Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-10 / 41. szám

1912. október 10. M. A G Y A K PAIZS 3 Gyűjtsünk a Csány szoborra! luczy Tibor VIII. gimn. tanuló a Szombathelyi művelődés-történelmi kiállításra utazó diákok kőzött végzett filléres gyűjtéssel — Zalaegerszeg 8 K 10 i. Fangler Imre VIII. o. ugyanez aikalommal ablakbetörés bünt-ből 1 K 10 f. Szerdahelyi Jenő Keszthely 3 K — í. Mai gyűjtésünk összesen . , 12 K 20 f. Hozzáadva a múltkori (32716 K 00 í) összeghe. A Magyar Paizs gyűjtése máig 32728 K 20 fill. A mult héten nyílt borítékban kérő levelet intéztünk Zalavárme«yének összes t tnügyi ernbe réhez, 1000 példányban, arra kérve, hogy okt. 6. avagy okt. 10-én az iskolában megemlékezve a tanulók előtt a vértanukról, köztök Csányról is, a zalai vértanúról, ennek szobra alapjára rendezzenek filléres gjüjtést s küldjék el Zalaegerszegre a szobor bizott sághoz. Jó volna, ha szives meghallgattatást nyernénk. Semmit sem változtat a lényegen, ha a megemlékezés és gyűjtés akármelyikre napra esik. Városi közgyűlés volt hétfőn és kedden d. u. 4 órától 7-ig Dr. Korbai Károly polgármester elnökletével. A közgyűlés terme teljesen megtelt, sőt vészterhes felhők idejére emlékeztetőleg fojtó volt a levegő, hogy ne mondjam: puskapor szagú és feszültek és szorongatottak a lelki hangulatok, mert ott volt mindjárt a második pontban a villanygyárnak igen nehéz ügye. A tárgysor amúgy is 26 pontból állott. Három órán át alig végeztek el öt pontot. Másnap folytatták a többit. Már megelőző napon magán értekezletet is tartottak a képviselőtestületi tagok, mert életbe vágó dolgokról kellett tanácskozniok. Voltak, akik a tanácsnak mindenik javaslatába belekötölözködtek; voltak, akik visszaverték ezeket; és voltak, akik csak a közügyet tekintve, higgadtan és bölcsen tanácskoztak. A kiemelkedőbb dolgok a következők voltak : 1. A városi téglagyár, melyet Bichler Dénes bérelt, utóbbi időben talán gyengén jövedelme zett, ami nem is csuda, mert építkezés igen ritkán történik, s összeütközések is akadtak bérlő és tulajdonos között. Ezek miatt a bérlő felmond. A tanács javaslata után a testület azt határozta, hogy egy évig házi kezelésbe veszi s ha igy siker jelentkezik, tovább is folytatja, vagy a körülményekhez képest bérbe adja, esetleg el is adja. 2. A városi villamos telep gépházának stb.. .. A többit már úgyis tudja mindenki, a verebek is ezt csiripelik. Elég hosszú tudósításokat közöltünk már ennek a históriájáról. A telepen bővíteni kellett. Építettek. A befejezés előtt pár órával, a főszolgabíró megtiltotta a tovább épít kezést. Mert a város vezetősége formahibát követett el, nem kért telepengedélyt saját magától s építkezési engedélyt sem kért. A főszolgabírói félbeszakítást megfelebbezte a város vezetősége az alispánhoz. Persze. Az alispáu elvetette a fölebbezést, helybenhagyta a főszolgabírói megtiltá;-!, lázasan sok paragrafussal táinjgatva. A városi közgyűlés második pontjának az volt a feladata, hogy a főbírói félbeszakítást megfelebbező iratot s az erre jött alispáni véghatározatot, a főszolgabírói intézkedésnek a támogatását előadják. Föl is olvasták mindakét irást. Az elsőt, a melyet a város vezetősége irt, élesnek érezte mindenki, vagyis ebből mindenki láthatta — ha ugyan egyébként nem tudta volna, — hogy itt a városnak és vármegyének valami régebbi okok miatti súrlódása van. Erről még jobban meggyőződhetett aztán az alispáni hosszú véghatározatcak a felolvasása után és közben. Az alispán a helyett hogy azt mondta volna, helybenhagyom a főbíró intézkedését, mert a város formahibát követett el azzal, hogy nem várta meg a telepengedély megadását stb. §., s még egy-két §. legalább megmaradt volna hivatali nyugodtságában, ehelyett mint mikor Kölcsey Ferenc készült egy minta védő beszédre, ugy készülhetett quasi ő egy minta vád beszédre, bizonyosan heteken át foglalkozva (amint megjegyzéseit teszi egyik másik képviseleti tag) s 20—30 §-t vagdos a város fejéhez. Herkulesi erővel birkózik. Meg is van az eredménye. A közönségnek egy része