Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-20 / 25. szám

4 MAGYAR PAIZS 1912. junius 20. Felvétel a csáktornyai állami leányinternátusba Az 1912—13-ik tanévben 50 tanuló vétetik fel és pedig felvétetnek azok, kik az elemi iskola negyedik osztályát, továbbá, akik a polg. leányiskola I., II. és III. osztályát elvégezték s orvosi bizonyitványnyal igazolják azt, hogy teljesen egészségesek. A felvételre vonatkozó bélyegtelen kérvények, iskolai, születési és orvosi bizonyítvánnyal fölszerelve folyó évi julius 9-ig a polgári leányiskola igazgatóságához nyújtandók be. A növendékek teljes ellátásban (étkezés, mosás, világítás, fűtés) részesülnek s ennek fejében havonként előre 40 koronát kell fizetniök. A franczia nyelv és zenetanitásáért is külön mérsékelt dij fizetendő, azonban ezeknek tanulása nem kötelező. Az internátusban elsősorban muraközi és horvátszlavonországi szülők leánygyermekei részére hat 200 koronás alapítványi hely tétetett s igy azon szegénysorsu, de jó előmenetelü és kifogástalan viseletű tanulóknak, — akik az emiitett alapítványi helyek valamelyikét elnyerik, — a teljes ellátásért havonkét csak 20 koronát kell fizetniök. Az alapítványi helyek elnyeréséért folyamodó szülők kérvényeiket a Csáktornyai Takarékpénztárhoz, 1 Csáktornya képviselőtestületéhez, 2. és a Dunántuli Közművelődési Egyesület elnökségéhez, 3. cimezve szintén a polg. iskola igazgatóságához küldjék be. Megjegyzendő, hogy a D. K. Egyesület által alapított három 200 koronás helyért csak nagy családdal biró szülők leánygyermekei folyamodhatnak. Csáktornyán, 1912. junius hó 15-én. Pataky Kálmán, áll. polg fiu- és leányiskolái igazgató. Nagykanizsán nagy népgyűlés volt vasárnap d. u. 2 órakor a mai politikai viszonyokkal kapcsolatban. A kerület képviselőjét Bosnyák Gézát elkísérték képviselő társai közül: Barabás Béla, Gróf Batthyány Pál, Dobrovics M., Szmrecsányi Gy., Csizmadia Endre, továbbá Dr. Bartha Imre a választójogi liga tagja, ott volt az ősz Nedeczky Jenő, Dr. Hajós Ignácz zalaegerszegi ügyvéd, Dr. Tamás János s Dr. Reményi Zoltán perlaki ügyvédek. A népgyűlés főrendezője Dr. Hajdú Gyula volt, a függetlenségi pártnak lelkes ein'jke. A képviselőkön kivül beszédet tartott Dr. Hajós Ignácz és Dr. Tamás János is. Barabás Béla megemliti, hogy második gyászeset alkalmával jár Nagykanizsán: először volt, mikor Kossuth Lajos tetemét hozták haza Olaszországból s másodszor most, mikor a haldokló alkotmányhoz van tetemrehívás. A népgyűlés elitéli az eiöszak politikáját. A nagygyűlésen m:ntegy tizezer ember vett részt. A telefon Zalában. Ennek az áldásos intézménynek igen nagy hasznát vesszük a Balatonnál azóta, hogy a Balatoni Szövetség előterjesztésére kiépült a balatoni körtelefon. Veszprém várost közelségénél fogva azonnal bekapcsolták a körtelefonba. Nagykanizsát is hamarosan a kereskedelmi érdekeknél fogva. Kaposvár bekapcsolására több mint két éve kaptunk ígéretet, de a tényleges bekapcsolás máig sem történt meg. Legutóbb pedig Zalavármegye központjának, Zalaegerszegnek a bekapcsolása érdekében irtunk fel a kereskedelemügyi miniszterhez. Még pedig arra hivatkozással, bogy miután a vasúti összeköttetés a megye központjához a balatoni járásokból amúgy is rossz, engedélyezni szíveskedjék Zalaegerszegnek a balatoni körtelefon forgalomba való bekapcsolását. Ezzel a vármegye székhelye közvetlen kapcsotatot kapna a nagy fejlődésnek indult Balatonvidékhez. Értesítse kérem barátait, hogy a világ leghatásosabb reuma szere ma egyes egyedül a »BOROLIN.