előre történt lerovása nem igazoltatott, addig a bemutatott mértékek hitelesítési bélyeggel el nem láthatók. U| a rendeletnek azon része, amely a vasúti vállalatokra nézve a dijak évvégi, egy ösz szebben való jogosultságot állapiíja meg. Az eddig fennálló azon renlelkezés, amely kimondotta, hogy amenuyiben a felek uem a területileg illetékes, haueni más, közelebb fekvjf mértékhitele sitő hivatalt akarnak igénybe venni, a kérvények e hivatalhoz nyújtandók be, akként módosul, bogy a kérvények a területileg illetékes hivatal hoz küldendők, AZ uj szalagozásnak legfontosabb "újítása azonban az, hogy az időszakos hitelesi tésért fizetendő átalánydija/.á&t megszüntette és az időszakos h teles.lés alkalmával fi'.etendö dijakat üz első hitelesítésért fizetendő dijakhoz hasonlóan darabonkint és az utóbbi dijakkal egyenlő magasságban állapította meg. Hánj hét a Világ? A szorgalmas újság olvasót naponként jobbra-balra dobálják hitében alapok híre.. Egyik nap azt jósolják, hogy megszűnik a háborúskodás, másik nap azt jósolják, hogy még uj-Lb erűvel kitör az. Legjobb, ha azt az elvet valljuk, hogy nem kell félni és előre rettegni semmitől; de készen kell lenni mindenre. A téli haboiuikodás igen ritka dolog. Mársz isten is fázik a 20—25 fokos hidegben, s rendesen csak márcziusban szokott kiiépni a síkra téli szállásából. Magyaros a bolgár keríésios bolyén. A balkáni háború miatt árván maradt az előnyösen fejlődött bolgár kertészet. A bolgárokat hazaszólította a háború. Az ö bevált termelési rendszerüket a földmivelésügzi miniszter a magyar néppel akarja megkedveltetni. A miniszter már leit ütőt is intézett a nagyobb városokhoz, hogy állami támogatással létesítsenek ilyen kerttelepe ket és majd az állami közegek kitanítják a jelentkezőket a bolgár kertészetre. Tkzták legyenek a íejssedények! A föld miveiésügyi miniszter Zalavármegye törvényhatóságához rendeletet küldött, amelyben meghagyja, hogy a ragadós állatbetegségeknek, főle^ pedig a ragadós száj- és körömfájás széthurcíolásának megakadályozása czéljából, de egyéb közegészségügyi érdekeknél fogva is, tejszállitáshoz használt edényeket használatba vétel előtt a tejtermelők, kiürítés után, s visszaküldés előtt a tej kereskedők és mindazok az egyének, akik üres tejesedényeket szállítanak, bő vízöblítéssel belül és kívül gondosan megtisztítsák, azoknak állandó tisztántartására kiváló gondot fordítsanak. Ennek elmulasztása kihágás, amely kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő elzárással büntettetik. A miniszter fölhívja még a törvényhatóságot, hogy ennek a rendeletnek pontos foganatosítását mindenkor ébren ellenőrizzék. Boros és sörös palaczkok mennyiségtartal mának megjelölése, .lanuár elsejével életbe lépett a kereskedelemügyi miniszternek azon rendelete, amely a bort, sört vagy egyéb szeszes italt tartalmazó zárt palaczkok mennyiségtartalmának kötelező megjelölését rendeli el. Ez alkalomból a miniszter szükségesnek tartotta a rendelet azon pontjának, amely a palaczkokon megjelölt és a tényleges mennyiség közötti megen gedhetö eltérés mérvét állapítja meg, módosítását. A forgalomban levő, különösen régibb keletű, boros palaczkok ugyanis a befogadó képesség tekintetében lényeges eltéréseket mutatnak, igy megengedett eltérésnek 4 százalékban való meg állapítása az érdekelteknek jelentékeny károsodását vonhatta volna maga után. Ép azért a miniszter, méltányolva e körülményt, kimondotta, hogy büntetés kiszabásának nincs helye, ha a boros palac/kokaál az eltérés nagyobb is, de 8 százalékot nem halad meg. Mi lesz? Az orsxág jelen kietlen helyzetében szorongva tör fel a szivekből az aggódó kérdés, hogy mí lesz? A jelen sivárságában s a jövő bizonytalanságában a nemzet életműkö lése más súlypontra helyeződött, mint más időben. Vala hányszor válság fenyegette alkotmányunkat, a sajtó lett hű kifejezője a