Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-27 / 17. szám

4 MAGYAR PAIZS 1911. április 134. A beteg iskola. Ilyen czimü múltkori czikkünkre a kir. tanfelügyelő ur a kővetkező levelet küldötte. Tekintetes Szerkesztő Ur! Felkérem; szíveskedjék Borbély György tanár ur által a «Magyar Paizss április 20 iki számában « A beteg iskola® czimen irt és ugyanezen czikknck alapján a «Zala» április 23-iki számában mefrjelent közleményekre vonatkozó megjegyzéseimnek helyet adni. A Borbély György tanár ur által felsorolt négy község közül Bördőcze község dolgát a «Zalai április 25-ki számában közzétett s hivatalos okmányokkal támogatott válaszomban tüzetesen megvilágítottam. A tanár ur álta!, másodiknak nevezett Csertalakos község nem bir önnálló iskolával, hanem Naprádfához czatlakozik. Ezen iskolai csatlakozásából a közigazgatási bizottság 2433/1910 számú határozata kapcsán kiválva, az ezévi 125 számú közigazgatási bizottsági határozattal négy havi határidőt kapott az építkezési okmányok és a tanitói fizetés államsegélyéhez szükséges okmányok bemutatására A tultömöít petrikereszturi rom. kath. iskola orvjslását elsó sorban az iskolafentartó községek — Pertikeiesztur, Gombosszeg és Gy őrli szeg — huzavonája hátráltatta; mignem a közigazgatási bizottság valamely csatlakozó községben nyitandó uj iskola helyett, a petrikereszturi rom. kath. iskolának második tanerővel fejleszését mondotta ki, s a tanitói fizetés kiegészítésére vonatkozó államsegélykérvényt 1910 évi 1214, másodszor pedig 1910 évi 8167 számú jelentésével terjesztette fei Miniszter úthoz, ki azt azonban csak a költségvetés nélküli állapot megszűnte után intézheti el. Csodálom, hogy tanár ur negyediknek a mileji rom. kath. iskolát vette tel. Hizsen a mileji is« kola tultömöttségének megszüntetése czéljából az iskolailag ide csatlakozott Páliszeg községben már tavaly óta önnálló iskola működik; Csonkahegyháton pedig egy második uj iskola tanítójának fizetéséhez Miniszter ur a köziagazgatási bizottság 1909 évi 3733 számú intézkedése kapcsán 900 (kilenczszáz) korona elvi (Talán: évi ? sz.) állam segélyt engedélyezett. Ezeknek a színmagyar, tudtommal elég szegény községeknek kulturális buzgalma még Apáczai Cseri János szivét is megdobogtatná! Zalaegerszed, 1911. április 26. Teljes tisztelettel! Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tan.elügyelő, Fontosabb észrevételünk nincsen erre a levélre. Csak azt keil megjegyeznünk, hogy az utolsó pontja érthetetlen. a többi pedig tárgytalan és czéltalan, — sőt nem is vonatkozik az uj6ág czikkre, mely egy specfikus iskolai betegségen s az országos tanügyi betegségen bánkódik. A levél pedig inkább a közigazgatásnak intézkedő számait sorolja fel. Egészen más dolgok ezek. — Csudálatos, hogy szegény, ma?yar tanügyünknek a szomorú sorsán való elegikus hangulatot támadásnak tartják a hivatalnokok s polémiát akarnak csinálni belőle. Pedip nem polémia kell ide, hanem tanügynek a megbecsülése. Sz. A Csány-szobor szerződés. A Csány-szobor-bizottságnak kiküldött szűkebb körű bizottsága Bosayák Géza elnök akadályoztatása miatt Dr. Thassy Gábor alelnök vezetése mellett a Gimnáziumban s folytatólag a városház termében gyűlést tartott f. évi márczius 28, 29 és 30. napján. Gróf Batthyány Pál orsz. képviselő, bizottsági tag levélben igazolta távolmaradását. Jelea voltak.- Dr. Thassy Gábor alelnök, az értekezlet elnöke, Wapper Ignácz bizott*. tag, Dr. Kele Antal a bizottság ügyésze, Borbély György titkár, Sirnitska János pénztárnok, (a második nap), Pásztor Imre ellenőr, íehér Miklós bizottsági jegyző, Istók János szobrász-művész, Kotál Henrik pesti műépítész (az első nap). A jegyzőkönyvet Fehér Miklós jegyző irta. A megirt jegyzőkönyv alapján Dr. Kele Antal ügyüsz megkészítette a szerződést a következő formában. Szerződés mely egy részrél a Csány-Szobor-Bizottság, más részről Istók János, budapesti lakós, szobrász-művész közt, alulirt helyen és időben kövekezőképp jött létre: 1. A Csányszobor-bizottság megbízza Istók János budapesti szobrász-müvészt, a Zalaegerszegen felállítandó Csány-szobor teljes elkészetésével és kivitelével, a pályázaton általa bemutatott és elfogadott szoborminta, s pályázati félté telek alapján, Istók János szobrász művész pedig ezt a megbízást elfogadja, mindent beleértve: 35.000 korona, szóval: Harminczötezer koronában meghatározott árért a következő részletes feltételek mellett: 2. A szobormű főalakja bronz-öntvényből készítendő és pedig oly vastagságú bronzból, aminő a hasonló méretű, monumentális szobormüveknél szokásos. 3. A talapzaton elhelyezett alakok első minőségű haraszti köböl, vagy ehhez hasonló minőségű más köböl készítendők. A talapzat többi részei is szintén kemény, fagy-álló, vagy más hasonló miuőségii kőből legyenek. 4. Az alkalmazott közeteket a művész a bi zottságnak bemutatni tartozik és csak ennek bemutatása és a bizottság által való elfogadása után adhatja ki, a kif'aragásra. 5. A főalak magassága a bronz plmtussal együt' legalább 3 (három) méter, a talpazaté pedig 3 (három) méter 80 (nyolezvan) czentiméter legyen, a talapzat és szobor együttes magasságának tahát 6'8 métertől 7 méterig kell lenni. Amennyiben művészi szempontok a szobron a változtatást szükségessé teszik, ha e változtatás előnyére válnék e szobornak, a bizottság szabadkezet enged a művésznek, de a históriát kifejező alakok maradjanak meg; vagyis a főalak Csánynak, jobb felöl egy követ hengerítő alak, bal felöl egy zászló/al rohanó honvéd, a honvéd mögött egy, felségétől búcsúzó paraszt, hátul a martir-koszoru az évszámmal. 6. A talapzat belső szerkezete portland-betonból készítendő. A talapzatot burkoló kőzet, mini malisan 20 (husz) czm. vastagságú legyen. Amennyiben a talapzat és mellékalakok több darabból állanának, a darabolás csak oly helyen és módon történhetik, hogy ez a szépség és tartósság rovására ne essék. A szobor felírása «Csány László* lesz; hátul a mártir koszorú fölött: «Közadakozásból állíttatott* és az évszám álljon. 7. ./. alapozás költségeit, amennyiben 35000 koron i fölül az alapozáshoz szükséges összeg nem f >lyna be: a művész vállalja. Ha pedig a 35000 koronán fölül gyűlne be összeg, ebből lehetőség >zerint az alapozás költségeit, a szoboralap fe<i3zi. 8. A szobormű átadásának határideje 1914. évi október 1. Amennyiben azonban hamarább készülne- el a művész a szoborral, a bizottság azt átveniit tartozik, de 1913. junius 1-énél előbb nem. A szobor 1913, esetleg 1914 évben csalt juniss 1 étöl október l-ig terjedő hónapokban adható át. Ahány hónappal későbben történnék a mn fölállítása, az átadástól számított annyi hónappal később kapia kézhez a művész az utolsó részletet. Tartozik a művész a bizottságnak két hónappal előbb bejelenteni, hogy a szobrot mely időpontra állítja fel. Amennyiben ezen időpontot -- vismajor eseteit kivéve — elmulasztaná, az ebből eredő mindeu kár és költség a még fennmaradó 3-ik részletéből levonható lesz. A saállitás a megkésett időben is, csak a nyári hónapokban történhetik. 