« Halaira gázolta a vonat. Héttön este 9 órakor a keszthelyi vonat Balatonszentgyörgy állomáson elgázolta Csepelyi Ferencz gazdag nemesbüki birtokost. Csepelyi, ki azonnal meghalt, valószínűleg ittas állapotban került a vonat elé. Egy érdemes tanító halála. Monda Ferencz cserfóldi kántortanító, id. Monda Ferencz cserföldi háztulajdonos és nyug. kántortanító fia, folyó bó 8-án 35 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult pályafutását mindenütt közszeretet és köztisztelet övezte, mert hivatásának mindenkor kötelességtudó és fáradságot nem ismerő teljesitőj 6 volt. A 1. hó 10 én végbement temetésén résztvettek az összes köruyékbeli tanítók és lelkészek, kik ravatalára diszes koszorúkat helyeitek és tárájának nagyszámú közönsége. Halálát megtört szülein és testvérein kivül felesége s két kis árvája siratja. Gyanas halál. Az alsólendvai járásban levő Gáborjánházán hirtelen meghalt Horváth József 45 éves zsitkóczi földműves. Gyanús lévén a haláleset, a lendvavásárhelyi csendőrörs kutatni kezdett a halál oka után s ekkor kiderült, hogy Horvátlion egy környékbeli borbély eret vágott, alighanem ez okozta a halálát. Ilyen értelemben tettek jelentést a zalaegerszegi kir. ügyészségnek is, mire az ügyész táviratilag elrendelte Horváth holttestének felbonczolását. A boncolást Csiszár Sándor vizsgálóbíró jelenlétében, szombaton délelőtt eszközölték Dr. Józsa Fábián és Dr. Brünner József alsólendvai orvosok, akik 1 megállapították, hogy Horváth halálát nem köz vetlenül az érvágás okozta ugyan, de miután beteges ember volt, az érvágás csak siettette a halál beállását. — A vizsgálatot tovább folytatják. Távoliak i A Siketnéma intézeti Tanárok Orsz. Egye í SÜlete Ungvárt, a Vármegyeház nagytermében julius 3-án és 4 én XI. rendes közgyűlését tartja Borbély Sándor igazgató elnöklésével. Tárgyalják a Borbély Sándor-féle beszédtanitási vezérkönyvet, a szakfelügyelet, s a siketnémák testi nevelését. A dana-tiszamenti Unitárias Egyházkor f. évi (X.) rendes közgyűlését junius 23 án (vasárnap) d. e. 9 órakor Füzesgyarmaton tartja, melyre a tagokat meghivjá Józan Miklós pesti unitárius esperes. Udvary Ferencz bíinügye. A török kormány értesítette az igazságügymiuisztert, hogy Zala- és Vasmegye nagystílű csalóját Udvary Ferencz volt országgyűlési képviselőt, akit csalásért és okirathamisitásért köröz'ek, legközelebb utuak indítja s kiszolgáltatja a magyar hatóságnak. Udvary alakította a Zala- és Vasmegyei Népbankot, majd egy budapesti szövetkezetnek lett az igazgatója s százezrekre menő csalást és hamisítást követett el. Az első feljelentésre kereket oldott s néhány évig álnév alatt olasz, majd török földön rejtőzködött. Néhány hónap előtt Szmirnában letartóztatták. Udvary ellen Budapesten és Szombathelyen tettek feljelentést, de minthogy a budapesti büntető törvényszéken időközben elévült a pöre, egyenesen Szombathelyre kisérik. A török hatóság értesítése szerint Udvary a letartóztatásnál ellenszegült s négy rendőr is alig bírta letartóztatni a nagyerejü embert. Irodalom. Művészet. A Dr. Nagy Györgytől szerkesztett Magyar Köztársaság junius 14 én megjelent ez évi VI. száma a következő tartalommal : Fel a köztársasági zászlóval 1 — irta Dr. Nagy György, Igazi kuruczok — irta Kun Béla orsz. képviselő, A királyság története — irta Dr. Ormos Ede, Bákóczi nótája — irta Szabolcska Mihály, Köztársasági pártot! — irta Dr. Danis Áron, A forradalom — irta Gravátz Ferencz, A Köztár=a ság utja — irta Maurer János, Útban a köztár saság — irta Dr. Kalmár Antal, Forradalmunk republikanismusa — irta Enyedi Barnabás, köztársasági hírek s a szerkesztő üzenetei. A folyóirat Hódmezővásárhelyt jelenik meg havonkint 14 én s évi ára 10 korona. Földmivelés Állattenyésztés. sseg- Akié a föd, azé az országi -aw Műveletlen a magyar föld. — Keretyei kerepelés. — Ahelyett, hogy elmés elméleteket irnék, vagy panaszos prédikácziókat tartanék, avagy zengeném Tompa Mihálylyal: szánts, vess, s fákat növelj : ahelyett elmondok egy példát a földmüvelésről. Gróf Hugonnay (a másik nevét nem tudom) nemrégiben főispán is volt az országnak északkeleti szögletében, Szatmármegyében. S az országnak délnyugati szögletében a zalai Keretye község határában egy szép, nagy, ezerholdas birtoka — volt. Ugy gondolkozhatott, hogy ha megvan a nagy birtok, hát az csak ontja a pénzt, mint a szórólapát a polyvát. Amint gondolkoznak még mások is, százan, kétszázan és háromszázan. Hiszen fiatal korában nem volt gazdag, egyszerű tisztviselő volt s diák módon vacsorált. Érdekes véletlenségből örökölte ezt a jó darab kis területet. De hát amint előbb mondám: ha tegnap semmije sem volt, s ma már van 5—6 százezer korona értékű vagyona:hát akkor van; akkor nem kell dolgozni Még gondolkozni sem. Gondolkozzék a ló, elég nagy a feje. Szóval Gróf Hugonnay nagybirtokos beletett a keretyei birtokba egy uri embert gazdatisztnek. Egy barátját, vagy ellenségét. Teljesen egyre megy. A gazdatisztnek az volt a kötelessége, első kötelessége, hogy saját maga meg tudjon élni; azután, a tiszta jövedelmet adja át a grófnak. Az első ment is valahogy. Hogyne ment volna. Ezer hold területről csak lehet valami veteményt hozni a konyhára. De már a grófnak kevés juthatott, mert a terület — igen nagy, azonkívül dimbes-dombos, sovány, nem terem, trágyázni sem lehet, mert nincsen elég állat. 