Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-23 / 12. szám
4 MAGYAR PAIZS 1911. márczius 23 A „Vasárnapi njság" márczius 12-iki száma egy külföldre kerülő magyar műgyüjteményt mutat be : Gerbardt Gusztáv gyüjteméayét, pompás képek nagv sorával és Csányi Károly érdekes czikkével. Egy másik képsorozat Pásztor Árpád •eredeti felvételeit mutatja be világkörüli útjáról. Képek Kezdi-Kovács László kiállításáról, aktuális arcképek stb. adják a többi képanyagot. Szépirodalmi olvasmányok : Kárpáti Aurél és Horváth Ákos versei, Rákosi Viktor regénye, Móricz Pál novellája és Marczelle Tinayre francziáböl fordított regénye. E-;yéb közlemények : tárczaczikk a hétről és a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A „Vasárnapi újság" előfizetési ára negnedévre öt korona, a „Világkróuiká"-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi újság" kiadóhivatalában (Budapest, IV. ker., Egyetem utcza 4. szám.,) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap" a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Különfélék. & történelem tóvedesei. Ujabb történetírók sokssor meggyökeresedett, apáinktól ránk maradt és igazán biztosnak hitt történelmi adatainkat mondják tévedésnek. Íme néhány példa: A termopilei szorost nem háromszáz görög katona védelmezte, hanem legalább kétezer, sőt némely iró szerint tizenkétezer. Trója ostroma nagy részben legenda csupán, és maga Homér mondja, hogy Heléna legalább is hatvan éves volt, mikor Páris belészeretett. III. Rikbárd nem volt púpos, hanem erős, bátor és deli vitéz. XVI. Lajos franczia király nem viselte magát ^hősiesen kivégzése alkataival. Segítségért kiáltozott és a hóhérral birkózni kezdett. Diogénesz sohasem élt hordóban. A hordó meséje onnan eredt, hogy egyik életrajzirója megjegyezte: az ilyen zsörtölődő embernek hordóban kellene élni, mint a kutyának. A svájci szövetséget nem Teli Vilmos alapította, aki az aírnat nem lőtte le a fia tejéről és akinek még csak nevét sem lehet megtalálni a kantonok régi okmányaiban. Kleopatra nem ovasztottá föl nemes gyöngyeit borban, ami a vegyészek szerint lehetetleu volna. A híres damaszkuszi aczél, melyről azt tartót ták, hogy a vasrudat is ketté vágja, nem volt semmivel jobb, mint amilyent ma nálunk i , de különösen Augolorszagban gyártanak. Mennyit ér & magyar ember? Azt olvasom akornány hivatalos jelentésében, hogy a mult év tiz utolsó hónapjában háromszáz • ezer ember vándorolt ki Magyarországból! . . . » Egy borjúnak ötven forint az értéke. Egy liba "három forintot ér. Forintjával árulják a csirkét. Még a pióczát sem adják ingyen, annak is van pénzben kifejezett értéke. Hát egy dologbiró, élete javában levő egészséges ember mennyit ér? Magyaroszágon bizony kevesebbet a borjúnál, a libánál, a csirkénél. Kevesebbet még a pióczánál is. Bebizonyítsuk? * Aki magyar borjut, magyar libát, magyar csirkét, magyar pióczát a külföldre akar vinni, az kénytelen itt lefizetni az árát, csak aztán állhat vele odább. Az semmi esetre sem történne meg, hogy kihajtanak az országból 300.000 darab borjut anélkül hogy e borjuk pénzértékét itt lefizetnék. Felriadna az egész ország s azt kiabálná: ohó, 300.000 darab borjú egy része a mi nemzeti vagyonúnknak, azt igy kirabolni innen uem engedjük, már csak azért sem, mert igy kiszámítható időn beiül kiveszne a szarvasmarha-állományunk. * Magyarország emberállományából azonban évente klhaitanak 300.000 darabot Amerikába. Pedig a tiz ujján kiszámíthatja bárki, hogy ilyen módou mennyi időn kelül kell a magyar állam lakossága legértékesebb részének, a dolgozo népnek kérlelhetetlen bizonyossággal kipusztulnia. Nem törődik ezzel a rettenetei bajjal a társa dalom; és ügyet sem vet rá az állam sem. A fődolog az, hogy nemzeti kikötőn át ömöljön a világtenger túlsó partjára a magyar nép vére. * Borjúnak, libának, csirkének, pióczának van érteke. az embernek nincs. Itt ami szép hazánkban legalább nincs. Azt szélnek eresztik. Mint a darazsat, a szúnyogot, vagy a legyet. Röpköd|ön, amerre akar. Mennyi háziállat van a világon? AZ EgyesülteÁUamok földmivelésügyi minisztériuma hivatalos közlönyében, a »Crop Reporter«-ben a legfontosabb háziállatok statisztikáját közli. A statisztika számadatai azonban