Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-30 / 13. szám

XII. év, ZsSsaíftííerwacefl, 1911, márczius 30. 13 sseáim. &Ks£lieteiÍ hl : itijr évre i kor 04 f fél Arra 2 kor Mf Ntjyedre 1 kor 04 f üilfoa szkn t fillér. Hirdetég*k dija megegyezés szerint. Nyilttír sora 1 kor S?.ferkesztÖ3é? és kiadóvata.. EoBsath-atcxa 43 BBez-Jceszti Z. Hlor-rráftla- Lajos M-anteatár-sals: ( L. E TSTG" !L PSBBKC2 borbej_-ST G-T Ö RG sr !»p ajdonos. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE A földgáz és j áruié kai. Akik Nagysármásou a helyszínén megtekintették azt a hatalmas kincset, mely gázalakban illan a föld bői és hivatva van Erdély aranykorát újra visszavarázsolni, — azok azt mondják, hogy a gázömlés területe és környéke folyton büdös illatú. Mióta a földgáz körül egy kis kava

rodás van, fénytelenek vagyunk megállapittani, hogy ez az llat, nemcsak a metángázt rejtő vidéken észlel'heló, egy kicsit tovább is. Valóságos komikus és fényessen példázza magyar éihetetlenségünket és veszekedő virtusunkat, hogy mig Nagysármúson a professor tudós Cholnoky szerint 240 ezer mázsa kőszénnek megfelelő metángáz illan el, ieiiát egy mesebeli kincs, mellyel az egész Erdély áz Alföld összes ezután megépítendő ipartelepei volnának ellátva indító erővel, amelytől melegedne és főzhetne nem csak a főváros népe, de valamennyi az útvonalba eső város, — magyar élhetetlenségünk elengedi illanni ezt a csodakincset, jaaely az elernyedt országrésznek fellendítője, xevellálója lehetne, elengedi illani, értéktelenül elkallódni; ellenben a kincs levegőbe oszlását látva, azon veszekszik, adunk- e a szomszédnak egy—két bögrével; avagy nem adunk egy csipetnyit se! Mert ezt a magyarok Istene nem az anyaországnak, hanem az elnyomott, az. agyonsanyargatott, a semmibe se vett, a partiKuláris érdeket sohasem ápolt Erdélynek adta. Kizárólag Erdélynek és ebből csöveden elvezetni csak annyit is, amennyi egy rostélyos megsütésére elég, aem engednek el az utolsó csepp vérig. Igazán nevetséges és valósággal színpadra való. felvonulnak az anyaország merkantil lovagjai és megütköznek a zöld asztalnál argumentumokkal, czeruzával és czeruza nélkül az Erdély érdekét "védő szűkebb hazafiakkal. Egy kicsit meg is haragusznak egymásra, emiaH aztán nem eszik meg az egymás ebédjét; de e köz' en — és ez már szomorú dolog — a metángáz Nagysármásen a levegőben illan s bizony se Magyarország, se a szűkebb haza nem látja ennek has/.nát. Eddig a dolog tréfás jellegű; de következik •agyon komoly változat. Cholnoki egyetemi tanár tudvalevőleg Lóczival a geologia tudományának európai hirü képviselőjével Khinában is járt, s az ott szerzett tudományos anyag közzétételével nagy becsületet és tudományos hírnevet szerzett; a a nagysármási metáugáz mennyiségét tudomá nyos műszerekkel napokig számította, amikor tehát Cholnoki azt mondja, hogy ezen az áldott Mezőségen olyan gázkutak fúrhatok, melyek nem A Kath. Legényegyesület történetéből. Irta és felolvasta az ünnepélyen: Vörös György titkár. „Isten áldja r tisztes ipart!" Mélyen tisztelt vendégek ! Kedves tagtársak ! Bár hova néztem, bár merre jártam, bár hol is fordultam meg. lelkemben egy mélységes hiány volt. hiányzott abból e kedves kör, a zala egerszegi Kath. Legényegvlet! . . Igen te hiánvoz tál, te 10 évet |ubiláló egylet ! . Azért mikor e napon köszönthetlek s e helyről 10 éves maitadat én méltathatom, örömem olyan