bámul. No hát ez igazán tudja a §-okat. A másik része nem bámul, mert tudja, hogy ezeket csak ugy szokás előszedni, mint lexikonból a műszókat s logaritmusból a számokat, azonfelül sajnálkozik a kárba veszett fáradtságon, mert egyetlen egy §. is megtenné a hatást, a formahiba § a, s ez a rész azért sem bámul a tudományon, mert tudja, hogy a § oknak tömkelegében s a kivételeknek a kivételeiben még annyi §. van, hogy az argumentáló 20 30 §-t, vissza lehetne tán verni 40 60 §-al. Ez a hangulat. Szóval felolvasták mind a cét hosszú irást. A dologgal mindenki tisztában van. S épen ezért igen nehéz a dologhoz hozzászólaui. Épen ezért a tiszteletre méltó bátorságnak díszítésével kell ellátnunk Dr. Czinder Istvánt, aki elsőnek szólott hozzá a dologhoz. Nem is szólva arról, hogy a két párt közül melyikhez tartozik, kitűnő bölcsen beszél s azt mondja Dr. Czinder képviseleti tag, hogy ne beszéljünk most arról, a miről heteken át lehetne vitatkozni, hanera törekedjünk most csupán arra, hogy városunknak, a közügynek az érdekében, kívánjuk sürgessük és segítsük a — a megoldást, szavazok tehát arra, hogy a tanács javaslataként tegye meg a város a felebbezést az alispáni véghatározat ellen a kormányhoz. Épen ilyen méltányló elismeréssel kell megemlíteni a Dr. Berger Béla felszólalását is. Más tekintetben talán még értékesebb, érdekesebb s tiszteletreméltóbb Dr. Grünwald Samu tag beszédje. Legnagyobb erkölcsi bátorsággal beszélt Dr. Grünwald Samu, mikor, nem ugyan a bajoknak ősi forrására, de legalább a közelebbi okára egyenesen, nyíltan rámutatott s igy »ad rem« beszélt. Magas jogászi szellemmel magyarázta azt az örök igaz porodoxont, hogy : „summum jus — summa injuria.« Vagyis; alkalmazhatnak valamely § t olyan szigorúan és borzasztó nagy igazságossággal, hogy akár egy város is belepusztulhat. A §-oknak lelketlen rideg alkalmazása sokszor visszaélés. Ezért summa injuria. Ez csak olyankor szokott megtörténni, mikor személyi indulatok sarkalják az embert. Itt a váios és vármtgye emberei között, hogy személyi ellenséges indulatok dúlnak, ezt már mindenki tudja. — A közönség ebből kiolvashatja, hogy ha én akár tévedésből, akár imposztorságból, akár szándékos hunczfutságból ráhágok valakinek a tyúkszemére : ö mind a három esetben méltán fölháborodhatik, mind a három esetben méltán rám rivalhat, de egyetlen egyik esetben sem lőhet főbe. Megalakulhatott a közönségben az a hangulat is, hogy akármint végződik ez az ügy, akármennyi kár t jrténik a munkafélbeszakitás miatt s akárki lesz vesztes és nyertes a pörben: a végítélet sem moshatja le a főszolgabíróról azt a gyanút, hogy öt, vagy tanácsadóját, a villanytelep építésének félbeszakításában a paragrafusoknak szigorú megtartása mellett az emberi kedély-indulatosság is. ösztökélte. Á tárgyhoz hozzá szólott még Udvardy Vincze s Boschán Gyula is. Ezek a beszédek csupán rajzvázlatok voltak. A fődolog az, hogy az alispáni véghatározat ellen tölebbrzést küld a város a miniszterhez. Egy kis úgynevezett „inczidens" is volt. Dr. Korbai polgármester közbevetve megemlíti, hogy őt személyileg nem érinti ez az ügy, mert ő épen akkor, mikor ezt az építkezési ügyet csinálták, szabadságon volt. A dolgot Fülöp h. polgármester vezette. Udvardy Vincze odaszól, hogy hiszen itt voltál. A polgármester szavahihetőségének kétségbevonását látja ebben s Udvardyt rendreutasítja. A kétnapi gyűlésen ennél nagyobb s mérgesebb kedély-izgalom nem is volt. 3. A régi csemetekert eladása tárgyában a kir. ügyészséggel pótszerzödést kötöttek. 4. A városház alatti boltokat bérbeadják, még pedig ugy, hogy az eddigi bért 10°/o-ka! megtoldják. 5. és 6, 7. pont alatt a második tanácsosi állásnak szervezése s a kültanácsosság törlése tárgyában — marad minden a régiben. 8. A városi jegyzőknek mellékfoglalkozását szép és bő megokolások után megtiltják, a városi állatorvosnak magángyakorlatát pedig megengedik korlátlanul a geografiára nézve, ugy azonban, hogy a városi hivatalos teendőiben csorba ne essék. Ezt a pontot kiváló felszólalásaikkal tárgyalták: Dr. Zarka Zsigmond, Hajik István és Boschán C j;.