Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-22 / 8. szám

1912. február 22. MAGYAR PAIZS 3 hasábjaiD, olyan gondolatoké, melyeket a gvófné zsu

rjairól hoztunk el. ... És láttam a grófnét, félrevonulva a vármegyei tevékenységtől, láttam otthon, csányi kastélyában, a fölfedezésre érdemesen bájos, elragadó Zala völgyének lankás emelkedésén, a hatalmas, dus tenyészetül park közepén. Most ősszel volt. A Zala völgyére már finom köd szált alá, kint vörhenyes levelek peregrek alá a rákról és a szalon álmatag félhomályában a világlátás és a modern műveltség legtartalmasabb szintjéről beszélt egy nyájas, lelkes, szine- ' sen gondolkodó és melegen érző főúri hölgy, j Ebben a félrevonultságbao az események távoli • megfigyelésében, megítélésében annak ami volt j és ami van, abban a jóleső nyugalomban, mely bevon barátot ellenséget egyaránt, — mindebben i annyi az életlátás legértékesebb, kristályos filozófiája, hogy aki az események viharzó középé- j bői, lázas idegekkel került elébük, csodálkozva, « lenyügözva hallgatott. . . . S Zalacsányban az őszi ; levelek halkan peregtek a fákról. . . n. s. : A reklámbál. Jeleztük derék kereskedő-iljainknak a mult J szombaton megtartott farsangi mulatságát. Most < már megállapíthatjuk, hogy erről a reklámbálról j mint a farsang, sőt az utolsó évek legjobban , sikerült mulatságáról kell beszámolnunk. — Ott | volt a város szine java: Dr. Bálás Béla főispán nejével, Dr. Korbai polgármester, a megyei, bírói, í pénzügyi tisztikarok tekintélyes képvisolói, no i meg természetesen a város iparosai és keres- ( keJői. Szóval az történt meg, amire Zalaeger- ; szegen még nem volt eset: A különböző társa- { dalmi osztályok megfértek egymás mellett, sót jól érezték magukat. Ez a kereskedő ifjak ' rendező bizottságának s első sorban Kovács Jenő ' igazgatónak érdeme, ki a programm rész rende- j zésével is hatalmas csere és eredményes munkát . végzett, mellette Schütz Frigyes, Elek Márton és ' az egész rendezőség vállvetve dolgozott a siker- ! ért. — Az estélyt Elek Márton tiz perczes > humoros felolvasása nyitotta meg. A sikerült fel- ; olvasást a közönség tapssal fogadta. — Ezután ' kezdetét vette a tizenkét rövid programmpontból í álló Reklám-kabaré, melyet rendkívül fesztelenül | s állandó derültséget tartva konferált Kovács ] Jenő. A kabaré irodalmi része Czebe László | hírlapíró munkája. Ugy az egyes pontok, mint a ; bennük foglalt reklám igen hatásosan szolgálták s a kitűzött czélokat. Lusker Paula (Scbmiedt j Viktor) otthonosan szavalta el reklám-versét, ; Kosztelitz Margit és Ireisager Vilma a Schütz s áruházat reklamirozták egy jól előadott páros j jelenetben. A Kaszter-gyógytár hatásos reklámját ' Nagy Irénke adta elő egy magánjelenet kereté- í ben igen szép sikerrel. Kardos Jolánka mint a j Reisingeráruoáznak igazán ízlésesen elegáns divat- : hölgye diskrét és választékos schickkel adott • elő egy kis csevegést a toalettről. Otthonos • mozgása, közvetlen előadása nagy sikert aratott, j Práger Rózsa mint Gyarmati büféhölgye és ( Löwinger Ella, a Gráner ezég pompás drótostótja j egy kaczagtató jelenetben rengeteg tapsot kaptak. I Halász Bözsi (Havas Kristóf) jól hatott élőkép í jelenetben, de otthonos