Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-26 / 39. szám

1912. szeptember 26. M AGYA K PAIZS 3 ahová épen építették; ugyanő felelős a felpeiült kárért is. Dr. Steiner Szilárd. A Zala a következő czímek alatt a következő- : ket irja : : í A botrányvárosból. i Város és vármegye. — Alispán és polgármester. — j Hivatalos kártevés. — Egerszeget tizeeer koroná- ; val megkárosították. — Ki /izéli meg? — Fenyeget a sötétség. j Miniszteri kiküldött Zalaegerszegen Az itt táigyalthoz hasonló esetekben nehéz \ szatirát nem irni; de sokkal nehezebb minden felháborodás, sújtó vádak, egyenes felelősségre- • vonás nélkül elmondani azoknak az ujabb mellbe- 5 vágásoknak és károsodásoknak a történetét, 5 melyekben vármegyénk székhelyének, Zalaegerszegnek része van. Zalaegerszeget tudvalevőleg már a sors sem áldotta meg a fejlődésnek valami dus lehetőbégével, egykori polgárainak rövidlátása pedig egyenesen züllésre kárhoztatta a megyei székhelyet. A legendás egerszegi „csizmák", melyeknek érdekében elutasították maguktól a Déli \ vasúti vonalakat, még igen soká megfeküdték a város igazgatásának gyomrát és e csizmák szelleme még igen soká dominált Egerszeg városi életében. Modern igyekvések, a fejlődés vágya és ösztöne csak a legújabban kezdtek kicsirázni a kemény egerszegi talajból. A város uj rezsimjében okos és egeszséges ötletek merültek fel s ezek egy iésze meg is valósult. Föltétlenül rokonszenves és a legmesszebbmenően méltánylandó erőfeszítések azok, melyek a város vezetésében néhány év óta megnyilatkoznak, s melyeknek az az iránya, hogy a várost kiszabadítsa az adósságok és a száz százalékon felül levő pótadóteher sülyesztőjéből. A komaságnak, sógorságnak, szivességtevésnek, korrupcziónak és dologtalanságnak az a rendszere, mely Egerszeg haladását megállította, kezdett eltűnni a város vezetéséből s helyébe lépett a rend, a j! munka, a jószándékok és reális számitások szel 5 leme. A város szerény erőinek valami fiatalos t felszabadulása következett be, mely szimpátiával \ töltött el mindenkit, aki jóhiszeműen örülni tud j az egészséges haladás minden tényének. A szimpátia azonban kimaradt egy nagyon előkelő és nagyon lontos tényező részéről: a vármegye részéről. Ezúttal nem akarjuk feszegetni azt az érdekes kérdést, hogy miért fáj a vármegyének az, ha középponti városa ki akar szabadulni eddigi szégyenletes nyomorúságából és sivár tehetetlenségéből. Tény az, hogy a város vezetőségének sok egészséges, hivatásos terve szenvedett hajótörést a várm:gyének — moüd^uk: — ellenkező felfogásán. Ugy látszik, a megye beteljesültnek látja a város hivatását abban, hogy ez szállodát tart fenn a vidéki bizottsági tagok részére s czigánybandával szolgál a megyegyűlési nagy ebédekhez Ezentúl soha, sehol szikrája sem látható annak, hogy a vármegyét érdekelné székvárosa. A köztük levő barátságos jó viszony hűségesen kifejeződik a megyei alispán és a városi polgármester viszonyában, melyről pedig elég annyit tudni, hogy az érintkezés köztük tisztán irásos. Naponta reggel megindul egy akta-folyam a megyeházától a városházára. Az alispán vonja felelősségre a polgármestert hol egy gazdátlan kutya, hol egy söpretlen járdarész, hol egyéb ily magas horderejű közigazgatási problémák dolgában. Az akták pedig kivétel nélkül igy végződnek : — „Tegyen azonnal igazoló jelentést!" Este aztán az akta-áradat visszakering a városházától a vármegyeházára, tartalmazván a polgármester „igazoló jelentéseit," melyek szerint a gazdátlan kutya, mellyel találkozni méltóztatott, — amint kinyomoznom sikerült — X. Y. lüstfaragóé, tehát nem gazdátlan, — a járdái ész pedig azért volt piszkos, mert a gazdája nem söprette le — és nem egyébért. Nem tréfa, de j szúrnom valóság, hogy az egerszegi polgár- i mestert már ilyen súlyos kérdések elé is állították : 1 -— Hol van az a kapanyé', mely 1905 ben j még megvolt a városháza pinczéjében. Tegyen j igazoló jelentést. -- A kérdezett kapanyél — hangzott a válasz , — mint hosszas és tizennégy embert egy napon j át foglalkoztató kereséssel megállapítani sikerült, ma is ott van a pínczében s a körülményekhez képest jól érzi magát. Az