Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-18 / 29. szám

4 MAGYAR PAIZC 1912. julius 18. Ballá Aladár, Dr. Hajdú Gyula, Bosnyák Géza, Gróf Batthyány Pál, Kun Béla. Nem a hatalom szerint kell az elveket, hanem az elvok szerint hatalmat gyakorolni, mondja Kun s szól néhány szót még a turáni tiránn fatty uhajtásról. Kovács Károly ügyvédjelölt a társaságtól öszszegyüjtött a Csány vértanú szobrára 11C kor. j 42 fillért, melyről számot adunk a másik rovatban. Egy iró, aki földet hódit. Blasco Ibanez, a nagy spanyol regényíró, aki a modern spanyol irodalomnak ma egyik Európára szóló dicsősége, vagy három év előtt teljesen eltűnt a nyilvánosság elöl. Csak a legmeghittebb bizalmasai tudták róla, hogy Argentínában jár, egészen szokatlan művön dolgozik, amelynek az irodalomhoz egyelőre semmi köze s hogy az irodalom egyidöre semmit sem várhat Blasco Ibaneztől. A nagy iró ujabb életét teljes homály takar'a, egészen mostanig, amikor pihenni és a civilizációban megfürödni, Argentinából visszatért Európába. Egyenesen Párisba, ahol egy hírlapírónak elmondota, mi az a nagy munka, amely az irodalomtól elvonta s amelynek szolgálatába állította mostani legszebb esztendeit. „— Négy évvel ezelőtt," — mondotta Blasco Ibanez — „Dél Amerikába bivtak meg, felolvasó körútra. Eljutottam többek között Argentínába is, s én, aki otthon is annyit foglalkoztam földmíveseink sorsával, megdöbbenéssel vettem észre Argentína hihetetlen s parlagon heverő gazdagságát. Bejártam messze földeket, próbákat tettem s meggyőződtem róla, hogy kellő csatornázással, gonddal, munkával Argentinából valóságos földi paradicsomot lehetne csinálni. A felolvasó utamról visszatérve szűkebb hazámba, Valenciába, mindenemet pénzzé tettem, s Argentinából óriási földterületeket váltottam magamhoz, amelyeket ingyen bocsájtottam szegény honfitársaim rendelkezésére, akik dolgozni akarnak . . . Csak ki kellett adnom a jelszót, és tömegesen jöttek a szegény és nyomorgó spanyolok Argentínába. A föld meghódításában, a csatornázás munkájában két nagyértékü munkatársra tettem szert, báró Alvensleben vjlt porosz kapitány és egy Magyar János nevü magyar mérnök személyében, akik mindketten emberfölötti munkát végeztek. A három évi megfeszített munka látszatja több mint kielégitö. Bagyogó és álomba illő. A munkának nyomán három év alatt két gyönyörű városunk nőtt ki a töretlen argentínai földből . . . Egyik város Cervantes, a másik Nueva Valencia. Emeletes, szép, stílusos házak végesvégig, pompásan müveit kertek és mindenfelé elégült, vagyonos, sőt gazdag emberek. Most, hogy spanyol hazámon átutaztam, s láttam ott a nyomort, és szemem előtt elvonult a jólét, amelyet telepeseimmel teremtettem, éreztem, hogy az életem hasznos élet colt, a munkám pedig hasznos munka . . Blasco Ibanez a további kérdezösködésekre elmondta még, hogy vagy nógy esztendő óta nem volt irótoll a kezében, de azért nem pártol el az irodalomtól. Négy nagy munka tervét hordja a fejében. Az egyiknek „Aloe bárkája" lesz a czime. Ebben majd a nagy tengertjáró hajók fedélzetének utasaival foglalkozik, a kivándorlókkal, akik tele reménynyel tartanak az Ígéret földje felé. A másodiknak czime „Bábel", ebben Buenos-Ayrest festi a különböző fajbeli lakosaival, sokléle étvágyaikkal szenvedelmeikkel; a harmadik müvének a „Mindenek földje" lesz a czime, ez a kolonizációnak, a föld meghódításának regénye lesz és végül „Az erdő mormolása" czim alatt azokat az impresszióit szedi egybe, amelyeket Corrientosban és Paraguayban tett utazásai során gyűjtött. Heti hirek Helyiek. A város közgyűlése. Zalaegerszeg képviselő testülete julius 13-án délután, Dr. Korbai Károly polgármester elnökletével rendkívüli közgyűlést tartott. A képviselőtestületi tagok elég kevesen jelentek meg. Ez a szokás, a németeklakta vidékeken kívül, általános az egész országban, hogy nyáron, akár van egy város közgyűlésének tárgysorozatában »vibarkeltő«i ügy, akár