Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-04 / 1. szám

1912. január 4. MAGYAR PAIZS 3 r natra ültek s elutaztak Budapestre. A meste holnap szintén visszatér. A kiállítás közóhajtásra pár hétig még együtt marad, hogy tauárok, mű­pártolók, iparosok lemásolhassák a részükre szükséges tárgyakat. A gyűjtemény ezentúl csü­törtökön és vasárnap d. e. 10—12 óra között l«sz a közönség részére nyitva. A kedd délutáni értekezleten nagy elismerés­sel nyilatkoztak arról az uttörö munkáról, mely­lyel Flóris tanár leküzdve minden eilentállást, a 18 év előtt készült ministen tanterv irányzata ellenére, a régi elavult rajztauitási irányzatot egy ujabbal s alkalmatossabbal cserélte fel. Szerencsés volt ez a kezdés és mint e tárlaton látható, a gyakorlati rajztanítás könnyüvétételé­nek s a magvar ékítmények nagy elterjedésének nyújtott módot és nyitott utat. Napoleon ugyan­ezt tette; rendeletben kötelezte az alsóbb iskolá­ban a rajztanítás általánossá tételét s ezzel nem remélt polcra emelte a írauczia müiipar fejlődé­sét. mely a nemzet gazdagodását eredményezte. Flóris módszere teljesen uj, 25 éven át dolgo­gozott rajta, míg kialakult. Ezzel 50 évvel vitte előre Magyarországon a rajztanitást. Elismerés illeti a székesfőváros tanácsát, hogy Flóris tanárt s 7 növendékét a kolozsvári bemu­tatásra most, a szorgalmi időben elengedte. E nélkül a kiállítás és a tanítványok nélkül a rend­szer bemutatása nem hozta volna meg azt a teljes sikert, mely itt e pár nap alatt eléretett. (Ellenzék.) Szlavóniai levél. Eddig szlavóniai leveleimben a7 itt élő ma­gyarság szomorú sorsát ecseteltem. VerőczéLen és Pozsegában, hol a magyarsággal horvátok is laknak vegyest, nemcsak a hiva­talos elnyomásról, de a privát élet üldözéseiről i6 sok a panaszunk. Szerémbeo, hol falukat hagy az ember hátamögött, mig egy fia horvátot is talál, már más a helyzet. Itt szerbek, németek, magyarok élnek barátságban. Itt a hivatalnokok legnagyobb része szerb. Ezek már sokkal liberá­lisabbak, mint a horvátok. Tudni kell azt, hogy a horvátok a szerbeket ép ugy gyűlölik, mint a magyarokat, vagy a rémeteket. Őket " épugy nyomják, mint bennünket. Ilyenformán a közös sors összehoz bennünket. Itt a magyar sokkal jobban tud érvényesülni, mint a horvátlakta vidékeken. Ruma, körülbelül akkora város, mint Zalaeger­szeg. Lakói németek, szerbek és magyarok. Mindhárom nemzetiség meglehetős erős kultu­rális életet él. Tudatában vannak mindnyájan, hogy az anyagi erő mellett kulturális erő is szükséges a fenmaradáshoz. És itt nem lehet azt mondani, hogy e három faj kulturális versengésének közepette eilenség. Kölcsönös megbecsülésben él itt e három faj. A szerbek is, meg a németek is jó magyarbarátok. Itt majdnem minden ember tud magyarul. Üzletekben, kávéházakban az alkal­mazottak beszélik nyelvünket, a horvátországi városokban nagy esemény az, ha egy kávéház, vagy vendéglő tart magyar lapot. Itt mindenütt kapni. Van olvasókörünk is, az összes rumai kulturegyletek között nekünk van a legtöbb tagunk. S amit érdemesnek tartok hangsúlyozni, hogy mig a zalai olvasókörök tagjai nem a leg­nagyobb buzgalommal fizetik a tagsági dijat, addig a mi tagjaink sohasem maradnak adósok. Nálunk nincs tagdíjhátralék. Olvasókörünk a ren­des kaszinói életen kívül más módon is szerepel. Rendezünk havoukint családias jellegű összejöve­teleket, melyek a legnagyobb erkölcsi sikerrel járnak. A magyarságnak ez irányú tevékenységét rokonszenvvel nézik a többi nemzetiségek is. A magyar mulatságra szívesen jönnek a szerbek is, meg a németek is. Tavaly mikor Nasicon voltam, képviselőválasztás alkalmával heves küz­delem volt, A kerületben negyvenezer hold-földje van Pejacsevich grófnak, az ottani jelöltnek. Nálánál jobb szívű földesurat, adakozóbb embert nem ismertem. A kerület tele van magyarsággal és németséggel, kik mind mellette vannak. S Pejacsevich mindennek daczára nagy küzdelem árán nyert mandátumot, AZ ottani horvátság, de különösen a papok, jegyzők, tanitók fanatikus horvátok. Itt holnapután lesz a választás s ezt is csak a