9. A bizottság tagjai a készülő szobrot bármikor megtekinthetik; elkészültét a művész tartozik bejelenteni és a végleges felállítás előtt a bizottság tagiainak elfogadás végett bemutatni. 10. A felelősséget a művész a szoborműért a felállítástól számított 3 (három) évre vállalja. 11. A díj kiutalása 3 (három) részletben teljesítendő: 1-ször a szerződés megkötésekor 10000 (tízezer) korona, 2 szor az agyagminták átvétele után 10000 (tízezer) koro-ia, melyből a végleges nagyságú mellékalakok V2 nagyságban való modelljének elkészültekor 5000 (ötezer) korona, a főalak mintájának elkészültekor ismét 5000 (ötezer) korona fizetendő ki. A mellékalakok mintájának V2 nagyságban való elk.'szitésót a bizottság a művész kifejezett óhajára azért tartja teljesíthetőnek, mert az — szerinte — általános gyakorlat. A 3-ik tészlet fejében 15000 (tizenötezer) korona a szobor kifogástalan átvétele alkalmával fizetendő ki a művésznek. Mind a három részletből 1000—1000 (ezer) korona levonandó, mely 1000 — 1000 korona Kotál Henrik műépítésznek jár. Abban az esetben, ha a szobor már 1913 ik évben átvétetuék, a szoborműre fordítandó összegből hiányozván o ég a vármegyétől vérható 1914 évi 500 (ötszáz) korona részlet, ezt az ötszáz koronát csak 1914. évi januárban kaphatja meg a művész. vers, melyben az Adi-követők végtelen szélsőségét és értelmetlenségét karíkaturázza: Nyugaton ugatok. Nyugaton ugatok Nyugaton ugatok S pinczérrel a számba Trabnkót dugatok, Trabnkót dugatok. Czeglédet ugatom, Kalocsát ugatom S féli? szitt trabukóm Szipkába dugatom, Szipkába dugatom, így hangzik a másik vers is, melynek ered*? tijét talán már olvastuk is a Nyugatban : Divatos vers az utaáról. Ó uteza, uteza, lUeza, uteza, Utcza, utcza, Utcza, utcza, Én marha, marha, Marha, marha, Marha, marha, Marha, marka. Karmester hadonász. És más tulajdonsága is van A kissármási gáznak, Mely, ha alája bújna egy háznak, Ugy dobálná a levegőben, Mint mikor a gyermekek lapdáznak. Erre például képtelen A budapesti gáz, Melyre maga Heltai Ferencz vigyáz. És arról is hires a sármási gáz, Hogy ott nincs központi városház, Ahol városatya vitáz Arról, hogy ötszáz, Vagv hatszáz Millióba kerüljön a büdös gáz, Hanem szó nélkül jön ki a földből, Miközben vigan furulyáz. Ma már tudja minden juhász És kanász S minden éló lény, Ha csak nem négy lábon mász, Hogy a legolcsóbb fény A kissármási gáz. Csak Heltai bácsi nem, Ki a pesti légszeszre vigyáz És szegény újságírók Hasába jukat magyaráz S ad nekik fügét, narancsot, Meg ananászt, Hogy szidják a gázt, Mely rémes hanggal Sármás határán Megijeszti a juhászt, A kanászt S a mezei vadászt. Ha Heltai bácsi szive köböl Volna és nem vajból, Egyszerre kinn lennénk a bajból, Mert csak vezeték kéne csőből, De Ö ugy magyaráz, Hogy mi lesz akkor a szénkereskedőből. Ha Sármásról jön a gáz S Haltaival mindenki kezet ráz, Mert a magyartól Összedűlhet a ház, A magyar csak k?rtyáz, Korcsmában danáz, Vagy esetleg panamáz, Aztán főbelövi magát S halottaskocsin a temetőbe mász. Kell a fenének — mondja — a földgáz. Eredeti Adi-paródiája Lovászvnak az alábbi két