Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-23 / 21. szám

162 MAGYAR PAIZS 1912 április 18. Ez tiszta igaz dolog és nem alaptalan támadás. Támadásnak épen nem támadás, csupán egyszerű feljegyzése annak, hogy néha a szakszerűség is téved s csinál néha töké­letlen muukát is, akár ha utat, akár ha kutat, akár ha házat épit. Ennek ki lehe­tünk téve mindnyájan. De ha te azt hiszed Stetka barátom, hogy ezeket sértődés nélkül nem lehet megemliteni, s nem Jehet meg kritizálni akármelyik hírlapban: akkor te nagyon tévedsz. Akkor te túlságosan érzé­keny vagy, s szerény véleményem szerint ezenkívül még önös is vagy, ha azt hiszed, hogy az én szóm s a közügy érdekében irt czikkem erősebben megsért téged, mint amilyen erősen bántja a közönség egészségét a sárrá rothadt zöld hullámok alján fejlődő mocsárgáz. L°gfőképen pedig arra kérlek, ne hidd, hogy a czikket abban való hitemben irtani volna, hogy nem fogják elolvasni, akár te, akár más. Személyes tekintetben azonban fogadd őszinte barátságomat. Borbély György. Magyar zsenik kálváriája. (Miihókra menő veszteségek. — A Icültöld bizalma a magyar feltalálók iránt. — Gazdasági tár­sadalmunk fotográfiája.) Azok az esetek, amelyeket ezekbeD a sorok­ban elmondani akarok az olvasó közönségünknek, magasan fölötte állanak a mai magyar társadalmi élet megszámlálhatatlan személyi jogsérelmeinek és tudatos vagy tervszerűtlen tehetség üldözé­seinek esetei fölött. Amikor egy-egy jobb hely­zetre érdemes polgártársunk szomorú anyagi vergődéséről értesülünk, a könnyű, felületes ember ilyenkor rögtön megállapítja, hogy „sze­gérynek, nincsen szerencséje!" Ami azonban ma folyik itt közöttüjk a fe ismert tehetségeink semmibevevésével, sőt durva elutasításával, ezek már Dagyon aggodalmas tünetei társadalmi éle tünknek. A komoly gondolkozású külföldiek előtt már régóta köztudomásu, hogy ez a mi sajátsá­gosan sokoldalú magyar közéletünk feltűnő gazdagon termi a tudományos és társadalmi ismeretek zsenijeit. Kell-e külön részletezői azokat a tudományom érdemeket, amiket pl. Körösi Csorna Sándor a nyelvtudományi és etnogrefiai művelődésben, — A Madonna, jól látom föl! Amen Végy az égbe, — A dómban a freskók remegnek ... 0 fekete Madonna, a szeretőm! Im lehullok oltá­rodra szined előtt . . . Mentsd meg a szeretőm. Imádlak, áldlak érte . . . Fogadkozom neked, érte, ami kedves előtted . . . Fölajánlom teste­met. lölkömet, a bűnöst, a szenyest, a buját, csak légy kegyes . . . Tisztára mosom szent fiadért, mentsd meg a szeretőm! Te. akit a Tengeren járók csillagul kértek ... a hitemért, a kévésért, óh csodás ... a szeretőmet . . . Tedd meg , . . hogy tisztán élhessek . . . Ládd asszony leszek , . . Ha megmented, hites . . . Igy, ha halálra kárhoztatod —• bűnös rongy . . . Már anya vagyok , . . a gyerekem neked szen­telem . . . Tedd meg, védd me.:, engem men­tesz ... Ha nem teszed elátkozlak 1 De kérlek, a hitem ne törd össze, oh kegyes . . . add vissza, hogy' megöleljem . . . Ha nem, a testem minden rongynak odaadom a szeretőmért . . . Isten valed . . . Tedd meg, hogy eljöhessek megköszönni. Gondapó már elment . . . Suhanva az oszlo­pok közölt jöttem hozzád Madonna . . . hogy szemedre hányjam, nem segíted a kereszténye­ket ... Az uzsorás holnap kilakoltat. Földön­futó leszek . . . Add a bárkám, a fiam. a há­zam ... Na vedd szemrehányásnak. Az a lobogó szemű, fekete lány úgyis visszajön, hogy meg­átkozzon : mert az ugyan nem öleli meg a fiam. Vad mozdul, ttal tudtodra adja, hogy elveszett hatalmad, óh fekete Madonna a hullámok felett. Ne harágudj rá, ha igazat köll mondania . . . Nekem csak bocsáss m3g, hogy én raboltam Fodor István az elektrotechnikai tudományokban Edison mellett, Szüsz István a modern gép­iparban, Dév nyi Deutsch) Miksa a kormányoz­ható légjármü tudományban, Seenger a fizikában, idősb Kunfalvi a modern gőzhajószerkezetben, Semmelweis, Dollinger, Bókay és mások az orvostudományokban vagy a szépmüvelödési életben az iróink, festőink, szobrászaink, épí­tészeink és más zsánerű művészeinknek egész nagy társasága szerzett már eddig a magyar faj vitathatatlan közművelődési hivatottságának elis­merésére? Különösen a magyar mérnöki tudo­mány az, amelyet ezidöszerint az egész számot­levö külföldön mindenütt megbecsülnek és érdeme szerint támogatnak. Ebben a tudományos művelődésünkben olyan tüneményesen gazdag eredeti tehetségeinknek egész kis légióját adjuk már évtizedek óta a külföldnek. Nincseu még egy nép, amelyik a lélekszáma arányában a versenyt ebben velünk kiállaná. És éppen a modern gazdasági életnek ebben a tömegvagyo­nosodási konjunktúráiban ér minket, magyarokat a legnagyobb anyagi veszteség. Az érdemes tehetségeink könnyelmű semmi­bevevésének néhány legújabb, szinte kiabáló eseteit itt adom az alábbiakban : Pál István fiatal magyar mérnök, a műegye­tem' tanulmányait éveken át tartó, hosszú küz­ködéses viszonyok között végre jelesen elvégezvén, feltalált egy uj rendszerű öntöző csatorna készü léket, amelylyel nagy eredménnyel lehet végezni egész kertgazdaságok vizmunkálatait és a talál­mányával az összes, ma használatban lévő kisebb üzemü csatornákat is, minden jelentősebb kiadás nélkül, zavartalan működésűekké lehet tenai. Eltekintve attól, hogy a jeles képesítésével egy esztendőn át nem kapott itthon biztos kenyeret, a közhasznú találmányával vé^ig járt egy sereg gyárat és vállalatot, hogy értékesítse a tudo­mányát. Sok helyen a hivatalnokok be sem eresztették öt az igazgatóhoz, vagy más főbb vezetőhöz, mert szegényes, kopottas ruha volt rajta. (De ilyen helyeken a Ciilinderoen, glaisze keztyüben és lakezipóben jelentkező szélhámo­sokat derékszögbe hajló bókokkal boc>átják be a gyárak és vállalatok vezetői elé!) Amikor már Pál (Pul) mérnök végigjárta itt Budapesten a lenézésnek, a durva, iagerült elutasításnak, a semmibevevésnek kálváriájá, kiment Franczia­országba, ahol az első idegen gyáros, akinek a találmányát felajánlotta, rögtön filismerto a rendkívüli tehetségét, a találmányát mindjírt megvétette a részvénytársasággal, egy hét múlva kifizettek érte Pál Púinak előlegül 60.000 frankot. Ebhez kap havonkint 5000 frankot és a befolyó tiszta jövedelemnek 20 százalékát, ezenkívül megkínálták a gyárban egy tekintélyes fizetésű vezető állással és most — gyártják már a ma­gyar elme magyar találmányát nagy üzemben meg hitét annak a perditának ... De van, kérni valóm is. Azt kérem, amit a fiam szere tője. Neki kérem: Hadd ölelhesse megafUmat! Te értesz: ha halottan is. Mert inkább holtan ölelhesse, óh Madonna, te mienk, miu h, élve: felesége legyen . . . Éa a vesztes, a földönfutó kérem . . . Ezt megteheted . . . Erre hajtja a bóra a hullámokat . . . Szemreháuyni jöttem, hálát adtam és kérek. Amen. Nehezen visz a lábam, még visszahajoiok hozzád, óh Madonna! A lépcsőn nem segít le senki. A karfa kidőlt. Segits, óh Madunna! Nem, ne segits ; visszajöttem, köszönöm, Madonna, hogy meghallgattál ... A bárkám jön kifelé ; látom vén szememmel. Hozzák a hullá­mok . . . Már csöndesebb a tenger. Te ural­kodsz rajt. De ugy e, a fiam nem lesz a bárkánj? Köszönöm, Madonnám. Ébenfatorony ,. . arany­házadban . . . * Reményszeretőm : Eljöttem Madonna . . . Nem átkozhatlak ... De áldjalak-e'? Igazad van. Amit kértem, meghallgattad. Szeretőm <> partra kidobtad a bárkával együtt . . . Meg is kötöttél. Pórázdon járok. Nem lehetek rossz . . . Köszön­jem-e ? Megfogadtam, ha megölelhetem, neked szentölöm első gyerekem . . . Nem lehet a tied. Nem koptatja az apja nevét az első s Szent fiad törvényei szerint apátlan senkik nem szolgálhat­nak oltára körül . . . Nem átkozhatlak, de áld­jalak-e, óh Madonna ? * Tiszta a tenger. A legendás időknek vége. Vitorlás bárkánk reményetörten, szárnyaszegetten zátonyon áll. Vcith János. amely egy negyedesztendó alatt — 292.000 frankot jövedelmezett eddig a franczia tőké seknek. Egy másik tehetségünk: onódi Gyöngyössy Zoltán