nincs, nyáron nem szokás közgyűlésre járni. Ki jár nyáron közgyűlésre? — hangzik az ízetlen tréfálkozás kérdése. Zalaegerszeg városnak ezen a közgyűlésén sem volt más nevezetesebb ügy a szőnyegen, mint a város jövendő gazdasági fejlődésére nézve igazán elsőrangúan fontos kérdés : egy vasútvonalnak, egy jelentékeny termelési területeket Zalaegerszeggel összekapcsolni hivatott vonalnak, a zalaegerszeg—zalalövői vasutivonal kiépítésének kérdése. Ez meg mi az ördögadtát is érdekelné a képviselőtestületet? Hiszen egyik sem engedményese a kérdéses vasút kiépítésének. Hát nem érdekli őket. Talán ha majd le kell szavazni a Barthalosék kérte ujabb 50000 koronányi hozzájárulást, akkor többen el fognak menni arra a közgyűlésre — hátramozdítóknak. Hiszen igy volt ez csizmadia nagyapáink idejében is, azért lendült fel ilyen rendkívüli módon a vármegyénk székvárosának gazdasági élete. Na! talán majd — ötven esztendő múlva másképen lesz! Weber Ödön volt városi helyettes tanácsos szolgálati ügyében a tanács a legközelebbi közgyűlés elé az ő tiszteleti tanácsossá választása ügyében fog előterjesztést tenni. Több kisebb jelentőségű személyi és folyó ügy elreferálása után a közgyűlés véget ért. Gyüjtstink a Csány szoborral Özv. Palini Inkey Kálmánná Budapest IV., Váczi-u. 68. . 120 K — f. Kovács Károly ügyvédsegéd a Gróf Batthyány Pál orszgy. képviselő beszámolója alkalmával rendezett közebéden gyűjtött . 110 K 42 f. Csizmazia György körjegyző gyűjtése Nova: Kuntzuig Antal . . 1 K Csizmazia György . 1 K Összesen . 2 K — f. K. K. Zalaszentiván . . . — K 24 t. Mai gyűjtésünk összesen . . 232 K 66 f. Hozzáadva a múltkori (31518 K 04 í) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 31750 K 70 fill. Alig telt bele 3—4 perez, s Kovács Károly összegyűjtött 110 K-t 42 fillért. Egy pár nas gyobb adakozót meg is ^ jegyezhettünk. Első volt 0 mindjárt a szoborbizottság elnöke, Bosnyák Géza orsz. képviselő, aki 20 koronával kezdte meg, Gróf Batthyány Pál 10 korona, Egry Béla orsz. képviselő 10 K, Valaki még 10 koronát — s több-kevesebb áldozattal hozzájárultak: Balla Aladár volt újvidéki főispán, Sümegi Vilmos, Maczky Emil, Grót Somsich Tihimér, Eitner Zsigmond képviselők s igy tovább a társaságnak minden egyes tagja résztvett az adakozásban. A gyors és eredményes gyűjtésre azt mondja a szoborbizottság titkára, hogy szidják és ütik ugyan, de meg is hallgatják. Fehér Miklós zalaegerszegi áll. főgimnáziumi tanár julius 10 én Győrött házasságot kötött Bauer Dóra zalaegerszegi polgáriskolai tanár kisasszonnyal. Letört Virágszál. Polgár János kir. törvényszéki irodaigazgató és neje tarnói Csontos Bőza, valamint gyermekei Margit és László, ugy a maguk mint az összes rokonság nevében fájda lomtól megtört szívvel tudatják, hogy drága gyermekük Polgár Nusika folyó évi julius 12-én reggel 4 órakor hosszas szenvedés után életének 18-ik évében elhunyt. — A sötót vendég ismételten kopogtat e családba s követeli a legdrágább áldozatokat. Bészvéttel közöljük e hírt. Eljegyzés. Szirmai Lajos budapesti kereskedő eljegyezte Goldner Margitot, Goldner János helybeli kereskedő leányát. Az ŐS — gonoszság. Egy pár nap óta megint gyalázatos esetei vannak Zalaegerszegnek. A város lakosságának. Annak a lakosságnak, amely ma is, 1912-ben a társasági élet minden szép szokásán kivül élvén, a maga pária-életének alacsony, utálatos örömeit a mások megrágalmazásában, meggyanusitásában s a nyugalmukból való brutális kiverésében találja. Néhány nappal ezelőtt történt, hogy egy idős, nyugalomban élő polgártársunk, egy iskolaigazgató, táviratot kapott, amelyben az a megdöbbentő bir volt, hogy a leányát nagy szerencsétlenség érte, azonnal utazzék fel Budapestre. A nyugalmazott iskolaigazgatót, akitől a leánya és veje csak mintegy két héttel ezelőtt utaztak el egészségesen, egészen megrémítette ez a távirat. Rögtön sürgönyözött a vejének, hogy másnap reggel ott lesz náluk. Amikor másnap reggel, feldúlt állapotban megérkezett Kelenföldre, már ott várta öt a veje, jókedvűen, derűs arcczal és az üdvözlés után megkérdezte töle, hogy mi jó hozta fel ide ilyen hirtelen. Az iskolaigazgató, még mindig magánkívül, szinte kiáltva kérdezte tőle, hogy — ihol a leányom? — a . . . feleséged ?.. .