előadásával is épugy i mint Grünbaum Margit Komlós Miksa czukor- • süveg kosztümjében sok tapsot arattak. Löivinger ': Jolán díszes divathölgyként, Kovdc; Janka pedig ' virágos toalettben reklamirozták Radó Henrik czégét egy szépen előadott dialógban. Bőhm i Lenke Fenyvesi áruházát képviselte egy rövid, í de sikerült elődással. Balassa Anica Deutsch ! Hermann ízléses kirakatában egy néma, de nagyon hatásos baba szerepében kapót tapsokat. í Fürst Margit a Fángler czég remek piros reklám ' éroplánján be repülve, mint pilótauő zengte el nagy sikerrel az öreg Fangler czég dicséretét, j Nagyon sok tapsot s nevetést aratott Büchler Margit (Flesch Gizella) és Heinrich Olga a Grünbaum sütöde kofája egy humoros piaczi jelene- 5 tében. A többiek egy feminista izü kongresszus a kereskedelmi utazóuők orsz. kongresszusa • keretében járultak hozzá a sikerhez. Löwinger j Margit (Vidor czukorkagyár), Bichler Ella (Singer Miksa), Büchler Irma (Animo), Gyarmati Ella (Zwack), Weisz Teri (Littke) s különösen Grünbaum Olga (Borszéki viz) igazán szép sikerrel adtak elő egy vidám — de a reklám szol gálatában álló jelenetet. Általában dicséret illeti j a kereskedők áldozat készségét, mellyel a bál j eszméjének kiviteléhez hozzájárultak. A közönség óriási tömege hálás volt a nyujtottakért s késő éjjeli órákig együtt volt. El lehet mondani, hogy azok a bizonyos legöregebb emberek sem emlékeznek ennyi népre és szépre együtt s ilyen sikerült mulatságra. Ez az ügyes estély igen emeli a kereskedő ifjak iránti rokonszenvet. A kisaszszonyok játékaira pedig még egy kicsit visszatérve, hogy a részletekben is igazságosak legyünk: legügyesebben játszott Löwinger Ella, Heinrich ulga (szótalan kófa), Halász Böske és Grünbaum Margit. Felülffizettek a mulatságon : Árvay Lajos alispán, Wein Károly és Tsai (Késmárk), Törley József és Tsa, Frank H. Fiai (Zágráb), Stross Neo (Bécs), Lion és Tsa (Bécs), Tosch Károly 10—10 K, Dr. Hajós Igcácz, Dr. Kaszter 8 — 8 K, Dr. Gráner Adolf, Fleiner Béla (T.íssilo major), Gráner Géza, Komlós Miksa 6 — 6 K, Gyarmati Vilmos 5 kor. 80 fii., Sápy Béla (Grátz), Polgár József (Nagykanizsa), Pauncz Sándor (Budapest), Quttner J. (Bécs), Flóra gyertyagyár, Muschong J. és Tsa (Buziás), Magyar Ásványvíz r. t., Radványi és Grünvald (Budapest), Rolffs és Tsa (Budapest), Dr. Berger Béla, Fischer Pál, Breisach Samu, Kellermann és Scharmann mb. 5—5 K, Fürst Sándor, Szalai László, N. N., Práger Samu, Mattoni H. (Budapest), Pollák H. (Bécs) 4—4 K, Dr. Hollósi Pál, Dr. Lőke Imre, Korbai Károly, Jassinger Sándor, Elek Márton, Fenyvesi Simon, Lang Lajos gyógyszerész, N. N., Odor Géza, Weisz Ármin 3—3 K, Nádasdi Ödön (Budapest), Kovács Károly, Reisínger Rudolf, Rosenberg Zsigmond, Kovács Jenő, Dr. Rosenthal Jenő, Lövenstein Jakab, László Ferencz, Fischer Gedeon (Zalatárnok), Balassa Benő, Deutsch Testvérek, Büchler Jakab, Dr. Halász Vilmos, Büchler Dénes, Lövinger Simon, Dr. Keresztury József, Lövenstein Ignáoz, Dr. Csák Károly, Böhm Zsigmond, Ifj. Horváth Jenő, Kemény Ödön, Schütz Samu, Sommer Sándor, Gross Győző, Dergács Gyula 2—2 K, Singer Miksa, Koréin Viktor, Flesch Gizella, Keszler Mór, Neutnark József, Hoffman Béla, Léránt János, Nagy József, Marton Kálmán, Pollák Ede, Rosenberger Miksa, Spiegel Zsigmond, Lőbl Dávid, Boszkovitz, Braudl Mór, Kummer Vilmos, Erdős Gyula, Marton Miksa, Nagy Z. Sándor, Deutsch Manó, Fülöp József, Spiegel Zsigmond kávés, N. N., Haás Gyula 1—1 K., Neuvirth Ignáczné, Sommer Gyuláné 50—50 fillért. Apróságok. Az újság-olvasók nemhogy apadnának, hanem szaporodnak. Egy véletlenből tudom meg ezt a méheraj szaporodást. — Látom, hogy szegény Pubira ugyancsak rátámadtak az apró kisasszonykák és a nagyobb kisasszonykák. Ugy rárohantak, mint a méheraj a virágszálra. Nonó! Egyik a fülébe csipeszkedik, másik a hajába kapaszkodik, s igy tovább. S még le sem rázza a fülön függőket. Soha ilyen kellemes ostrom. — Ejnye Hantke bácsi! Nó hallja maga Hantke ! Hát mit gondol Pubi ? De Emil, az istenért! Ez mégis sok fogalmazó ur! Hát titkár ur mit művelt? Soha ilyen irást szerkesztő ur! Hiszen ez borzasztó még a Krónikástól is ! s igy tovább. Ugy kell neked nagy Pubi, mért bántod a kis angyalokat, akik kedvesek. Hát mi történt? Csak hetekkel később tudja meg az ember, e harcz uián tudakozo va, hogy mi történt e harcz előtt. Hát színdarabokat játszódtak — nem is egyet — a kisasszonyok s szavaltak, énekeltek, drámátizáltak, ugy ahogy „ki ek miként adák az istenek," de mondják, én nem tudom, szépen, bájosan, kellemesen, sőt felemelően. S ez az istentelen Krónikás ahelyett, hogy a snperlativusig megdicsérte volna őket, a helyett, persze a Magyar Paizsban, lepocskondiázta a — színdarab írókat. Hát ezért volt az aranyos angyalkáknak a forradalmuk a menyköveket dobáló Pubi Zoüsz. ellen. Mondtam már, hogy ez kellemes. De volna bár a legkellemetlenebb Pubi Krónikásnak: legkelle " mesebb ez a Magyar Paizsnak. Bizonyságot tesz > ez a hábo'u a,ról, hogy ennek a lapnak van olvasó közönsége. (Még a se volna I) És most : már én, a lap érdekét védve s az erkölcsi világ- { rendnek és helyzetnek a magaslatára emelkedve í — haraggal fordulok a Krónikás ellen. Hogy meri jj ő ilyen kicsibe venni az olvasó közönséget, az elő- • fizetőket? Lám, a... megye, akarom mondani, } Rákosi Jenő ilyet nem tenne á világért sem. Hogy nem tanul a Pubi ilyen minta emberektől! A minta szerkesztőről mondják, hogy czikkirása közben, bele nem, hanem Ze szól a telefonon a kiadóhivatalba s megkérdezi, van-e az előfizetők között kefekötő! Van kettő, azt felelik. Nó hát ha van kettő, akkor nem ugy irjuk, hogy iszik, mint a kefekötő, hanem: iszik, mint a dudg. Na látod Pubi, ez a tudomány s nem a szilvaiz. Megnézem, hány olvasót kergettél el, Csingilingi . . . Halló . . . szóljon a kiadóhivatal. Nézze meg a névsorban, előfizető é X. kisasszony ? — Nem. Hát Y. kisasszony? — Nem. Hát Z. kisaszszony? — Nem. — Oh én ostoba tökfilkó! Hiszen a papájokról kell tudakozodni, nem a gyermekekről. Csingilingi! Halló! Mondja kérem, hogy a papájok előfizető e? Micsoda papájok ? Neveket kérek. Ne feleselgessen, hanem feleljen hát, hogy a következő a, b, c, d, é, f. g, h, i, j, k, 1, m, n, o, p, q, r, s, t, u, x, y, z, v, w, zed nevüek bent vannak e a listában ? Égyik sem előfizető. Szamár! mit törődöm én avval, hogy előfizető e, vagy hátrafizető? Az a fő, hogy olvassa a lapot. Ez az isteni állapot barátom. Egy lapot csak evvel lehet föntartani. Evvel