debreczeni származású mérnöknek egy műszaki találmányát itthon teijesen értéktelennek jelentette ki néhány neves, de kontár szak­tekintélyünk és amikor egy budapesti gyári vállalatnál harmadszor is beszélni szeretett volna, paraszt módon becsapták és a szolgának kijelen­tették, hogy „ha ez az ember mégegyszer ide­jönne, utasítsák ki! Mintha valami megbélyegzett börtön virág lett volna. Erre Gyöngyössy valami módon kijutott Brüsszelbe, ahol a találmányát 35.000 frankért megvették, egy ujabb összegért a találmánya tulajdonjogáról lemondott és most már javában gyártják a magyar elme munkáját idegen név alatt, a belga gyár részvényeseinek anyagi javára. Egy harmadik magyar mérnök, a 24 esztendős László Ferencz, még egészen korszakot alkotó találmánnyal gazdagította a világot. A műszaki tudományban közismeretes, hogy a ma használat­ban lévő gőzgépek tulnyomo része az u. u. dugattyut- és turbina rendszeren alapszanak. Nem régen ezelőtt a világhírű mesternek, Edison­nak a társa, Tesla egy uj rendszerű gépet talált fel, amelyben a sűrített gőzt a tárcsákra vezetve, az ugy fellépő czentrifugális evő következtében hozza működésbe az ujtipusu gépet. Ezt a talál­mányt különösen a repülőgép technikára találták nagyjelentőségűnek odaát, amelynek dicséretével nemrégen ac. egész világ számottevő sajtója, közöttük a magyar lapok is tele voltak. A szak­tudósok erről a Tesla féle találmányról azonban a felülvizsgálat után megállapították, hogy még a ma használatban lévő legjobb gépeknek a hajtóerejét sem éri el. A zseniális fiatal magyar mérnök azonban olyan egészen eredeti rend­szerű uj gőzgépet talált föl, amely a dugattyus­és turbina-rendszernek összes előnyeit egyesíti. A bámulatosan elmés és meglepő íd biztoshatásu szerkezetben egyáltalában nem találhatók fel azok a hátrányok, mint pl. a szelepek korai tágulásából előálló hajtóerőfogyás, a karok gyen gülése stb., amik az eddigi gépeknél elég sürüen előfordultak. Eunek a magyar zseni találmányának óriási jövője vaa a gyakorlati mechanikai élet­ben és m:i még meg sem mérhető a/ a gazdag­ság, az az igen jelentöséges anyagi haszon, amely ennek az uj gőzgépnek a készítéséből,'a nagy mennyiségben való előállításából reánk fog háram­lani. Mégis az a veszély fenyegeti a magyar gazda­sági köröket, hogy ezt a zseniális magyar talál­mányt is a külföld togja éitékesit.eni, mert László már beszélt néhány gyárosunkkal, de ezek is c?ak a találmánya rendkívüli értékét és az ö kivételes tehetségét ismerték el. Hanem eddig, még a nagyobb tőkések sem — akiknek a figyelmét felhívták erre a kínálkozó nagy ^ nyereségre — mutatlak hajlandóságot a talál­r mány gyakorlatai értékesítésére, j És még egész sereg névtelen magyar zseni ( szomorú, meg nem érdemelt vergődését mutatja j napról-napra ez a mi mai életünk, amely mind | a nemzeti gyarapsdásnak kárára vezet. Mindenképpen közérdekű társadalmi kérdés a magyar zsenik erköicsi és anyagi felkarolásának szüksége, amely közvetlen, vagy közvetett vonat­kozásában valamennyiünknek javára és a magyar társadalom megbecsülésére tog vezetni. Enydy Barnabás. „Magyar köztársaság. a Megjelent Dr. Nagy György politikai folyóira­tának, a „Magyar Köztársaság 1' nak májusi száma. A lap gazdag tartalmú. A vezérczikket Dr. Nagy György irta „A köz­társasági párt' czimmel s foglalkozik a budapesti rendőrkapitányság határozatával, melyet a köz­társasági párt alakuló gyűlésének bejelentése felett hozott. Endrődi Sándor, az országos nevü költö a„Kurucz nóták" línglelkü dalosa „Brazília" czimmel irt költeményt, mely hatalmas sas-szár­nyalással dicsőíti a népfelség államformáját. Dr, Ormos Ede és Dr. Kalmár Antal az orszá­gos nevü publiczisták az ő mindig értékes írás­sukkal gazdagítják a lapot. Józan Miklós, a budapesti unitárius költő es­peres, ki a hódmezővásárhelyi unitárius templom­szenteléskor mondott filozófiai bölcsességü be­szédével beirta nevét hallgatóinak szívébe,

Next

/
Oldalképek
Tartalom