nemzet goudolkuzásának, vágyainak és törekvéseinek. Az a sajtó, amely függetlenül a hatalom befolyásától a haladás korszakot jelentő esíméit irta zászlójára. A sajtóban e téren ma is a »Magyarország« jár elől, amely a nemzeti eszme irányától soha ol nem tántorodott és ma is legelszántabb harcosa egy igaz, becsületes magyar nemzeti politikának. A »Magyarország« vezére Holló Lajos dr. or z. képviselő, akinek tiszta politikai múltja és egész élete, amely a függetlenségi eszmékért folytatott lankadatlan és szünet nélkül való harcok közt folyik, legbiztosabb záloga »Magyaiország« meg altudást nem ismerő politikai irányának. Segítőtársai neki a lap többi publiczistái és munkatársai, akiknek sorában közéletünk legelső kitűnőségei foglalnak helyet. A »Magyarország* egyéb, nem politikai részében is arra törekszenek, hogy a magyar polgári társadalom gondolkozá sának, érzületének és erkölcseinek hű tükre legyen, 'láiczáiban, regényeiben s más beiletrisztikai dolgozataiban gondosan ügyel az irodalmi ságra s a szélsőséges áramlatoktól meg nem rontott nivóra, mely rég a családok legmegbizhatóbk barátjává tette a »Magyarország* ot. Rovatait kitűnő és fegyelmezett újságíró gárda szerkeszti; külpolitikai tudósításai, közgazdasági értesülései, gazdag, tartalmas és érdekés szinftázrovata, a sport minden ágára kiterjedő közleméményei, mind elismerten kitűnőek, hírszolgálata pedig pontos és megbízható. Mindezek a tulaj donságai nagyszámmal szórakoztatták eddig is a magyar olvasóközönséget a j> Magyarországi tábora s ez a támogatás még fokozódott, amikor a hatalom bátor szókimondásáért a » .íagyarország* ot a pályaudvarokról kitiltotta, hogy ezzsl anyagi erejében támadja meg. A közönség e támadásra azzal felelt, hogy tömegesen sietett az előfizetők táborába. A » Magyarország* előfizetési ára egész évre 28 K, félévre 14 K, negyedévre 7 K. Mutatványszámot szívesen küld a kiadó hivatal, (Budapest, Rákóczi-ut 38) Különfélék. Leán;yimna2iuinak. A lapok hírül hozzák, hogy a közoktatási kormány három uj leány gimnáziumot szándékozik felállítani három nagyobb vidéki empóriumban. Ez a lm, ha igaz, némileg érthe etlen. Azóta ugyanis, hogy a leányoknak megnyitották — bárcsak részlegesen — az egyetem kapuit, e téreu nem hogy haladás, de visszaesés mutatkozik. Immár a bölcsészeti fakultásra is csak feltételesen kerülhetnek a leányok, a bizonyítvány elsörendüségének feltételével. Anélkül, hogy az u. n. osztályozási módszert magát birálnók, tényként megállapíthatjuk, hogy sok gyönge középiskolai tanuló lesz már az egyetemen excellens, gaz életben igazi érték, kiválóság; e szerint az egyetemre bocsátás feltóteléül a bizonyítvány mlnémüségét szabni meg, különös érthetetlen, pártos eljárás. Ez el járás azonban ma jogos, törvényes s ennek következtében a pályatér, ami az érettségizett loányok előtt áll, olyan szük, hogy eléréséért nyolez évig gyötörni magát, igazán meddő munka. Majd ha pályákat is nyitnak az érettségizett nőknek, akkor állítsanak leánygimnáziumokat. Addig legfeljebb néhány aradi vagy győri mamának hiúságát legyezgetik vele, hogy elmondhatja: »A maga lánya a polgáriban jár, kedvesem? Én a gimnáziumba Írattam be; tudja, az előkelőbb.* Ozleti tanácsok. Egy nagy tapasztalatokkal és helyes érzékkel biró üzletember a következő gazdasági jelentőségű gondolatait bocsátotta a társadalom rendelkezésére: Üzletépités hirdetéssel rendes üzleti propozició s a siker nem szerencse dolga. Eredményhez idő kell. Két három hirdetéssel nem lehet meggazdagodni, de egy gondosan, érdekesen, tartalmasan megszövegezett sorozat biztosan hoz eredményt. Aki gondosan és anyagi tehetségéhez mérten épit, rendesen és kitartóan hirdet, annak uem kell félnie, hogy nem ér el eredményt. Üzletet nem lehet egy nap vagy hét alatt építeni, időre, folytonos és kitartó küzdelemre van szükség, mielőtt a hirdetés igazi eredménye érezhetővé lesz. — Olcsósággal nem lehet érdemes és jó dolgot terjeszteni. Az az üzletember, aki *de» és bocsánatkéré.