Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-09 / 19. szám

2 MAGYAR I' \ I Z S 1912 május 9. Sokat lehetne még beszélgetni arról is, hogy hiszen épen ez a pálya olyan, ahová az embereket igazán, legalább 90 százalékban, az őszinte bivatásszerüség vezérli és ahol őrt áll a lelkiismeret. Más, üzletszerű pályákon ran inkább nagyobb szükség a részletesebb ellenőrzésre. Ha tehát a közigazgatási bizottság az ő határozatában a tanfelügyeleti vizsgálatnak eredményébe tévedésből ezt a klasszifikálást is beleszámította : expressis verbis — világos megjelöléssel vegye ki belőle ezt a meg nem érdemlett érdemsorozatot. Borbély György. Tavaszi fagy és a borárak. Ezt az aktuális, időszerű czikket olvasóink szives figyelmébe különösen ajánljuk. Szomorú az a hiradás, mely jelenti, hogy az áprilisi fagy, kivéve Tokaj hegyalját és Erdélyt, részben egészen, részben tönkretette az idei szőlőtermést. Néhol valóban igen szomorú lesz a szüret. Ennek következtébon az első hirekre, pl. Sopronban 10 koronával emelkedett a bor ára. Rá is fér ez az áremelkedés a termelőkre, csak ne olyan katasztrofális alkalomból történnék. Mikor más mezőgazdasági terményeknek és az iparczikkeknek ára oly nagy emelkedést mutat, úgyszólván egyedül a bor az, amelynek ára nemcsak nem tartott lépést a minden más téren tapasztalható áremelkedéssel, sőt e tekintetben — talán az utolsó két kedvezőbb évtől eltekintve — sok helyen egyáltalában nem i? tapasztalható javulás a filoxera előtti állapothoz képest. Ez annál szomorúbb és annál súlyosabban érinti szőlősgazdáinkat, mert a szőlő felújítás igen nagy befektetésekkel jár és fáradtságos munkájukba került, mert továbbá a szőlőnek rendes évi mivelési költségei is egyre fokozódnak. Köztudomású dolog, hogy ma kétszer, sőt háromszor annyiba kerül egy hold szőlő rendes megmunkálása, mint 15—20 évvel ezelőtt s a kiadásoknak ily tetemes emelkedését nem tudja ellensúlyozni a szőlősgazda borának jobb áron való értékesitésével. Különösen a finomabb borokat lehetetlen oly áron eladni, amelyet azok tényleg megérnek. Ennek daczára, a bor, mikor a fogyasztó közönséghez kerül — a közvetítők révén — annyira megdrágul, hogy a fogyasztó még a silány minőségű bort is drágán kénytelen megfizetni. A borértékesítés kérdésével tehát behatóan kell foglalkoznunk és oda kell törekednünk, hogy olyan megoldást találjunk, amely mellett természetesen az üzleti tisztesség feltétlen megóvásával mind a termelő, mind a kereskedő megtalálja számítását s a fogyasztó közönség megfelelő áron tiszta, egészséges jó borhoz juthasson. A hazai szőlő — és borgazdaság terén most ez a legfontosabb feladat, amelynek megvalósítása érdekében valamennyi érdekelt tényezőnek, a kormánynak, a termelöknek, kereskedőknek és a fogyasztó közönségnek vállvetve kell közreműködniük. A legutolsó években mindenesetre határozott javulás tapasztalható. Köztudomásu doiog, hogy az utolsó két évben lényegesen emelkedett a bor ára s hogy az áremelkedés még nagyobb nem volt, annak jórészt maguk a termelők voltak az okai, még a szüret előtt — olcsón eladni termésüket. Mindezekből a statisztikailag bebizonyított tényekből tehát megállapíthatni azt, hogy az uj bortörvény szigorú rendelkezéseinek üdvös haj tása a borárak emelkedése és a borkivitel nö vekvése utján már is érezhető. Egyszersmind megállapíthatjuk azt is, hogy nem volt igazuk azoknak, akik az uj bortörvény megalkotását károsnak vélték. A tények bizonyítanak. Ha a bortörvény élet belépte óta emelkedtek a borárak és emelkedett a boikivitel, miben nyilvánult hát a bortörvény káros hatása? Erről ma már komolyan beszélni sem lehet. Gróf Serényi Béla töldmivelésügyi miniszter legutóbbi költségvetési beszédében kijelentette, hjgy a bortörvényt csendben, de szigorúan végre fogja hajtani s a tervbe vett állami közpinczék létesítésével erélyes akcziót icdit az okszerű borkezelés terjesztésére és a borértékesítés ; s a borkivitel előmozdítására. Mindezt csak helyeI selni lehet. | A földmivelésügyi miniszter