lapokból tudom. Az itteni közönség nem csinál zajt, a kímé­letlen durva korteskedést mellőzi. Pedig van a szerbeknek is, meg a németeknek is jelöltjük. Mily igen sok durvaságot kell szegény véreinknek el­hallgatni ilyen alkalmakkor. Itt Rumán az ilyennek hire sincsen. Ezt nem lehet máskép magyarázni, mint az itt él4 nemzetiségek intelli­gencziájából folyónak. Mert, hogy e három nem­zetiség politikai álma különböző, azt tán felesle­ges is mondanom. De az itteniek nem üres lármával, nem durva politikai stiklikkel dolgoz­nak czéljaikért, hanem kulturális és anyagi esz­közökkel. Vájjon a mi nemzetiségeinkkel szemben mikor használ a m gyar kulturális és anyagi fegyve­reket? Azok az oláhok igen sok nyugtalan éjszakát okoznak még nekünk. —ma. Nem válasz, csak egy kis megjegyzés. Kedves Barátaim! (T. i. Nagy Samu és Czebe Laczi). Minthogy egyenesen nem szólottatok | hozzám azokban a háborúskodó ^épen nem vitat­! kozó, és nem dialektikus) czikkekben, csakúgy j oldalaslag érintettetek engem is, s azt a lapot, | amelyet én dirigálok: nem láttam szükségét i annak, hogy ott én is lábatlankodnám. De a közönségnek egy része azt mondja, mart ugy í olvassa ki, hogy engem is szurkáltok, még pe­• dig komolyan Ezt a félreértést akarom eloszlatni. Én azt állítom, hogy ti engemet komolyan nem | szurkáltok. A tréfa pedig egészen más. Komo­| lyan azért nem szurkáltok, mert mi személyileg < is elég jó barátságban vagyunk s ujságiróilag is i elég jó kollegaságban vagyunk, t. i. tisztán az i ujságirói tisztségben; mert egy s más téren i más-más elveken, más-más nézeteken állhatunk. S az éu nézetem az, hogy az ilyen meg amo­! lyau ellentétes elveket egymással szemben vitat­hatjuk, argumentumokkal, komolyan, tartalmasan, sőt a leghevesebb küzdelmet is kifejthetjük, ! anélkül, hogy közben megbántanók a barát és kolléga fogalmat, j De itt meglehetős savanyu képpel gondolok I arra, hogy én veletek a birokversenyt fel nem i vehetnem, s meg nem állhatnám. Egyfelől azért, mert mint a példa mutatja, ti gyorsan és erősen , a tréfák mezejére terelitek a dolgot, nekem - pedig — talán a koromnál fogva — kissé lus­tább az eszem járása, hogy sem a ti gyors elme­j életekkel, éles élczetekkel versenyt fussak; mástelől ha megmaradnátok is a komolyság i mellett, meg nem áluátok, hogy ne hurczoljátok j az embert valami sötét sikátorba, a politikai i tudománynak és erkölcsnek labirintusába, nem . azért, hogy lovagiatlanul leüssetek, hanem, hogy i törvényesen nyakamat szegjétek — mart tudva­levő dolog, hogy itt már igazán nem bírnám ki veletek a versenyt, — mert csak gondoljátok el ti is, én is elgondolom, s ezt nem gúnyból j mondom, milyen haszontalan portéka vagyok én , hozzátok képest, mellettetek. Nektek van ötezer forintokban lefektetett tőkétek s poltizálhattok, nekem nincs s én nem politizálhatok. De ha : volna is ötezer forintom, akkor sem -politizálhat­j nék, mert tisztviselő vagyok. Nektek szabad, | nekem nem. Így csinálták ezt a törvényt uj j nemzetei a szabadság régi hazájának. Nos miről is van szó? Arról, hogy ha nem I mernék is veletek kiállani, de a komoly, tartal­j mas harezot szeretem. De engedjetek meg, olyan sekélyes dolgokat láttam az összeütközésetekben, j Élczet, vicczet s itt-ott ürességeket is, még pedig, í más mezökre térve. Engem pl. világ szamará­nak publikálnátok akkor, mikor valami erkölcsi : tételről, karakterről vitatkoznánk, s én Socratest vagy Gollegát, Szokratész-nek s kollegának írom. j Aminthogy a sorok között analfabétának tarto­| tok, azért, mert irodalmi tanár létemre még j azt sem tudom, hogy Nagyváradon lakik egy Nadányi Péter nevezetű itju ember, nemhogy az ő szerelmes verseit ismerném. Az aztán meg igazán vieznek sem vicz, hogy a Magyar Paizst tyukszeinhitelesitő világlapnak mondtátok. Se nem árt, se nem használ : egy | csöppet sem neheztelek érte, de rendkívül í gyerekes. ' Haneii az aztán már igen komoly dolog, hogy felhívjátok az ügyész figyelmét, keressen a Magyar j Paízsban politikai hangulatot, tudván azt, hogy a Magyar Paizs nem politikus lap. De