-. 9. A magyar városok országos kongresszusának tagja lesz a város évi 100 koronával egy sereg képviseleti taggal. 10. Szereznek a város részére pöczegödörtisztitó gépet és egy pár lófogatot. 11. A népkönyvtári bizottságot megalakítják, mely népkönyvtárt a munkásgimnázium igazgatója, Pásztor Imre tanár sürgetett, s melyre most a kormánytól 200 korona értékű könyv érkezett. A könyvvizsgáló bizottságnak tagja a képviseleti tagok közül Udvardy Vince és Baján Ferencz, a nem tagok közül Tikk László és Borbély György tanárok. 12. Mezriczky Jenő városi tanácsosnak egy havi szabadságidőt engedélyeznek, a polgármestertől engedélyezett időt helybenhagyják, mely most már le is járt. 13. A Magyar Vörös Eereszteqyletnek, mely feloszlott, 200 frt vagyonát s a 2000 K H.^ntyféie alapítványt átveszi a város gondozásra s igyekszik az egyesületet uj életre kelteni. 14. Ruhafogasokat szereznek a közgyűlési terembe, mert növekedett a számuk a tagokn:k is. 15. A vizslahidi kertészlaknal egy lakást bérbeadnak. 15. A barossligeti vendéglő udvarát bekerítik. A költség 1—2 száz 'korona. Csokhogy ennél a tárgynál — ámbár fáj nekem —' egy kissé tovább kell időzni. Sokat tanultam ez alatt a pont alatt. És ebben mindenki meggyőződhetik arról, hogy milyen sok ember, milyen sokszor tévedhet. És hogy nem szabad gyorsan ítélkezni. Ennél a Barossligeti vendéglő építkezésnél fölszólal Udvardy Vincze barátom, legkitűnőbb kollégám, ' tost nyugalmazott tanár. Udvardy tanárról tudni kell, hogy 1. elméletileg-gyakorlatilag képzett ember, 2. messze hire vas szigorú igazságáról, 3. a városban, sőt a vármegyében a legmagasabb helyektől elkezdve a legutolsó csizmadiáig ismeri mindenkinek csínját binját, históriáját, ismeri a vármegyei és városi közigazgatásokat. Mindenütt elsőrendű tag. Feláll Udvardy Vincze és — nem mondom el mind a beszédjét, de beszédje alatt arról győződtem meg, hogy Dr. Korbai polgármester zsarnok természetű, erőszakos, szabálytalanságokat elkövető ember, talán haszonleső, egyes iparosokkal összebeszélő s több efféle borzasztó ember, mert nem csinált a Barossligeti udvar kőfalépitésénél versenytárgyalást, hanem csak egy kőművesnek, talán a kegyeltjének adja ki a munkát. A polgármester is jö emberem s fájt a vád, de, hadd üssék a kutyát, ha megérdemli. A polgármester,— nézem — csak mosolyog. Talán csak nem czinikusság? Nem is felel. Helyette feláll Wassermann mérnök, tehát elsősorban is W. mérnök felel, s azt mondja, elsősorban is, hogy nem igaz, mintha csak egy kőmivessel tárgyalnának. Öt-hat kőművessel alkudoznak. S ő be szokta ezt jelenteni hivatalosan. Egy kétszáz koronás munkánál nem nem lehet 20—30 iparost felhívni versenyre. Többekerül a leves, mint a hus. Negyedszer: Mindenkit nem is lehet odaszólitani, mert a megbízhatóság is valami, -- ötödször: az árlejtésnél összebeszélnek s még drágábbak. Hatodszor s heteds'er s tizedszer kötelezőleg csak 1000 koronás munkáknál kell árlejtéseket csinálni. Itt nem volt muszáj, mindamelett csináltak. Tehát elesik az a gyanú, mintha a középittető bizonyos kegyeltekre bízná a munkát. — Szóval: Udvardy kép. taghoz bizonyosan panaszra ment valamelyik kőműves, hogy nem vele dolgoztat a polgármester. S Udvardy ezt a kőműves históriát előadta ugy, hogy a közönség ezt is tanulja meg, hogy a polgármester nem elég helyesen jár el, de akaratlanul azt is elérte Udvardy, hogy a közönség, t. i. hallgatóság kiérezte, hogy a város és vármegye s polgármester és ilispán féle ellentétességben Udvardy inkább azon a párton van, ahol a polgármester nincs. De a kőmüvességi históriában mégis csak Waszermaunak volt igaza, s inkább neki volt igaza, mintsem a polgármester lebecsültetett volca. Udvardy kolegám nem magasztaltatott fel. S ez fáj nekem. Erről többet most nem szólok. De meg kell jegyezni, hogy gyorsan ne ítéljünk. 17. A tűzoltó egyletnek kérelmére adnak 8 darab faoszlopot. 18. Fuvar dijakra 50 korona fedezetet engedélyeznek. 19—26. Illetőségedet adnak némely betelepültöknek. (y.)