alispán és polgármester e kedélyes társasjátékáról ezer és ezer csodálatos adatot tudnak Egerszegen; köztük ken sok olyant, melyek bizony már messze túllépik a kedélyesség határát ; és sok olyant, melyekről azt sem tudjuk, hogy egészen rendjén vannak-e; és olyant is, melyek egészen bizonyosan nincsenek rendjén. Korbai polgármester csinált már a városnak jéggyárat, városi kezelésbe vette a villamvilágitást, de arra aligha lesz ideje, hogy még- sok hasznos dolgot műveljen, mert túlságosan lefoglalják az antik kapanyelek és kóbor ebek gonfja. Az alispán és polgármester sajátos barátságának e tüneteit igazán csak ötletszerűen emiitettük és magunk sem hisszük, hogy ennek köze lenne ahhoz a sajátos animozitáshoz, mellyel a vármegye törvényhatósága Egerszeg ügyei iránt eltelve van. Nem újságképpen mondjuk, hogy Egerszeg minden ügye veszett ügy a megyei közgyűlési teremben és a megye egyéb ermeiben. Bármit határozzon is Egerszeg városa, mindig akad egy, gyakran koholt nevü polgár, aki megfellebbezi a megyéhez, ahol aztán a határozatot rendszerint megsemmisítik. A polgármester fizetésjavitását kiváltképpen. Az alább tárgyalt villamosügyben arról van szó, hogy a város ki akarja bővíteni a villamtelepet. Ezt a közgyűlési határozatot a szomszédok kifogásolták. Ez a bevezetésünk pedig, tehát mindaz, amit idáig elmondtunk, — talán nem is — fontos. Tálán felesleges is. Legfeljebb, ha környezetrajz az eseményekhez. Azt egyáltalában nem mondjuk, hogy bármi köze is volna a villamtelep alább tárgyalt dolgához, fóképpen ahhoz, hogy ebben az ügyben Egerszeg városát súlyosan megkárosiolták — mintegy tízezer korona erejéig — s legkínosabb bonyodalmak elé állították. Mi csak azt mondjuk, hogy a városnak károsodnia nem szabad s ezért kíváncsian várjuk, ki lesz az, aki a város kárát megtéríti. # Történtek pedig a következők : Zalaegerszegen bekövetkezett annak szükségessége, hogy nagyobbítani kell a városi villamtelepet, mert a gépek már a tavaly téli fogyasztás maximumát is csak a legnagyobb túlterheléssel győzték. A város képviselőtestülete tehát elhatározta a telepnek megfelelő toldaléképítményekkel egy kétszáz lóerős uj gép beállításával való bővítését. A városnak ez a határozata jogerőre is emel kedett. Mivel közeledtek a téli hónapok, amikor tőbb áram kell, a telepbővités sürgőssé vált s ezért a város megkezdte az építkezést, mielőtt még a telepengedélyézési eljárást lefolytatták volna. Nem ritkán, meg szokták ezt tenni magánosok is s megtette a város is, mert a telepengedélyezést nem várhatta be. Hiszen Zalaegerszegen vagyunk, hol mindent megfelebbeznek s nincs kizárva, hogy ha a város szigorú precizitással akar eljárni, az építkezést még jövőre sem kezdhette volna meg. A városi tanács ugy gondolta, hogy egyszerű udvariassági tényt gyakorol akkor, midőn az építkezés megkezdéséről értesiti az alispánt. Értesítette is s az építkezés vígan folyt tovább. A vállalkozó már javában rakta le az uj gép beton alapzatát és már állott a toldaléképület tetőszerkezete is, mikor az alispán értesítette a várost, hogy eljárása szabálytalan, a telepengedélyezési eljárást meg kell tartani. A telepengedélyezés tudvalevőleg az elsőfokú iparhatóság dolga, tehát Egerszegen a városi tanácsé. Ám az alispán kijelentette, hogy a városi tanács a jelen esetben érdekelt fél s ezért az eljárás lefolytatására a zalaegerszegi járás főszolgabiráját küldte ki. A i főszolgabíró aztán ki is tűzte a helyszíni tárgya- : lást, melyen megjelentek : az államépitészeti híva- j talnak egy mérnöke, a városi mérnök, Braun István I iparfelügyelő Nagykanizsáról és a városi villám- [ tejep szomszédai, mint érdekellek. A tárgyaláson j a szakértő mérnök kijelentette, hogy a telepbővttés ellen a kőé és magánbizionság szempontjából ; semmi kifogás s.m emelhető, a bővítés abszolúte senkinek kart nem okozott, a tűzveszélyesség egy hajszállal sem növekedik stb. — Ezeket nemcsak kijelentették a mérnökök, hanem oly meggyőzően meg is magy. rázták, hogy az érdekelt szomszédok is mind megértették s a telepengedélyezés ellen senkinek sem volt kifogása. Ezek után hát semmi ok sem lehetett arra, hogy a főszolgabíró