tudtommal s ós akaratom szerint nem is politizál. Hanem : különösnek tűnhetik fel, hogy miker Gróf | Batthyány Pál volt főispán itt hagyta a fóispán­ságot, amint a lábát kitette, valakinek a figyel­metességéből ugyanazon a napon megindították a Magyar Paizs ellen politikai vétség miatt az | eljárást. Pedig sem azelőtt, sem azután nem ' politizáltunk. A főügyész nem talált benne hibát, | megszüntette az eljárást. És most, amint Dr. j Bálás Béla főispán belépett a hivatalba, miért? > miért nem ? másnap már figyelmeztetést olvasok az újságban, figyelmeztetik az ügyészt, hogy : ügyeljen e kaucziótlan lap politikájára. Nemde nem érdekes é ez ? j Hát kérlek beneteket, magyar ember még ax ! ellenségével szemben sem tesz olyat, hogy délátor­! nak neveztethessék, mert a délátorság amolyan ; nem tetsző foglalatosság; nemhogy kollégájával, 5 barátjával szemben tegye. i Az a Bendiner-Fricsaj Rosthy stb. féle művész j társaság pedig, engedj meg Samu barátom, nem í érdemli meg, hogy te tőlem is megkívánd, hogy í gondolkodás nélkül, feltétlenül csak magasztaljam. ! Hogy impresszionista vágok, az lehet rám nézve ! dicsérő is, kiesinylő is, teljesen bántás nélkül : tréfálkozol, de mégis nem tetszik neked, hogy mért nem dicsértem Bendinert bővebben. Hát ' hiszen megmondtam, hogy kitűnően zongorázik, í s azt is megengedem, hogy kitűnő művész, ám­] bár én Sándor Zsigát százszorta jobban szeretem : hallgatni, pedig ő is művész, én pedig előtte is j laikus vagyok, impresszionista. Tudja az ördög ' a művészet fényét elhomályosítja előttem az, ha : a művészet erősen belemarkol az — üzletbe. 1 — Ne értsetek félre. Nem muszáj éhen halni. " S meg is kezdék a ^jobb irányt (csak túlságba jj ne essenek) nálunk Fedák Sári és Fráter Loránd. ' Ök nagyon ragaszkodnak a pénzhez, a sok pénz­| hez. Hát jól teszi Bendiner is, Fricsaj is, Rosthy : Anna is, ha nagy összeg pénzekért jönnek ' Zalaegerszegre. De hoznak egy menkő nagy zon­f gorát is. Bpesti gyárból. Jól teszik. Terjesszük a f magyar ipart. A művész estélyi meghívónak í egyik fele hirdetés, reklám, a zengoragyároa * részére. Helyes. Terjessük a magyar ipart. Ezen 1 a meghívón stílszerű ez az üzleti hirdetés! \ Zongoraművészet. D« az a feneség, hogy a zon­} goragyáros a saját költségén kellett volna, hogy Í í végig hordozza a nagy fekete zongorát Zalában, mint hajdan a véres kardot. A saját reklámjára, saját hasznára, saját költségén. De ezt a meg­! hordozást s ezt a reklámot mind a zalaiakkal ' fizettették meg. A művésztársaságnak teljes nove tehát : Bendiner—Fricsaj—Rosthy—Fekete nagy zongora—Zongoragyáros—müvésztársaság. Már hiába beszélsz nekem, ilyen viszonyok között sokat vészit tekintélyéből a művész ur. őszinte barátsággal Borbély György. Zalavármegyei Mazenm és Könyvtár. ujabb ajándékok. (139. közlemény.) A lapokhoz, melyek a muzeumi könyvtár részére egy-egy példányt küldenek, az uj év foly.imán kettő csatlakozott: a »Muraköz« s a »Sümeg és Vidékei. Köszönjük a kiadók áldozatkészségét. Reméljük, hogy lassankint tény­leg elhelyezhetjük gyűjteményünkben az összes megyei lapokat. Adományokkal az alantiak gazdagították gyűjte­ményünket. Régi pénzzel: Bedő J. (2 db), Lit­ványi G. (1 db), Breiner L. (1 db), Schwarzen­berg N. (1 db) gimn. tan. | 2 db Árpádkori bronztárgyat, hozott Semetka j J. gimn. tan. s római cserépedényt, két vas­| tárgyat Geszteléji József zalanémetfalusi lakós. f Fogadják mindnyájan köszönetünket. Pásztor Imre. Hivatalos rovat. í 91. 1912. sz. Felhívás. Zalaegerszeg r. t. város lakosainak száma a : megtartott uj népszámlálás eredménye szerint a • 10.000-et meghaladta, ennek folytán a borital és husfogyasztási adó azempontjából az árszabas II ik osztályába soroztatotf. j Minthogy Zalaegerszeg r. t. vároa a m. kir. i kinostárral újból kötött szerződés értelmében az 1912. és 1913. években is a beszedési kerület­ben a boritaladó és husfogyasztási adókra vala­mint az ezek után szedhető városi fogyasztóéi adópótlékok beszedésére feljogosítva lett, az adóz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom