Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-09 / 6. szám

MAGYAR P A I Z S 1911. február 9. Emellett azonban némely laikusnak joakarö hozzászólásaiban sok a naivság és több a buzgó Ság, mint a hozzáértés. A napi sajtó ebbeli népszerű közleményei pedig nem ritkán egyoldalúak, elfogultak, tudománytalanok. E téren még sok a tenni való. Uiabban két igen derék tanitó ember lépett a küzdök sorába, két testvér: Borbély Gyógy, a zalaegerszegi főgimnázium tanára ós B >rbély Sándor, a váczi orsz. siketnéma intézet igazgatója. Már régebben bátran és kitartóan harczolnak, mindenik a maga körében, a magyar nemzeti vagyon megmentése és gyarapítása érdekében, a magyar iparvédelem ügyéért. Tudják és hirdetik, hogy csak gazdaságilag független nemzet lehet igazán szabad és önálló, hogy minden magyar embernek első sorban a maga háza küszöbén keli felállítani az önálló vámterület sorompóit s a maga erszényében kell megalapítani az önálló nemzeti bankot. Msst a veszélyeztetett édes anyanyelv védelmére keltek a tudomány, a meggyőződés, a lelkesedés fegyverével. A legszerencsésebb formát választották. A legközönségesebb, teját egyszersmind legveszedelmesebb idegen és magyartalan szók, szólásformák, kifejezések, szerkezetek, szó elrendezések közül bemutatnak vagy 150 szemen szedettet, kimuiatják a magyar nyelv szellemével, természetével, törvényeivel ellenkező voltukat, érthetetlen, nevetséges idétlenségűket, rámutatnak törvénytelen származásukra s megmutatják a helyes magyar kifejezéseket. Nem száraz tudományossággal, nem nehezen érthető szakszerűséggel irt tanulmányok ezek, hanem népszerű könnyed stilusu tárczaczikkek, órdekkeltő elmemozditó, élvezetes ol/asmányok. De azért biztos, nagy tudás szolgál alapul ez igénytelennek látszó fejtegetéseknek ; ehhez járuL úgyszólván kimerítő nyelvkészlet, ritka fiaom, szinte csalhatatlan nyelvérzék és éles megfigye lés, mely néha nyelvünk ismeretleu sajátságos szépségeire, lappangó szubtilitásaira vet meglepő világot. A mindig érdekes és szellemes előadás majd vas logikával bizonyít, majd negédesen hu morizál, majd az ironai, szatíra, szarkazmus, a jogos felháborodás, sőt néha a hazafias túlbuzgóság ostorával sújtja a bitorlókat, mindig meggyőződésből, tehát meggyőzően és győztesen. Nemcsak az észhez szólnak e czikkek, hanem a szívhez is: nemcsak meggyőznek, hanem meg hódítanak is. Élet, hév, lélek van bennök. A könyvnek nagy nemee czélzatai vanuak, de nincs benne külső rendszeresség. Amint időnként felbukkannak az egyes témák, ugy ragadta meg azokat a szerző hazafias buzgalma. Igr lett e fejtegetésekből egy testes könyv. Könyv, mely megérdemli, megkívánja, hogy minden müveit magyar ember elolvassa. Sót meg is szerezze. Ezt azzal teszik lehetővé a szerzők, hogy rendkívül olcsóra szabták az árát. A 14 ívnyi könyv, melyet az »E!ső Váczi Saj kifogástalan szolidsággal Ízlésesen és díszesen állított ki, Gsupán egy koronába kerül. A szerzők munkájukon kivül, tetemes anyagi áldozatot is szántak e műre, a szent czél nevében, az erkölcsi siker érdekében és reményében. Hazafias cselekedetet mivel, aki támogatja őket ez üdvös szán léku'íban. Megrendelésre, illetőleg a vételárnak és 20 fillér postaköltségnek beküldése után bérmentve küldi meg a könyvet Borbély Sándor Váczról. Még egy-két észrevétel. A könyv értékét emelte jeles irónk, Bérezik Árpád piogrammszerü bevezetése s idevágó érdekes czikke. Az a mintaszerű mód, amelylyel ezt a nehéz és fontos feladatot megoldották a szerzők, kívánatossá teszi, hogy ilyen módon rendszeresen összefoglaló kimerítő nagy munkában dolgozzák tel az idegenszerűségek