Magyar Paizs, 1913 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-03 / 14. szám
1913. április 3. MAGYAR PAÍZS 5 Április elsején a második évnegyedbe jutva kérjük az olvasókat, ujitsák meg az előfizetést — s az esetleges hátralékokat szíveskedjenek elküldeni. Megyeiek A badacsonyi aszú bort 1720 ban készítették először Zalamegyében, Szent-György hegyén, ahonnan különösen Poroszországba hordták nagy előszeretettel az erós, zamatos bort s igy került az aszú bor is először a boroszlói piaczra. Kezdetben nagyon kedvelték az édes, erős aszút, de később egyes tudós férfiak kimondották rá a szentencziát, hogy „hamis," égett czukorral édesített és más szerrel festett bor. A szeutgyörgyhegyiek egyszer csak azt vetlék észre, hogy a poroszok nem vásárolják boraikat. Hosszas kutatás után rájöttek az okra s ekkor Bél Mátyás, hires magyar tudós irt német nyelven egy értekezést, amelyben Lebizonyitotta, hogy a zalaiak aszú bora természetes ízű és SZÍDÜ s hogy ezt nem bor, hanem a szőlő kezelése folyamán nyeri. III. Károly uralkodásának utolsó évoiben immár teljes rehabilitácziót nyert a zalai aszú bor s újból hordták Boroszlóba és Poroszország más részébe is, s az akkori pénzszük világot tekintve pedig elég jó áron kelt el. Ősi álatok maradványa Zalában. A zalaegerszeg—zalalövői vasútépítésnél, Zalacséb határán — mint salomvárí tudósítónk írja — érdekes leletre bukkantak. Ásás közben ugyanis egy óriási állati koponya, gerincz és oldalborda került ki a földből. Találtak a munkások még ugyanott 12 nagy és 2 kis fogat is, melyeknek hossza 9 cm (gyökér nélkül), szélessége 3 ctn, súlya 100 gr. A lábak még nem kerültek elő, tán mélyebben vaunak. A munkások keze alatt többek között a koponya is elrcmbolódott, a vidék értelmisége közül legelőbb Kiss Márton salomvárí tanító jött rá az érdekes leletre s figyelmeztette a munkásokat, hogy lehetőleg ne romboljanak a felszínre kerülő érdekes dolgokban. Az előkerült dolgokat Kiss Márton beküldi Zalaegerszegre, Pásztor Imre tanárhoz, a Zalamegyei muzeumba. Zarka József zalaszentgróti káplánt áthelyezte a püspök Zalaszentbalázsra. A fö'dmüvelésügyi m. kir. miniszter Szigethy ÖJön tapolczai tanárt, lapszerkesztőt, a Tapolczavidéki Gazdakör titkárát a tapolczai járás I. körzetének gazdasági tudósítójává kinevezte. Agyonvert tanitó. Alsólendváról írják: Csuk Ferencz alsószölnöki gazdát megcsalta a felesége a községi tanítóval, Wallner Adolffal. Pénteken azzal távozott el az asszony, hogy a patakra megy ruháit mosni, de valójában találkája volt a tanítóval. Csuk az erdőben együtt érte őket, ami annyira kihozta sodrából, hogy a magával hozott baltával nekimeut. . . Lelőttek a csendőrlaktanyában. Húsvéthétfőn Mayer Rudolf honvédhuszárkáplár részegen tántorgott végig Keszthely főutcáján s nagy lármát csapott. Varga Ferencz csendörörsvezető csendre intette a lármis huszárt, mivel azonban ez a többszöri intelemnek se engedelmeskedett, másik csendörtársával a laktanyára kisérte a rakoncátlan huszárt. Alig értek a laktanya udvarába, Mayer kardot rántott és megtámadta Varga őrs vezetőt, aki busz lépésre hátrált. A felbőszült huszár nem hallgatott a csendőr kérlelésére, ugy, hogy ez, mikor helyzete már vtszedelmessé