Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-04 / 27. szám
4 MAGYAR PA .IZS 1912 j u nius 2 0. távbeszélő hivatalokhoz növendékek vétetnek fel. Növendékké felvételért azon magyar honos ifjak pályázhatnak, kik a magyar nyelvet szóban és Írásban birják, továbbá a középiskola IV., vagy ezzel egyenlő rangú más iskola megfehlö osztályát hazai tanintézetben sikerrel végezték, 14 évesnél nem fiatalabbak és 16 évesnél nem idősebbek ; az iskola bevégzése és növendékké felvétel között azonban legfeljebb egy évi megszakítás lehet, mely esetben hitelesen igazolni kell, hogy ezen egy év alatt az illető hol tartózkodott és mivel foglalkozott. Ezen feltételeken kivül a pályázók községi erkölcsi bizonyítvánnyal feddhetetlen magaviseletüket, közhatósági orvosi bizonyítvánnyal pedig ép és egészséges, a posta, távirda és távbeszélő szolgálatra testileg alkalmas voltukat is igazolni tartoznak. A felvételért sajátkezüleg irt, ivenkint egy koronás pénzügyi bélyeggel ellátott és a fent elősorolt feltételeket igazoló okmányokkal felszerelt kérvénnyel 1912. évi julius 15-ig lehet folyamodni. A kérvény az illető posta és távirdaigazgatósághoz czimezre, azon posta és távirda hivatalnál nyújtandó be, hova folyamodó növendékké felvételét óhajtja. A folyamodványokra a szülőknek, illetve árváknál a gyámnak beleegyező nyilatkozata is reávezetendő. Mely kincstári és mely nem kincstári hivatalok vannak növendékek felvételére felhatalmazva, arra nézve bármelyik posta és távirdaigazgatóság, illetve hivatal tájékozást nyújt. Budapesti posta és távirda hivataloknál kikép zésre csak oly növendékek vehetők fel, kik helyben szülőiknél, vagy rokonaiknál laknak. A felvett növendékek kötelesek a szolgálatot az értesités kézhez vétele után legkésőbb 1912. évi szeptember 1 én megkezdeni. A növendékek 18 éves élekoru't betöltéséig gyakorlati kiképzés alatt állanak ; ezen kiképzés első félévében semmiféle javadalmazásban nem részesülnek ; az első év második felében azonban kincstári posta és távirda hivataloknál havi 20 K, a második évben havi 30 K, a harmadik évben havi 45 K és a negyedik évben havi 60 K napidij-átalányt kapnak. Nem kincstári hivataloknál a dijazás a növendék és postamester között szabad egyezkedés tárgya. Az oktatásért azonban a postamesternek nem szabad dijat szedni. A növendékek 18 éves életkoruk betöltése után a posta és távirdaigazgatóság székhelyén vizsgára bocsájtatnak, a vizsga sikeres letétele által posta és távirda kezelői, illetve a szervezési szabályokban részükre rendszeresített állásokra nyernek minősültséget és kineveztetésükig részint kincstári, részint nem kincstári posta és távirda hivataloknál nyernek alkalmazást. A kincstári posta és távirda hivataloknál alkalmazottak a dijnokok részére megállapított napidijat élvezik. Budapest, 1912 junius 8. Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter. Földmivelés Állattenyésztés' Akié a föd, azé az országi A Nyugatmagyarországi Földmlvelök Gazdasági Egyesületének VH-lk közgyűlése Óriási érdeklődés mellett folyt le junius 30 án Sopronban az Erzsébet-kertben a Nyugatmagyarországi Földmivelők Gazdasági Egyesületének VII. rendes közgyűlése. A közgyűlésen Sopron, Vas, Moson és Győrmegyekből mintegy 20C0 kisgazdatag vett részt. A közgyűlésen Dr. Giesswein Sándor prelátus kanonok, országgy. képviselő, az egyesület elnöke elnökölt. A gyűlést 10 órakor Dr. Giesswein Sándor elnök nyitotta meg. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy bár nem politikai gyűlésről van szó, de mégis itt is követelnünk kell azt, hogy olyan politika követtessék, mely a gazdasági érdekeket tartja szem előtt. Vázolja az egyesülés szükségességét, az egyesületek demokratizálását, mely megvédheti a földbirtokosok, kisgazda osztály érdekét Feltétlenül szükségesnek tartja az egyes osztályok szervezkedését és igy helyén valónak a kisgazdák érdekeit elómozditó egyesületeket, melyek hivatva vannak ellensúlyozni a nagy és középbirtok szervezkedését. Ezt a czélt szolgálva egy érdekkörbe kell vonni a haza összes polgárait, nemzeti és vallási tekintetek nélkül. Majd üdvözli a megjelent Lukács Ivánt, sopronvármegye gazdasági felügyelőjét, aki megjelenésével is tanúságot tett arról, hogy a kisgazdák érdekeit szivén viseli. Rothermann Vilmos titkár az igazgatósági jelentésben vázolja az egyesület mult évi tevékenységét. Az egyesület 81 községben tartott 4000 kisgazda jelenlétében gazdasági előadásokat, melyen számos mezőgazdasági füzet osztatott ki. Sopronmegye 5 és Győrmegye 1 községében bognárfaragó háziipari tanfolyamokat tartott, melyeken 164 kisgazda vett részt, kik mintegy 3000 különböző tárgyat készítettek. Az egyesület Sopron és Vasmegyében összesen 43 gazdakörében 5000 gyümölcsfacsemetét és Sopron, Moson és Vasmegye 12 gazdakörében 22.000 drb. szőlővesszőt osztott ki. AZ egyesület hivatalos lapja 6500 példányban jelent meg. Az egyesület, mint a Gazdák Biztosító Szövetkezetének Vezérképviselete tüz és jég ágazatban összesen 2.100.000 korona értéket biztosított, mely 46.000 korona tiszteletdíjnak felel meg. Tartott mult év őszén Sopronban egy országos tenyészbaromfi vásárt, melyen a kisgazdák igen sok szép lenyészbaromfit mutattak be és melyen 550 drb. tenyészbaromfi adatott el 6000 koroua értékben, darabonkint 9 Va koronával, A vásáron kiosztott az egyesület a kisgazdáknak 300 koroua államdijat és 10 drb. oklevelet. Kiosztott az egyesület a kis gazdáknak 200 drb. tenyészbaromfit tovább tenyésztésre. A győrmegyei Gyömöre, a sopronmegyei Sopronszentmárton, Sopronkövesd és a vasvármegyei Pápocz, Vép, Pinkamiske községekben állatdijjazásokat tartott, melyeken 2480 korona dij és 10 drb. oklevél lett kiosztva. Az egyesület kisgazdáknak a belföldön vásárolt és kiosztott 245 drb. teuyészmarhát 150.334 korona értékben összesen 27 községben, Schweizban vásárolt 62 drb. tenyészmarhát 58650 korona éltékben, meiyak 7 községben lettek kiosztva. Kiosztott továbbá a kisgazdáknak 8 gazdakörben 90 drb. tenyészsertést, 12 000 korona értékben. A sopronmegyei Soprouujlak és a mosonmegyei Illmicz községben hitelszövetkezeteket alakitotl, melyek már eddig szép eredményt értek el és a kisgazdáknak 6 — 6 Va °/o-ra adnak kölcsönöket. Az egyesület 53 esetben intézett feliratokat a földmivelésügyi miniszterhez kisgazdalagjai érdekében, AZ egyesület a mült évben 1 közgyűlést, 4 igazgatósági gyűlést taitott felváltva Sopron és Szombathelyen. A közgyűlés alkalmával tárgysorsjátékot rendezett, melyen 200 nyereményt sorsoltak ki. AZ egyesületnek jelenleg 67 gazdaköre van, 5284 taggal. Az egyesület kiosztott a kisgazdáknak a földmi velésügyi minisztérium támogatásával 300 q. korpát és 66.000 korona értékben szállított a kisgazda tagoknak különböző árukat. Majd a felügyelöbizottság jelentése után az egyesület elnöke, igazgató-elnöke, alelnökeinek, igazgatósági tagjainak újraválasztása következett. Elnökké újból 6 évre Dr. Giesswein Sándor, igazgató elnökké Laehne Hugó, alelnökké Rupf Sándor sopronkövesdi plébános, Handler Sándor soproni gazdaköri elnök, Köllöd András pomogyi tanitó, Mozsolits Antal oszkói kisgazda. Dr. Giesswein Sándor és Laehne Hugó köszönetet mondanak a beléjük helyezett bizalomért, meghajolnak a gyűlés határozata előtt és megválasztásukat köszönettel elfogadják. Az elnökválasztás tartama alatt Freyler Lajos a kőszegi takarékpénztár igazgatója vezette a közgyűlést és szép lendületes beszédben ajánlotta a közgyűlésnek, hoyy Dr. Giesswein Sándort elnöknek, Laehne Hugót igazgató-elnöKnek újból megválasszák. Szóvá Ferencz a kőszegi gazdakör elnöke indítványára a régi igazgatósági és felügyelőbizottságnak a közgyűlés kifejtett tevékenységükért jegyzőkönyvi köszönetet mond. Laehne Hugó mint újonnan megválasztott igazgató elnök hangsúlyozza, hogy egész életét, egész pályáját az egyesülés szolgálatában töltötte