Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-19 / 51. szám

1912. deczember 19. M AGYAR P A I Z S 5 gazda volt jelen. A küzgyülés alkalmával ingyenes tárgysorsjátékot rendezett és különféle mezőgazdasági gépeket, stb. sorsolt ki a kisgazdák között. Az egyesület a folyó évben a fóldmivelésügyi miniszter támogatásával Sopror. városban, a vasmegyei Rábapüspöki, Szentpéterfa és Rohoncz községekben rendezett állatdijazásokat, vulamint a mosonmegyei Umiczen, hol csak egyesületi dijak lettek kiosztva. Az illmic:'i állatdijazáson az egyesület népszerű elnöke dr. Giesswein Sán • dor pápai prelátus országgyűlési képviselő elnö költ. Az állatdijazásokra felhajtott összesen 538 darab szarvasmarha, kiosztatott 80 korona ma gándij és 1800 korona államdij, továbbá 21 drb elismerő oklevél. Az egyesület november 3 án rendezte Sopronban oz évi IV. országos jellegű teayészbaromfivásárjá t, melyre 700 darab baromfi hozatott fel. Megemiitésre méltó üt, hogy az egyesület kisgazdái ez évben már 231 darab igen szép tenyészbaromfival voltak képviselve. Az állam és magánosok megvásároltak összesen 547 drb baromfit, melyek majd 9 és fél koronás darabonkénti árban lettek eladva. A teny észbarom fi vásár ugy anyagilag, mint erkölcsileg szép eredménnyel végződött. A biráló bizottság a kiállító kisgazdáknak 300 korona dijat osztott ki, Az egyesület a kisgazdáknak 228 darab különböző tenyészbarornfit osztott ki továbbtenyésztésre. Gazdaköreink jutányos áron kifogástalan minőségű vetőmagot osztott ki. A folyó év őszén az egyesületi titkár Krutzler Jánoz villámosi, Tóth Lajos rajUi ujmalomsoki, Imre Lajos perenyei kisgazdák valamint Lacza József soproai állatorvos részvételével az egyesület megbízásából bizottság uia zott Schweizba, aht.l 4b darab anyaállatot és egy darab bikát vásároltak, melyek Sopron, Vas és Győrmegyékben lettek a kisgazdákna . kiosztva, Az egyesület, biztosítási osztálya a legutolsó igaz gatósági gyűlés óta 2,147.269 korona értékben kötött biztosításokat, mely érték 33267 korona dijuak felel meg. Gazdakörök alakultak újonnan Ujm.tlomsokon, VárkeszőnésKemenesszentpéteren, Az egyesület a kisgazda tagoknak 43000 korona értékű különböző mezőgazdasági czikkeket juttatott. AZ egyesület feliratban fogja kérni azt, hogy a vármegyei gazdasági egyesületek mintájára szintén fix adminisztrácziós államsegélyben részesüljön és ezen kérelmenek támogatására felkéri az összes kisgazda egyesületekei. Az igazgatóság örömmel veszi tudomá-ul, hogy a kultuszminiszter az egyesület előterjesztésére a szocziális téren különösen eredménnyel működő tanítókat elismerésben részesítette. Az igazgatóság megnyugvással vette tudomásul a magy. kir, kereskedelemügyi miniszter leiratát, amelyben azon mosonmegyei, a szénaszállitásra vonatkozó vármegyei szabál rendeletet, ennek azon részét, mely a kisgazdákra sérelmes, hivatalból törölte. Az egyesület felir a jövedelmi adóról szóló 1909. X. t.