Magyar Paizs, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-04 / 14. szám

XI9I. év Zagaaeg(«»pga®jgg április 15. szám SlSfintfri Sr . KsJ7 évre í isar. 04 f í'él 2 kor. 04 f Hajáért 1 kor, 04 f Mjjyca aiáta 8 fiilér. Hirdet/s-sk dija megegyezés szeri *t. Nyilttír sora 1 kor Szerkesztőség kiadóvatai: Wlasics-utcxa 8. Beerlteszti Z. lEIox^-vá-tlx Lajos / LE NG"3TJEFEEENC2 Munkatársai , | BORBÉLY GYÖSG 2' lap T> aidonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE i magyar nép „Föltámadása Irta: Enyedy Barnabás. Semmi kétség nem fér többé ahhoz, hogy Magyarország ma éli a jövőbeli uralmi élete megdönthetetlen megerősödésének, vagy megérdemelt, gyáva bukásának válságos korszakát. Roppant jelentős történelmi idők ezek, amelyeknek méhében az egész magyarság fajuralmi biztositékainak korszakos kérdései vajúdnak. A nemzet jövendő imperativ faji uralkodásának nagy létkérdése érkezett el a fordulópontjához. Döntő jeladatok előtt áll a magyar társadalom s ezeknek a leiadatoknak sikeres megoldásától függ a most kialakulóban lévő uj Magyarország jövendő életének egész jogrendi szociálpolitikai, közjóléti és egész társadalom fejlődési rendjének szabadságbiztositéka. Többé már nemcsak a magyarság parancsoló politikai fetsőbbségének, az u. n. nemzeti szupremácziának biztosításáról van szó, hanem a ma<?yar nép egyetemes gazdasági uralmának megteremtéséről. A jövendő nagy népmozgalmak többé már nem a fajok történelmi uralmának öröklési joga, illetőleg e jogfolytonosságnak fentartása körül fognak tló'adódni, inert a történelmi uralomnak joga nem leliet vitás ott, ahol egy népnek elévülhetetlen érdemei vannak az egész társadalom életét mozgató legfőbb kulturjóléli értékek ós szabadságbiztositékok megteremtése körül. Hanem ezek az uj népmozgalmak a jelenk r generatív életkérdése, a legfőbb hatalmi kérdés: az anyagi tőke és a fokozatos vagyonosodás mindennél jelentősebb kérdése körül fognak kialakulni. Ez a modern szocziális mozgalmaknak lényege, ebből fog következni a történeti uralom folytonosságának biztosit

0sa és ez fogja megadni a közhatalom biztositékát az uralkodó népeknek. Reánk, magyarokra, különösen korszakos jelentőségű hát ez az uj irányzat, ez a szocziálpolitikai mozgalom, amelyet az egyetlen igazán érdemes, tradiczionális magyar párt indított meg a magyar nép uralmának megteremsére. Ennek a mai küzdelemknek messze jövőre kiható nagy jelentősége van. Az ország demokratikus uralmának, az igazi népképviseletnek megteremtése, az uj néptörvényhozás és a magyar állam egész igazgatásának ebből következő uj berendezése a mai ingatag, korrupt közéleti erkölcsök kiirtását kell hogy legelső feladatának ismerje. Egy-egy olyan közigazgatási eset, mint a legutóbbi széki választás, nagyobb kárára van a magyar nép belső és külső tekintélyének, mint egy elvesztett háború, mert nemcsak a mivelődési értékelésünket, de az ország anyagi hitelét is messze visszaveti a ma még nekünk szükséges külföldi gazdasági vállalkozásoknak hozzánk-jövetelétöl, illetőleg az anyagi hitelnyújtás lehetőségéitől. Ezeknek a most folyó függetlenségi mozgalmaknak a merituma: az egész magyar polgárságnak szocziális és kulturjóléti szervezkedése. A jelenkor emberének, a mai magyar polgárnak egyik legszebb életelve a polgári közösség, a közös polgári jogok és kötelességek gyakorlatának, az ideális erkölcsű kommunista társadalomnak kiépítése és ennek keretében a magyar nép fokozatos vagyonosodásának munkálása. Egy hatalmas nemzeti vagyon megteremtése. Mert az már nem kétséges többé, hogy ebben a poliglott országjfeltámadott! Útját virággal hintették be. Fehér virággal s pálmaággal. A sokaság palástja szárnyát Füröszté csókja záporával . . . A nagy öröm tüzes borától Megittasult a föld, a lég . . . De már faragnak künn az ácsok, Suhognak a fejszecsapások S Pilátus mossa a kezét. Nemes alakja a kereszten, S szeméből villám még sem árad, Hanem vérző sziwel is osztja Dus lelki kincsét a világnak. Vér-rózsa karján, homlokán meg Ég a júdás csók végtelen. Szivét a guny sebezi, vágja S mégis gyöngycsepp hull poharába: Bocsáss meg nekik Istenem ! És hull a rög. Édes anyai karját A föld kitárja. Jézus már halott . . . És hull a rög. Egyre zokognak, sirnak Jeruzsálemben a jó asszonyok . . . Költögetik szivárgó könnyek, Beillők dus keleti gyöngynek, S megtört sóhajok, jajszavak Suhannak széjjel minden röghöz, De az édes anyai földhöz Jézusnak teste hű marad. Ám égzöngés lőn harmadnapra Minőt a sziv magában álmod' S Jézus: az Eszmény és Igazság Bejárja újra a világot. Elmékbe' forr, szivekre száll, Fedd szelíden s gyógyít, ha fáj; S a népek ismét boldogok . . . S időknek teltén mindég jobban Hirdetik szóban és dalokban : Feltámadott, / eh dm adott ! Tarcsafalvi Albert. A húsvéti locsol kodás. A mi egészséges magyar népünk még mindig ugy csinálja ezt a sok kaczajra, jó kedvre fakasztó népszokást, ahogy Ponczius Pilátus elkezdette. Mert nyilvánvaló, hogy a húsvéti locsolkodás szokását Ponczius Pilátus indította meg, aki birói pálczát tört az Istenember fölött, de aki csak a vakszenvedelmü írástudókra hagyta, hogy beteljék a jövendölés, maga pedig nem akarván erkölcsi felelősséget vállalni: mosta a kezeit. Igy esett az: A kivánc iság Éva asszonnyal született. Mikor ban azé a jajé lesz a közhatalomnak, az egész jövendő imperiális politikai uralomnak biztosítása, amelyik ennek a sokfaju . társadalmunknak gazdasági erőiből a legnagyobb tőkét tudja összegyűjteni magának. Amelyik az ingatlan és forgó vagyon mellett a legjövedelmezőbb gazdasági konstellációkat tudja előállítani és kihasználni magának. Ez a tőkének és vállalkozásnak uj erkölcsrendje lesz, amelyen fel kell épülni az uj nemzeti vagyonosodásnak és amelynek elérésére az össze3 magyarországi nemzetiségek között a magyar jajnak van a legtöbb érdeme a legvitathatatlanabb erkölcsi jogczime. Hiszen ez lett a nemzet. Ezek azok a történelmi és népjogi igazságok, amelyeket a bűnös osztályuralmi és feudális rekczió századokon át keresztre feszítve tartott s amelyeknek visszajövetelét közénk — most várjuk lázas szomjúsággal. Ha a mai magyar társadalom megérti a haladó idők intelmeit, ha szakit a régi, hanyag, dologtalan urhatnám-élet szokásaival, ha kiépíti a polgárság szükséges jogbiztositékait és megértő egyetértéssel hozzákezd a gazdasági és közművelődési jólétének megteremtéséhez: akkor ez lesz az érdemes történelmi multu magyar népnek — uj Föltámadása ! Húsvétkor, Mig emberek lesznek ezen a földön, akiknek kételygő lelkéből a hií nem veszett ki egészen: a húsvét föltárna iási ünnepe mindenkor mélyen meg fogja indítani. Miért ? Mert az a lelkivilágunk, melynek a hit a fundamentuma, hiszen az igazság győzelmében. És a világtörténetnek legfelségesebben tanitó eseménye, hogy az igazság a koporsóból is kitör és eget kér. Ezt a felséges eseményt az Istenember a mai szép ünnepen tehát hire futott Jeruzsálemben, hogy a.kálvária kösirboltjából kikelt az, aki nem volt e világból való, — elhengeredett a kő a koporsóról és fényözön közepette kilépett belőle a Megváltó, — a csodahir nagy kíváncsiságot keltett. Mi igaz belőle? Csak kósza beszéde az? Elvégre azok az együgyű jeruzsálemi asszonyok mit tudtak abból, hogy a Megváltónak az ige hirdetéseért kellett meghalnia ós az örök bűntől kelletett megváltania az emberiséget. Hogy érthessék ők meg azt a földöntúli hatalmat, mely a halál után életet ad, mely sírokat nyit és kápráztató fényben jelenik meg, azt a hatalmat, mely koporsóból kitör és eget kér, mert ő az [gazság ? Mikor tehát hire ment, hogy a keresztrefeszitett Jézus halottaiból föltámadt, a jeruzsálemi asszonyhad hihetetlen csodálkozása kerekedett felül és vele a kíváncsiság. Már a hajnal derengésére csapatosan elözönlötték a jeruzsálemi római követségi épületet, ahol Pilátus lakott. Pilátus nagy zsinatra ébredt föl, amit kivül a kapu előtt az asszonyhad támasztott. — Micsoda lárma ez? riadt föl. Mikor aztán fölvilágosították, micsoda hírt hoztak és miben akarnának az asszonyok megbizonyosodni, Pilátus parancsot adott szolgáinak: — Zavarjátok el az asszonyntpet a kapu alól. A római légiónak házi rendet végző parancsnoka pedig tréfás legény lehetett. Mi űzné el