el, a kisgazdáknak mindig igaz barátjuk volt és meg van győződve arról, hogy a kisgazda osztály támogatása minden jó hazafi első kötelessége. — ígéri, hogy szerény tehetségéhez képest a jövőben is a kisgazda osztály támogatása fogja feladatát képezni és kéri, hogy az egyesület vezetősége őt továbbra is támogassa. — A felügyelő bizottság elnökévé megválasztatott Freiberger Sáudor kőszegi gyáros, tagjaivá Krahl János felsőrámoczi plébános, Braun Vilmos gyülevizi bérlő, Entzbruder János sárvári tanitó és Dr. Guary Leo Vasvármegye aljegyzője. — A közgyűlés a régi felügyelő bizottságnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A közgyűlés az alapszabályok 17. § át módosította. Az egyesület 1912. évi működési programmjinak megállapításánál a titkár különösen kiemelte, hogy mint eddig, ugy a jövőben is a főtörekvés mindig azon lesz, hogy a kisgazdák érdékeit megvédjük. Biztosítja a megjelent nagyszámú kisgazda tagokat, hogy az egyesület vezetőségének minden tagja — ha erre bármikor szükség lesz — mindig a kisgazdák mellé fog állni. Az egyesület a jövőben is gondot fog fordítani a gyümölcstermelés, szőlőművelés, állattenyésztés, főleg a köztenyésztés javítására A szövetkezés terén elsősorban a községi hitelszövetkezetek alakítására fordítja a fősúlyt. Uj gazdakörök alakításával pedig a közös érdeket fogja szolgálni. — A közgyüiés a jelentést tudomásul veszi és határozatilag kimondja. Az egyesület jövő évi közgyűlését Kőszegen tartja meg. Most következett a nyereménysorsjátéi, melyen 200 nyeremény, tenyészállatok gépek és különböző mezőgazdasági tárgyak lettek kisorsolva. A főnyereményt egy IV2 éves üszőt Petrovics Mihály köszegdoroszlói kisgazda nyerte meg. Magyarnyelv. 3ST3rel^7-ót>©n él a nem zet. „Kiépítés." Olyan furcsa és olyan rossz az a kiépítés is, mint a kiképzés (Ausbildung). A németben nagy szerepe van a ki öenek, az atwnak és eircnak. Német mintára még a tanárok is, még a szorzásnak, vagy megszorzásnak is azt mondják, hogy: &<szorzás. Aztán német módra mondják azt is a fattyumüveltek, hogy beképzelés. Pláné a csapougó fantáziát avval le'lemezai, hogy be ! Ellentmondás. Különben a be-ről elég hosszuszakaszt jegyeztem már egyszer. A kiépítést különösen a politikusok használják nagy szeretettel. Az állam kiépítése. Pádig az építésnél a ki azt teszi, hogy a rendes határon és mértéken tul megy valami, ami már nem jó. Amint a seb a testnek a ^növése. New-Yorkban csinálnak 15—30 emeletes házakat is, a közepes, rendes határon kivül, tul; Erről taláa lehelne mondani, hogy kiépítik. De itt sem szükséges. Hanem: /ó7épitik, magasra, az égig. A recdes, szabályos vonalakon belől csak építés van, vagy megépítés, ha pedig helyesen, a szemléltető helyhatározóval akarunk beszélni, akkor: fölépítés. De nem: Ki. Mert sehonnan sem épitünk ki. Nem valahonnan épitünk; hanem: Valahová, valamire, valahol: a földön, a földre, — valamivel (anyagokkal és eszközökkel). A földből nem jő ki a ház. És nem a földből jó ki a ház. Sót a fundamentumát még be nyomjuk a földbe s a többi rész aztán fölemelkedik. A földból ki magaslanak a hjgyek, kidugja fejét a földből a giliszta, kikél a mag a földből, ahol a vakondok tur, kidudorodik a föld : de a ház nem a földből nő ki. Azt ráépítik a földre, vagy me^piti'c a földön, s /óVépitik magasra. A „kiépítés" tehát olyan rossz, mondom, mint a seb, melyet Göcsejben diszitő jelzővel rosznak mondanak, ami tudvalevőleg: kinövés. Van ugyan egy fajta kiépítés, de ez talán csak Zalaegerszegen van. Itt a szabályosnál, a rendesnél egy-egy félméterrel kijebb épitenek, eltoglalva a járdának a felét. Csak ezt az egyet lehet nyelvtanilag helyesen kiépítésnek mondani, s ez sem jó. Borbély György. Különfélék. Uajd kiugrott örömében ágyából Juli néném — hogy néhányszor bedörzsöltette magát a csodálatos hatású „BOROLINNAL." Gsak egy 50 filléres üveggel használt el belőle és máris talpán an, eltűnt zsábája.
