Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-19 / 3. szám

1911. január 19. MAGYAR PAIZS 7 TALISMAN = CflSIhO = RÉSERVÉ «gy korona ellenében a Kereskedelmi Alkalmazottak Menháza kinál a boldog nyerőnek. Városunkban a jótékonyczélu sorsjáték ügyét lelkesen propagálják kereskedő ifjaink, amit érdemes is támogatni nemcsak a jótékonyczélért, de a több «zer darab nyereményért is. Löw Sándor ismét exczellált Ízlésével s a magyar ékszeriparnak dicsőségére van remek vagyont érő kolliéje. A szombathelyi püspöki szék betöltése körül olyan hirek merültek fel, mintha azt a többi üresedésben levő püspöki székekkel együtt a a közel jövőben betöltik. Ezzel szemben a «Kath. Tudósító* arról értesül, hogy ez, alig 3 héttel a püspök halála után, nem is képezheti még tanácskozások tárgyát. Most csak 3 püspöki szék betöltése várható, u. m. a nagyváradi, győri s a kalocsai. Fogynak a 48-as honvédek. Münszter Ede 1848/49. honvéd, Kolozsvár szab. kir. város nyug. vámhivatali elleDÖre jaa. 8 án 80 éves korában meghalt Kolozsvárt. Münszter Ede Kolozsvárt 1831. április 10 éa született. Mint tekintélyes kolozsvári kereskedő család sarja, iskolái végeztével ő is a kereskedői pályára lépett. A 11. honvédzászlóalj alakulásákor önként jelentkezett. Azonban a 17 éves gyenge testalkatú ifjút a bizottság nem akarta beveDni. Édes anyja is lebeszélni igyekezett szándékáról. Ám vasakarata, lelkesedése legyőzött mindeJt, követte a zászlóaljt, melynek bátor katonája lett s mint Inczédy, a zászlóalj őrnagya az ereklye muzeum számára sajátkezüleg leirta, Münszter Ede részt vett több ütközetben, nevezetesen Piski, Med gyes, Nagyszeben bevétele s a zászlóalj többi csatájában. A fegyverletétel utan bujdosott. Később Olaszországba meuekült és itt tagja lett a Magyar Légiónak, mint tizedes. Ennek teloszlása után 6 is hazaiért Kolozsvárra, hivatalt vállalt s kedvelt t.^gja lett a polgári osztálynak, A Kolozsvári Önkéntes Tűzoltó Egyletnek huzamos időn keresztül tagja és segédtisztje volt. Példás pontossággal betöltölte több éven át a Kolozsvári Iparos Egylet könyvtárnoki tisztéi. Ez állástól visszalépése után is szorgalmas tagja maradt ez egyesületnek, melynek tagjai közbecsülésben és azeretetében részeltették haláláig. Kolozsvári 48 — 49-es ereklye muzeumnak az alapítástól kezdve tagja s amig egészsége engedte, annak minden mozgalmában lelkesen részt vett. Életrajzát s arcképét lásd a Kuszkó István által szerkesztett Történelmi Lapok 1892. évfolyamában. Temetése a r. k. szertartás szerint a kolozsvári közte.netói nagy kápolnából 1911. január 9 én d. u. fél 4 órakor történt. Irodalom. Művészet. A „Nyelvűnk védelme" czimü könyv azért késett pár hetet, mert a tervezett terjedelemnél négy ivvel nagyobb lett a könyv. Az ára azért marad 1 korona, melyért meg lehet rendelni Borbély György (Zalaegerszeg) és Borbély Sándor (Vácz) szerzőknél. Zalamegyei Almanach 1911. (Eo ugyan nem tudom, mi az az Almanach, de a tartalmat tekinve, évkönyvet kell, hogy jelentsen.) Eltekintve ettől a kis zárójeles bevezetéstől, igen kitűnő könyvet eslnált Caobor Mátyás, zalamegyei első aljegyző. Meg is kell ezt ugyan várni az ö irodalmi ügyességétől. Egy nemesen törekvő ifjú ember kezdte volt meg az ilyen könyv szerkesztését, ezelőtt 10 évvel. Gsak egy évi jelent meg. Szegény -Záborszky Jóska barátom meghall. Pár év óta Czobor folytatia ezt sokkal fejletebb és magasabb színvonalon, AZ Ő évkönyvében a rendes naptári általános tudnivalókon kívül megvannak Zalamegyének gazdag kincsei képben és Írásban s általános értékű irodalmi termékek. Külön kiemelek ezek közül egy pár fontosabbat. Ismeretsége révén egy szép czikket nyert Gróf Majláth József püspöktől, aki az aranykönyvekről ir, első heiyre téve a bibliát, azután a magyar történelmet s harmadszor Gróf Széchényi Istvánnak a nemzeti boldogulásra irányuló Írásait. Ezt a czikket a jövő számunkban szintén közöljük mutatványul. Dr.Briglevits Károly a nemeslelkü nagyasszonyokról ir, azok között első helyen Gróf Batthyány Pálnérói szül. pallini-Iukey Valériáról, aki magas műveltségénél fogva jóltevő őrangyala a szegényeknek, kit a pápa is kitüntetett. Dr. Thassy Gábor vármegyei főorvos Zalának s egész országunknak páratlanul gazdag kincsét, a Hévíz fürdőt ismerteti. — Szép közleo ény Nóvák Mihálynak Gsobáncz váráról irt történelmi czikke, miként védelmezték meg 1707 ben a kurucz világban a zalai kuruczaszszonyok, stb. Ezt is közöljük majd a M. P.-ban. Az évkönyv első részéből megemlítjük a követ kező czimeket: naptár; látogató jegyeken való rövidítések; mértékek és sulyok; pénznemek táblázata; bélyegilleték ; posia, távírda; vasúti menetrend ; bérkocsi díjszabás; vadászati és halászati tilalmi igények ; zalamegyei országos vásárok. Közli az Almanach Zalamegye legbőségesebb czimtárát, ennek keretében több ezer nevet és czimet. Az irodalom rész tartalma a következő: Gróf Majláth József: A szocziális készültség aranykönyvei ; Halis István: Deák Ferencz mint diák; Czobor Mátyás: A zalavármegyei nemesi választmány; Dr. Briglevics Károly: A szeretet asszonyai; Törzsök Vilmos : Assumpta ; Kovács Alajos: Zalavármegyei nepességi /iszonyai; Borbély György: A zalaegerszegi Gsányszobor I. pályázata 1910. julius 16.; Kincs István: A kérők; Dr. Lakatos Vincze: A szépérzék és a zalai nép; Dr. Vutskits György : Balatoni halászvirtusok ; Dr. Thassy Gábor: Héviz gyógyfürdő; Nóvák Mihály: A csobánczi asszonyok; Zrinyi Károly: Muraköz; id. Stadel János: A közbirtokos osztály pusztulásának okai; Haller Jeuő : Az ingyenes kocsis ; Hantke Emil: Utazás a férjhezmenés fe'ó; Erdős Bené: Bucsuzzunk. Az évkönyv gazdagon van illusztrálva, közli : Gróf Batthyány Pál, Bosnyák Géza, Eitner Zsigmond, Dr. Ruzsicska Kálmán, id Tarányi Ferencz, Gróf Batthyány Pálné, özv. Buzsics Károlyné, özv. Vidor Samuné, Vécsey Zsigmond, Goldmark Károly, Dr. Thassy Gábor arczképét, a Csiny szobor pályamüvei közül hatot és még sok más tiszta, szép képet. A könyv 2 korona, diszkötésben 3 korona. Különfélék. Szobalánynak ajánlkozom: grófi vagy ehhez hasonló uri házhoz. Egy szóval mindent tudok és grófi házból jó bizonyítványom van SIMON HERMIN, Biró Márton-utcsa 59. Zalaegerszeg. Vasúti menetrend. Érvényes 19IC. október 1-től. i Zalaegerszegről indul Czelldömölk- Budapes felé. reggel 5 óra 50 perez, délelőtt 9 éra 36 perez, délután 4 óra 43 perez. Csáktornya felé: reggel 4 óra 10 perez, d. e. 11 óia 50 perez, d. u. 5 óra 54 perez. Zalaegerszegre érkezik Budapest-Czelldömölkfelől: reggól ^ óra 41 perez; délután 5 óra 44 perez, este 9 óra 13 pprez. Csáktornya felől reggel 9 óra 27 perez, d. a 4 óra 34 perez, este 8 óra 21 perez. Zalaszentivánra indul. Éjjel 1 óra 36 peres; csatlakozás Nagykanizsa Szombathely felé reggel 6 óra 10 perez csatlakozás Kanizsa-Szombathely felé. Délben 12 óra 09 perez; csatlakozás Kanizsa-Szombathely fel; Délután 2 óra 33 perez, csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 6 óra 33 perez; csatlakozás Kanizsa Szombathely felé. Este 8 óra 42 perez csatlakozás Kanizsa felé. Zalaszentivánról érkezik Zalaegerszegre : reggel 3 óra 25 perez; 8 óra 07 perez, délután 2 óra 12 perez, délután 4 óra 32 perez és éjjel 12 óra 25 perez. > ^^ j í l^L ^^ A város központján 3 szoba, 1 előszoba, konyha, fürdő szoba, pincze, padlás, villanyvilágítás, évi bér 440 K. :: Bővebbet: Barossligeti vendéglősnél. A boezföldei kettősi gőzmalomba lokomobilvizsgá:: val biró szolid :: mm keresek stabilgőzgép mellé, ki egyúttal a fűtést is végzi. Belépési idő 1911. febr. 1. Szolid nőtlen ember előnyben részesül. t-s Tóth Sándor és Társa butorraktára: Szombathelyen, Holtán Ernő-utcza I. (Megyeház), Ajánlják raktárukat mindennemű asztalos-, kárpitos-, vas-, réz- és hajlított (Phonet) bútorokból, tükrök, képek, esztergályozott áruk és konyhabútorokból. Elvállalunk teljes lakás berendezéseket. Úgyszintén rajz szerint bútorok elkészítését, a legegyszerűbbtől, a legkényesebb kivitelig, mindenféle fanemekben. Olcsó árak. Lelkiismeretes kiszolgálás. 2 évi ?e«§es jótállás. Asztalos és kárpitos műhelyek. Szives pártfogást kérnek 2—58 TÓTH SÁNDOR ÉS TÁRSA asztalos és kárpitos mesterek.