20—30 drb állat nem elég ide. A munkás bére iszonyú nagy stb. A vége felé már rá is fizetett a birtokos. Jó szerencse, hogy szükecskén bár, valami termett magának a gazdatisztnek a számára. Ezen a vidéken talán a gazdatiszt is idegen volt. Az emberekkel nem volt életbeli közössége. A tulajdonosnak még annyi sem. Talán nem is járt a birtokán soha. Ilyenkor az emberek, akik a földet túrják, ha rosz indulattal nincsenek is iránta, de jóindulattal sincsenek. Láttad é már a Méltóságos urat te? Kérdezi egyik a másiktól. Nem láttam én, egyemegafene. Feleli a másik, nem rosz indulatból, de nem is jobb indulatból, mintha az előttük ismeretlen rotterdámi toronyóráról beszélnének. 1500 kilométer távolságra vannak egymástól lelkileg is. Csakhogy igy nem lehet sem buzakalászt, sem népet nevelni. Már pedig ne higyje senki, hogy a nagyföldbirtokosnak nincsenek kötelességei a népnevelés terén. Nem muszáj, hogy altruisztikus szempontra gondoljunk. Nagy érdekében áll önösségi szempontbóQs a földbirtokos urnák, hogy az ö munkás népét — magához növelje. Hogy pl. czuczilistaságba ne törjenek ki. A jó gazda számbaveszi az ekevasat, a boronát, a többi gépeket, a barmokat s a munkás embereket; a lovát néha meg is simogatja. Legalább is bizonyos ismeretségi rokonságot köt mindenikkel s bajában orvosolja : ha az ekevas elkopott, megnádolja ; a gépet megolajozza; az ökröké', megitatja ; a béresnek szól egy-két jó szót. Bizony, mondom, ha ezeket nem teszi meg : az a gép, az a barom, s az az eml>er valahány mind fellázad. Épen ugy sztrájkol a megcsorbult ekevas, mint az elégedetlen béres; s épen ugy sivit az éhes munkás, mint ahogy csikorog az olajozatlan gépkerék. S végül legnagyobb sztrájkmester maga a földanya. Ezeket csak ugy általánosságban mondom. De annyi igaz erre vonatkozólag is, hogy Gróf Hugonnay a vége felé már ráfizetett a kerettyei nagybirtokra. Tehát rosszára volt a jó, átkára az áldás. Jobb, ha szabadul töle. El akarta adni. Csak legyen, aki megvegye. A gazdatisztnek nem állott nagy érdekében, hogy eladassék. Neki — szükecskén bár — megtermett, amire szüksége volt. Ha vevők mentek, megmutogatta nekik a sovány domboldalakat, vizmosta gödröket. S a kutyának sem kellett. Hanem azért Dr. Hajós Ignácz ügyvéd megvette a földet 400 ezer koronáért s Gróf Hugonnay áldja érte, mert vele jót tett. Hát saját magának talán ártott vele ? — Dehogy ártott. Ügyvéd? Földbirtokot? Mit csinál vele? A született földbirtokos s a gazdaságtani iskolákban tanult gazdatisztek nem birtak vele : hogy a-at ott majd az ügyvéd ? Tán valami csudálatos lángesze van a földművelésre? — Van, van; de nem az a fajta, amit mi gondolnánk. Sem az apja, sem a nagyapja nem volt földműves,—sem az anyja, sem a nagyanyja. Mint annyi más sok szegény diák ö sem tanult gazdaságtant sem a gimnáziumban, sem a jogakadémián. Hírneves ügyvédnek nőtt tel s megnyeri a bűnügyeket minden lépcsőn, egész a kúriáig, — de szántás-vetéssel sohasem foglalkozott. Hát akkor bolond dolgot csinált, hogy megvette? Nem a. Vagy talán nagyon potyán hozzájutott ? Nem a. Hiszen 400 korona jut egy holdra átlagosan-Valamirel kevesebb, mert vaunak épületek, fölszerölések. s volt néhány állat is. Közepes ár volt. Bizonyosan sok kidobui való pénze volt Hajósnak, vagy legalább is dúsgazdag ember! — Nem a. Erre egy krajczárja sem volt. Amit keres, megeszi a nagy családja. Hanem megvette azért, mert noha ezídeig sem elmélettel, sem gyakorlattal nem tanult földművelést, mégis tudja, hogy a föld igazságos it