Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-31 / 44. szám

1912. deczember 19. M AGYAR P A I Z S 347 buzdítja a városokat, hogy igyekezzenek minél több közhasznú és haszonhajtó vállalatot létesíteni. Itt. a múltkor föl jajdult valaki, a mikor arról volt szó, hogy fölemelik a villany átalány árait. Az az illető, ugylátszik csak magánhasznu villanyt szeret. Felsorol Preszly több várost, mint a melyeknek vállalataik és községi takarékpénztáraik révén, tekintélyes évi jövödelmük van. Az egerszégi községi takarékpénztárt ugyan husz-harmiDez évre elhegedülte szent Dávid, mert az ujabban alakult takarékpénztárral együtt, annyi a pénzintézet kis városunkban, hogy képtelenség volna mellettük, a különben is nehézkes, megkötött kezű községi takaréknak reuzálni. A gazdasági viszonyok is olyanok és előreláthatólag sok ideig olyanok is maradnak, hogy minden intézet örül, ha állományát megtudja tartani. Preszly különösen kiemeli, hogy a polgárság tekerviselö képessége legyen mindig a barometerje annak, hogy mit^lehet, meddig szabad menni a haladás terén! 0 is azt mondja, hogy a hurt túlfeszíteni nem szabad. A városok veze ói előtt tehát sohasem szabad csak annak a kérdésnek dominálni, hogy: van-e rá fedezel ? Hanem, hogy feltétlenül, igazán szükség van-e erre vagy arra a kiadásra ? Mert abba még egy város sem sántult bele, ha az előirányzott fedezet megmaradott a következő évre ! E tekintetben igen szép, hálára kötelező emlékeket hagyott hátrt, néhai Botfy Lajos, Zalaegerszeg egykori polgármestere. Én is azt mondom, igyekezzenek a városok hasznothajtó, s a város mint erkölcsi testület, tekintélyével össze egyeztethető vállalatokat is fentartani. Ehez azonban az szükséges, hogy legyen a város intézői között legalább valaki, a ki az ilyen vállalatoknak kereskedelmi alapismeretével tisztában van. Egy polgármestertől sem kívánhatjuk azt, hogy ő jó polgármester, közigazgatási szaktekintély, okos, jó, rokonszenves szónok is legyen, de meg ezek mellett értsen a harangöntéshez is. Ha akad ilyen, annál jobb. De ha valamely vállalat kereskedelmi alapelveivel nincsenek tisztában, akkor hasznosabb a semmi, mint a vállalat. Akkor a vállalat nyűg, a mely lehet nagyon egyesekre nézve hasznos, de a nagy közönség zsebének a rovására. Egy vállalat vagy valamely megindítandó üzem elkezdésénél sohasem szabad túlságos optimistának lenni. Mert az a papir nagyon türelmes; a számok kényünk kedvünk szerint engedik magukat csoportosítani. Még most is mosolyognom kell, hogy a mikor a jéggyár építésének terve felmerült, s erről egy ige n okos városi úrral beszélgettem, aki azon ellenvetésemre, hogy nem fogunk e erre is ráfizetni ? egy kávéházi márványasztalt félig tele irt és napnál világosabban kimutatta a bekövetkező nagy hasznot. Meit, annyit gyártunk naponta; ennyi meg annyit, ilyen árban adunk el; Jön egy gyenge tél, hogy nem lesz fagy, tehát nem lesz jég. Korán beáll a meleg tavasz; későig húzódik a meleg nyár ! stb. A lovak zab helyett, jeget esznek és punktum, porzót rá, öt év alatt kifizeti magát a gyár ! A valóság pedig az, hogy itt is deficzittel működünk. Persze a jéggyárnak a közegészségi fontosságát elvitatni nem lehet. Maga a gondolat igen szép, s a gyár igen szükséges volt; azonban a jégszekrényeket csak olyan átalány összegben szabadna megtöltve tartani, hogy jusson is, maradjon is. Igy vagyunk a szemét kihordással is! A mikor a szemét kihordás ügye tárgyaltatott, többen ellene voltunk annak, hogy az kötelezővé tétessék, mert vannak többen, a kik fogattal rendelkeznek, azok azt maguk is ki tudják hordatni; Vannak még többen, a kiknek a szemét értékes trágya, azt összekeverik a meglevő ló, marha vagy disznótrágyával és felhasználják a kertben vagy szántóföldjükön. A marha trágya amoniák tartalma leköti a szemétben előforduló betegség csirákat is. Ha pedig valaki összegyűlni engedi a közegészségre veszélyes szemetet, ám ott a törvény, olt a rendőrség. Ha nem igy volna, hogy a trágya leköti a káros anyagokat, akkor a falukban, majorokban, nem lehetne egy élő embert sem találni. A vita vége az lett, hogy kimondották, hogy a szeméthordást a város végzi, évi 4-z&ge •. négy koronért. Egyébként a várossal való kötelező kihordatás, elejtetett. Már most kérdek én bárkit a világon, kérdim, lehetséges-e az, hogy egy házból, — még ha abban csak egy lakó volna is, — évi négyszáz fillérért háromszázhatvanöt napon át kihordhassák a szemetet ? Mert hiszen mondanom sem kell, hogy itt nemcsak a szoba szemétről van szo, hanem egy háztartásban előforduló minden hulladékról ; szemétről, hamuról, sallakról. csontról, fürész porról stb. stb. Hát, bocsánatot kérek, a ki egy ilyen munkáért évi négy korona dijat állapit meg, lehet annak az ügy üzleti részéről fogalma ? Ma a fuvarosok egy szekérke szemét kihordásáért 1 K 50 fillért kérnek. Nincs olyan ház, a hol egy hónap alatt egy, — de ha több lakó van, több szekér szemét, össze ne gyűlne. A nóta vége tehát ismét odalyukad ki, hogy azért, mert száz háztói elhordatjuk a szemetet, ráfizetünk a mulatságra néhány ezer koronát! Mert jól értsük meg, nem az ellen van kifogás, hogy olcsón adjuk a jeget, olcsón fuvarozunk, hanem, hogy rá ne fizessünk. Erre ugyanazt lehetne felelni: igen ám, hát annak a sanitárís, a közegészségi haszna, nem ér meg néhány ezer koronát? No, erről aztán már igazán érdemes beszélni. Aki még nem látott modern szemétkihordást az jöjjön el Égerszegre, itt tanulhat. Igazán csudálom, hogy ugy a régi, mint a jelenlegi rendőrhatóság feje tűri ezt a botrányos állapotot! Reggel 4—5—6 órakor kitesznek a ház elé az u'czára, egy kisztlit, egy kosarat egy kalapskatulyát, egy kiérdemült sajtárt tele szemettel, hulladékkal, malacz köröm, ludnvakkal, rothadt paradicsom, szagos káposzta és száz efféle hulladékkal. Hat-hét órakor megy oda az én, te, ö kutyája és alaposan szétszórják az edények tartalmát. Marakodnak, veszekednek a hulladékon. Sokszor ötven lépésre czipelik a csirke belet. Végre a kutyák is megunják a mulatságot és a szegény szemét, csak pislog, csak várja az ö megszabaditóját, a városi szemetes kocsist. Végra ugy kilencz óra tájt ez is megjön s a szegény kocsis kénytelen a szétszórt szemetet összeszedni és kocsijára felönteni. Tudok azonban eseteket, a mikor a ház elé kirakott szemét csak másnapon lett onnan eltakarítva. A mikor aztán egy kis szél fuj, akkor csak a szemét súlyosabb része kerül a kocsira, mert kocsira öntésnél a könnyebb része, a bacilussal telt poralaku része, röpül vígan tovább, uj tanyát keresni. Legközelebb leszek bátor a villanygyárról is megírni egyet-mást; most befejezésül a Zalamegye mai vezörczikk írójának csak annyit, hogy a mikor ő negyvenötezer korona államsegélyről beszél, akkor nemcsak másokat, hanem önmagát is ámilja. Nekünk a törvény szerint megjár 21500 korona. A többi mind csak föltevésen, reménykedésen alapszik. íme, megint egy nagyadag optimismus! Ha az illető évi negyvenötezer korona államsegélyt biztosit, akkor agyonüljük még azt is, aki visszafejlődésről beszélni mer ! Hiszen e körül a kérdés körül forgott az egész minrpí cikkem. Mi semmire sem mondtuk azt, hogy nem akarjuk ; hanem, hogy nem bírjuk: Tivolt János. Zalavármegyei Muzeum és Könyvtár. Az ujabb ajándékok. (150. közlemény.) Különböző fa, fé.n és kőtárgyakat hoztak : Fiebiger F., Déván I.. Kovács I., Schmidt L., Miklós S., Neumann B., Nagy J., Litványi S. gimn. tan. Könyvet adott : Farkas S. és Litványi G. gimn. tan. Pásztor Imre. Heti hirek Helyiek. Miniszter vendége volt ma városunknak, még pedig városunkra nézve előnyös ügyben, — ha ugyan sikerül. Báró Hazai Samu honvédelmi miniszter érkezett tegnap este egész csendben, inkognito, Báró Klobucsár Vilmos tábornok' honvéd főfelügyelő. Nyéky vezérkari százados és Pálfy őrnagy kíséretében. Ma reggel pedig Dr. Bálás Béla főispánnak és Dr. Korbai Károly polgármesternek a kalauzolása mellett kiment az előkelő társaság szemlét tartani az építendő kaszárnya helyén s a remélendő uj dandárparancsnokságnak lakás és irodahelyét, hogy szintén megtekintsék. Erre nézve az a /élemény, hogy vagy megveszik a Báró Solymossy Ödön házát, vagy a Bogyay Elemér házát, mely utóbbi helyre építeni kell. Tehát lesz uj lovassági kaszárnyánk s valószínűleg lesz dandárparancsnokságunk is. ' Gyüjtsünk a Csány ssoborra! Landi Ferencz kántortanító tanítványainak gyűjtése egymás közt Pacsa .... <5 K 50 f. Kócza János indítványára egy disznó-vacsorán Z.-egerszeg 1 K 60 f. Mai gyűjtésünk 10 K 10 f. Hozzáadva a múltkori (32765 K 04 í) ősszeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 32775 £ 14 fill. Kitöntettek két érdemes orvost Zalaegerszegen. Dr. Bálás Béla főispán kinevezte Dr. Gráner Adolf és Dr. Halász Miksa orvosokat várm. tiszteletbeli főorvosoknak. Mindkét orvos nemcsak a városban, de megyeszerte ismeretes. Kiváló képzettségök mellett a közöuséggel való érintkezésük, s hivatásos eljárásuknál a bánásmódjuk olyan, hogy mindezekért a közönség a legnagyobb tisztelettel, ragaszkodással és rokonszenvvel veszi körül. Dr. Gráner kórházi igazgató-főorvos, Dr. Halász pedig járási orvos s a főgimnáziumban a felsőbb osztálynak egészségügyi tanára. A földmivelésügyi miniszter Lengyel András ok!, állatorvost állatorvosgyakornokká nevezte ki s szolgálatra Zalaegerszegre rendelte. Küldöttségek a főispán előtt. Igazat kell adni a zalaszentgrótiaknak, akik méltán boszankodhatnak azon, hogy az ők közigazgatási járásuk három járásbiiósághoz tartozik: a sümegihez, keszthelyihez és a zalaegerszegihez. Ezért azt óhajtják ós sürgetik, hogy tegyenek járásbíróságot Zalszentgrótra. Küldöttség járt ez ügyben Dr. Bálás Béla főispánnál, aki meg is ígérte jóakaratú támogatását. — A másik küldöttség Bonczodföldról jött Kelemen János birtokos vezetésével s arra kérték a főispánt, támogassa azt a kívánságukat, hogy a zalaegerszeg—zalalövő vasútnak Bonczodföldön is legyen állomása. És van igazuk, mert ott útkeresztezés is van. Ott szeli az országutat a forgalmas körmendi ut. Református isteni tiszteletet tart november 3-án (vasárnap) délelőtt féltizenegy órakor Fejes Gábor barabásszegi lelkész. Úrvacsora osztás is lesz. Esküdtszék. (Folytatás). Ötödik nap, péntek. Németh (Kaczor) Lajos csehibeli lakós is gyújtogató. Bazsiban gyújtott tel két gazdát. Beszámithatatlannak tartották, de az orvosi tanács | beszámithatónak mondja, s Batin Dezső ügyvédjelölt védelmi beszédének meghallgatása után elitélték tiz évi fegyházra. Szombat. Padár községben vagyoni örökösö: désben czivódtak, pörlekedtek az atyafiak. Aczél Jánosnét meglőtték s aki vádolva volt a lövés bűntettével, Dr. Grünwald Samu védőbeszéde után fölmentték, mert kiderült, hogy a fia követte el a bünt. Csajághy ügyész azonnal letartóztatta a fiut. i Hétfőn a hetedik bűnügyet tárgyalták. Badacsonytomajban a Grosz korcsmájában ivott Németh István legény s leszúrt egy embert, egy szegény vándorköszörűst, Sárközi Nándort. A törvényszéken ült Horváth Sándor elnök, Skóday Aurél, Sípos József bírák, Kovács Lajos jegyző. Közvádló Csajághy Károly; védő Dr. Búzás Dezső tapolczai ügyvéd. Az esküdtek bűnösnek mondták ki Németh Istvánt s a törvényszék elitélte nyolez évi fegyházra. Kedd. A nyolezadik ügy Zalaegerszegen játszódott le a nyáron. Mileji Gyula itju ember, rendőr is volt, de mikor ivott, koezodott a feleségivei. Egyszer fegyvert emelt ellene s többször rálőtt. a" szegény asszonyból több golyót kiszedtek, de nem mind, azonban két hónap múlva meggyógyult. Az esküdtek bűnösnek találták s a törvényszék hét évi fegyházra itólte Milejit. Elnökölt Dr. Fritz József, szavazóbirák : Szalay László, Dr. Tüskés Dezső; jegyző: Csesznák Elemér; Közvádló Csajághy Károly és védő Dr. Weisz Endre ügyvéd.