az erkölcsi hatalommal. (Te morálisnak mondanád.) S a Magyar Paizsnak van olvasó közönsége, í Ismertem Tordán Kővári Józsa ügyvédet. S Embere számára megnyerte a pört. Jött az ember, I kérdezte, mit kell fizetni! Szemtelen, disznó, I gazember, — rívalt rá az ügyvéd — mindjárt • kirúgom a házamból; hát minek tart maga í engem ? Hát azt hiszi, hogy. embertársaimnak j az érdekében én pénzért dolgozom ?! Kitakarodjék j innen! Igaz, hogy szegény Kővári Józsa koldusként j halt meg. S aztán el is (emették. De voltak j „felei" és felebarátjai, miképen a Magyar Paizsj nak is van — olvasó közönsége. • j A Keszthelyi biróválasstásról a Balatonvidékj ben Megjegyzések alatt czikket ir egy Szavazó. • Tiszteljük a véleményét, de nem lehet helyeselni j a logikáját. Helyteleníti, hogy a vármegye megf semmisítette a választást, mert minek megbün; tetni — úgymond — a nyájat, ha esetleg a • pásztor hibázik? Ez helyes beszéd önmagában. ( De a hasonlat egyoldalú. Mert a gyűlés megó semmisítése nem bünteti a nyájat, sőt ezt védelmezi. Mert ebben az esetben a pásztor hibája a j nyáj sérelmére történt. Legelőbb ezt a sérelmet ! kell orvosolni, s azután jöhet a pásztor meg \ büntetés is, ha szükséges. Ebben az esetben > a pásztor a nyáj felét dédelgetvén beI eresztette az isztinába, a másik felét pedig ki{ rekesztette a cserényből is. Az igazságszolgáltatásnak az első kötelessége itt, hogy a kirekesztett nyájat a hideg szél elől nyomban eressze be ! fedél alá, az alkotmányosság fedele alá s azután | elbánhatik a pásztorral is. ! A czikk tehát megengedhetőnek tartja a válaszí tást vezető tb. főszolgabírónak á tévedését, vagy í hibáját; általában azonban védelmébe veszi. Ez ; is lehet ugyan helyes eljárás talán más körül\ mények között és más jelzőkkel, De a czikk a I

funkczionáló tisztviselőre azt mondja, hogy egyenes és keménynyakú, s ezeket kettős erényének tulajdonítja. Ez pedig — ebben az eljárás« ban — kettős bün. Még pedig azért, mert í először is egyenesnek nem egyenes. Hogy volna egyenes eljárás egy csapat közönséget alkotmányos jogának a gyakorlásától elzárni ? Inkább bün ez. — Kemény nyakúnak már keménynyakú, csakhogy amig némely viszonyok között erény a kemény-nyakuság: ebben az eljárásban bün; mert itt önkényuralmi zsamokságot jelent. Hová jutnánk — ilyen korán — ha nemcsak a királynak és minisztereknek hanem még a vidéki szolgabiróknak is már kin evezési joguk volna? Mert mi egyéb ez, mint az, hogy sem X-et, sem Y-t, sem Z t, nem, csupáncsak A-t bocsátja szavazás alá s megválasztatja azt az egyet, akit ö ki akar nevezni. — Először tehát azért hibás, mert nem egyenes, másodszor azért hibás, mert kemény-nyaku. Védi a czikk magát a választást, amini szabálytalanul megtörtént. Mert — azt mondja — a város közönségs e'hafározta, hogy elejti azt a férfiiut, aki már 18 évig volt bíró, s egy ifjabb egyént ültet a bírói székbe. Helyes; ehhez van jussa és hatalma a közönségnek. Hiszen épen ezen nyargalok éa is, hogy a közönség tegye meg azt, amit akar. De nem a közönség tette meg, hanem egy ember. Itt van a bibi. Maga a közönség „lebonyolíthatja" ezt az ügyet, de egy ember nem. Hát ha a közönség ezt elhatá rozta, mit keres ott az elnök ? az ő egyenes-