Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-14 / 37. szám

MAGYAR PAIZS 1911. szeptember 14. Baja: Krammer J. ós fia méleggy ártók és javítók. Paldnka: Schreiber Balázs mérleg, sulykészitő és javító. Baranyamegye: Pécs-. Kindl Ferencz mérleg, készítő és javító ggyár. Beszterczenaszódmegye, Besztercze (Erdély). Szántó András puskamüves, mechanikus, ker pár s varrógépjavitó. Az összes méri« javítását és törvényszerű kiállítását válla Schuszter Guidó mechanikus, mérltgkóazit Békesmegye: Orosháza: Katona Imre tized szá adóé és rudas, mériegkészitő, valamint fu'y javító. Borsódmegye: Mískolcz. Nnup Mihály szerkováce suiy ós mérlegjavitó. Sesztina Lajos lakatos fiu'vfarázó, mázfajavitó. mérlegkészirő. Brassómegye. Brassó. Dragits Sándor lakatos mester, mértékkeszt. Csongrádmegye. Szeged. Linké Oszkár mérleg lakatos. Egvedtiii mériegkészitő a megyében Győrmegye: Győr. 1 lakatos mériegkészitő. Báromszekmegye: 16 bádogos űrmérték készitő Sepsiszentgyörgyön, Baróthon Kovászndn 8 Kéedivásár helyen. Jássnagykunszolnokmegye: Jászber 'ny. Gedet Józset gépész, mérlegjavitó, másodmagával . 6 még 3 mérték tár gykészitő. Szolnok. Gaál Ferencz mériegkészitő és suly'arázó. Kolozsvarmegyébfcn: Kolozsvár. Farkas Pá 8/erkovdC8, n>étleg ós sulykészitő, javitó Gilovits József kádár, mértékkészitő, s 1 plehes. ürmét'ek készítő. Krassószörénysnegye : ó moldova. Kaszás István kádár, üruti'ei. kerítő s javitó. Liptómegye : Liptószentmiklós. 1 gépgyár, mórlegkés-zitő. •áramarosmeuye: Máramarossziget. 1 mórlegjavio Karos-Tordamegye: Szászrégen. Wermescher Fiig\t> kadar me*ter űrmérték készítő s még 30 kádár-bádogos merték készitő itt és Marosvásárhelyt. Nógradmegye: 9 bad^g Űrmérték, g 6 bognár üi mertek keszwő Losonczon Füleken 08 Lónyabányán. Pestmegye: Budapest Mocznik Ágoston specziális oierleggyár, legkisebbtől a legnagyobbakig. Zwarg és R ngeisen testvéiek mérleggyára, szemely merlegek is. — Rácz Ferencz egyensúly, lí^edes. százados, marha és hidniérieggyár, Szőlőkert u. 38. — Dénes Manó hidmórleggyáros. vasuíi mozdony mérlegek, h'.d-, marha és raktári mérlegeknek gőzerőre trendezett gyára. Alap. 1898. Gizeila-ut 53—55 —E/.eken kivüi 2 kisebb 8 10 nagyobb merleggyár. továbbá 1 gázóra, 1 vizmérő óra s 1 villamos fogyasztás mérő óra készitő. Kecskemét. Tájcsik Mátyás ós Fia tizedes, százados mérlegeket készít ós súlyt taráz. Pozsony megye: Nagyszombat. Mayerberg István műlakítos, szitaaruk s mórleggyára, javitó s tarázó. Somogymegye: Kaposvár-, egy mériegkészitő és javító. Szebenmegye: 1 híd és iaktármórleg gyár, javiáiíxnl. Szépe megye: Gölniczbányán 1 lakatos mérleg Utszi ő su'vtarázó. Szolnok Dobokamegye: Dézs. Scheer Antal mtlé> tépnkatos - mindennemű mérlegek jaV IH.SH és tarázása. Fülöp Sni'd'ir lakatosmester, mértékkészitő. Szilagy megye: Szilágysomlyó: Katra Endre t-pülei es műiakatos, műszaki és mérlegn úhelye e* javitó gyára. Vordaaranyesmegye Abrudbánya. Biri Lajos l-tkalos m<-"t'r, mértékkészitő. Temesmegye: Temesvár. Hermán Ede és Fia merlefígvaio ok, legkisebbtől a legnagyobbakig, javrás, tarázás. Fehértemplom. Klein János gép- 08 szerkovács műhelveben mindenféle mázsát javitnak és vas súlyokat taráznak. Versecz. Lengyel Károly szerkovács, mériegkészitő 8 javitó. S kívüle még 1—1 szerkovács foglalkozik ilyennel Lúgoson, Pancsován, Verseczen, Temesvárt. Trencsónmegye: Trencsén. Némák József műlakató*, mérlegjavitó, sulytarázó. üdvarhelymegye: 8 bádogos ürmértókkészitő Székelyudvarhelyt ós Székelykereszturt. Ungmegye: Ingvar. 