Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-23 / 21. szám

4 MAGYAR P A IZ £ 1912. május 23. bűntettével vádolva. A vádirat szerint f. é. február 12 én Fraller József hajlékát, még ugyanaznap este pedig Szántó Kíroly szalmakazalát, majd február 29 éu Höltör István hajlékát gyújtotta fel, ez utóbbit oly időben, midőn abbau Höltürék bent tartózkodtak. A gyujtogatással okjzott kár meghaladta a 2000 koronát. A fötárgyalást Horváth Sándor kir. törvény­széki elnök vezette; szavazjbirák Skóday Aurél és Dr. Scbick Ferencz Sándor birák, ügyész: Dr. Szász Gerő volt, mig a védelmet Dr. Hajós Ignácz zalaegerszegi ügyvéd látta el. Vádlott bűnösségét beismerte s a kihallgatott tanuk is vádlott ellen vallottak, mindannyian odanyilatKoz­tak, hogy Németh Lajos közveszélyes, dolog kerülő alkoholista volt s tettének rugóját is az alkokolnak féktelen, mértéket nem ismerő élve­zete képezte. Dr. Hajós Ignácz védő a bizonyítási eljárás ki­egészítését, vádlott elmebeli állapotának meg­vizsgálását és volt kezelőorvosainak kihallgatását kérte a mai főtárgyalás elnapolásával. Dr. Szász Gerő kir. ügyész a védő által indítványozott bizonyítás kiegészítés elrendelését ellenezte. Védő hatásos beszédében megrázó vonásokkal ecse­telte vádlott bűnös, legyőzhetetlen szenvedélyét, mely az alkohol mértéktelen élvezetében és a tüz látásában nyert csak kielégítést. Rámutatott a mai tarthatatlan helyzetre, amely még uem ismeri az alkoholisták menedékhelyét, ahova az ilyen társadalmi férgek internálandók lennének. Nagy konczepczióju beszédében bizonyította, hogy vádlott mániákus rohamában követte el mind­három bűncselekményt. A kir. törvényszék Dr. Hajós Ijnácz védő nagy hatást keltett beszéde után a védelem áital előterjesztett bizonyítás kiegészítését és vádlott elmebeli állapotának megvizsgálását elrendelte s evégből a mai fötárgyalást elnapolta. Jogászi körökben élénken tárgyalják a nem mindennapi esetet, mely Dr. Hajócz criminalista hírnevét egy ujabb sikerrel gyarapította Szinlm. Halász Alfréd derék színtársulata a harmadik bélen is válogatott műveket mutatott be mindig jó előadással Néha zsúfolt ház, néha csak közepes, de bosszantóan, üres ház sohasem volt, ami bizony meg szokott történni. Általában meg lehet elégedve s meg is van elégedve a közönség. Már bellegetik, hogy junius elsején mennek Sümegre, tehát csak egy hónapig ülnek Egerszegen. Pedig hat hetet is ki birt volna a közönség : Tegnap este már megkezdték a juta­lom játékokat. A jeles Bilázs Ilona aratott teg­nap este babérokat ... A mult hét óta elját­szották Biró Lajosnak erős drámáját, a Rabló­lovagot. Galetta, Balázs és Matány tüotek ki ebben. A Herczegkisasszonyban Galetta, Ivánfi, Ágotái, Turzó Margit, Balázs Ilona, Matány, — valamennyinek kitűnő szerepe volt, &öt Lengyel Lajos súgót is meg keli dicsérnünk, mert ebben s kivált a Leányvásárban ugy sug, mintha nem is súgna. A közönség ezt szereti, mert azt mondja, hogy egy dijért nem akarja kétszer hall­gatni a darabot. A Kis grófban Matány nagy sikert ért el, Ivánfi és Ágotái nagy derültséget keltettek és sok tapsot arattak; Lányi Szidi is jól játszott. Szombaton ezt megismételték. Elját­szották a Czigányszerelmet, vasárnap a Kis grófot adták elé