Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-24 / 17. szám

1913 április 24. M AGYAR P A ! Z .S 3 letre vonatkozó I9l2 évi deczember 14 én megejtett választást megsemmisitetta. Ennélfogva az uj választás határidejéül Zalavsrmegye alispánja 7854. 1913 számú leiratával f. évi április 30 napját tűzte ki. A választási eljárásra vonatkozólag a következőket teszem közhírré: A választás az el^ő kerületben fog megejtetni. A választás színhelye a városház tanácsterme. Ezen kerületben szavaznak: Kossuth Lajos, Barosligeti, Berzsenyi, Bethlen, Biró Márton, Erzséoet királyné, Hunyady, Kinizsi, Petőfi, (Kossuth Lajos és Biró Márton utcza közti része) Toldy, Tűítősy utczai lakósok, továbbá Páterhegy, valamint ezen irányban lakott helyek lakói. Ezen kerületben kilépő képviselők: Dr. Udvardy •íenő, Ekler SáDdor, Horváth József, foWmíves, Klosovszky Ernő, Krosetz István, Cselesznyik János, Tivoit János, Gombás István, Farkas József, fö'dmivss, Bedő KáimáD, mint rendes tagok. Sipos Dezső, Weiner Dávid és Míszory Béla mint póttagok. Az ePő kerület választ 10 rendes és 3 póttagot. A választás reggel 9 órakor kezdődik és tart d. u. 4 óráig. A képviselőtestület alakuló közgyűlését f. évi május 2 án d. u. 4 órakor a városház tanácstermében tartja meg. Zalaegerszeg, 1913 április 21-éD. 1436. 1913. III. A hadsereg katonai nevelő és képző intézeteiben magyar honos ifjak, katonatiszti árvák s katonatiszti leányok részére fentartott helyekre pályázat hirdettetett. A pályázati feltételek a városházán a hivatalos órák alutt megtekinthetők, a honvédelmi minisz terium segédhivatali főigazgatójától pedig díjmentesen kérhetők. Zalaegerszeg, 1913. április 22 én. FÜLÖP, h. polgármester. Heti hirek Helyiek. gyűlés lesz május 13 án. A főispán ur a következő meghi\ót küldötte szét: Igen tisztelt állandó választmányi tag ur! A töivényhátósági bizottság f. évi május 13 án tartandó rendes közgyűlésén tárgyalandó 1912. házi pénztári számadás és a vármegyei összes alapok ugyanazon évi számadásai tárgyában a közgyűlés elé terjesztendő javaslat elkészítése végett az állandó választmíny ülése 1913. évi április 26 án, a közgyűlésen felveendő egyéb ügyek küzgyülési tárgyalásának előkészítése végett pedig 1913. évi május 3 áa déle'őtt 9 és fél órakor Zalaegerszegen, a vármegyeház termében fog megtartatni, mely ülésekre i. t. választmányi tag urat van szerencsém tisztelettel meghívni. Zalaegerszeg, 1913. évi április hó 18 án. Dr. Bálás Béla, főispán. GyüjtsüEk a Csány szoborral Madarász Lajos kir. s.-tanfelügyelő Zalaegerszeg . . 3 K — f. Mai gyűjtésünk 3K - f. Hozzáadva a múltkori (34434 K 61 í) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 34437 K 61 fill. A Csány szobor megkéssitése és felállítása körüli vita a szobrászművész és építész között befejeződött. Egyik multkori számunkban ismertettük a dolgot, hogy t. i. ' Kotál Henrik épitész ragaszkodott akoz, hogy a kivitelben részt vegyen, mert együtt pályáztak és terveztek. Most azonban hiteles irott okmányban kijelenti, hogy a pályázat és tervezés idejében külföldi uton volt s rájött, hogy a segédje sem vett részt a munkában: s igy minden további igényéről is lemond — Istók szobrásszal szemben is, a bizottsággal szemben is, mert az egészet maga Ltok szobrász csinálta egyedül. Ezt az üg>et intézte el a hétfőn tartott gyűlésén a bizottság véglegesen, melyen a szobrászművész