-cz.-nek a gazdákra sérelmes szakaszainak megváltoztatása tárgyában, valamint az uj adótör vénynek a kisgazdák érdekében való módosítására. Az egyesület a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége ez évi nagy gyűlésére tagoknak kiküldi: dr. Giesswein Sándor elnököt, Lachne Hugó igazgató elnököt, Rupf Sándor és Mozsolics Antal alelnököket és Rothermann Vilmos titkárt, AZ egyesület a fóldmivelésügyi minisztériumtól kapott államsegély felhasználásával a vasmegyei Pápocz, Nagykeresztes, a Sopronmegyei Garta, és Fertőszergény valamint a győrmegyei Ujmalomsok és Nagyécsfalu gazdakörökben háziipari tanfolyamokat tart úgyszintén számos népies gazdasági előadásokat. Az egyesület költségvetése 20900 korona bevétellel és ugyanannyi kiadással meg lett állapítva. Az egyesület méltányolni tudván a gazdakörök életében buzgón mükódö tanítóknak szocziális munkásságát és a tanítóságnak e téren fontos missióját, az igazgatóság elhatározta, hogy mindazon, az egye sülét működési területén lakó és a szocziális munkában különösen résztvevő tanítókat a jövőben jutalmazni fogja és e czélra nagyobb összeget vett fel a költségvetésbe. Az egyesület segédtitkárának megválasztotta Birkmáyer Kálmán okleveles gazdát. Fokozhatják-a a műtrágyák valamely ország teimésáliagáí. Hogy a műtrágyának nagy termésfokozó hatása vau, azt minden intelligens törekvő gazda tudja. Ebből azonban nem következik az, hogy amennyiben valamely országban megkezdik a műtrágyázást, azonnal emelkedjék az ország átlag termése is. Nagy mennyiségű műtrágyát hosszabb időn keresztül kell valamely országuak feliaaszoálnia, hogy annak hatása az országos termésátlagokon meglátszódjék. Ennek ilubírálására Magyarország nem alkalmas, rnert mindössze 4 — 5 év óta használunk számottevő mennyiségű műtrágyát, de még mindig nagyou keveset. Annái inkább meglátszik azonban a műtrágyák termésfokozó hatása Németország termésátlag in. Az 1880 — 1885. i öt éve-; c/.ikiusban Nérnetor szágnak 8 20 métermázsa búzatermelése volt országom átlagban. Ugyanekkor elhaszuált ugyan csak országos átla ban kat. holdanként 3 kgr. műtrágyát. Az 1903—907.-i öt éves cziklusban 11.41 métermázsa termésátlaga volt, s ugyanez évekbea 107 kg. műtrágyát használt el kat. holdanként országos átlagban. Mig tehát 22 év alatt műtrágya fogyasztása 104 kg. al emelkedett kat. holdanként addig országos ter mésátlaga 321 kg.-al. A műtrágyázás tehát, igazán nagyon hasznos befektetés volt. Ugyanezen idő alatt nálunk, — a hol 1885 ben roé< nein használtunk müt'ágyákat, — csak 30 kg.-Kl emelkedett kat. holdanként buzatezmés áilauuk, s ma is csak 6.30 métermázsa kat. boldau-kén