által az ellenőrzés ' gyakorlására kinevezett pinczefelügyelők már is j serényen működnek. j A törvényhatóságok közigazgatási közegei is teljesítsék lelkiismeretesen a bortörvényben, a | végrehajtás körül előirt teendőket. Támogassák j őket abban a bortermelök, borkereskedők és a j fogyasztó közönség is s használják ki a folyó j évben már megnyíló állami közpinczék előnyeit, j Ám a borárak pangását a gazdák is okozzák. : Vannak gazdák, akik nem is szüreteltek maguk, ' hanem a tökén adták el a termést, ami rend! szerint a legrosszabb üzlet szokott leuni a ter• melőre. Az is nagy hiba, hogy a termelők nem i gondoskodnak előre hordóról; szüretkor pedig, ! amint ezt különösen egy nagyobb termés esetén, | pl. 1908-ban láttuk, egyáltalában nem kapnak már hordót és igy teljesen kiszolgáltatják magukat a vevőknek, kénytelenek lévén bármily pótom áron elvesztegetni a termés . A borárak emelkedése mellett egy másik igen örvendetesen konstatálható tény az, hogy borkivitelünk az utolsó három évben igen erősen fellendült. Feltűnő jelenség, hogy a borkivitel lényeges emelkedése összeesik az uj bortörvény életbeléptével. Ezeket az örömkeltő jelenségeket értéke szerint figyelnie kell még azoknak is, kiknek ez évben a szüretje gyengébb lesz a fagy következtében. Sőt nekik leginkább! az országnak. Ha annak csak negyedrésze, aki Amerikában még nem nemzetietlenkedett el, aki még ma is magyarnak vallja magát Erdélybe, vagy Horvátországba jött volna, ma nem lenne a horvát politika oly sarkalatos pontja a mai helyzetnek. De a kivándorló hajótarsaságok méltóságos ügynökeinek is élni kell. Ez pedig igen nagy rubrika Magyarországou. — ma. Jelentés a zalaegerszegi muakásgimnázium 1911tanévi működéséről. -12. Hangulatok. Ma a kezembe akadt egy .pángermán újság. Ez a lap csodákat beszél rólunk. Azt mondja, hogy soviniszták vagyunk. Mert igen ez csoda lenne. Én ugyanis ugy tudom, hogy a magy r más nemzetekkel szemben türelmes, — azaz rosszul fejeztem ki magam — hauyag, sót gyámoltalan. Ha a vonattal az ember átjön a Dráván, a magyar a világért sem szólitaná meg azt a horvát útitársát magyarul, vagy horvátul. Minden bizonyos, hogy németül. Ha lenn Erdélyben egy székely meg egy szász találkozik, nem magyaru , sem németül, hanem oláhul beszél. Ha egy magyarországi nemzetiség iskolát akar felállítani, teheti. DÍ ugyauabban a faluban előbb nem ju tott eszébe a magyar államnak magyar iskolát felállítani. Jó, fogadjuk el az u. n. liberálisoknak azt a nézetét, ne vegyük el a már megadott nemzetiségi iskolák jellegét és nyelvét. Ilány ezer falu, vidék van telve müreletlen nemzetiségiekkel, hol semilyen iskola sincs. Ide állítana a magyar nemzet iskolát addig, amig a nemzetiségieknek eszükbe nem jut állítani. DŰ nem, a magyar ember pénz és véi adója nem a magyar érdeket szolgálja, .abba nyugodjunk bele. Ha a magyar nemzet oly soviniszta lenne, mint aminőnek ez az előttem fekvő pángermán újság feltünteti, akkor már rég talpára állott volna a társadalom s társadalmi uton magyarosította volna a nemzetiségieket. Hogy mennyire igazam vau, olvassák' el kérem az Alsólendvai Híradó húsvéti czikkét. Keserűen panaszkodik a zalai társadalom nemtörődömsége miatt. Muraköz lelkes tanítói, jegyzői kara páratlanul szép munkát fejt ki a horvát nép kö<t. Minő eredménye lenne, ha hathatós pártfogásban, segítségben részesítené Zdaraegye »magyar« társadalma? A vendvidék iskolalllapota uem is ázsiai, de atVikai. Papjai noha nem tartoznak horvát püspökséghez, mégis a laibachi szent iratokat terjesztik és nem a budapestit. Szegény jegyzők pe..ig annyira agyon vannak rakva adrainisztraczionális teen dökkel, hogy a magyarosító muokára egymaguk nem képesek. Zalamegye társadalmának kellene talpraállaní. — Megteszi? — Vagy talán hallottak arról, hogy megyénkben szaporodtak a Közművelődési Egyesület tagjai ? Hallottátok, hogy a közművelődési egyesület dolgozik ? Hallottátok, hogy a közművelődési egyesületet valaki szorgalmazta, figyelmeztette volna a munkára? Ugy-e