1 műlakatos mériegkészitő, 1 műlakatos tarázó. Vasmegye: Sárvár. Fleischmann Simon gazd. gép" gyár-mérlegek készítése, javítása. Salamegye: Zalaegerszeg: Goldfinger Dezső lakatosmester mérleg készítő és javító. Nagykanizsa. Golenczky Ferencz mériegkészitő. Nagykanizsa. Kohn Samu épület ós műlakatos gyára, mérlegjavitó. Keszthely Rácz Gyula vizsgázott mérlegjavitó. Heti hirek Helylek. As előfizetésre fölkérjük olvasóink figyelmét. Lapnnk ara 4 korona. Negyedévre 1 korona. A vármegye törvényhatósága hétfőn és kedden tartotta őszi közgyűlését Árvay Lajos alispán elnökletével. A gyűlésre sok tag bejött. A 9 országgyűlési képviselő közül megjelent első sorban a három függetlenségi képviselő: Gróf Batthyányi Pál, Bosnyák Géza és Eitner Zsigmond ; a négy munkapárti: Dr. Hajós Kálmán, Dr. Hajós Ferencz, Dr. Zalán Gyula, és Fuss Nándor; csak a keszthelyi és tapolczai nem volt itt. Eljött Benedek János Kussuth párti képviselő is. A 300 { pontból álló tárgysorozatból leginkább a politikai : párt érdekelte az embereket. Bosnyák Géza indítványára fölir a vármegye a képviselőházhoz, hogy a nagy teherrel járó katonajavaslatokat végy ék le a napirendről. Elsősorban maga Bosnyák gyönyörű beszédben indokolta javaslatát. Felemliti többek között, hogy a kormány párt a választások előtt nem emiitette a horribilis megterheltetést ... A király nem tekint a nemzet kívánságára, pedig a királynak a nemzet adja a hatalmat . . . Minden magyar embernek óhajtania és sürgetnie kell a magyar hadsereget, s a mugyar nemzeti nyelvnek az érvényesülését; amely nemzet nem műveli a saját nyelvét: öngyilkosságot követ el. Van szükségünk hadseregre, de magyar hadseregre, — s ennek előtte is elsö sorban mezőgazdaságra, iparra, kereskedelemre, iskoláztatásra, kulturára van szükségünk s erre kell a pénz. — Óriási éljenzéssel ós tapssal fogadták javaslatát s orgumentumait. Ez irányban tartott beszédet még Dr. Tamás János perlaki, Dr. Hajdú Gyula nagykanizsai, Dr. Hajós Ignácz zalaegerszegi ügyvéd, s Eitner Zsigmond és a tiszteletet parancsoló ősz Nedeczky Jenő. Ellenbeu Dr. ifj. Tarányi Ferencz egypár szóval jelezte pártja álláspontját, hogy a Bosnyák javaslatát nem kell elfogadni. Figyelemre méltó beszéd volt a Hajós ügyvéd beszéde, aki éleseu rámutatott, hogy a munkapárt nem argumentál, nem bizonyít, pedig az igazságot csak igy lehet és igy kell keresni. A krónika kedviért megemlítem, hogy egy csudálatos b%pg is kipattant most e teremben. De amint kipattant, meg is halt, árván, egyedül, nyomorultau. Beszédközben valamelyik szónok használta a Gróf Tisza István nevét. S egy valaki odaröppentette, hogy : Éljen! Mindenki bámult e sirból jövc hangon. — Ilyen politikai természetű volt Versecznek két átirata: egyiü óhajtja az uj választói jogot, a másiit az obstrukczió ellen van. Ezt az, együtt véve észnélküli két javaslatot szónélkul betették az akták közé, az örök feledés tengerébe. Ezek után ugyancsak Bosnyák Gézának és társainak az argeatiniai husbehozatal tárgyábau benyújtott javaslatát tárgyalták. A nagy jelentőségű iniitvány tiltakozik az eddig Argentiniából behozott husmennyiségekeu tul ujabb busbehozatal ellen. Követeli, hogy a kormány az ezután kötendő kereskedelmi szerződésekben a legutóbb tartott 9. gazdakjngresszus vámpolitikai álláspontját tegye magáévá. Az indítvány mellett ujnépi Elek Ernő szólalt fel hosszasan. Fejtegette azokat a veszedelmeket, melyek Ausztria törekvéseinek érvényesülésével Magyarország állattenyésztését fenyegetik. Beszédét a még mindig nagy számmal jelenlevő bizottsági tagok zajos helyeslése közben magáévá tette a közgyűlés és kimondta még, hogy Zalavármegye elvárja a koimánytól a kiegyezésben lefektetett paritásos elveknek e kérdésben is állandó szemelőtt tartását s elvárja, hogy a ki- j egyezéstől eltérőleg semminemű rekompenzációt I Ausztriának nem ad, ellenben gondoskodásának kiváló tárgyát fogja képezni a