!, a mi eléggé elszomorító dolotr. Különfélék, A hadsereg éa hadi tengerészet magyar ipari beszerzéseiről a magyar delegáció hadügyi és tengerészeti albizottságai által kiküldött ipari szakbizottság ;> hadiig!, i beszerzések beható vizsgálata alapján megállapította, hogy a hadsereg vezetősége évről évro jobban igyekszik szükségleteinek beszerzéséaol a magyar közgazdaság nak juttatni az őt megillető kvótát. Az 1910 iki beszerzésekről szóló kin»u »'ás szerint az öszzszükségletbői 35'90°/o »esett légyen Magyarországra, ipari részesedések terén pedig elérnénk a 36.660/0 ot, és (Bosznia-Hercegovina ós a külföld levonásával) a 39 56

c/

0 kvótát. Az 1911. évi kezelés kimutatásaiból azt látja a bizottság, hogy egyes iparszakosban (jármüvek, páncéllemezek, -patkók stb ) beszerzéseiben a magyar ipar aránytalanul keveset részesedik ; felbivaodónak tartia tehát a kormány figyelmét arra, hogy lehetőleg miliden iparszakoü belül igyekezzék a magyar ipart rendelésekhez juttatni. A tengeré szeti beszerzésekről a bizottság külön jelentést mutatott be, moly szerin a haditengerészet számára megszavazott rendkívüli hitel terhére a haditengerészet megrendelései 315,880.513 K ra rúgtak. Ebből juiott Ausztriá- Magyarornak szágnak k k Összesen 203,080.663 112,799.850 Nevezetesen : Hajó- és géprendelés 68,710.540 68,984.000 Páncéllemezek 51,285.780 — Tüzérségi felszerelés 56,597.736 1,324.910 Lőpor — 14,144.938 Töltényhüvely 3,689.779 3,421.756 Löveg 7,136.470 7,136.479 Gyújtók 1,197.022 654.552 Robbanó töltény 1,324.364 — Villamosberendezés 3,996.486 4,233.340 Torpedók — 6,173.390 Fölszerelési kamarák 4 470.180 4,109.820 Összes rendelések 198,507.823 110,182.690 Tervrajzok, kísérletek 4,572.840 2,617.160 Ebből az összeállításból látható, hogy a kvótát elértük, de a kompenzációk kiszámítása nagyon bonyodalmas lehetett és a magyar ipar részesedése a hazai ipa fejlesztás szempontjából egyáltalán nem mondható ideálisnak. (Honi Ipar.) Az 1913. esztendő. Az 1913. évben, amely szerdával kezdődik és végződik, látha'ó, hogy nap és holdfogyatkozás nem lasz. Az ura kodó bolygó a Vénus. — A farsang mindö-sze 29 napig, január 7-tő'. február 4 ig fog tartani. — Húsvét igen korán lesz, márc us 23-án, pünkösd pedig május 11 én. Ez ünnepeknek második mpját tudvalevően a pápai rendelkezés értelmében már a jövő évben elejtik. Vízkereszt hétfőre, áldozó csütörtök májú; 1 re, Péter Pál vasárnapra, Nagyboldogasszonv péntekre esik. Szeplőtelen fogantatás ünnepe hétfői napon lesz. Szerk. ieveia S. K Szarvasháza Csak küldjed a macskákat pajtás minél előbb, lecsatáziuk ó'k^tNyomatott Taky R. Utc'da könyvnyomdájában Zalaegerszegen. 8938. tk. 1912. IHIir cL©t m ény. Pusztaederícs község összes telekkönyve birtokszabáiyozás következtében átalakíttatott és ezzel egyidejűleg azokra az ingatlanokra nézve, a melyekre az 1886: XXIX az 1889: XXXVIII. és az 1891 : XVI. t. erikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. telikben szabályozott, eljárás a telekkönyvi bejegyzések helyesbítésével kapcsolatban foganatosíttatott. Ez ezzel a felhívással tétetik közzé: 1. Hogy mindazok, kik az 1886. XXIX. t.-cz. 15. t's 17. § ai alapján — ide értve e §-oknak a? 1889. XXXVIII. t.-cz. 15. §-a 0) p mtjábau foglalt kiegészítéseit is, valamint az 1889. XXXVIÍI. t.-cz. 7. §-a és az 1891. XVI. t. cz. 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések vagy az 1886. XXIX t -cz. 22. §-a alapján történt törlések érvénytelenségét kimutatják — a végből törlési keresetüket 6 hónap alatt vagyis 1913. évi junius hó 20-ik napjáig bezárólag a ílkvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, a ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat. 2. Hogy mindazok, a kik az 1886. XXIX. t.cz. 16. és 18. §-ának eseteiben ide értve az utóbbi §-nak az 1889. XXXVIII. t. cz. 5 és 6. § aibaa foglalt kiegészítéseit is, a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt vagyis 1913. évi junius hó 20-ik napjáig bezárólag a tlkvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte -után ellentmondásuk többé figyelnmbe véteíni nem fog. 3 Hogy mindazok, a kik a telekkönyv átalakítása tárgyában tett intézkedések által nemkülönben azok a kik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kiyüi az 1892. XXIX. t.-cz. szerinti eljárás és az annak folyamán történt bejegyzések által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik — ide értve azokat is akik a tulajdonjog arányának az 1889. XXXVIII. '.cz. 16. § a alapján történt bejegyzését sérelmesnek tartják — e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényüket a tlkvi hatósághoz hat hónap alatt vagyis 1913. évi junius hó 20-ik napiáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmulta után az átalakitá-kor közbejött téves bevezetésből származó bárminemű igényeket jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik az emiitett bejegyzéseket pedig csak a törvény rendes utján és csak időkőzben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a kik a hitelesítő bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy a mennyiben az >khoz egyszetsmind egyszerű púsoiatokat is csatoltak — vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak — az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átrehetik. Kir tszék mint tlkvi hatóság. Zalaegerszeg, 1912. deczember 3-án. ÓNODI ZOLTÁN s. k.

; kir tszéki jegyző. A kiadmány hiteléül: 1—3 PIRITY, kir. tlkvvezetö