harmadszor. Hétfőn Földes Imrének Nincs tovább cz. színmüvét is elég telt ház nézte. A szerző nehéz bonyodalmat, old meg szerencsés kezével, még pedig megnyugtatóan. Itt Halász igazgató jeleskedett, segítettek: Galetta, Ivánfi, Ágotái, Balázs Ilona, Mészáros Drzsó stb. — A Lengyel menyecskében Turzó Margit és Kiss Tusi tűntek ki. Tegnap Szomory Dezsőnek víg­játékát láttuk : Györgyike drága gyem ek, mely ugyan inkább szomorú játék. Sz. Balázs Ilona jó tehetségű színművésznek jutalomjátéka voit ez. Ügyesen játszott mellette Matány is, Ágotái, Halász, Lányi Szidi, Kiss Tusi, Galetta, Dinnyésy Kató stb. A munkásgimnázium könyvtára iparosok ré­szére nyitva van minden vasárnap d. u. 5—6 ig. Ez idő alatt mindenki díjtalanul válthat könyvet. Közkönyvtár Zalaegerszegen. A május 12-íkí számban közkönyvtár Nagykanizsán czim alatt, — figyelmeztettem az iparosokat, mennyire fontos az olvasás mint az önművelés eszköze s mily szükséges a magyar iparfejlesztésére. Nem én vagyok az első, sem az utolsó, aki mostani alacsony szellemi nívójáról magasabb regiókba akarjuk felemelni az iparos osztályt. Csak szerény munkása vagyok annak az általános mozgalom­nak, amely végre megindult, hogy részben tan­folyamok rendezése, részben könyvtárak felállí­tása által terjesze az ismereteket. A mozgalom meg van, csak azokon függ most már a haladás, akiknek érdekében történik mindez. Nemzeti szempontból az iparos osztály fejlődése a leg­fontosabb, s amikor hol gyengébb hol erősebb szóval támadtam nekik, nem az irántuk való haragból teszem ezt, hanem ellenkezőleg azzal az óhajjal, bár megérném az időt, amikor egy képzett, anyagilag független iparos osztály támad. Szeretném ha végre megmozdulnának saját érde­kükben s ne várnák, hogy a sült galamb a szájukba Yepüljön az iparpártolás képében. Higy­jék meg, nem a vevő közönség fogja talpra állítani őket. hanem önmaguk majd akkor, ha fejlett ismeretekkel, Ízléses, jó munkát adnak, tul nem becsült árban s főleg pontosan, A mi viszonyaink közt messze van az az idő, amikor a szülők önkényt választják gyermeküknek a lateíner pálya helyett az iparosét. Addig azoknak kell előre törni, akik már e pályán vannak. Sőt enélkül jobb, tanultabb elem, hacsak nincs reá kényszerítve, nem is mehet e pályára. Az ipar iskolák tul sokat kívánnak s ily intézet kevés van. Egyes mesternél hol helyezzünk el egy jobb nevelésben, iskolázásban részesült tanon­czot. ? Az iparos osztályt tartom szem előtt első­sorban, amikor Egerszegen egy közkönyvtár felállítását sürgetem, de van még egy okom reá. A közkönyvtár keretében 50—50 kötetes vándor könyvtárakat alakithatunk, amelyoket a falvakban elhelyezve s időnkint kicserélve a kulturát a nép közé is bevihetjük. Ebből a szempontból tartom fontosnak a Kanizsai könyvtárat, is. Ott a horvát, itt a vend népet láthatjuk el jó, hasznos olvasm/myokkal. Ez uton kiszoríthatjuk a zágrábi s stájer nyomtatványokat. Örvendetes, hogy mind két város képviseletében meg van a hajlandóság ily könyvtár felállítására, csak az volna zük­séges, hogy erősebb kézzel, negyobb buzgalom­mal fogjanak az ügyhöz. Mindennél fontosabb a jó könyvtár, s ép ezért az az elöljáróság, mely ilyet megteremt, igazán megérdemi a polgárság elismerését. Eg^ részt kérern, sürgetem a polgár­mester urat, hogy szokott ambicziójával vezesse mielőbb eredményre az ezir.inyban megkezdett mozgalmat, másrészt a saját jói felfogott érdi kökben hivom fel első sorban az iparosokat, használják fei addig is azt, ami van. P. Trsztyáns^ky Ödön árvaszéki elnök, amint a megvegyülés határozati pontjában látható, nyu galomba vonult s tiszteletére a megyei tisztvise­lők bucsulakomát rendeztek. Caéry Bálint vármegyei aljegyzőt kinevezték rendőrkapitánynak Pancsovára. Megyeiek k dunániuii helyiérdekű vaaní részvény­társaság igazgatóságába három évre tagokul Bosnyák Géza, b. Puttheány Géza törvényható­sági bizottsági tagokat és Árvay Lajos vármegyei alispánt ajánlja a vármegyei törvényhatósági közgyűlés. Bírósági kinevezések. A király Bődy Aladár nyitrai és Sartory Zsigmond nagykanizsai tör vényszéki jegyzőket a letenyei járásbírósághoz albirákka kinevezte. Köszönet. Eitner Sándor salomvári (Kurta puszta) birtokos a salomvári r. kath. iskolában 10 koronát ajándékozott jó tanulók kitüntetésére és jutalmazására. Kiss Márton igazgató tanitó e helyen is kifejezi érte hálás köszönetét. Pálfy Gézát a nagykanizsai főszolgabírói hiva­talnál működő tiszteletbeli szolgabirót Dr. Bálás Béla főispán kinevezte közigazgatási gyakornok­nak. A Csáktornyai kéményseprői kerületben pá­lyázatot hirdet Szalmay föbirö junius 20 ig. A keszthöly—zalaszentgróti r. k. tanitó egyesület t. hó 17 én tartotta tavaszi gyűlését Keszthelyen. Nyers Imre elnök rövid megnyitó beszéde, a névsor kiigazítása, a mult ülés jegyzö­könyvének felolvasása, az elnöki, könyvtárnoki és pénztárosi jelentés megtörténte után Ponauer Emil nagygörbői tanitó, Dr. Ranschburg Pál »A gyermek elme fejlődése és működései czimü nagyértékü művél kivonatosan ismertette. A komoly tanulmányozásra valló felolvasásért Po­nauernek a kör jkvi köszönetet szavazott. Tár­gyaltatott a tanitók fizetés és nyugdij rendezési ügye. Felolvastatott Borbély Györgynek a Magyar Paizsban megjelent »Érdemsorozott tanitók« cz. újság czikke. A kör a közig, bizottsághoz feliratot intéz megokolással a hozott közig. biz. határozat hatályon kívül helyezése tárgyában, A kór fontos határozata, hogy azonnal bejdentette belépését a magyarországi tanitók országos egyesületébe. Nagykanizsán a bérkocsik és lovak meg­vizsgálását helyeslendő czéllal végbevitte a rend­őrkapitányság, de hibás a végbevitelnek a módja. Mind az ötven kocsit, lovat egy időhöz kötve vizsgálta félnapig is eltartva, mellyel megakadá­lyozta a közlekedést, amint fontos és sürgős ügyben járó ügyvédek és orvosok panaszolják is. Zalaegerszegen is megvizsgálják a jó kocsit, jő lovat, jó lámpát: a kocsi tulajdonos aztán rozzant kocsira is ráteheti a lámpást. Göcseji gazdák panasza. Egyik göcseji köz­ségből egy értelmes földműves hosszabb levelet irt hozzánk, melyben elpanaszolja a göcseji el­hagyatott állapotokat, különösen a IOSZ utakra vonatkozólag. Ha jobbra néz, azt mondja, jó közlekedő utak vannak, ha balra néz, ott is kitűnő utak vannak, csak épen a kis Göcsej­ben vanna'í ők hátrányban. A minap a kies Balaton vidékén utazott s megleplék a kitűnő törvényhatósági utak; máskor ha vasmegyei em­berek látogatnak el hozzájok a szomszéd