Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-12 / 37. szám

1912. szeptember 12. MAGYAR PAIZS közgyűlés alkalmával panaszolja egyik előkelő bizottsági tag, hogy pár perczes látogatást kellett tennie Dr. Ruzsicska kir. tanfelügyelőnél. Beül az 1. számú „fiaksrbe". Két perczes az ut; ott ült talán 1U órát, de semmi esetre sem egy egész órát. S négy koronát fizettetett vele a bérkocsis. — Hát ez bizony nem is járja. Ugy tudjuk, van rendes díjszabása ennek. Ettől nem szabad eltérni. A hatóságok figyelmét erre tel kell hivnunk. Istók János szobrász művész szombaton városunkba jön a Csány szobor helyének pontos megállapítására. Megyeiek Zalamegyébeu a népasedési mozgalom április julius időszakában a. következő volt: Az alsóiecdvai járásban szül. 533, elh. 386, szaporodás 147. Balatonfüredi járásban szül. 85. elh. 88, apadás 3. Csáktornyái járásban szül. 588, elhalt 340, szap. 248, Keszthelyi járásban szül. 232, elh. ? I", szap. 44. Letenyei járásban szül. 400, eih. 250, szap. 150. Nagykanizsai járásban ^zü!. 342, elh. 261, szap. 8] Novai járásban szül. 243, elh. 145, szap. 98. Paesai járásban szül. 295, elh. 171, szap. 124, Perlaki járásban szül. 615, elh. 415, szap. 200. Sümegi járásban szül. 278, elh. 288, szap'. 80. Tapolczai járásban szül. 437, eh. 289, sz. 148. Zalaegerszegi járásban szül. 402, elh. 335, szap. 167. Zalaszentgróti járásban szút 228, elh. 132, szap. 97. Zalaegerszeg r. t. vórásban szül. 77, elh. 88, apadás 11. Nagykanizsa r. t. városban szül. 247, elh. 244, szap. 3. Összesen szül. 5017, elh. 3474, szap. 1673, apadás 14. Tanitóválasztás. Bagonyán a lemondás folytán megüresedett osztálytanítói állásra ; mult héten ejtették meg a választást. Megválasztották Biczó János oki. tanitót, a csáktornyai tanítóképző inté'.et. most végzett növendékét. Bagonyán egy tanítónői állás is üresedésben van, ezt pedig a közeli napokban fogják cetölteni. A Darnay muzeumot el akarják vinni Sümegről, még pedig Keszthelyre, hogy ott a Balaloni muzeummal egyesítsék. Nem tudjuk, hogy komoly szándék é ez, vagy ijesztegetés Sümeggel szemben; Sümeget mindenesetre érzékenyen érioti már ez a hir is. Csatornázás és vízvezeték Hévízen. Árvay Laios alispán folyó hó 3-án, Hévizén, Thassy Gábor vm. főorvos, Takách Imre főszolgabíró, fürdőbiztos és Dr. Haony Ödön fürdőorvos résztvevése mellett Hévíz-fürdő közegészségi és köztisztasági viszonyainak rendezése czéljából helyszíni tárgyalást tartott. Ez alkalommal, — mint értesültünk — Reischl Venczel fürdőbérlő ígéretet tett arra, hogy Héviz gyógyfürdőt csatornázni fogj.*

1 s az összes épületeket vízvezetékkel látja el. Héviz gyógyfürdő tehát ismét egy nagy lépéssel közeledik abba a körbe, amelyben a „modern" fürdők foglalnak helyet. — Vájjon mikor fogja tanulmányozni az alispán ur a Zala egerszegi viszonyokat? Zalától kezdve a Feketetengerig s onnét vissza járhatunk ezután kényelmesen, olcsó tengeri utoü, ha még szebb valóra válik az a szép álom, hogy a Balatont összekötik a Dunával a Sió-csatorna megépítésével. Erről hoznak most hirt a hírlapok, hogy Gróf Serényi Béla minister ur foglalkozik a tervvel és tanulmányozza a kérdést. Elégett Szentgyörgyvár község a mult kedden éjjel a rettentő szélviharban. Ez a /irágzó község Zalaapáti közelében van, szorgalmas és jómodu magyar lakosságával. Az okot valamely eldobott czigarettavégnek tulajdonítják. Este 9 órakor gyúlt ki egy pajta, reggelig leégett 60 ház összes melléképületeivel, takarmányával, állattal. A rémület borzasztó volt, a kár tengernyi. A négy év előtti pölöskei tüz volt, még ehhez hasonló. Tanügyi baj, újra meg újra. Nincs ennek -vége. És hogyan van az, hogy legtöbbször arról a nyomorult garasról van szó ? A tanitói világban. Ahol inkább a lelki dolgokkal kellene foglalkozni. A tanítónak a megélhetéssel kell küzdeni, a megélhetésért kell veszekedni, verekedni. Hát hogyan foglalkozhatik akkor nyugodtan, a szellemi és erkölcsi kérdésekkel, amelyek tő teendői. Most Hegedűs Elekről van szó, aki tavaly Zalaszentlőrinczen volt tanitó. Ott kellett hagynia a községet a sok hercze hurcza miatt. Tudjuk mi, hogy lehet ok a felsőbbek haragjára, mert Hegedűs Eleknek csont van a derekában s nem olyan könyen hajlékony, mint a giliszta, de épen azért erős s eszes, okos ifjuember s tanítványaiból sem akar dróton ránczigálható fa-babákat nevelni. De hát ezért meg kell őtet károsítani ? Azt a csekély tanitói fizetést is meg kell csonkítani? Micsoda szánalmas rendszer van Magyarországon, hogy a munkásnak nem fizetik meg a bérét? Hogy panaszával a hírlapok ntján a nyilvánosság elé kell lépnie? Megdézsmált boroshordók. Tapoiczárói írják: A minap ifj. Csizmadia János tapolczai fuvaros bort szállított Neményi Géza boi kereskedőtől a tapolczai vasúti állomásra. Éber rendőrbiztosnak gyanús volt az egyik hordó, megvizsgálta és ajuak egyik abroncsa mellett frissen betömött fúrást talált. A rendőrségen Csizmadiát megmotozták és megtalálták nála a túrót és egy ludtollszárral hósszabbitott gumicsövet. Csizmadia ártatlanságát emlegeti é5 nem tudja elképzelni, hogyan jutott zsebébe a bűnjelként lefoglalt furó és borszivócső. A rondőrbíztos az ügyészségnél följelentette a kis ártatlant. Távoliak Műtörténelmi kiállítás nyílik meg e hó 22-én a szombathelyi kultúrpalotában. Gróf Zichy János közoktatásügyi miniszter ur szép levéi keretében 4000 koronás államsegélyt utalványozott. Az ilyen műveltség történelmi dolgoknak a megtekintésére, sőt tanulmányozására fölhívjuk különösen az iskolák figyelmét. Kitüntetések katonasági üyyben. Hogy a nyáron letárgyalták vagyis keresztül vitték a katonajavaslatokat, azért a király Ö felsége magas kitüntetésben részesítette a két miniszterelnököt, az osztrák elnököt s a magyar miniszterelnököt Lukács Lászlót és Gróf Tisza István házelnököt megajándékozva a Szent István rend nagy keresztjével; Ilazay Samu honvédelmi minisztert bárói rangra emelte; Székely Ferencz igazságügyi miniszter az I. osztályú vaskorona rendet kapja; j Báró Solymossy Ödön és Darvay Fülöp előadók szintén valamely más nagy kitüntetésben részesülnek ; Beöthy Pál s Jankovits Béla házelnökök valóságos belső-titkos tanácsosok lesznek. Stb. Az első erdélyi vonat mozdonyvezetője. Kolozsvári levelezőnk irja, hogy szeptember 7-én mult negyvenkét esztendeje annak, hogv "az első erdélyi vonat berobogott Kolozsvárra. 1870 szeptember hó 7-én indult el a Magyar Keleti Vasút tulajdonában az első vonat Nagyváradról— Kolozsvárra. Szinte hihetetlennek tetszik, hogy addig például Brassó város lakossága kocsin volt kénytelen megtenni azt a több heti utat, amit ma vasúton 13—14 óra alatt megtesz Budapestig. A magyar czimerrel, nemzetiszínű zászlókkal és virágokkal feldíszített első vonatot a még most is élő Nagy Ferencz nyug. máv. mozdony fel vigyázó vezette be Kolozsvárra, s a nagyváradi akkori forgalmi főnök és több mérnök ültek még a mozdonyon. Az első vonatot az érintett állomásokon mindenütt óriási közönség lelkes éljenzéssel fogadta. Déli fél 12 órakor érkezett meg a vonat Kolozvárra, ahol a már elhalt Virányi István akkori állomásfőnök és gróf Eszterházy Kálmán akkori és mostani főispán fogadták óriási közönség élén nagy lelkesedéssel. A megnyitási aktus szemtanuja: Nagy Ferencz az első kolozsvári mozdonyvezető egyébként 71 éves kora daczára még most is él és tíz év óta áll Kolozsvár város szolgálatában, amelynek egyik derék és pontos tisztviselője. Ezt a dolgot azért is meg kell említenünk, mert ezt a Nagyvárad—kolozsvári vasutat már Csány László közlekedési miniszter tervezte és sürgette Kossuth Lajos kormányzónál 1849 ben, mialatt az Alföldön folyt a vasútépítés munkája. Hogy a Csány László vasutterve 1849 után csak 21 esztendő múlva 1870 ben valósult meg, — ennek okait úgyis jól