-ek közoit szabja meg valaminek az árát, szánalmas látvány az átlagos amerikai üzletember szemében. Finom áruczikkekuél az ár kérdése cz uioisó helyre marad. — Ne akkor próbálj barátot szerezni, amikor már szükséged van reájuk. Szerezz magadnak barátokat s hagyd, hogy először ök baszuáljauak téged. — Hogy az üzleti életben sikert arathassunk, ahhoz szükséges, hogy először mint ember mutathassunk fel sildeket. -- Az élet létrája tele van szulkákkal, melyek akkor szuinak legkellemetlenebbül, mikor a létrán lefelé ct>uszunk. Az Ansztro-Am^ricana hajóstársaság az Egyesült Államokba es Dél Amerikába irányuló kivándorlásnak egyik legagilisabb ügynöke, a magyar kormány jóvoltából jogot nyert aria, hogy ügynökeivel elárassza Magyarországot s kivándorlásra csábítsa Magya ország dolgos népét. Gr. Tisza István elnöklete alatt ült össze a kivándorlási tanács s a tanács ajánlja a kormánynak, hogy az Au-ztro-Americanak adjon kouczessziót, a kivándorlás közvetítésére. A társaság eddig is szállított magyar kivándorlókat, évenkint legalább 5C00 kivándorlót, holott nem volt rá konczeszszíója. Most majd fokozottabb tevékenységgel fogja toborozni a kivándorlókat, fényes ígéretekkel csábítja majd őket Délamerika terméketlen földjére, egészségtelen éghajlata alá. Hadd menjen s pusztuljon a magyar a fenébe. Irodalom. Művészet. A »Magyar Köztársaságinak január 14-én megjelent száma Dr. Nagy György ügyvéd szerkesztésében Hódmezővásárhelyt a következő gazdag tartalommal jelent meg: 1. Az Országos Köztársasági Párt szervezeteinek megalakulása. 2. Dr. Nagy György: Az általános választójog és a köztársasági párt. 3. Petőfi Sáador: Respublika (vers). 4. Andrássy Emma: Magyar hölgynek szüle tél. 5. Domby Béla: Én (vers). 6. Hegyi A"tal: Kö/társasági törekvések. 7. Singer Oszkár : A párisi pártalakuiás. 8. Dr. Kalmár Antal: Köztársaság és választójog. 9. Budnyánszky Gyula: Márczius Clevelandben. 10. Dr. Ormos Ede: Választójog és a király. 11. Köztársasági hírek. 12. A szerkesztő üzenetei. — Érdekesnek tartjuk annak felemlitését, hogy az Országos Köztársasági Pártnak debreczeni szervezete ez év január 19 én, a makói szarvezete január 26 án és a szegedi szervezete február 5 én alakul meg. S ugyancsak február 5 ere tűzte ki a szegedi törvényszék Dr. Nagy György ellen alkotmányos államforma megtámadása czimén indított bűnügynek esküdtszéki főtárgyalását. Az ifja iparos. A mai korban, midőn a nemzetközi ós vallástalan irány már az iparos inasokra is kivetette hálóját, végtelen örömünkre szolgál, hogy vannak férfiak, kik a leggyöngébbek védelmét tűzik ki szent czéljukul. Ilyen szép czél szolgálatában áll »Az ifjú iparos* cz. havi folyóirat, amely Maros-Vásárhelyen jelenik meg Szentgyörgyi Dénes szerkesztésében. E őfizetési ára egy évre 2 korona 50 fillér, aí okos folyóirat előszavában a többi közt ezt irja a szerkesztő ; Kedves ifjú barátaim! Az önművelésnek, tovább tanulásnak legalkalmasabb módja jó, hasznos czikkek, hazafias éh vallásos költemények olvasása. A magyar irodalom és különösen a napi sajtó gondoskodik is eléggé anyagról, de olyan lap vagy folyóirat egyáltaláu nem jelent még meg hazánkban, de a külföldön sem igen, amely tisztán az iparos ifjúság czéljait szolgálja, a jövő iparos nemzedék kulturális fejlődését mozdítja elő. Itt adom tehát »Az ifjú iparos* t, melyben az ország összes »Tanoncz Otthon* aiban tartandó előadások, fölolvasások jobbjait s ezeken kívül történelmi részleteket, regéket, elbeszéléseket, az irodalomra vonatkozó, valamint az általános társadalmi ismeret és főképen az iparos élet körébe vágó költeményeket és prózai dolgozatokat közlök. Mi is melegen ajánljuk iparosainknak, akik inasaik és saját jóvoltukat szivükön hordják, hogj