Göcsejbe, az ik dicsekednek az ök utjokkal s gúnyolódnak a miénkkel. Miért van ez? kérdezi a levélíró, hiszen egyenlően fizetjük az útadót, meg minden­féle adót. Ránk sem ügyelnek, ha kérünk. Mi pocsolyában járunk stb. — Hát tisztelt Barátom, Uratn ! Mindez azért van, mert nagy az igazság még a megyei közigazgatási bizottságokban is. Megöltek egy embert 42 koronáért. A 72 esztendős öreg Spitzer Adolf borkovágással fog­lalkozott Tapolczán. Elment Nemes Lajos halápi gazdának is a pinczéjébe, hogy vágjon borkövet. Eldicsekedett, hogy neki van 42 koronája. Nemes Antal pedig megfojtotta itt a pinczébon az öreg Spitzert s a 42 koronát elrabolta. A dolgot a csendőrök kikutatták s a gyilkos embert behoz­ták Zalaegerszegre az ügyészségi fogházba. Távoliak Pályázat internátusba vaió felvételre. A Drnke. makói diákotthonába az 1912 — 13. iskolai évre 160 gimnáziumi, esetleg elemi iskolai tanuló véte'lik fel. Az ellátási díj havi 40, beira­tási-, orvosi-, butorhaszuálati dij t.-vj 40 korona. A felvételt kérő bélyegtelen fulyamodványok iskolai, születési és I. osztályú tanulóknál ujra­oitási bizonyítvánnyal felszerelve 1912. év julius 10. napjáig adandók be a Drnke. mak'ci diák otthonának felügyelő bizottságánál. — Részletes prospektussal kívánatra készséggel szolgál a diákotthon igazgatósága Makón. Vendeglösök a Rákóczi emlek előtt. Az országos vendéglős egyesület a napokban tartott nagy gyűlést Jászapáti Kaszás Lajos buda­pesti negyvendéglős elnökletével. A koogre<z­s'us megnyitása előtt a kegyelet adóját rótták le a kongreszus tagjai Rákóczi Ferencz emléke iránt. Testületileg jelentek meg a fejedelemnek a székesegyházban nyugvó pora előtt és a kongresszus elnöke, Kaszás Lajos gyönyörű beszéd kíséretében tette le a kongresszus koszorujít Rákóczi nyugvóhelyéte. A kongresszus píogminiá­ban a következő pontok szerepelnek. A vendég­lősipar jogviszonyainak törvényes rendelkezése, az italmérési engedélyek szabályozása, a vendég­lősök gazdasági érdekében közraktárak létesítése, állásfoglalás az élelmiszerek kartellje ellen, állás­foglalás a fogyasztási adóbérletek ügyében és az italok nyilvántartásának megkönnyítése. Fölvétel a pápai ref. leánynevelő intézetbe. A pápai ref. leánynevelő iotézet (polgári leány­iskola és taoilónöképzö) interná'usába junius 25 ig kell felvételért folyamodni. Az internátusi ellátás teljes dija 600 K, félkedvezményes dij 500 K, egész kedvezményes dij 450 K. Félked­vezményes helyre szegénysorsu protestáns növen­dékek, egész kedvezményesre a duntúli egyház­kerületbeli lelkész- és tanitó leányok vétetnek fel. Jeles előmenetelü tanulók tandijelengedésben és különböző ösztön-, illetve jutalomdijakban részesülhetnek. Első alkalommal történő jelent­kezésnél a felvételi kérvényhez csatolandók : 1. születési-, 2. ujraoltási-, 3. polgári iskolai fel­vételért folyamodóknál négy elemi, tanítónő­képzőbe folyamodóknál négy polgári vagy felsőbb leányiskolái osztály elvégzését igazoló bizonyít­vány, 4. tauitónöképzőbe pályázóknál ezen kivül a lelki és testi épséget igazoló bizonyítvány, A kórvények a nt. és tek. főiskolai igazgató tanácshoz intézendök s az intézet igazgatóságához Pápára küldendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom