Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-09 / 10. szám

XII. év, gaattiftpargaeg, 8911

. márczius 9. 10. szám. Z-T^-P- - -R- I LFFINGTEL FSBB.NCZ - Hor^atll -baj O S M-an^atórsaU: BOBBÉi.TGTŐBQR i»p i ajdonos. Hi'det^s'Ji dij» megegyezés szenet. Nyilti'r sora 1 kor Szierkesztó'ság és ki&dóvata.; Kossuth atcí* 43 XISfisetíai kt . ky érre 4 tor 04 f ?él «vre 2 bor 04 f N*<;e4r* 1 kor 04 f SÍ4« 8 ftilór. A 12 pont. Igazuk lehet azoknak is, akik az mondjak, hogy a sokszori hangoztatással unottá lesz még a Talpra magyar is; belefásul az ember. Csakhogy nem csupán vén emberekből áll a világ; még kevésbé ugyahazokból az emberekből. A Talpra magyar minden évben ujabb meg ujabb nemzedéknek szól, akik mindig ifjak és mindig fölriadnak a lelkes szózatra. Igy vágjunk a márczius 15. ünneppel is. Jaj volna, ha általában igaz volna az az egyoldalú állítás, hogy elkopott és nem jár immár hatással a márczius 15. emléküunep. Nem is a haldokló öregeknek van szükségük a jövendőre, hanem gyermekeinknek es unokáinknak, az örökké élő nemzetnek. Tartsuk meg tehát csak minden esztendőben az emlékünnepet s tartsuk emlékezetünkben, miket kivánt és miket vivott ki szabadsága számára az akkori nemzedék vérnélküli forradalommal. íme közöljük a márcziusi hires 12 pontból álló kívánságot — 'melyekből a mi teljese dett, ok az örömünnepre; a mi pedig nem teljesedett, ok a további küzdelemre. 1848. márczius 15-én. Mit kivánt a magyar nemzet? Legyen beke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Budapesten. 3. Évenkinti országgyűlést Pesten. 4. Törvéuy előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5 Nemzeti őrsereget. 6. Közös teherviselést. 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. 8. Esküdtszéket, képviseletet egyenlőség alapján. 9. Nemaeti bankot. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a küítöldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státus foglyok bocsáttassanak szabadon. 12. Kívánjuk az uniót Erdéllyel. Iparművészeti iskola. Felhívásunkra a válaszok sorozatát klasszikus példával, Deák Ferencczel kezdtük meg. Fölemiitjük ismétlésül: Arról van szó, hogy vas—zala—somogyi magyar népünk részére faragászati iparművészeti iskolát állíttassunk tel Zalaegerszegen. Mert ebben a bárom magyar megyében kiváló erő van a faragászati művészetre. Fa és fémipari művészetre. Nagyobb mértékben az előbbire. Az iparművészeti iskola megteremtésére előbb kutatásokat, tanulmányozásokat kell tennünk. Adatokat kell szereznünk, hogy vidékenként, községenként, családonként, személyenként milyen mértékben van meg ez az ősi hajlam. Milyen mértékbe* külsőleg, pl. számra nézve; s milyen lókban tartalmilag. Fölkérünk mindenkit, tudósítsanak ezekről a található adatokról. Törekvéseinket és kérésünket szíveskedjenek továbbítani a hirlaptársak is. Iparművészetünk fejlesztése. — Dr. flóris Áron tanár kitüntetése. — A. » Magyar Paizs* olvasói ismerhetik dr. Flóris Áront, kinek »Miként lehetünk hosszú életűek* cz. feltűnő orvosi czíkksorozatáf, közöltük, s mely hatalmas könyv alakban is megjelenik nemsokára. A kiváló orvos más téres is feltűnő munkásságot végez. Rajztanári minőségben magyar jellegű mintákat készit, a magyar iparművészet fejlesztésére, melyeket a kolozsvári Magyar Védő Egyesület méltónak tart a terjesztésre. Az Egyesületnek gyűlési határozatából erre vonatkozólag átvesszük a következő részletet: Az indítványok rendén kellemes meglepetés érte a gyűlés tagjait. Bemutatták dr. Flóris Áron fővárosi polg. iskolai rajztanárnak kétszázat meghaladó szebbnél-szebb miatáit. E festmények nagy részét a jeles tanár tanítványai levélpapírokra, borítékokra, selyem szövetre és tálczára festették. A gyűlés minden tagja nagy elismeréssel nyilatkozott e tökéletes minták után készült szép festményekről, melyeknek mindenikét magyar motívumok teszik széppé és érdekessé. Előadták a gyűlésen, hogy e rajztanár egészen eredeti methodussal tiz éves fiukat rövid idő alatt ugy megtanít magyar stiiu tervezésre, hogy a fiuk maguk keresik mag a tandijat, ruhásatokat, sót némelyik még a szülei lakbérét is. Bejelentették a gyűlésen azt is, hogy a tanár kétezret meghaladó magyar stilü motívumaiból az egyetemi körben tartandó műkedvelő festők kiállításán külön csoportot rendeznek be s fe kérik a tanárt, hogy rendszerét ismertesse. A gyűlés a maga részéről is szükségét látja annak, hogy ez a tanitási rendszer itt elterjedjen s a szép mintákat levélfejeken, képes levelezőlapokon óhajtaná sokszorosittatni. E minták zománczozott, festett tárgyakon is hatással lennének, fölhasználhatók, sőt a szobafestésnél is alkalmazhatók lennének. A gyűlés szükségét látja annak, hogy a »Házi Iparfejlesx'ö Szövetség* figyelmét külön felhívja, hogy e ludós tanárral lépjen érintkezésbe s véleményt kérjen arra nézve, miképpen volnának e magyar stilü tervezések Bánfl'yhunyad, Kőrösfő, Magyarbikal, Toroczkó, Korond s a többi községek népe között bevezethetők. A gyűlésen Wesselényi bárónő elnökölt. Jegyzőkönyv, a zalaegerszegi Csány-szoborbizottságnak Zalaegerszegen, az állami tögimnáziumban 1911 február 12-én d. u. 3 órakor tartott bizottsági gyűléséről. Tárgy : döntés a szitkebbkörü, II. pályázat eredménye felett. Jelen vannak Bosnyák Géza elnöklete mellett: Balassa Benő, Balássy Miklós, gróf Batthyány Pál, Borbély György, Dr. Csák Károly, Czukelter Lajoa, Darnay Kálmán, Eitner Jenő, Eitner Sándor, Enyedy Barnabás, Fehér Miklós, Dr. Hajdú Gyula, Heincz János, Dr. Kele Antal, Dr. Korbai Károly, Krosetz Gyula, LegAth Kálmán, id. Mayer István, Medgyosi Lajos, Molnár István, Nagy László, Páltfy László, Pásztor Imre, Dr. Ruzsicska Kálmán, Sándor Zsigmond, Simitska János, Szamovolsiky ódon (szobrász szakértő), Dr. Thassy Gábor, if] Thassv Imre, Tóth István (szobrász szakértő), Tuozy János, Udvardy Vincze, Wapper Ignácz, Árvay Lajos későn jővén, nem vehetett részt a szavazásban. A 46 bizottsági tag közül megjeleni 35. Dr. Nyáry Sándor Budapest betegséggel iga«olta távolmaradását. 1. Bosnyák Géza elnök üdvözölvén a szép számmal megjelent bizottsági tagokat, megnyitja a gyűlést. Felolvastatja a mult, 1910julius 16 iki első szoborpilyázati bizottsági gyűlésnek erre a II. pályázatra vonatkozó poutját. Borbély György titkár felolvassa a 8. pontot, amely szerint e II. szűkebb körű pályázaton csak a 6 jobb pályázó vehet részt, névszerint: Győri Pfeffer József, Istók János, Kara Mihály, Kolozsvári Szeszák Ferencz, Lukácsy Lajos és Nemessánvi Andor. Ez a pályázat zárt pályázat s a pályázóknak a nevei zárt borítékba teendők. Jelenti a titkár, hogy erre a pályázatra 6 pályamű érkezett. Tudomásul szolgál. 2. A bizottság tagjai megtekintvén a szobormintákat, a két szakértőnek, Szamovolszky Ödön és Tóth István budapesti művészeknek véleménye meghallgatása után az elnök elredeli a szavazást. I. Eldöntendő titkos szavazat utján, hogy a 6 közül melyik a legjobb pályamű, vagyis melyik szobrász bizassék meg a kivitellel. Az elnök és a későn jött Árvay nem szavaz, egy szavazat formai hiba miatt megsemmisíttetik, beádatik tehát 32 szavazat. Ebből a 32-ből 26 szavazatot nyer a 3. számú »Szabadság és munka* jeligéjű pályaterv, 2 szavazatot a 4. számú »Balaton* jeligéjű és 3 szavazatot az 5. szamu »1848« jeligéjű pályaterv. Az elnök jelenti, hogy nagy szótöbbséggel a 3. számú nyeri meg a kivitelt és felbontván a jeligés zárt borítékot, abból Istók János szobrásznak a neve tűnik ki. A gyűlés éljenzéssel veszi tudomásul az eredményt és megbízza Istók János szobrászművészt a szobornak a feltételi szabályok szerinti kivitellel. II. A feltételek szerint a kivitelre érdemesített művön kívül még két jobb pályamű díjaztatok, ezek közül az első 500 és a második 250 koronával. A szavazás eredménye az 500 koronás jutalom odaítélésére nézve következő: az 5. számú »1848« jeligéjű pályatervre 12, a 4. számú »Balaton« jeligéjűre 10, a 6. számú »Szabadság martirja* jeligéjűre 8 és végül a 2. számú sOltár* jeligéjí pályatervre 1 szavazat esik. A legtöbb szavazat az 5. számú pályatervnek jutván, a zárt borítékból az 500 korona nyerteseként Nemessányi Andor neve tűnik ki. A szavazás eredméfiye a 250 korona jutalom odaítélésére nézve a következő: a 6. számú jSzabadság martirja* jeligéjű pályatervre 16, a 4. számú »Balaton« jeligéjűre 13 és végül az 1. számú »Nemzet oltára® jeligéjű pályatervre 1 szavazat esik. Formai hiba miatt 1 szavazat megsemmisíttetik. A legtöbb szavazat a 6. számú pályatervnek jutván, a zárt borítékból a 250 koroqa nyerteseként Kolozsvári Szeszák Ferencz neve tüniK ki. A bizottság utasítja a pénztárost, hogy ezeket a dijakat a nyerteseknek fizesse ki. 3. Az elnök indítványára a bizottsági gyüléu egy szükebbkörü bizottságot választ, hogy Istók János szobrász művésszel kösse meg a szerződést és intézze a további teendőket. E bizottságnak tagjai Bosnyák Géza elnökletével Dr. Kele Antal ügyész, Borbély György titkár, Árvay Lajo«, Gróf Batthyány Pál, Dr. Korbay Károly és Wapper Ignácz. 4. Wapper Ignácz bizottsági tag figyelmezteti a bizottságot, hogy jó erős hazai kőből készíttessék a szobor talapzata. Az elnök a jegyzővel felolvastatja a pályanyertes mű szerzőjének feltételeit, amiből kitűnik, hogy a művész a talapzat megépítését erős haraszti