vált, lekapta válláról a fegyvert és rálőtt a huszárra. A golyó közvetlenül a huszár szive fölött a mellébe hatolt és átfúrta a tüdejét ugy, hogy életbenmaradásához kevés a remény. — A vizsgálat megindult. Távoliak Uj mértóhhitzlesitési díjszabás. A kereskedelmi miniszter újra szabályozta a mértékek és mérőeszközök hitelesítési módját és az ezért fizetendő dijakat. A hitelesítési kötelezettség tudvalevőleg kétévenkint ismétlődik. Eszerint kétféle hitelesítés van: az első és az időszakos hitelesítés, AZ uj rendelet szerint az időszakos hitelesítésért is ugyanazon dijak fizetendők, mint az első hitelesítés után. Százmillió adóhátralék. Az egész ország területén erősen érezteti hatását az elmúlt rossz gazdasági esztendő. Megnyilvánul ez különösen a pénzügyigazgatóságoknak a közigazgatási bizottságok elé terjesztett időszaki jelentéseiből. Ezekből a jelentésekből kitűnik, hogy a városok és vármegyék adóhátraléka az idén sokkal nagyobb, mint a mult év ugyanezen szakában volt. Csak i egy-egy városban 2—500.000 korona az adó- j Különfélék. hátralék, ugy, hogy az egész ország hátraléka százmillió koronánál többre tehető. Irodalom. Művészet. Egy nagy budapesti házban. Sebők Zsigmond és Benedek Elek népszerű képes gyermeklapjában Sebők Zsigmond most egy érdekes kis gyermekregényt kezd meg: Egy nagy budapesti házban czimen, mely humoros és megható jelenetek kapcsán fogja bemutatni a fővárosi gyermekek életét. A mac.kó történetek írója, Sebők Zsigmond, a ki oly népszerűvé lette Dörmögő Dömötör utazásait, most is fopja lapjában szerepeltetni hires maczkóját, de egy ideig kisebb történetekben, hogy nemsokára ismét útnak jnditsa nagyobb állatregényben. A márczius 30 diki számba irtak Feleki Sándor és Benedek bácsi szép verset, Szemere György elbeszélést, Sebők Zsigmond befejezi Dörmögő Dömötör utazását, Gyula bácsi az állatkert uj lakóiról mond el érdekes dolgokat. Elek nagyapó mesét, Zsiga bácsi mókája, Rákosi Viktor regényfolytatása, a szerkesztői üzenetek, a rejtvények egészítik ki a szám gazdag tartalmátt A Jó Pajtás t a Franklin társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a íJó Pajtás« kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem utcza 4. A „Vasárnapi Ujság« márczius 30 iki száma nagyszámú és igen szép aktuális képet közöl a görög királyi családról, a tattersalli áüatkiállitásról, az uj dunai személyhajókról, Héd^rvári Kont budai házától, a Skodra hajóról, mely miatt konfliktusunk volt Montenegróval, a virágkiállításról, stb Feltűnő szép képsorozatok Márton Ferencz székely rajzai, magyar czífr; szűrök képei (dr. Györffy István czikkével, a kőkorszakból való rajzok produkcziói. Szépirodalmi olvasmányok : Kvassay Ede regénye, Vargha Gyu'a műfordítása, Oláh Gábor és Rédei Tivadar versei, Mai'hénvi György novellája, egy érdekes franczia regény. Egyéb közlemények : Klapka tábornok j 1866 iki légiójáról s a rendes heti rovatok: I Irodalom és művészet, 1 sakkjáték stb. — A j »Vasáruapi Ujsáe« előfizetési ára negyedévre öt j korona, a „Világkrónikáival együtt hat korona, j Megrendelhető a »Vasárnapi Újság* kiadóhivata- j Iában (Budapest, IV, Egyetem u'cza 4. sz.). < Ugyanitt megrendelhető a »Képes Néplap*, a j legolcsóbb uiság a magyar nép számára, félévre két koron 40 fillér. 33 gyermek apja. Ahlbeck tengerparti városkában Jakik egy Englinszki uevü szegénv szabómester, akit most a kegyes sors, — második házasságában — a 33 ik utóddal áldott meg. Ennek a hire eljutott Vilmos császárhoz is, aki az állam polgárainak derék szaporitóját magához rendelte és három aranyat adott neki. A császár ajándékáról csakhamar tudomást szereztek a hitelezők is, akik a szegény szabót kegyetlenül megrohanták. A derék szabómester most nyilvánosan türelemre kéri hitelezőit, mert a még otthon táplálkozó 14 kis gyermeke nagyon hamar felemésztette a három császáraranyat. A Bíerk. lereSe Tárgysokaság miatt több czikknek a közlése jövő hétre mar&dt. Földmivelés Állattenyésztés, Akié a íö!d azá az ország! A legeltetés magkezdöse Ide s tova a jószágot kihajtják a legelőre. De csak arra a legelőre lehet a jószágot kihajtani, a melyet gondoztak. Mielőtt a fák ki nem lombosodtak, a jószágot a legelőre kihajtani nem szabad. Az a község, amely legelőjét gondozás nélkül hagyja, nagy mulasztást követ el. Meg kell járatni a legelöt fogas boronával. Meg kell tisztítani és pedig a közerő kirendelésével, minden nem oda való növénytől, a savanyu füvektől, a lósőskától, a szerb tövistől, a kutyatejtől. Aztán érett és porrá törött trágyával javítani kell a legelöt. U,abban több köíség műtrágyákkal is igyekezett a kózlegelöt javítani és nehogy azt higyjük, hogy ez a község a közvagyont prédálta. Ellenkezőleg! Ez a község a közvagyout gyarapította. Méltó minden dicséretre, mert ez azt bizonyítja, hogy a község tudatában van annak, hogy a közlegelő közkincs. A földmivelésügyi miniszter a községeket a legelöjavitásban készséggel ingyenes szaktanácsadással és anyagi segítséggel támogatja. Ezt is jó a községi elöljáróságoknak tudni. Magyarnyelv. ISTyel^T-éTooia. él a nemzet. Péteriül és Jánosról szól a levél. De nem jó igy: Péter és János ró!. A beszédben és írásban nem szabad túlságosan takarékoskodnunk. Mert értelmetlen lesz a beszédünk, s ha néha nem értelmetlen is, da dísztelen. A Magyar Tudományos Akadémia adja ki egyebek mellett a Magyar Történelmi Emlékeket is. Ennek első osztálya: Okmánytárak. Szerkeszti Dr. Thallóczy Lajos és Horváth Sándor. Egy szlavóniai régi okmánynak a közlésével kapcsolatban következőképen írnak a szerkesztők: ,»Chupor Péter, szlavón bán átírja Miklós és Werss Péter ispánok, meg Jáká választott birónak Dubiczán 1413. nov. 13-án kelt levelét.n (Hílyesebben : levelöket. De most nem erről van szó). A helyett, hogy igy mondanák: » . . . Miklós és Weres Péter ispánoknak mely Jákó választott bíi'óM«& . . . levelöket.« Egyszerűbb példákkal megvilágítva : Nem szükséges igy mondanunk: kapa keröló T kasza kerülő; hanem takarékoskodhatunk igy: kapa kasza kerülő. Takarékoskodhatunk evvel is: Apám, anyám levele. (Nem szükséges: apám levele, anyám levele.) Takarékoskodhatunk evvel is: Apám, anyám után maradt vagyon. (Nem szükséges: apám után, anyám után maradt vagyon.) De igy nem mondhatjuk: Apám, anyámról maradt vagyon. Sem azt nem, hogy apja, anyüt elvitte a halál. A különálló sóval, névutóval takarékoskodhatunk, rá lehet az előbbi szóra vonatkoztatni, — de a raggal nem. Miféle beszéd volna ez:
