Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-29 / 35. szám

4 MAGYAR U Z S 1912 augusztus 29. Tudvalevőleg én mindenkitől szedek, kérek, koldulok valamit a Csány László szobrára — még egy évig. Tehát, hogy Nagykanizsán is legyen egy kis filléres gyűjtés a közönség köréből: azért vagyok itt. Hogy valami szine és czime legyen a dolognak: ünnepélyt csinálunk vasárnap. Erre bizonyosan sokan eljönnek Zalaegerszegről is. De akár milyen szép ünnepély ez, mondják s akármilyen becsületes is, mégis csak zsarolás. Mogmondják ezt nyiltan a szemembe. Hanem azért engem a zsarolót olyan kedves barátsággal fogadnak itt, hogy soha enuél jobbat. Eddig ismeretlen ifjú urak önkényt jönek segítségül. Csak kettőt említek: Dr. Krátky István ügyvédjelölt, hegedűművészt és Dr. Mező Ferencz tanárt. Amig a jók névsorát felmutathatom, addig is megemlítem a Franz czég igazgatóját Pongor urat s a sörgyár igazgatóját Eppinger urat, ki a zsarolókat még meg is sörözteti, persze könnyű neki, mert a temesvári mellett ez a legnagyobb sörgyár Magyarországon. Különben van még Nagykanizsán három ilyen ember, akik — moraliter — semmit meg nem tagadnak, minden kérést teljesítenek: egyik Lukács József hittanár, a kath. legényegylet elnöke, olyan jó ember, mint Kun Vilmos;' a másik az itthon nyaraló Dávid László lévai irodalmi tanár, ódákat irt, nagyon hasonlít Hantke Emilhez, t. i. magasságra Hantke lábának a hosszúságával versenyez; a harmadik Kaffka József, hires szavaló, mint Czukelter Lajos. E felfedezésekre vezettek igen sokan, köztük Dobrovios Milán, Gürtler Pista, Szalay Sándor, Kovács Géza, Kertész József stb. Megjegyzem, hogy népünnepélyeket Dobrovics Milán szokott rendezni. A nagyvilágon e kivül nincs más kitűnő rendező. Hát még ha a lányokról is irnék ! Ezeket tessék megnézni a — helyszinén. Ilyen szép társaság igazán nincs több e kivül. De hiszen nincs egyébről szó, csupáa arról, hogy összegyűlnek fiatalok, vének, vidám tánezra kelnek, t. i. az előbbiek. — Egy jó czél érdekében való találkozás. II. A központi. Ez is azt teszi, hogy találkozás. Itt a világ közepe. Azt mondja a központi kávéház, hogy ezután a Magyar Paizst is megrendeli; igaz, hogy nem is beszéltem vele, de azt hiszem ezt mondaná, ha szóra nyitná száját. Van egy érdekes megjegyzésem. Lejelező lapon irtam ide, hogy holnap jövök s rendezünk egy kannibáli tánezot. A levelező lapot kiírták az újságba. Másnap Nagykanizsán ezer emberrel, gyermskkel találkoztam. Egy sem volt köztök, aki ne ismert volna. Ha már tul volt 15 éveu, az mind tudta már, mit keresek itt, olvasta az újságban. — Szent Mária! Ez becsületére válik a közönségnek is, az újságoknak is. Zalaegerszeg főváros, de ebben az — egyben igazán nem versenyezhet Nagykanizsával. Nálunk ha olvas is valaki újságot, eltitkolja. Mi az? Újságot olvasni ? Még kisülne, hogy nem magyar nemes. Kanizsán a hírlap is központosságot teremt. III. Dr. Szekeres József. Manapság szép ünnepségnek volt kitéve Dr. Szekeres József főorvos. Hármas nevezetessége van neki, hogy többet ne mondj k. Orvosi működésének 25 éves fordulója van. Másodszor lelkes megteremtője volt a kórháznak. Harmadszor akár az orvosi hivatalában, akár a nagy életben a legszeretettebb ember messze földön. Arról nem is szólok most, hogy mig ö az emberi testnek orvosa, addig a felesége diploma nélkül a beteg emberiségnek orvosa, a nők társadalmának vezetője . . . Dr. Szekeres József főorvost megtisztelte a város. Ünnepeltetésére rendkívüli díszközgyűlést tartott a város Dr. Sabján Gyula főjegyző elnökletével s 2000 koronás alapítványt tett a töorvos nevére, hogy ennek kamatjából segélyezzék a beteg szegényeket s érdemeit jegyzőkönybe vették. A diszgyüléseu Dr. Fried Öuön ügyvéd méltatta Dr. Szekeres érdemeit hatásos hosszú beszéddel. Többek között mondá rá vouatkozólag, hogy nagy kötelességet mulasztana el, ha magán orvosi gyakorlatára is ki nem terjeszkednék és ezt nem méltányolná. Az orvosban magasabb hivatásu személyt látunk. Ezt a tiszteletünket az orvosi hivatás iránt mi elődeinktől örököltük, kik viszont az ő elődeiktől vették át. De ebben az orvos személye is fontos. Szekeres doktornak annál nagyobb az érdeme, hogy orvosi foglal" kozását mély tiszteletünkben meg is tudta tar tani. Minden rangkülömbség nélkül hajolt oda a betegágyra s nemcsak tudományával, hanem nagy szivének vigasztaló szavaival is gyógyította betegeit. Amit tesz, mindenbe teljes szivét helyezi bele. Most, hogy főorvosi működésének 25 éves jubileumához érkeztünk, lehetetlen e határkőnél meg nem állnunk. Az Isten áldását kéri, hogy a főorvos nagyrahivatott műkő dését még soká folytathassa és indítványozza, érdemei a közgyűlés jegyzökönyvében örökittessenek meg. IV. A légrádi •muzenm. Vasárnap nem lehetett a kannibál ügyben tárgyalni, hát kimentünk a szomszéd Légrádra, tul a vizén, de innen a határon. Muzeum megnyitási ünnepély volt ott. Lelkes okos ember az a Haller Jenő. Ezelőtt 20 évvel ott tanítóskodott szülőhelyén, most Eszéken tanít, de itthon is apostoloskodik. Nagy buzgalommal és hozzáértéssel összeszedegette a régi emlékeket, különösen a Zrínyiekre vonatkozókat, rendezte s megvetette alapját egy nagyra fejlődhető muzeumnak, hogy a régi királyi kiváltságos városban, a Zrínyieknek egyik sarkkövén Magyarországot hirdessék ezután is az emlékek. És kü'.deni kell e széleken, azt mondják ők. A megnyitó ünnepély díszközgyűlés keretében folyt le, ott volt az egész községi közöuség, Fábián plébános, az apáczák a domborur jegyző, a nagykanizsai vendégek. Starzsinszky László h. jegyző és Haller Jenő tartalmas beszéddel világosították fel a közönséget, arról, hogy milyen nagy jelentősége van az emlékeknek a nemzeti kuliurában. Haller kalauzolta a vendégeket a muzeuaaba, melynek főbb tárgya a következők : Céhládák, korsók 1712 bői, Zrínyi Péter képei, hadipénztár a 17. száz dból, a régi bandérium kardjai, illirkések 1848 ból, billikom 48 ból, amelyből Nugent gróf osztrák tábornok ivott augusztus 18 án, ezüst öv a középkorból, török csibukok, Z inyi Miklós légrádi főkapitány arcz képa 1646 ból, Gróf Zrinyi Ádám saját kezűleg megirt levele 1686 ból, Zrinyi Báter 1664 ból való episztolája, Andrássy Pál kuruez tábornok levele 1706 ból, amelyben felszólítja a légrádiakat, hogy csatlakozzanak a kuruezokhoz, eredeti latin oklevelek 1643, 1707, 1770 bői, Légrád térképe 1663-ból, protestáns biblia a 17. századból, kovás pisztolyok, franczia kard 1520-ból, kuruez hadizászló a 18. századból, Gróf Eszterházy Antal kuruez tábornok protekcionálisa 1708 ból, pöcsétnyomók 1677, 1610, 1640-ből, lánczos buzogány és árkány a kuruezkorbó!, Werbőczy Corpus Jurisa, egy 300 éves óriási lakat, régi láudsák, 48 as szuronyok, egy korán idézettel ellátott török agrafte, Láposy Gézának, Perczel Mór százados hadsegédének 1848 ból való arcz képe, s egy népművészeti tárgy: 1 darabból kifaragott láncz, 2 pár légrádi kés stb. Megemlítem még hogy e jómodu község, melynek pótadójuk nincs, ez alkalommal is fényes díszbe ö

!tözött. Zászlókkal, lampionokkal felszerelve este fényárban úszott s két zenekar működött. Különösen a fuvó karnak kitűnő vezére van Goldschmid Józsefben, aki teljes színvonalra emelte. A horvát apáczák is kitesznek magukért ilyenkor, a díszítéssel s az elismerésadójával, Hatalmas két virágcsokrot adtak át Hallernek, a nap hősének. Egyebekben pedig sajnos Zágrábhoz tartoznak. Ha még azt is megemlítem, hogy Zalaegerszegről is voltak itt, t. i. Holly Béla a feleségével: levelemet be is zárhMom. Nagykanizsa, 1912 augusztus 26. Borbély György. Őszinte részvét. Kászonyi Mihály polgári iskolai igazgató iránt általánosan a közszeretet és a beléje helyezett bizalom temetésén nyilvánult meg a legjobban. Mig élt, mindig meg volt a reményünk, hogy az egészsége helyre áll, s továbbra is betöltheti azt a tisztét, melyet teljes odaadással töltött be életében a szülök igazi megelégedésére s tanítványai osztatlan szeretetében. Ó igazán hivatásos tanár volt. Működése egész ideje alatt mint hivatásának magaslatán álló igazgató és tanár átérezte, hogy a kezére bizott zsenge tanuló az iskolába azért jár, hogy ott tanuljon. Ha tanítványa, kiknek tehetségét, lelkületét, szorgalmát szóval egész valóját ismerte — megakadt, nem használta a huszadik században dívó furcsa rendszert „Ülj le szamár vagy" hanem tüi elemmel mint igazi tanár magyarázattal, szép szóval és szeretettel mint atya gyermekével foglalkozott vele. Ő átérezte, hogy a gyermeket szülői áldozatok árán járatják iskolába, s nem átalta a fáradságot azokkal foglalkozni s működése mindig a lelkiismeretességgel párosult gyengédség és szeretet gyümölcsét eredményezte. Az ő tanítási rendszere és kiváló modora nem tette a tanítványokat idegessé. Higgadt, magyarázatai rendszorint a tanítás terén teljes sikerrel jártak. A megteste ült jellem is a hivatását teljes egészében átérző tanár, családapa és páratlan elózékenységü igazgató elhalálezása nagy veszteség reánk nézve, melyet legjobban igazolt a temetésen megnyilvánult őszinte részvét, mely a sirig kisérte. Megható volt, mikor a tanár és jó barát az örök nyugvó helye felett búcsúzott a tetemtől. Da legmeghalóbb volt, mikor kedves tanítványai könyhullatások között tolongtak a sir szélére ki ki egy-egy szál virággal a kezében, melyet végbucsuzóul kedves és felejthetetlen tanárjuk és igazgatójuk koporsójára helyezve rótták le hálájuk és szeretetüket. A nap-nap után sírján nyíló virág bokrétákat mind kis tanítványai helyezik el szeretetük jeléül. Nyíljon is a túlvilági életében az ártatlan kezek által bokrétába kötött virágo néki. Megérdemli tőlük, hisz ő oltotta mindnyájában az örök bacsü szelídséget és szeretetet. Minthogy az élet rendje szerint az élőknek az élőkkel kell élni, igy az elhalálozással megüresedett szék betöltése nyomul előtérben. Ily esetekben, minthogy utód öröklési jog híján kinevezéssel vagy áthelyezéssel szokták a megüresedett állást betölteni, azt hallottuk, hogy Kiss Dénes alsólendvai polgári iskolai igazgató áthelyezésével lenne betöltve. Ha a hír igaznak bizonyulna, ugy annak mindnyájan csak örülhetnénk, ki a megboldogultnak minden tekintetben méltó utóda lenne. Ugy adja Isten, hogy a hír valóra váljon s mielőbb az uj igazgatót körünkben üdvözölhessük. Z. Horváth Lajos. Heti hirek Helyiek. Felbivás Zalaegerszeg ifjuságáhaz Nagykanizsáról i Zalaegerszegen Gyurka bátyánk agyából pattant ki az a már-már megvalósuláshoz közeledő' gondolat, hogy megyénk nagy szülöttének, a hősi halált halt vértanúnak Csány Lászlónak érdemeihez méltó szobor emeltessék. Ebből a nemes munkából, mi nagykanizsaiak is ki akarjuk venni részünket. Ezt czélozza az a virágünuepéllyel összekötött nyári mulatság, amelyet szeptember 1-én rendezünk. Jertek el e napon hozzánk, zalaegerszegi ifjúság, hölgyek és férfiak, hogy tanúi legyetek annak a hazafias lelkesedésnek és nemes hevületnek, amellyel a nálatok megpendített eszmét felkaroltuk. Legyetek meggyőződve arról, hogy szeretettel, tárt karokkal várunk és fogadunk benneteket. Dobrovits Milán, v. országgyűlési képviselő, ifj. Babóchay György, Dr. Krátky István, ügyvédjelölt, Dr. Mező Ferencz, középiskolai tanár. Gyűjtsünk a Csány szoborra! N. N 50 t. Mai gyűjtésünk összesen . . . . K 50 f. Hozzáadva a múltkori (31753 K 20 í) összeghez A Magyar Paizs gyűjtése máig 31753 K 70 fill. Zalavármegye törvényhatósága szeptember 9-én délelőtt 10 órakor közgyűlést tart Zalaegerszegen, a vármegyeház nagytermében. A közgyűlési tárgysorozatot az alispáni jelentéssel együtt most küldik szét.