Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-01 / 31. szám

4 MAGYAR P A I Z S 1912. augusztus 1. Antójáratol Keszthely—Hévíz—Pacsa— Zalaegerszeg között! A mult napokban Keszthelyen időztem. Mond­hatom, hogy alig tudtam bámulatomból felocsúdni, látva azt a nagy idegenforgalmat, mely egész nagyvárosias színezetet kölcsönzött e kedves fürdőhelynek. Idegenforgalmi szempontból a köz­lekedés akadálytalan lebonyolítása egyedül az autóvállalat fóérdeme Keszthelyen. Hallottam hangokat, hogy a keszthely—hévízi vajúdó villamos vasút ügye is mindinkább hát­térbe szorul, mert e forgalmat mesésen bonyolítja le az autóvállalat. Álljunk meg e pontnál. Keszthely már évek óta harczol azért, hogy a hévízi villamos vasút kiépüljön, de ugy látszik eredménytelenül, mert az csak késik-múlik. Zalavármegye törvényhatósága a megye terü­letén építendő vasutak közül első sorban is csak a Keszthely—Hévíz— Pacsa—Za'aegerszeg közti vonal kiépítését támogatja, mert ez a megyének, Keszthely és Zalaegerszeg városoknak elsőrendű érdeke, Pacsának pedig életkérdése, hogy év­százados visszamaradottságából a modern kor színvonalára emelkedhessék és elfoglalhassa azt a helyet, mit egy járási székhelynek elfog­lalnia kell. Az év tavaszán — a fóispánjárás idején — oly erős volt a vasút megvalósításának reménye, hogy még Nagykanizsa is szükségesnek látta az időt akczióba lépni e terv meghiúsítása érde­kében. Fájdalom, e vasúti vonal kiépítését elvetette a kormány, pedig ugyancsak előkelő támogatói voltak. A közlekedési mizériák csak maradnak ós mi továbbra is az elszigeteltség kátyujábau fulladozunk. Zalaegerszeget Keszthelytói közlekedési szem­pontból egy egész világ választja el. Egy teljes nap kell vasúton utazni, mig czélt érünk. Kocsin 50 km. távolságra van, mely utért 20—25 koronát kell fizetni. Pacsa 22 km.-re van Keszt­hely lói s csak kocsin lehet megközelíteni 9—12 kemény korona árán s hozzá még könyörögni kell, mert itt az iparengedély nélküli bérkocsis az ur. Ezek előrebocsátása után volna az automobil­vállalat vezetőségéhez egy ajánlatom ; az t. í., hogy próbálja meg Keszthelytől Hévíz—Pacsán keresztül, Zalaegerszegig társas automobil-járatot létesíteni bizonyos meghatározott menetrenddel. Meg vagyok győződve, hogy e vállalkozása kifizetné magát s emellett megszabadítaná a Zalaegerszeg és Pacsa vidékéről Hévízre és a Bala'onra járókat a mostaui ázsiai módszerű köz­lekedés kellemetlenségeitől is. (K. H.) Landi Ferencz. Hangulatok. A magyar nemzet Isten segítségével megért ezen a földön ezer évet. Hogy a második ezer évet megéri-e? az kétséges, kétségesnek tartom pedig azért, mert a magyar nemzet sem egye­temlegesen, sem egyénileg nem biztosítja azt az életerőt, melyből egy ezredévi küzdelem diadala kisarjadzék. Nézzük csak a magyar embert. A magyar korántsem oly kifogástalan, dioséretre méltó népfaj ám, mint aminőnek azt az iskolában a tanítók tanítják. Lelkes igyekezetü tanítóink olyan jö tulajdonokkal bírónak tanítják nemzetünket, aminőkkel szeretnék, ha birna. Végig mész egy árosban éjjel, jobbról-balról a kávéházak, ezigány­muzsikák, éjjeli mulatók zaja hallatszik. Rang és nemi különbség nélkül dorbézol, éjszakázik a magyar. Ez a mohó vágygyal átélt éjjeli élet el­sorvasztja az idegeket, az egészséget, kiüríti az erszényt. Mit ér annak a kereskedőnek, iparos nak a munkája, ha az éjszakát átmulatja. Ha egyszer-kétszer történnék ez a fennmaradás, nem lehetne kifogásolni. De mikor a 11 —12 órai időt a lefekvésre még korainak nevezik, az már jellemzi a szellemet, mely úrrá lett fölöttünk. Gyengül, satnyul a munkaerő, ugyanígy jár az életerő is, mit a szülőtől örököl a gyermek. Leánynevelésünk csapnivaló. A mai leányok tanulnak a világon mindent, csak háztartást nem. Ha tanulnak, azt is csak könyvből. Tanulnak festeni, rajzolni, kézimunkázni ; nyelveket is kezdenek tanulni, de sohasem fejezik be a t-nu­^ást. Hiányos idegennyelv-tudásuknak tudható be, ogy kérkednek minden alkalommal német, franczia, angol nyelvtudásukkal s az idegen ki­fejezéseket magyarra átültetve oly botrányos ki­fejezésekkel rontják nyelvünket, hogy a magyar nyelv szellemét már-már életveszedelemmel fenyegetik. Azt a drága öltözködést a hozomáuv sinyli meg. Hivataluokaink eladósodnak a nagy divathóbort miatt, iparosaink, kereskedőink vagy megbuknak, vagy alig hogy tengetik életüket. Az asszonyok flanczolnak, a férfiak kártyáznak 1 Testileg, vagyonilag romlik a magyar! Az ősi kúriákba idegenek ülnek be ! Hova jutunk ? ! Az európai politikának két erős népfaj moz­gatja kerekeit. 140 milliónyi szláv és 110 millió germán. Az előbbi kimondhatatlan fanatikus, óriási nyerseró tulajdonosa; az utóbbi szívós, kulturált, agilis faj. E kettő farkasszemet néz egymással. Ha valamikor e két faj egymás ellen megy, mindkettő keresztül gázol rajtunk kímélet­lenül. Gondoljátok, hogy 250 milliónyi erős, ha­talmas nép zivataros forgatagában a 10 milliónyi degenerált magyarság megállja a helyét ? — Nem. Á pezsgő, a czigánymuzsika, a kártya, a sze­retkezés meggyengítette a magyar faj testi erejét. Az egyenetlenség lerontotta politikai súlyúnkat. És a magyar ezt nem látja be. A politikában egymást vádoljuk, akadályozzuk a munkában, a magánéletben mulatunk és kártyázunk. —rra. Alakok. 1. Vasúton. A mogorva. Felülök a vasútra s benyitok a III. ! oszt. fülkébe. Ottjül egy ur magában és fejérnadrág­ban. Franczia előkelőséggel szólok : Pardonn ! Nem szól semmit. III. osztályban szokásos népiesség­| gel üdvözlöm: Jó napot kívánok! Nem szól l semmit. A helyett felkél s bezárja az ajtót, hihe­tőleg, nehogy még valaki be találjon nyitni! Két óráig utaztunk együtt, egyet sem szólva. Ő olvasta a Napot, én e betűkkel megrajzoltam a képét. Távozáskor nem köszöntem, de gondoltam magamban: Bujj . . . Melyik a nagyobb paraszt? Én, vagy ö? A csácsogó. Megint csak a III. osztályba lépek. Asszonyok vannak benn. Jó napot! — Alászol­gája, Tessék ide, van itt hely né! Kellemes utazás. Tyhű be forróság van! Hova tetszik utazni? Mikor ült fel? Hány órai vonattal jön? Milyen összeköttetés? Hány órakor ér oda? Milyen lusták ezek a kalauzok! Nős? Nőtlen? Micsoda ágon van ? Nem faág, hanem foglalkozási ág! Hány gyermeke van ? Mekkora a nagyobbik? Hát a legkisebbik tud már beszélni? Járni is? Melyik iskolába jár a többi, ovodába nem is ér­demes adni . . . Hhü! egy kis eső nem ártana. Istenem! hogy elsárgult a kukoricza ... az embernek annyi gondja van; el kell pusztulni ebben a nagy drágaságban ... s a forróság­bm stb. — Na! Isten áldja meg . . . Hivatalon rovat. i \ Zalaegerszeg r. t. város polgármesterétől. \ 7350. 1912. * Hirdetmény. i Az 1894: XII. tcz. 42. §-a alapján közhírré I teszem, hogy Zalaegerszeg r. t. város tulajdonát képező »Libagyep a réteken a Jákum utcza végé­től a kaszaházai fürdőház (fasor) továbbá ugyan­azon utcza végétől a kaszaházi második fabidhoz és ezen hidtöltéséről a kaszaházi fürdőhöz vezető gyalogutak kivétele nélkül, minden egyéb, tehát a beltelkekröl jogtalanul vert gyalogutak haszná­lata tilos. Ezen tilalmat megszegők ellen az 1894: XII. tcz. 95. §. f) pontja alapján a kihágási eljárás fog folyamatba tétetni. Zalaegerszeg, 1912 julius 25. FÜLÖP, h. polgármester. Heti hirek Helyiek. Suszter Oszkár tanár ezelőtt egy évvel a pozsonyi föreáliskolába ment át, most azonban kívánságára visszahelyezte a miniszter ur a zala­egerszegi főgimnáziumba. Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N 50 t. | Mai gyűjtésünk összesen . , . . K 50 f. Hozzáadva a múltkori (31751 K 20 í) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 31751 K 70 fill. Grész Elzáról a Budapesten megjelenő Zene­lap a következő elismerő czikket írja : Grész Elza kitűnő hírnévnek örvendő zongoramesternö Zala­egerszegen, junius 23-án rendezte tanítványaival évzáró vizsgálati hangversenyét. Tanítványainak szép és szabatos előadásait igen sokan hallgatták, a kik érdeklődéssel viseltettek tudásuk és elő­menetelük iránt. A változatosan összeállított műsorból kivehető volt már, hogy Grész Elza ismeri a zeneirodalmi termékeket, főleg pedig azokat, melyek a tanulók fokozatos előbbre hala­dásához szükségesek és örömmel tapasztalhattuk, hogy az előadott etűdök és előadási darabok nemcsak a közismert régiekből voltak választva, hanem a legújabb zenemüvek termékeiből is sok szépet mutatott be. A növendékeken meg­látszott, hogy a mesternő sok tudással rendel­kezik és hogy lelkiismeretes odaadással és hivatásszerűen, szeretettel foglalkozik tanítványai­val. A viz gálati hangversenyén megjelent szép­számú közönség valósággal rajongással ünnepelte a derék zenemesternót. Jászapáti Kaszás Lajos főváiosi nagy vendég­lősről, zalaegerszegi születésű barátunkról több­ször irtunk már dicséretes dolgokat, most is egy szerencsés fordulatáról adunk hirt. A Rákóczi­utczai nagy vendéglőjét előnyösen eladta 180 ezer koronáért, s nemsokára szintén saját házá­ban fogja megnyitni a vendéglót Budapesten. A zalaegerszegi mozit főképen szombaton és vasárnap igen nagy közönség látogatja. Rémületes vihar volt péntekeu virradóra haj­nalban Zalaegerszeg környékén. Az emberek föl­riadtak hajnali álmukból s várták, mikor csap rájok a villám. Félóráig megszakítás nélkül tar­tott a dörgés sistergő zúgással s közbe közbe egy egy élesen csattanó ütéssel. A Jánkahegyen a Laidl László épületébe csapott a villám s azt elégette ; a városban Fendrik József számvevő házában a villanykészü'ékbe csapolt; a házbeliek égési sebeket kaptak, de szerencsére a kelet kezhető nagyobb veszedelmet idején elfojtották. A csigányokat, tudnillik a dologtalan czigányo­kat azért teremtette az isten, hogy a magyar államtól követeljenek humanitást, jogot, egyenlő­séget s több effélét, ők pedig semmiféle teherben nem vesznek részt. Nem fölséges állapot é ez ? Csak a királyok vetekedhetnek velők. Csudálom is, hogy nem követelik tőlünk a tizedet, hogy hódolatunk jeléü' hordjuk elíbök a tyúkot, kalácsot stb. Azonban ezt elviszik ők. Százezrekre megy az a költség, amit az állam kiad érdekök ben, védelmökre — pl. az esküdtszékeken. Ök pedig lopnak, rabolnak és ölnek erdőn mezőn. A Zalaegerszeg és Egervár közötti erdőben állandó tanyája van a sátoros czigányoknak, — a napok­ban megtámadták a csendőrt, bizony, ha lehetett volna, megölték volna, de a csendőr lelőtte egyiket, meg is halt a czigány, el is temették. A csendőrnek nagy felszerelésekkel kell majd védekezni az esküdtszéken. A kath. legényegyesületnek julius 21 én meg­tartott nyári tánczmulatságán felülfizetni szívesek voltak : Legáth Kálmán, Ekler Sándor 5—5 K, Kántor Pálné 4 K, Horváth Imre 2 60 K, Kelner Bezső, Tivolt Gyula, Tivolt János, Fülöp János, Kummer Gyula, Strenki, Láng Náudor, Hegyi József, Lázár József 2—2 K, Prukker Erzsike, Gergácz, T. F. 160 -160 K, Havas Kristóf, Zsovár János, Pers Márton, Lang Ferencz, Fáug­ler Gyula, Farkas Lajos, Kavasov János, Kucsera Antal, Maróthi István, Kucsera István, özv. Simonits Mihályné, Lukács Istvánné 1 — 1 K, Németh Erzsike, Lendvai László, Kis Gergely, Szekeres család, Farkas N. 60—60 f, Szenecsár Antal 50 f, összesen 55 K 90 f. A jó szivü adakozók fogadják a kath. legényegyesület hálás | köszönetét. i A heti vásárok s a napivásárok. Panaszol­í nak a zalaegerszegi gazdasszonyok, ujabban a | Beizsenyi utczából kaptunk méltó és megfigyelni ' való panaszt, hogy szabályellenesen megy a i vásárlás, és épen e miatt mód nélkül nő a drága­ság. Ugy tudjuk, hogy van valami városi sza­bályrendelet, hogy a kofák a napnak bizonyos időszakáig nem vásárolhatnak a vidékiektől s épen ugy nem szabad más egyeseknek sem, hogy a falusiak elé rohanjanak már az utczákon

Next

/
Oldalképek
Tartalom