is jelen volt s bemutatta az okmányokat, s igy az eddig végzett müépitészi tervezeti dolgokért járó dijat a szerződés szerint s az igényről való lemondás következtében Kotál épitész helyett magának Istók szobrásznak kellett kiadni, minthogy azokat ő végezte. A „Zaiaujsgyei Általános Tanítóegyesület Zalaegerszegi Járásköre'' 1913. évi 'rendes közgyűlését Zalaegerszegen, május 8-án csütörtökön háromnegyed Í0 órakor az állami elemi iskola központi épületében a következő sorrenddel fogja megtartani: 9 órakor szentmise; utána gyakorlati rajztanítás az V. leányosztályban: Tartja: Madarász Andorné zalaegerszegi áll. tanítónő. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki jelentés. 2. »A tanitó társadalmi helyzete « cz. tételről felolvas Békefi László zalakoppányi közs. igazgató tanitó. 3. »Miként és mennyire lehet tekintettel a népiskolának nevelő oktatói munkája a leányok élethivatására® cz. tételről értekezik May Magit zalalövői áll. tanítónő. 4. Az Eötvös-alapról értekeziK Tikk László zalaegerszegi áll. ig. tanitó. 5. A VKM. 58424 911. sz. rendelete értelmében tankönyvismertetést tart Szalay Sámuel zalaegerszegi áll. tanitó. 6. A számvizsgáló bizottság jelentése. 7. A jövö közgyűlés helyének, — esetleg az érteke?.ől<nek kijelölése. 8. Indítványok. a közgyűlésre a járáskor tagjait és az érdeklődő tanügybaratokat tisztelettel meghívom. A járáskörünk területén ujabban állást foglaló —s még eddig nem jelentkezett — kó.ségi tanítókat figyelmeztetem, hogy a községi tanítók az 1868. évi" XXXVIII. t.-cz. 147. § a értelioébeu a közkülönbeu sokkal lassabban mozognak. Annyi bizonyos, hogy legközvetlenebbül inditja meg a jobb öntudatot, da egyúttal legtávolabbra esik a tapasztalatitól. ... Szegényes és szűkölködő minden tudomány, és utja vég nélküli! De a filozófia elhagyja azt és átpártol a művészetekhez. Itt azzá lesz, mint a művészetek mind, gazdaggá és megelégedetté, íme a zenész, hogy űzi diadalmasan művészetét, a mely megelégedettség ő reá is árasztja! Marad-e itt még kétség és aggodalom? A maga módja szerint fejezi ki a világot és megfejt minden talányt. Itt nincsen másra való végnélküli vonat kozás, mely, miut a tudományban, mindent hiába valóvá tesz. Tovább nem kívánkozik az ember, minden megvan, czélt ért. Megelégedett teljes mértékben ez a művészet, és a világ meg van benne teljesen ismételve és kifejezve. Ő a legelső, a legkirályibb művészet. Azzá leDni, 3 mi a zene, minden művészet czélja . . . Nem tagadható, hogy más művészet nincsen oly közvetlenül a czélnál, nem oly egész minden egyes részében, nem oly örökké gazdag és teljesen megelégedett mint a zene. Azért is esik legtávolabbra tőlünk, siralmas állapotunktól bid nem vezet át hozzá és szenvedésünk, tevésüDkvevésünk örökké idegen előtte. Ugy jön és tűnik el, akár egy álom, s bennünket itt hagy siralmas állapotunkban. Fordította : Bog át i Adolf. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg rend. tan. város polgármesterétől. 4417. 1913. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a föld és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat terhek bevallására, a pénzügyminisztérium 3900. 913. szám alatt kibocsátott körrendelete értelmében f. évi április 1-től 31-ike közötti idő tűzetett ki. Felhívom az adófizető közönsége', hogy kik nek ingatlanaik jelzálog kölcsönnel megterhelve vannak, a város adóhivatalától beszerezhető nyomtatványon a fent jelzett határidő alatt a kiállított kamat teher bevallási ivet a városi adóhivatalnál annyival is inkább beadják, mivel ezen batáridő lejárta után csak az esetre fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy a késedelem elháríthatatlan akadály miatt történt. Zalaegerszeg, 1913. április 17 én. 4541. 1913. II. Zalaegerszeg igazoló választmánya az I. kerüfehér mellény s a nadrág is más, kivasalva, pedig tegnap micsoda gyűrött, vasalatlan nadrágban rogyadozott itt az udvaron! S a legfurcsább volt mindezekhez a biró urnák az az elszánt martir-arcza: ilyen az én pihenésem, igy föst az én hat heti szabadságom! Csak akkor enyhült meg az arczkifejzése, mikor a felesége megdicsérte: — Szeretem, ha adsz magadra, János, mikor egy finom fiatal hölgy van a háznál. Mikor elbúcsúztak a kirándulók, Mártony kutató szemmel vizsgálta a felesége és napa aiczát: csakugyan olyan magától értetődő dolognak tartják, hogy egy egész hosszú sétán ö gardírozza ezt a fiatal leányt? Da nem vett észre az arczukon semmi különöset. Gyönyörű idő volt. Az éjjel ugy hajnal felé, esett, a vizpára szürkesége eltűnt az ég kékjéről, teljes istennői mosolyával ragyogott a kék égbolt, fehérhasu fellegek úsztak el a fejük felett, melyek tejfehérre föstötték a szigligeti óböl gyönyörű tükrét is. A látókör alján pedig sajátos természeti jelenség látszott. Felbuzdult lelkességgel hivta föl Mártony a leány figyelmét: — Nézze Erzsi, az ég alkonyodik játszik jó kedvében. Köröskörül csupa selyemmel van kidrapériázva az ég alja. Nézze csak, ott egy lila selyemfátyol, amott egy rózsaszín selyemzászló, fölötte van kifeszítve a leggyönyörűbb opálszin drapéria. Fényes reggel! Igaz,hogy még esupafrissharmatminden.Nézze,hogy ékelődik beaz égbe a gyüröki domláncz gerinczén a fák terebélye s a lombozat meg a hegygerincz közölt micsoda tündöiő jókedvvel kandikál felénk hosszú szaggatott szallagban az ég 1 Nézze, valósággal ki vau csipkézve az ég és a föld, ahol érintkeznek. Erzsi csak bámult a sógora lelkesedésén. Milyen furcsa ember! De Mártony maga is nagyot bámult önmagán: nini, megint szép a vidék, »milyen szerencse, hogy az éjszaka az az üdítő eső esett U Lemosta, a vidék lomposságát, szürkeségét derekasan. Ugy látszik, ma jó napja lesz. Csak az nyugtalanította, hogy a leánnyal nem tud rendes beszélgetésbe elegyedni, mint a feleségével szokott; csak szökdécsel ez a fruska egyik tárgyról a másikra. Mikor az intézetről beszélt, s hogyan ingerkedtek ott a tisztelendő úrral, kit mindig mindjárt az óra elején arra vettek rá, hogy »meséljen«: egyszerre c^ak odafordult minden átmenet nélkül a sógorához: — Nem akart maga János sohase pap lenni? — Hogyan jutott ez eszébe, Erzsi. — Csak eszembe jutott, — mondta kurtán és közönyösen. — Maga nem lett volna jó pap, — tette hozzá egyszerre tréfás gonoszkodással. — Maga se lett volna jó apácza, — Miért, miért? — kérdezte a leány hevesen s megállt, megragadta Mártony kezét. — Addig nem eresztem tovább, mig ezt meg nem magyarázza. -— Csak ugy eszembe ötlött, Erzsi. — S mint akit nem érdekel tovább az egész ügy, nézett a domboldalrol a távolba, keresztül a vizén: — Nézze, ott van Fonyód. Mint egy kis pálczika, ide látszik a móló is. A leány méltatlankodva eresztette el a kezét. — Maga ugy bánik velem, mint a gyerekkel. — Menjünk haza. Én nem megyek el a Rózsakőre. (Folytatjuk.)