nem. No látjátok ezért nincsen igaza a Deutsches Volksblatt-nak. Nem szovimiszták, de gyügyék vagyunk. Olvastam a lapokban, hogy 1700 kivándorló a tengerbe fult. Tiszta szivemből kívántam volna, bár mind az utolsó szálig magyar lett volna. A kivándorlás évenként legalább is kétszázezer embert visz Amerikába telünk. Ennek az 1700 nak a halála visszariasztotta volna az ittenieket s nem lenne a jövőben évi kétszázezer lélek vesztesége Ez évben a III. évfolyamot tartottunk meg, melyet 1911. évi október 3 án nyitottunk meg. A megelőző beiratkozásokon 47 hallgató jelentkezett, ezekhez csatlakozott a második félidőben 5, összes hallgatók száma tékát 52. Ezek közül az I. évfolyamot 5, a II. 4 hallgatta. A többi, uj jelentkező. Az előadások helye az ipartestület nagyterme és az ál), főgimnázium, ahol különösen a természettani órákat tartottuk. E helyiségek átengedéséért ugy a főgimnázium igazgatóságának, mint az ipartestület elöljáróságának köszönetet mondunk. Az órákat kedd, szerda, péntek és szombaton 8—V4IO kor, este, mig a rajzokat csütörtök és vasárnap d. u. 3—5-ig tartottuk, AZ előadások legtöbbjén az igazgató is jelen volt. Az előadás tárgyai: Fizika, 20 órában előadta Vogel Richárd tanár. Anyaga: Szilárd és cseppfolyós testek tulajdonságai; Archimedes elve, faj j suly. Levegő, légnyomás. Légnyomás alkalmazása. Légszivattyú. Hő, hőmérők. Testek kiterjedése. Hő hatása a halmazállapotra. Hővezetés, hősugár! zás. Hőforrások. Szelek, időjárás. Légköri nedves, ség, lecsapódások. Mágnesség. Elektr. alaptünemények. Elektr. gépek. Gálván elemek, elektr. erö, ellenállás, feszültség. Elektr. hatások, hő, • fény és chemiai hatások. Elektromágnesség. Dinamók. Röntgen sugarak. 2. Kémiai technologia. 9 órában előadta Dr. ' Steiner Szilárd tanár. Anyaga: a kémia feladata, a i vas és tulajdonságai, kohászata, a vas fajainak gyári előállítása. Az üveggyártás. Üvegipar. Cze| ment, vasbeton, építőanyagok. Tüzelő anyagok, fűtés. A fény chemiai hatása, fotografálás és i sokszorosítás. A szén és vegyületei. Zsir, szóda, | szappan. Bor, sör, szesz, keményítő, élesztő J gyártás. 1 3. Magyar alkotmány történet. 10 órában előj adta Dr. Szász Gerö kir. ügyész. Anyaga: Hon; alapítás és alkotmányuuk tört. fejlődése. Magyarország és a társországok jogi viszonyai. Magyarország és Ausztria egymáshoz való viszonya. Magyar állam polgári jogok és kötelességek. A királyság intézménye az alkotmányban. A törvény hozó és a végrehajtó hatalom gyakorlása. A bírói hatalom gyakorlása. A váltó jog és büntető i jog története, fejlődése. ! 4. a) Mezőgazdaságtan b) és nemzetgazdaság! tan. 21 órában előadta Sárközy Viktor gazd. e. titkár. Anyaga: A gabonanemek, fonsinövények ! termelése, feldolgoz isa. Trágyázás. A rét és erdő : müvelése és haszonvétele. A gyümölcs feidolgoí zása és értékesítése. Állattenyésztés. Házinyúl j tenyésztés, b) É'ték, vagyon, gazdagság. Mezö; gazdasági java c előállítása. Természet, munka és ! töke, mint termelési tényezők, ezekuek egymás| hoz való viszonya, őstermelés. Mű pari termelés. Kereskedelem. Munka megoszlás. Pénzhitel. I 5. Magyar művelődés történelem. 12 órában • előadta Ku'c-ár Gyula tauár. Anyaga: A műveltI ség fogalma. A magyar faj. Magyarország a honj foglalás előtt. A vezérek korának műveltsége, ! ős vallás; kereszténység behozatala. Az ősi várI megye. Az Árpádház kora. Szerzetes rendek. 1 Iskolázás az Árpádok alatt. Anjoukori műveltség, i Középkori képzőművészet. Reformátió. 18 —19. í század szellemi fejlődése. | 6. Iparjog. 9 órában előadta Czobor Mátyás ! vm. aljegyző. Anyaga: Az ipargyakorlás, a mester, 1 a tanoncz és segéd közti jogviszony. Az ipari testületek és azok jogköre. Ipari kihágások büntethetősége. I 7. Szakrajz. 32 órában előadta Tikk László el. isk. igazgató tanitó. Anyaga: Ált. építéstani szabályok, építési szerkezetek. Falazatok. Téglakötés főbb szabályai. A falvégek különböző vastagságú falaknál. Ablak és ajtó sarkok falazatai, különböző vastagságú és különböző szög alatt találkozó falak