tudjuk. A pénzkrizis és a végrehajtások. Az általános pénzkrizis minden téren érezhető s megbénítja egész közgazdasági életünket, de legjobban érezhető az ipar és kereskedelem terén az abnormális viszonyok hatása. Az általános helyzetet legékesebben illusztrálja az a tény, hogy az idén a csődnyitások és végrehajtások száma hihetetlen arányokban emelkedett. Minden fejtegetésnél és minden magyarázatnál ékesebben beszélnek azok a számok, melyek azt mutatják, hogy az adósok ellenállása egyszerre csökken és a hitelezők kénytelenek a bíróság oltalmát a csőd és a végrehajtás fegyverét az adóssal szemben alkalmazni. A váltókeresetek száma szintén emelkedett, ugy hogy az idén a törvényszék és járásbíróság nem tartott úgynevezett snyári szünetet.« Irodalom. Művészet. Most jelent meg a Klinda Károly »Hangutánzó Ábécé«-jéuek III. kiadása. Kiadója a SzentIstván-Társulat, Budapest, Szentkirályi-utcza 28. A második kiadás, sok-sok ezer példáaybau, rövid két év alatt annyira elfogyott, hogy a jovö tanév szükségletét a maradékból csak kis részben lehet ellátni, ami e muoka kedveltségét, hasznavehetőségét fényesen bizonyítja, shlogy pedig még a kezdő tanitó is azonnal tisztában lehessen a tanítandó anyaggal és az ábécé egyes fejezeteinek módszertani feldolgozásával, szerző eay praktikus újítást, egy értékes, óráról-órára teljesen kidolgozott részletes leczketervet is irt könyvéhez, melyet a kiadó mindenkinek ingyen megküld, ki az ábécé bevezetése czéljából tiszteletpéldányért hozzáfordul. Ez a más ábécénél fel nem található ujitás is nagyban fokozza e munka használhatóságát." Igy szól e munka bíráljja egy helyen. Bírálatát pedig e szavakkal zárja: „ . . - amit dicséröleg elmondottam, azt a paedagógia nagy vonásokban — mint a jó j tankönyv kellékeit — régtől fogva hirdeti; . . . Klinda pedig mindezeket ábécéjében szép sikerrel meg ís valósította; . . . könyve anyagának megválasztásával, a fokozatosság elvének mindenütt pontos keresztülvezetésével, praktikus újításaival, részletes lecketervével az olvasás-írás tanítását {! nagyon megkönnyíti s így a legszebb sikert bizl tositja. Nyelvezetének tőrülmetszett magyaros zamaíosságával pedig a gyermek helyes nyelvérzékének fejlesztését nagyban előmozdítja ; tartalmával az olvasás megkedvelését, az erkölcsi érzület, hazaszeretet és vallásosság s/.ilárd alapozását teszi lehetővé, miért is a legmelegebben ajánlhatom." Siülő ós a gyermek — szülök iskolája — czimmel Családi Gyermeknevelési folyóiratot szerkeszt: Káplány Géza Budapesten, Bérkocsisu. 29. Megjelenik 1912 október elejétől kezdve minden hó 1-én és 16 án 4° alakban, 12 oldalon. Évi ára 12 K. A ^Vasárnapi ujság« szeptember 8-ikí számának szenzácziót keltő képei között a legfeltűnőbb a sárosmegyei uemesi kastélyok képeinek pompás sorozata (Dobay István czikkével), a többi képtárgyakat a baláczai római leletek, a honvéd hidászok gyakorlatai, az állatkerti gyer mek-mulatságok, a régi pesti uszodai élet egy érdekes képe, az Etna legújabb kitörése adják. Szende Dárday Olga és Barrie regénye, Ady Endre, Bodor Aladár és Peterdi Andor versei, Hegedűs Sándor novellá|a, Oláh Gyula visszaemlékezései a szabadságbarcsból bőséges és érdekes olvasnivalót nyújtanak. Egyéb közlemények: czikk az amerikai kenyérkereső lányok férjhezmenéséről, gróf Károlyi Sándor mellszobra Vaszary Lászlótól s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A »Vasárnapi Ujság« előfizetési ára negyedévre öt korona, a »Világkróniká«-val együtt hat korona. Megrendelhető a »Vasárnapi UjFág« kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a aKépes Néplap«, a legolcsóbb újság a magyar nép számára félévre két korona 40 fillér. Oruágoi , Tendéglog Siakköilönjr Országos Pincér Siakköilenj Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Kerepesi-nt 13. Egjeáüli heti- legelterjedtebb szaklap. Hirdessünk a agyar Paizsban