hazai állattenyésztés, j A Magyar Gazdaszövetségnek a montenegrói szerződés tárgyában küldött átiratára ugyancsak ' Elek Ernő hozzászólása után hasonló szellemben határozott a közgyűlés. Az aradi gyászünnepélyre gróf Batthyány Pál, Eitner Zsigmond és Bosnyák Géza orsz. képviselőket küldte ki a közgyűlés. Jóváhagyták igen csekély módosítással a Zalaegerszeg és Nagykanizsa r. t. városoknak 1910. évre kapott államsegélyeire vonatkozó felosztási tervezetet. Gyűjtsünk a Csány szoborral N. N. Zalaegerszeg . . . — K 50 f. Mai gyűjtésünk összesen . . — K 50 f. Hozzáadva a maitkori (29145 K 02 1) összeghez a Magyar Paizs gyűjtése máig 29145 K 52 fill. Hazafias szeretettel kérjük az iskolák igazgatóit ős tanítóit, hogy egy-két fillért gyűjtsenek a tanulóktól s e czélra használják föl most különössen október 6. és 10 ét, a nagy gyásznapokat, ezeknek megünneplésével. Gyárosok, szőlősgazdák a Csány szoborra Folytatólagosan kaptunk Andrényi Kálmán aradi pezsgő gyárostól, a vértanuk városából hat üveg kitűnő pezsgőt. A vármegye éB a polgármester. Jövőre majd bővebb czikket is írunk erről. Most csak azt emiitjük meg, hogy a vármegye nem hagyta jóvá Zalaegerszegnek azt az intézkedését, hogy Dr. Korbai polgármesternek a fizetése megjavíttassák. A hálának és szer atetnek ezernyi-ezer szála fűzi szülőföldjéhez : Zalaegerszeghez Kassás Lctjos budapesti nagy vendéglőst. Szerencsés kézzel és ésszel választja meg azt a módot, amellyel ennek a magasztos két érzetnek kifejezést ad A minap a templomot ajándékozta meg oltárvánkosokkal; megelőzőleg az elaggott iparosokat segitő alapra adott pénzbeli segitséget; most pedig — mélységes hitről tanúskodva — kőkeresztet állíttat fel öccsének: Kaszás János fodrásznak a földjén. A legszebb alkalom adta Kaszás Lajosnak ezt a szép gondolatot. Szülei egy két évvel ezelőtt ünnepelték aranylakodalmukat, s ekkor az isteni gondviselés iránti hálából fogadta meg ennek a vallási jelvénynek felállíttatását. Nem szorul bővebb dicséretre ez a nemes cselekedet, csak annyit érdemel, hogy a mai anyagelvü korszakban élők elé példaképen állítsuk. —l—e. Eljegyzés. Hmellár Károly lapunk nyomdájának törekvő és ügyeskezü szedője eljegyezte Kákli Mariska kisasszonyt Pápáról A katonai ellenőrzési szemléket a konvédelmi minisztériumnak a vármegye alispánjához érkezett rendelete szerint az idén nem tartják meg. A tartalékos tisztek szokásos szemléje azonban az idén is meglesz november 4 én. Eljegyzés. Özvegy Weber Miksáné leányát Mariskát eljegyezte Braun Sándor Kaposvárról. Zonaorázásban, angol, franczia, n -metnyelvbeu gyakorolt nevelőnő elválal oktatásra növendékeket. — Bővebb értesítést ad özv. Skublics Zsigmondné. 1—0 Megyeiek A repülő Línyi hadnagy, ki a minap átrepülte a Balatont, Nagykanizsára ment, hogy ott is fölszálljon. Itt azonban gépje megrongálódott s egyelőre elmaradt a fölszállás. Az alsélendvai Hangária hazai ernyőgyar részére a kereskede mi miniszter a kincstári adóra nézve az állami kedvezményeket 1908. január 1-sö napjától számítandó öt évre engedélyezte. Diszel községben halálos végű ósszeszólalkozás volt. Samu István és Leitold István diszeli lakosok mentek haza, honnan ? Hát honnan egyebünnen, mint a korcsmából, miközben öszszeszólalkoztak, s a vége az lett, hogy Sama István Leitholdott saját háza előtt a nála volt vaslapáttal fejbeütötte; az ütéstől Leithold elesett, bevitték lakására, ahol másnap délután anélkül, hogy eszméletére tért volna, meghalt. Samut a csendőrség letartóztatta és átadta a bíróságnak. A Drávafüreden épitelt uj Iskolát e hó 24-án szentelik fel Harmadszori tüzvési pusztított Drávavásárhelyen egy hónapon belől. Ez utóbbi alkalommal Dugán György és Cserjavics Póterné égtek le.