igazi, olyan l»enső, olyan kétszeres ! . . Kérdezhetné valaki: miért ? !. . Azért, mert czélja nemes; hivatása magasztos; eredménye kiszámíthatatlan; azért, feielném én a kérdezőnek, mert e hármas czélu egylet ugv a lelkemhez nőit!., hiszen ottan voltam születésénél; ott állottam bölcsőjénél ; mellette voltam csecsemő korában; tanítottam én is járni, beszélni ...micsak Erdély bármely leendő nagy ipartelepeinek akadály nélkül nyújthatják az indító erőt; hanem felét bitran ellehet vezetni és ennek feléből nemcsa : Kolozsvár főzhet, fűlhet és világíthat, hanem Budapestig a közbeeső városok is s e mellett a főváros megkapja fele oly olcsón a metángázt, mint amennyibe eddig világítása került: akkor édes Istenem, mi szükség vau arra, hogy a kolozsvári tanácsházban már az alapvető beszélgetésen összeveszünk. Nem összeveszésre, hanem a legsürgősebb alkotásra van szükség. Minden napért kár, melyet elvesztegetünk, melyet az erdélyi nagy kincs lefogására és fölhasználására nem értékesítünk. Ugy viseljük magunkat, mint két éhes vándor, aki együtt róván az országutját, kincsre akad, aztán összevesz azon, hogy melyik emelje fel és hogyan osztozkodjanak rajta? Bizony mondjuk, késznevetség az egész, és azért tölt el keserűséggel, mert egy régi magyar betegségün ket, régi nagy sebünket tárja ország-világ elé! éihetetlenségünket, gyámoltalanságunkat. Ne legyen abban kétség, ne vitázzunk azon, hogy kié a mezőségi metángáz ? Kétségtelenül azé a tóidé elsősorban, ahol a forrás van. Tehát első sorban Erdélynek gazdasági fellendítésére kell felhasználni. Hiszen nékünk nemzeti feiada tunk a Királyhágón tuli Magyarországot erősíteni, gazdaságilag emelni. Valóban ugy van! A föld alatt rejlő kincset a gouriviselés küldte. De ez a kincs, ha sokat töprengünk, ha élhetetlenkedünk, nem ér reSnk nézve Beze.< bnne csak az erdélyi mezőség Amerikában! Transval gyémántmezőire nem törtetne olyan sóváran a kincsvágy, mint a hogy a milliomosok itt letelepednének s épülnének a metángáz gyűjtésére hatalmas vasházak, ezer gyárkémény füstölögne már és százezer aiunkás találna ott keresetet. Mi pedig á zöld asztalnál kedélyesen feleselgetünk egymással azon, hogy de bizony a földgáz lángjánál az anyaországban se nem sütnek, se nem főznek, se nem melegednek. Iparművészeti iskola. Felhívásunkra a válaszok sorozatát klasszikus példával, I)»ák Ferencczel kezdtük meg. Fölemiitjük ismétlésül: Arról vau szó, hogy vas—zala—somogyi magyar népünk részére faragászati iparművészeti iskolát- állíttassunk tel Zalaegerszegen. Mert ebben a három magyar megyében kiváló erő van a faragászati művészetre. Fa és fémipari művészetre. Nagyobb mértékben az előbbire. Az iparművészeti iskola megteremtésére előbb kutatásokat, tanulmányozásokat kell tennünk. Adatokat kell szereznünk, hogy vidékenként, községenként, családonként, személyenként milyen mértékben van meg ez az ősi hajlam. Milyen mértékben külsőleg, pl. számra nézve; s milyen fokban tartalmilag. Fölkérünk mindenkit, tudósítsanak ezekről a található adatokról. Törekvéseinket és kérésünket szíveskedjenek továbbitatni a birlaptársak is. Miképp lehetünk hosszuéletüek ? Az „Erdélyi Gazda" a következő ismertetést írja. »Ezen a czimen,egy orvos aláírással dr. Flóris Áron egyetemes orvostudor, fővárosi tanár kitűnő orvosi tanácsokat irt a M—g több év folyamán. Ez orvosi tanácsokat nem német könyvekből kompilálta. A gyakorlati életből szűrte le s nagy elméleti és gyakorlati szaktudásával, erős hazaszeretetével ugy dolgozta fel, hogy azzal nemzetének használjon, a magyar fajt erőben, egészségben hosszú életen át megtartsa. Dr. Flóris Áron nem utasítja a kornyadozó embert mindjárt a doktorhoz. E helyett vonzó, népszerű módon megismerteti az olvasóval azotkat a testedző módokat, melyek a szervezetet ellentállóvá teszik és azokat a kézügyben eső gyógymódokat, miket a természet kinál s mikkel a bajból szabadulni lehet. Egy testben, lélekben erős, edzett szervezetű egyénekből álló magyar társadalom képe lebeg Flóris Áron szemei előtt s ehez széles körű tudásával vonzó olvasmányok alakjában megadja az utmutatást, még pedig azt az utmutatást, a melynek helyességét nagyrészt saját szervezetén próbálta ki. Flóris Áron Mikép léketünk hosszú életűek ? cz. müvét most három kötetben adja ki. E mű megjelenése esemény számba megy a magyar irodalomban. Én aki Hufeland Makróbiotikájától kezdve nagyon sok orvosi munkát olvastam, tapasztalatból mondhatom : ilyen uj csapáson haladó, egészséges és beteg embert egyaránt érdeklő, vonzóan irt, alaposan tájékoztató mü még nem jelent meg. E munka olyan nélkülözhetetlen kézi könyvvé válik rövid idő alattt, hogy azt kézi könyvtárából egyetlen inteligens ember, egyetlen község, vagy testület sem fogja nélkülöhetni. Nagy jelentősége van e munkáuak most, amikor bontogatta szárnyát, hogy hódító útra menjen, szintéu ottan voltam, a többi aggódó vezetőkkel remegtünk érte; kérkedve kérdeztük: elbirja-e már a szárnya hóditó útjában?... ezek után ki az, ki kérdezhetné: miért olyan nagy, olyan benső, olyan kétszeres a mai örömem ?!... Itt áll előttem a kis hódító!., egy fényes ha tárkőhöz érvén ünnepet ül: jubilál! . . Tíz letűnt évvel a háta megett áll ma Önök előtt ime e hármas czélu egylst, hirdetvéu a mi szép, a mi üd vös. s a mi hasznos, lelkesít, buzdít és oktat; hirdeti iparos ifjainknak. hogy ha boldogok akarnak lenni, először: hitüknek, igaz hitüknek kell lenni; másodszor reményük a boldogulíshoz csak ugy lesz, ha e szép hazát s azt a munkát, amelynek harezos katonáiul szegődtek, szeretik ! Jubileum ! . . ki hitte volna, hogy a piczi mag elhint e 10 évvel ezelőtt, terebélyes fává nőve, 10 évi fennállási jubileumot üljön!.. Tekintsünk vissza a 10 éves múltra s merítsünk erőt abból a titokzatos, ismeretlen jövőre! Ezelőtt 10 évvel iparos ifjainknak egy kisded csapata, sajgó szívvel, elégedetlen lélekkel járt-kelt szerte e városban ; valami hiányzott lelkűkből, ugy voltak ők, mint a kopár, esőt szomjazó föld a tavaszi eső előtt! Hamisítatlan lelkükkel hánytákvetették azt a témát, hogy e város falai között sok egylet van, de egy, amelyre pedig felette nagy szükség van: hiányzik. Igy érlelődött meg a Kath. Legényegylet felállításának, megalakításának az eszméje. Tudták ez ifjak azt, hogy vállalkozásukat a meglévő egyletek rossz szemmel nézik, tudatában voltak annak, hogy előttük tüz, hátuk mögött viz van, de őket semmi sem rettenthette meg. A kitűzött czél felé lassan, de annál biztosabban haladtak volt. Ezen ifjak, a kikhez a fiatalabb önálló iparosok is csatlakoztak, tudván azt, hogy a háború viseléshez első sorban nem nyers anyag, hanem okos hadvezér kell, első sorban azon fáradoztak, hogy megfelelő, tapintatos, igaz vezetőt keressenek. Pintér György, Zámbolt Károly, Gásparlcs Sándor, Sneider Antal, Voröss István, Fehér Fló