természetesen csak megközelítően hűek, mert egyes országokból, igy Ázsia, Afrika és Délamerika számos vidékéről lehetetlen pontos adatokat kapui. A világ összes háziállatainak számát körülbelül 1500 millióra becsülik. Ezek között van 580 millió szarvasmarha, 95 millió ló, 9 millió szamár, 7 millió öszvér, 2 millió teve, 21 millió bivaly, 100 millió kecske, 150 millió sertés és közel 1 millió rénszarvas. A sertés és ló tenyésztés tekintetébon az Unié áll első helyen, a mennyiben az EgyesültÁllamok területén évente körülb)lül 50 millió sertést tenyésztenek és ölnek le, a lovak száma pedig mintegy 25 millió. Ugyauannyi lova van azonban Oroszországnak is. A marhatenyésztésbaa Ausztrália áll első helyen 88 millió darabbal, utáua következik Argentína és az Unió. Az öszvérek nek fele az Egyesült-Államokban van, az összes kecskéknek egyharmada pedig Olaszországban található. Előkelő helyet foglal el ebben a siatisztikában Iudia is, amelynek körülbelül 70 millió ökre és zebuja van. — A statisztika nem mutatj* ki, hogy pl. Magyarorságon melyikből hány van. Gondolni lehet azonban, hogy nálunk mintegy 20 millió ökör van, még pedig jármas. A szerkesztő levele K. F Sőjtör. A lapot küldjük. Lehet, hogy megszakadt, mert az 1910, év közepétől nincs előfizetés. A tévedéstől egyikünk sem lehet mentes. De ii»en sokan ol .an forma tSves hitben vannak, hogy a küldött bizonyos összeg előre szól, pedig csak hátrafelé szól. — M. Nova. Csakhogy eredmény legyen, 3 koronáért t :zszer is Háromszor 1 kor, 50 fill. fyoBiatott Tahy lí. l'tc'da könynijemdájaban Zalaegerszegen. 115 v. 1911. f) árverési hirdetmény. A'ulirt ki . bir végrehajtó ti 1881. évi LXfez. 102. § a elteimében ezennel közhirié teazi, hogv a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1910 V. II. 434. számú végzése által Friedmann L Líjos é> Testvére végrehajtató javára 41 kor. tőké, ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítés végrehajtás alkalmával hiróilngfe'ülfogialí 1000 koronára bec?ül' bútorodból álló ingóságok nyilvános árvetés uíján leendő eladatása eírendeltetvén, — ennek a helyszínén, vagyis Nagylengyelben leendő eszközlésére 1911. évi márczius hó 28 ik napjának d. * 19 órája batáridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. év; LX. tcz. 107. §-a értelmébeH a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. evi LX. tcz. 108 § ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zalaegerszegen, 1911. márczius 11 én. Nagy Sándor, kir. bir. végrehajtó. & * * 1* * újdonságokkal | hazaérkeztem s a legdivatosabb toiletVan szerencsém a n. é. közönségnek tudomására adni, hogy a fővárosból hozott legújabb tavaszi ^ teket, kosztümöket 12 forinttól feljebb készítek Szives pártfogásukat továbbra is kérve tisztelettel Lisia is Zalaegerszeg Tompa-utcza 3. ^^ n u •• i <• n n . • , •• rt rr r *r *£ n K Különböző fajíajü feitüaö mmőségü & & & » & - & sf raktárában, ZALAEGERSZEG, Rákóczi-utcza. is 1-26 üvegenként vagy hordónként kaphatók XKXXXXX*CXX^MKK££XXXXXX KXXXXXXXXXXXXX K X * FflNTfl<fiV I L e9° gc s® fe b beszerzési forrás X a ll ®í n i Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-ntcza Aranyéremmel kitüntetve Alulírott tisztelettel hozom a nagyérdemű közönség becses tudomására, X hogy 20 év óta fennálló szobrászati és kőfaragó gyáramat villamos X gépekkel szereltem fel, mi által azon kellemes helyzetbe jutottam, hogy & X sírkő-kereskedőkkel szemben minden e szakmába vágó megrendelést első kézből X legjutányosabban nálam szerezheti be a tisztelt vevő közönség. X Utánzott vagy festett köveket nem gyártok. A mélyen tisztelt gyászoló közönség szives pártfogását kérve maradok mély tisztelettel Wapper Ignácz, szobrász- és kőfaragó-mester. A mélyen tisztele gyáazoió közönséget bátor vagyok még ama fontos tényezőre felhívni, hogy egy „Concordia" nevü temetkezési vállalattal is rendelkezem, amelyet a legmodernebb felszereléssel láttam el. Raktáron tartok a legegyszerűbb s igy a legolcsóbb, s a legdíszesebb temetkezési cikkekből a legjutányosabb árban. Elvállalok egyszerű- és dísztemetkezéseket, hullaszállitásokat, átszállításokat vidékre és helyben mérsékelt dijazás mellett. j_io XXXXXX^CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