a telepengedélyt megtagadja. Az összes jelenvoltak megnyugodva távoztak, a városi emberek azzal a megnyugtató tudattal, hogy az építkezés folyhat tovább. Ám egyéo történt. Az történt, hogy a főszolgabíró otthon hozott egy végzést, melyben elsősorban felszólítja a város rendőrkapitányát, hogy büntesse meg kihágásért a városi tanácsot azért., mert telepengedély nélkül megkezdte az építkezést, aztán pedig értesíti a városi tanácsot, hogy az építkezést azonnal betiltsa. Nagy ijedelem támadt a városházán erre az érthetetlenül szigorú végzésre. Elsősorban is, ha ' az építkezést nom lehet sürgősen bevégezni, .' akkor a télen sötétségben marad a város nagy j, része s a kártérítési pöröknek egész zuhataga | fog a városra omlani. A vállalkozó Fuchs és Gross • czég meg is kísérelte, hogy legalább is tető alá ' juttassa az épületet, de a főszölgabiró nyomban 1 hatszáz korona pénzbüntetéssel sújtotta a czéget. Ott állott hát a ^uhogó esőben a félig kész betontömb, melyet az uj gép talapzatának szántak és az epülettoldalek félig kész tetőszerkezete. A beton pedig (nem vasbeton) kényes portéka. Abból ugyanis a tervezett tömböt egyszerre, folyamatosan kell megönteni, a munkában nem szabad hosszabb szünetet tartani, mert ha megállnak, akkor a már kiöntött rész megszárad s a további rész már nem fo« vele szilárd tömeget alkotni, hanem csak rétegesen ráilleszkedik s le is válhatiiJ róla. Néhány napja be is állított a vállalkozó Korbai polgármesterhez s bejelentette, hogy az építkezésére semmiféle felelősséget nem vállalhat, mert a kiöntött betontömb megszáradt s ezen kivül a folytonos esőben a befejezetlen tetőszerkezet is elgörbült. Ezt a kiöntött betontömböt többé használni nem lehet, mert ahhoz a hiányzó részt már nem lehet hozzáónteni. Hát ha majd folytathatjuk a munkálatokat, az eddig kész betontömböt el kell távolítani. Ennek az eltávolítása pedig robbanással történik. Most pedig kijelentjük, hogy az igy tönkrement, eldobandó betontömb a városnak eddig ötezer koronájába kerül. A tönkrement tetőszerkezet kétezer korona kárt jelent. Tudni kell pedig még valamit. Ha a főszolgabíró nem nyomban szünteti be a munkálatokat, hanem még csak három napi időt enged, akkor nincs semmi baj. Még csak három nap kellett ahhoz, hogy készen legyen a betontömb és hogy tető alá kerüljön az épület. Akkor nem megy tönkre se a beton, se a tetőszerkezet. Három nap. Három kicsiny nap, melyet bármely magánosnak is meg kell adni s még inkább egy város közönségének. Három nap ily horribilis károsodás lehetőségével szemben igazán már nem is jóindulat, csak a legelemibb belátás dolga. Eddig hát meg volna a hétezer korona kár. De a robbantás is bele fog kerülni kétezer koronába, ami összesen kilenczezer korona. A megrémült polgármester — a vállalkozó jelentésére — mit tehetett egyebet: küldött egy hosszú táviratot a kereskedelmi miniszterhez. Elmondott e táviratban minden tudnivalót és szakértő sürgős kiküldését kérte. Csakhamar meg is jött a minisztérium távirati válasza azzal az értesítéssel, hogy sürgősen leküldték Egerszegre Benedikty műszaki tanácsost, aki péntekep Egerszegre is érkezett és Dr. Korbai polgármester, Zilahi István rendőrkapitány, Fülöp József városi főjegyző és Wassermann Samu városi mérnök jelenlétében felülvizsgálta az építkezést. A üainiszteri kiküldött megállapította, hogy mivel az egész építkezés nem egyéb, mint a régi gépház meghosszabbítása, mely hat éve állván fent, a közbiztonság követelményeinek mindenben megfelel, — az ipartörvény értelmében cz esetben csak egyszerű bejelentésre volt szükség, melynek tudomásulvételét be sem kellett volna várni s az építkezés megkezdhető és folytatható. A miniszteri szakérlő véleménye a közbiztonság dolgában mindenben egyezik az annak idojéa a főszolgabíró hívására megjelent három mérnök véleményével. Szerinte tehát a városnak semmiféle telepengedélyezést sem kellett bevárnia. * Ide tartozik még, hogy a városnak most két gépe van, de az egyik elromlott, egy gép pedig csak 75 kilowattot tud produkálni, holott vannak téli napok,' mikor Egerszegen 150 kilowatt sem elegendő. Tehát a télen nagy zavarok, bajok