« A megijedt vő szinte mentegetődzve mondta, hogy — otthon van, jó kedvben, vidáman és . . . örömmel várja apát!!...« Az igazgató halálos remegése erre a kijelentésre hirtelen elmúlott, aztán kivette azt a gyalázatos táviratot a zsebéből és átadta a vejének Ez majd kővé meredt ijedt meglepetésében. Aztán még hozzátette az igazgató: •— »azt hittem, ti küldtétek !« — és azzal sietve bement a városba a leányához, hogy szemtől szembe lássa, csakugyan egészséges-e. De azóta az egész család békéje fel van dúlva s az öregedő igazgató ma is betege az esetnek. — Ugyancsak ez is itt történt nem régen. Egy zalaegerszegi főgimnáziumi tanár a múltkor táviratot kapott egy Mayer nevü budapesti barátja nevének felhasználásával, hogy az öccse, aki földmivelésügyi minisztériumi tisztviselő, — »agyonlőtte magát!« A táviratban azonnali temetési intézkedést kérnek. A tanár halálra rémült, amikor a táviratot megkapta. Otthun sirató gyásszá lett az egész család. A tanár táviratozott Mayer nevü barátjának, hogy másnap reggel ott lesz. És amikor megérkezett a pályaudvarra, már ott várta ót a barátja és — az öccse. A tanár azt sem tudta, mi tévő legyen, mit érezett ekkor magában, de az öccsének életbenléte lassankint lecsendesítették a háborgó lelkét. Persze mindjárt kitudódott a távirattal elkövetett eléggé el nem Ítélhető gyalázatosság. Ezeket az alávaló gonoszságokat Zalaegerszegről irányította két ismert nö, meg egy züllött lovag. A rendőrség már nyomukban van a megátalkodott, műveletlen embereknek, akik pedig nem a legalacso nyabb osztályban élnek. Mihelyt a terhelő bizonyítékok mind együtt lesznek, le fogják tartóztatni ezeket a komisz némbereket. Javítás. A mult hétfői megyegyülésről irt tudósításunkban, amint később észrevettük, egy nem lényeges tévedés csúszott be. Azt irtuk, hogy Hertelendy Ferencz javaslata bizalmat kért a kormány számára, holott nem, csak azt kérte a béke érdekében, hogy a bizalmatlansági indítványt vegyék le a napirendről. Igaz, hogy édes kevés a kölönbség s e kijavításra senki sem szólított fel minket, mégis megtesszük önkénytesen is, mert igy kívánja a rend. Megjegyezzük azonban ismételten is, hogy a vármegyeházán az újságírói asztal rossz helyen van és már többször csinált ennél nagyobb kellemetlenségeket is. Bégebben semmiféle asztal, sem szék nem volt az újságíró számára. Mikor Gróf Batthyány Pál volt a mult években a főispán, az c alkotmányos érzületével és modern szellemével jónak látta, hogy asztalt és 3 széket rendelt az újságírók számára. Az elhelyezés azonban már nem tartozott az ö hatáskörébe s ez az oka, hogy az asztal nem alkalmas helyre, az ajtó sarkához tétetett, ahol csak véletlenül lehet hallani az előadásokat. — Saját mentségünkre ennyit meg kell említeni, ha százszor ismételten is. Uj czigány faj Zalaegerszegen. Néhány nap óta egészen különös ozigányo'c tartózkodnak itt nálunk. Egy évvel ezelőtt a budapesti lapok nyomán bejárta az országot a hír, hogy milliomos czigányok érkeztek hozzánk, akik itt Magyarországon készülnek letelepedni. Már maga az az eset is feltűnt, hogy egyenesen Budapesten akartak megtelepedni. Ismerve a mi kóborczigányaink veszedelmes jellemhiányát, valami megkapó bátorságnak kellett vennünk azt, hogy ezek a czigányok meg mertek jelenni a budapesti rendőrség előtt. Sőt maguktól jelentették ki, hogy honnan valók, hol éltek eddig, hol és mivel keresték meg a milliónak tartott nagy vagyonukat. Milliójuk ugyan nincs, de van egy egész népes nagy családnak mintegy 300,000 koronája olasz, román, orosz és magyar értékpapírokban. Készpénzt keveset tartanak maguknál. Na' majd tartanak ők, a czigányok, sok