és magyartalanságok egész anyagát. Tartalmánál, szelleménél és olcsóságánál fogva a „Nyelvünk védelme" különösen alkalmas arra, hogy tömegesen megszerezzék tanulók julatmazására. Meg vagyok győződve, hogy becsületes és hasznos dolgot naive ek, mikor a Borbély testvérek könyvét a legmelegebben ajánlom mindazoknak, akiknek nem közömbös a nemzeti nyelv figye. Herrmann Antai dr. Hivatalos rovat. Venni szándékozók a hivatalos órák alatt felvilágosítást nyerhetnek a városházán. Zalaegerszeg, 1911 február 6-ái. Dr. Korbai poljirmeflter. 1330. 1911. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a 122825. V. a. 1910. számú belügyminiszteri körrendelet értelmében katonai léghajónak leszállásánál, történjék ez akár szükségből, akár szándékosan, mindenki, aki a leszállásra kijelölt hely közvetlen közelében van léghajóról lelógó kötelek segítségével, a léghajónak a földre jutásánál segédkezni és a léghajó parancsnokának utasításait teljesíteni tartozik. Ha a katonai léghajó kikötni szándékozik, köteles ebbeli szándéka jelzéséül csónakja alatt nappal háromszögletű piros zászlót kitűzni, éjjel pedig ug\ancsak a csónak alatt fehér fényt lobogtatni. Zalaegerszeg, 1911 február 7-ón. Dr. Korbai, polgármester. Szervusz legényólet! (Mutatviny Hantke Emilnek, a zalaegerszegi daloskör február 4-én tartott hangversenyén „Kamerái strófák" alatt felolvasott verséből.) Utolsó a tánoz! Huzd rá te füstös I Ma kimulatjuk még magunk. Tudunk mulatni Karneválom, Ha vőlegények is vagyunk ! Még egyszer bort hát a pohárba ! Az óramutató nem áll — Még kapukulcs szezonban élünk Kedves herczegem Karnevál! Sok víg órát átéltünk együtt. a sima parkett, táncz, zene, Mosolygó szép ifjú leányok Ez volt mindkettőnk eleme. Adtuk a kőszivüt, blazirtat; Ma mindenütt már így megven És voltunk ifjú agglegények Én is, te is, jó berezegem. A korsó kútra jár. A tűzzel Mindenki játszik, mig lehet. Jó herczegem, egyszer csak benned Szerelmi láz ébredezett. Én óvtalak, mint jó barátod; Ám erósebb a szerelem, S igy hát — barátságból követtem Példádat én is herczegem. Gyözedelnaednek harezterére, Vess egy végf-ó tekintetet, Mint a meséknek bus királya Kit országa számkivetett. Szerényen egy sarokba állasz Ét hallgatsz illedelmesen — Igy báloznak a vőlegények, Éa is, te is, jó herczegem. Ai évek szállanak. Visszatérünk Még e terembe egykoron ; Előkelő hauyagtartással S előkelően kopaszon. Köszönnek itt olt — ám mosoly már Számunkra többé nem terem S leszünk bus notabilitások Én is, te is, jó herczegem. Nem félsz? Nem busulsz? Nézd e tábort, Milyen sok szép asszony, leány ! Lejárt váltó vagy ! — Ennyi közül Egy sem néz már rád ezután. S lám még sem busulsz! Te se, én se. Lelkünk ide nem messze száll Ott valakit kamnkba zárunk, Mindent felejtünk — menybe járunk Kedves herczegem, Karnevál. Heti hirek 1303. 1911. Hit detmény. A villamos világitásnak meghonosítás* következtében feleslegessé vált utczai lámpák eladók. Helyiek. A vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlést tart hétfőn, e hó 13 án Árvay Lajos alispán elnökletével. A rendes tárgysorozat 106. pontból áll. Ami a tagoknak érdekeltségét erősen felhívja, ilyen pont csak egy van, a 2 pont, hogy a nyugalomba ment Sólyomi Tivadar helyébe főszolgabírót válasszanak Sümegre. Két ember között lesz az erős harcz: Farkas István sümegi és O íjássy Lajos letenyei szolgabirók között. Gyűjtsünk a Csány szoborra' Nagykanizsai Ipartestület .10 K — f. Alsóbagodi körjegyzőség (másodízben) 4 K 88 f. Mai gyűjtésünk összesen . . 14 K 88 f. Hozzáadva a múltkori (25803 K 161) össuegheí a Magyar Paizs gyűjtése máig 25823 K 04 fill. A megyei főorvos fe olvasasa. Dr. Thassy Gábor folyó hó 19 én a szabad liczeumban, a városok hygieniéje czimmel, a gyermekegészségügy 6 a gyermekek testi neveléséről s ezzel kapcsolatban az Ehrlich és Hata-féle uj gyógymódszerről s annak hatásáról az emberi szervezetben tart előadást s ez utóbbi fontos témát, annak kényes voltára való tekintettel s figyelemmel a hallgatóságra, röviden és kellő diszkréczióval fogja tárgyalni. mayer Istvín pénzügyi számtiszt e hó 7 én vezette oltár elé Krampatics Anna kisasszonyt, özv. Krampatics Istvánné szép leányát. Téli mulatságok. Amennyire viyan vannak a •űulatozók és minél .gyakrabban mulatoznak, épen annyir* és annyiszorta unalmas dolog újság czikket irni az ők vigasságukról, kivált ha ?z ember jelea sem volt azokon. írni azért csak kell rólok igy is, ugy is, s lehet is, anélkül, hogy hibás lenne az értesítés. Mert mindeniken uralkodott a vigasság, s ezt könyv nélkül is lehet tudni. Ebben a szegénységben elég szaporán következueh egymásután a bálok, alig marad közben egy egy napi vakáczió. Szó nélkül legnagyobb volt az irodalmi és művészeti kör estélye. S következett tdöben és tartalomban utána a Karácsonyfa egyesület ós Daloskör. Miudakettőnek emelte az ünnepélyességét az, hogy ezeken megjelent Gróf Batthyány Pál orsz. képviselő is egész családjával. A Karácsonyfa egyesületnek a nemes grófné — Inkey Valéria, s a Daloskörnek a Gróf a védnöke. A grófi osatód ugyancsak kiveszi a részét az áldozatot kívánó zalaegerszegi társadalmi életből most is, ámbár Zalacsánban laknak, épen ugy, mint mikor a főisp ini székhelyen laktak. Z ílaegerszegen mest is csak ugy beszélnek rólok, hogy — itt vannak a főispánék. Nem is lesz itt már más föiepán. Nem is volt, nem is ,esz. Olyan legálábh nem. Nós, a Karácsonyfa egyesületnek igen szép bálja volt, nagy közönséggel A tánezot a szokásos szellemi élvezet előzte meg. A minden jóra és tréfás dologra vállalkozó Hautke Emil csinált úgynevezett eleven újságot, »Csak párosan« czimmel s ennek különböző czikkeit a következő szép kisasszonyok adták elő — (nem olvasva) élő beszéddel: Adamik Ilonka, Bajó C/mczi, Balássy Ilonka, Balogh Manczika, C/.inder Margit, Hajós Edit, Jakabffy Bözsi, Kászouyi Margit, Kikakker Bözsi, Kummer P^ntla, Lupersbeck Irma, Nagy Irén, Tosch Mariska, Zsjmir Margit és Rózsika. A mulatságon különben a következő hölgyek jelentek meg: Asszonyok: Fi*cber Pálné, Adamik Istvánné, S/eliáüsyky Nándorné, Haerter Ádámné, Grodek Béláné. Dr. Keresztessy Józ-elné, Moraudini Tamásní. Pataky Lajosné, Su .zter O-zkárué, Varga Vilmosné, Kiss Lajosné, C'.obor Mátyásáé, Sperlágh Gézáué, Vogel Rikárdné, D^rvancs Lajosné, Semetke Jozsefné, Krosetz Gyuláné, Tivolt Jánosné, Kummer Gyuláné, Dr. Halász „Miksáné, Fülöp Józsefoé, Bajó Sándorné, Bruck Alajosné, Bertalan Pálné, Dr. M >jzer I.nréné, özv. Rosenberg Simonné, Dr. Degré Miklósné, Ferenczy Gyö/.őné (Zalabér), G/enge Sándorné, Balassy Miklósné, Somogyi Jánosné, Dr. Czinder Istvánné, Dr. Berger Béláné, Boschán Gyuláné, Dr. Főgleín Miklósné, Gróf Batthyány Pálné, Sotnossy Gyuláné, Imre Antalné, Dr. Horváth Ferenczué, Paukovich Györgyné, özv. Zsámárné, Hann Jánosné- Lukács Fereuczoé, özv. Grész Károlyné, Lusker Jánosné, Dr. Tóih Lászlóné, Kocsuba Emilné, Dr. Korbai Károlyné, Goldner Jánosné, Szíj Gézáné, D\ Halász Vilmosné, Weisz Izidorné, özv. Marton Lajosné, Schürz Aurelné, özv. Farkas Imréné, Tosch Károlyné, Dr. Udvardy Jenőné, Lupjrszbek Jánosáé, Dr. Lóké Istvánné, Nagy Józsefué és Mérő Gézáné. Leányok: Árvay Emilia, Nagy Irma, Árvay Szidónia, Semetke Didiké, Hubinszky Nelli, Grosz